Magyar Hang, 2023. április-június (7. évfolyam, 15-26. szám)
2023-06-16 / 24. szám
MAGAZIN - AJÁNLÓ • KRITIKA Múzeumok éjszakája Június 24-én rendezik a Múzeumok éjszakáját, amelyen több mint 400 részt vevő intézmény kínál közel 2000 programot. A kiemelt helyszín idén Veszprém, Európa Kulturális Fővárosa, ahol számos izgalmas múzeumi és kísérőprogrammal készülnek az eseményre. A frissen újranyitott Laczkó Dezső Múzeumban a Balaton festőjének, Egry Józsefnek az alkotásaiból nyílik kiállítás, amihez nem mindennapi tárlatvezetések kapcsolódnak, például Nyáry Krisztián vezetésével. A Digitális Tudásközpontban a látogatók kipróbálhatják a programozást, a 3D-nyomtatást és beleshetnek a robotika rejtelmeibe is. A veszprémi és országos programok itt érhetők el: muzej .hu. KAFF 2023. június 21-én kezdődik a 16. KAFF, vagyis a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, ahol öt napon át 60 órányi animációt és megannyi színes programot élvezhetnek a látogatók. A közönség többek között válogatást láthat az idén 60 éves Af. Tóth Éva, a 70. születésnapját ünneplő Horváth Mária, a szintén 70 esztendős Tóth Pál, Paja és a 80 éves Ternovszky Béla munkásságából. Nyolc egész estés film pereg majd a versenyprogramban, versenyen kívül fut majd három egész estés európai film, de látható lesz Kovásznai György egy ritkán vetített munkája és Buda Flóra Anna Cannes-i nyertes 27 című alkotása is. Részletek a kaff.hu oldalon. Petőfi utcák népe Június 22-től látható a budapesti Capa Központban a Pictorial Collective nevű fotós közösség Petőfi utcák népe című kiállítása. A dokumentarista kollektíva tíz tagja a Petőfi utcák lakóit fotózta az elmúlt másfél évben szerte a Kárpát-medencében; a képek a mai magyar társadalomról adnak szubjektív látleletet. Nagyar, Petőfi utca FOTÓ: VÉGH LÁSZLÓ Levendulahetek Június 17. és július 2. között Tihanyba várják mindazokat, akik rajonganak a levenduláért. Levendula-kör túranap, kézműves programok, a levendula felhasználása a bőrápolásban, koncertek, gyerekprogramok: a Balaton-parti településen idén is gazdag a kínálat. Részletes információ a Levendulafesztival.hu oldalon. öbölúszás Budapesten Június 24-én debütál az nyűt vízi úszóprogramok legújabbika, a budapesti öbölúszás a Lágymányosi-öbölben. Az indulók 500, 1500, 3000 és 4500 méteres távon tehetik próbára magukat. A Kopaszigátnál rendezett erőpróba remek tesztverseny lehet a négy héttel később a „nagy” Balaton-átúszáson indulni szándékozók számára. Részletek: Moloboluszas.hu. Tiszavirág fesztivál Június 20. és 24. rendezik Közép-Magyarország legnagyobb ingyenes kulturális kavalkádját, a szolnoki Tiszavirág fesztivált. Miközben a folyón világszerte páratlan módon rajzanak a kérészek, a belváros évszázados gesztenyefái, parkjai alatt szól a zene, hagyományőrző gasztronómiai költemények, valamint finom borok és pálinkák kóstolhatók, míves portékák vásárolhatók. Bővebben: Tiszaviragfesztival.hu. Összeállította: Wekerle Szabolcs 2023. június 16-22. j Magyar Hang Wekerle Lehet, hogy a gyerekünket éppen elkényeztetett kölyöknek nevezzük, de attól még valójában jók vagyunk. Ha a gyerekünk letagadja, hogy lerombolta a húga kockavárát (pedig szemtanúi voltunk, hogy megtörtént), attól ő valójában, igazából még mindig jó, így hangzik dr. Becky Kennedy könyvének egyik tételmondata. Az amerikai pszichológus és író új, a New York Times bestsellerlistáját is vezető könyvében számos példán és gyakorlati eseten keresztül bizonyítja ennek az állításnak az igazát - és közben arra tesz kísérletet, hogy a szülők gyerekükkel szembeni szemléletének megváltoztatása mellett magát a szülőt is rábírja arra, hogy változzék. Dr. Becky állítja: a hagyományos, büntetésen és jutalmazáson alapuló nevelési módszerek előbb-utóbb kudarcot vallanak. Perspektívaváltást kínál - kiindulópontja, hogy a gyermek érzelmi szükségleteinek megértésével a szülő nemcsak pozitívan formálhatja gyereke viselkedését, de átalakíthatja az egész család működését és a családtagok közötti viszonyt is. • Testvérekkel való rivalizálás, dühkitörések, hazudozások, szorongás, önbizalomhiány: a gyakorló pszichológusként dolgozó szerző tapasztalatai szerint ezek azok a viselkedésproblémák, amelyekkel a szülők a leggyakrabban keresnek szakértő segítséget. Jól tagolt, átlátható fejezetekben veszi sorba ezeket a jelenségeket, majd megoldási módokat kínál rájuk. „A négyéves Liam látja, hogy hatéves nővére, Charlotte a konyhában elveszi a kék műanyag kulacsot - olvassuk például az agresszív dühkitörésekről szóló fejezet kezdő esetleírását. Liam felordít: »Nem, azt én akarom! A kék a kedvenc színem!« Allison, az anyjuk ragaszkodik a meghúzott határhoz, és így felel: »Azt már Charlotte elvette. Igen, tudom. Mi lenne, ha ma a piros vagy a zöld kulacsot használnád?« Liam dührohamot kap. Odamegy, ahol a kulacsokat tartják, és mielőtt az anyja odaérne, felkap egyet, és áthajítja a konyhán. Amikor Allison mellé lép, a kisfiú elkezdi ütni, csípni, és ezt üvölti: »Utállak! Utállak!«” Még az ilyen dühkitörések is, állítja dr. Becky, normálisak. Ezután elmagyarázza a viselkedésforma neurológiai és pszichológiai okait, majd tanácsot ad, a gyakorló szülő hasonló helyzetben mit mondhat Allison helyében. Megvilágítja, mikor, milyen helyzetekben hasznos a „nem engedem” -fordulat használata, és mikor érhetünk célt más, kevésbé durva stratégiákkal. A Minden gyerek jó! egyben elolvasva is hasznos és érdekes olvasmány, de forgatható afféle kézikönyvként is, amikor valamilyen konkrét problémával szembesülve próbálunk az adott helyzethez illő megoldást találni. Dr. Becky Kennedy: Minden gyerek jó! Ford.: Gázsity Mila, Móra Kiadó, 2023.4499 Ft Lerombolt kockavár MINDEN GYEREK JÓ! VÁLTOZZUNK, HOGY JOBB SZÜLŐK LEHESSÜNK A Az emlékezés jótékony hiánya Molnár Csaba Az állatok - és így az ember is - a tanulás révén raktározzák el a környezetből érkező információkat az idegrendszerükbe. Minél több információt raktároznak el (és e tudást értelmesen képesek alkalmazni), annál „bölcsebbé” válnak, bármennyire is szakszerűtlen ez a kifejezés az állatok kognitív képességeire. Vagyis a sok memórianyom jobb, mint a kevés, hiszen sok alapanyagból összetettebb, hatékonyabb struktúrákat lehet felépíteni. Ez a szemlélet hosszú időn át áthatotta a neurológiai kutatásokat is. Az emlékezet kutatók a memórianyomok megőrzését tartották a raktározó agy természetes, egészséges funkciójának, a felejtést pedig rendszerhibának - illetve súlyos esetben betegségnek - gondolták. Talán a memóriakutatás történetének legfontosabb mérföldköve volt (nem, nem írjuk le a paradigmaváltás szót), amikor felfedezték, hogy a felejtés, a nem szükséges, sőt káros emlékképek törlése ugyanolyan fontos az ember - és minden állat - mentális egészsége és hatékony idegműködése szempontjából. Scott Small könyve, a Felejtés a felejtésről szól, pontosabban a memóriatörlés fontosságáról. Small a Columbia Egyetem neurológusa, az egyetem Alzheimer-kutató központjának vezetője. Nevéhez fűződik egy olyan fMRI-n (funkcionális mágnesesrezonancia-képalkotáson) alapuló eljárás kifejlesztése, amely segítségével meg lehet állapítani a beteg agyának átvilágítása révén, hogy csak a normális időskori memóriaromlástól „szenved”, vagy Alzheimer-kórja van. Az Alzheimer-kór a fejlett nyugati társadalmak idős embereinek egyik legrettegettebb betegségévé vált, és bizonyos kor felett sokan hajlamosak minden elfelejtett telefonszámot és jelszót az Alzheimer első jelének tekinteni. Ezt a félelmet a gyógyszeripar ki is használja: az Alzheimer-kór elleni (egyelőre nem létező) gyógymód kifejlesztésére sokkal több erőforrást allokálnak, mint a harmadik világ rengeteg (szegény) gyerekét, fiatalját sújtó és gyilkoló fertőző betegségek legyőzésére. De nem most fogjuk megoldani a vásárlóerő irányította kutatás-fejlesztés ellentmondásait. A Felejtésből minden olvasó számára nyilvánvalóvá fog válni, hogy a nem kívánt emlékek lemorzsolódása elengedhetetlen az egészséges psziché megőrzéséhez. Számos neurológiai betegség függ össze a memóriatörlés zavaraival. Az autizmusspektrum-zavarban szenvedő betegek számára azért jelent nehézséget elfogadni a megváltozott környezetet (legyen szó akár a mások számára észrevehetetlenül jelentéktelen változásokról is), és azért nehéz nekik navigálni a társas relációk világában, mert sokkal több ismeretet jegyeznek meg és tárolnak el, viszont kevésbé törlik őket, így nehezebb rendszerezni az emlékeket. De a PTSD (poszttraumás stresszzavar) is azért alakul ki, mert a beteg képtelen elengedni a traumatizáló emlékeit. Scott maga is megtapasztalta bajtársain a PTSD bénító erejét, amikor 1982-ben a libanoni háborúban szolgált az izraeli védelmi erők kötelékében. A Felejtésből a memóriaműködés kevéssé ismert, de hallatlan fontosságú aspektusa ismerhető meg, a terület egyik legelismertebb kutatója tollából. A felejtés esszencialitás még az alvás rejtélyét is megoldhatja. Az idegtudomány kutatói nehezen tudnak választ adni arra, hogy miért alszunk. Miközben ez a viselkedés nyilván elengedhetetlen a túléléshez, hiszen szinte minden állat csinálja, dacára annak, hogy így ideje jelentős részét magatehetetlen és védtelen állapotban tölti, az alvás funkcióját magyarázó szinte minden klasszikus hipotézist megcáfoltak mára (Például egyáltalán nem „pihen” az agyunk alvás közben). De talán a nem kívánt memórianyomok törlése lehet az alvás fő funkciója, hiszen ilyenkor - mint azt Scott és társai kísérletei bizonyították - pontosan e folyamatok zajlanak az agyban. Scott A. Small: Felejtés. Ford.: Hegedűs Péter. Park Kiadó, 2023.4999 Ft