Magyar Hang, 2023. április-június (7. évfolyam, 15-26. szám)

2023-06-30 / 26. szám

28 MAGAZIN • AJÁNLÓ • KRITIKA Dalok a fiókból Cseh Tamás és Csengey Dénes közös dalainak csak egy része került közönség elé kelet­kezésük idején. Az ekkor született dalszövegek nagyobb része viszont több mint harminc évet pihent a fiókban, mígnem a Cseh Tamás Archívumban őrzött hagya­ték részeként megkezdődött feldolgozásuk. Kiderült, némely szöveghez dallamok is készültek Cseh Tamás Bartók Béla úti lakásán, vagy éppen Csengey Dénesnél Keszt­helyen. Ezek szintén fennmaradtak régi kazettákon a szerzők kommentárjaival együtt. A megtalált, megtisztogatott szövegekből, félkész dallamfoszlányokból, dúdolgatott ötletekből állította össze Másnap című estjét Beck Zoli és Szűcs Krisztián Csengey Balázs segítségével. A dalok július 9-én a zsámbéki Zichy-kastélyban elevenednek meg. Muzsikáló bábok háza Óriásbábok, óriáscsigák, óriáshalak népesítik be július 30-án a városligeti Magyar Zene Házát és környékét. A Bábművészeti Világtalálkozó záróünnepén olyan neves bábművészek mutatkoznak be, mint az olasz Salvatore Gatto, aki egy XVI. század­ra visszanyúló Pulcinella-történetet hoz Budapestre, vagy a cseh, spanyol és magyar művészek által alapított prágai Kariomato Műhely, ők a XIX. századi klasszikus európai marionettszínház misztikus világába kalauzolják el a közönséget. Vitéz László figurája Pályi János előadásában elevenedik meg, a Bóbita Bábszínház és a Szegedi Bábszínház közös produkciójában pedig Robin Hood története lesz látható, de érkezik a Mesebolt Bábszínház és a Márkuszínház is. A Balaton festője Paloznakon Július 1-jén debütál a Homola Pincészet és a Képező közös művészeti projektje, a Pa­­loznaki Fűszerkert, melynek első estjén a Balaton festője, Egry József alakját idézik meg. Egry József tehetségét Lyka Károly művészettörténész ismerte fel elsőként, ő segítette a fiatal festőt, hogy kijusson Párizsba, és tanulmányozhassa a legfrissebb művészeti irányzatokat. Egry életének fordulópontja egy tragikus baleset volt: az első világháború alatt, 1915 telén hadgyakorlat közben beszakadt egy jeges árokba, tüdőgyulladást kapott, majd a badacsonyi hadikórházban lábadozott, ekkor érintette meg először a Balaton és környékének szépsége. Ápolónőjével, Pauler Júliával, aki ba­latoni kötődésű dzsentrilány volt, a kórházi tartózkodása alatt szerettek egymásba. Gyógyulása után összeházasodtak, és a Balaton északi partján telepedtek le. Egry nemcsak élete párját találta meg Badacsonyban, de szinte kizárólagos témája lett a balatoni táj és az ott élő emberek. Környékbeli halászokat ábrázoló, expres­­­szionista hatásokat sugárzó, különös atmoszférájú olajpasztell művei különleges érzékiséggel adják vissza a Balaton és a környező táj szépségét. Egry József: Badacsony 1930 körül, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest FORRÁS: HUNG-ART.HU A fókuszban: Korea Július 7-én és 8-án ingyenes fesztivált rendez a Koreai Kulturális Központ a bu­dapesti Frankel Leó utcában. A látogatók felpróbálhatják a koreai népviseletet, a hanbokot, megszólaltathatják a tradicionális hangszereket, készíthetnek handzsi (papír) karkötőt vagy lótuszvirágot. Szakemberektől lehet ellesni a koreai nyelv, a kalligráfia, a minhva festészet és a koreai foltvarrás technikájának alapjait. A programokon a részvétel ingyenes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött. Je­lentkezni a hangon.hu/koreaomreg címen kell. A formák ritmusa Barcsay Jenőnek, a XX. század egyik legmeghatározóbb magyar festőjének iskola­teremtő életműve szervesen kötődik Szentendréhez. A Duna-parti kisváros távlati látványa, szűk utcái szolgáltatták azokat a festészeti motívumokat, melyek felku­tatására a művész minduntalan a szentendrei macskaköveket rótta. Kísérletezett a tér és a forma viszonyával, az arányok és a kép struktúrájával. A Kmetty Múzeum új, jövő tavaszig látható, A formák ritmusa című kiállítása a ritmikus szerkesztőelv, a drámai színhasználat és az egyre határozottabb absztrakció tükrében mutatja be Barcsay életművének ezen részleteit. Összeállította: Makrai Sonja 2023. június 30.-július 6. Magyar Hang Amivel mindenkinek dolga van M­it jelent a kamat? Mire kell ügyel­nünk, ha kölcsön kell kérni? Mi­ért jó költségvetést készíteni? Mire jók a ban­kok? A Móra Kiadó gondozá­sában látott napvilágot A pénz és én című kötet. Gerry Bailey és Felicia Law műve a nagyobb kamaszok számára foglal­ja össze az alapvető pénzügyi fogalmakat, szól a pénz mű­ködéséről, funkciójáról, és igyekszik nekünk megtaníta­ni, mire és hogyan érdemes használni azt. Recenzensünk, Levente szerint a könyv révén a fiatalok többek között megismerhetnek számos pénz­­keresési módot, tanulhatnak a pénz kezelé­séről, de még a befektetésről is találni benne tippeket. Ahogy azt Levente írja, a megértést és a tudás elmélyülését az ismeretlen szavak és kifejezések gyűjteménye segíti. „Azt gondolom, a pénzről minden fiatal­nak érdemes többet megtudnia, mivel erről az iskolában ritkán esik szó, mégis minden­kinek dolga lesz vele. A könyvben átadott tudás egy részét megtalálhatjuk videókon is (szerintem azok is nagyon hasznosak), de azok az új ismereteket nem olyan részletesen adják át, mint például ez a könyv. Az információkat érthetően, egyáltalán nem tudományo­san írja le, sokszor gyakor­lati példákon keresztül segíti a sikeres tanítást. A könyv csupán hatvan oldal, így akár egy délután alatt elolvasható, mégis rengeteget tanulhatunk belőle, és alapvető fogalmunk lehet a pénzről. Mindenkinek ajánlom, mert tényleg hasznos elolvasni, és az ebből szerzett tudás a jövő­ben is meghatározó lesz mindenki életében.” Gerry Baily - Felicia Law: A pénz és én- Hogyan tudod megkeresni és elkölteni. Ford.: Dörnyei Otília. Móra Könyvkiadó, 2023.3499 Ft Hányasra értékeled a könyvet? 5 IntAa. Ne moralizáljunk, tanuljunk meg úszni! Ficsor Benedek H­átborzongató fényben úszott a berlini Opernplatz 1933. má­jus 10-én, este 11 órakor, máglyán égett az elfajzott irodalom. A né­met szellem diadalától megittasult diákok minden dekadens kötetet tűzre vetettek, köztük az elsősorban gyermek- és ifjúsági szerzőként ismert Erich Kästner Fabian, egy moralista története (magyarul: Fabian. Egy moralista regénye) című „felnőtt” alkotását is. Szegény náciknak fogalma sem lehetett róla, hogy félmunkát végeznek éppen: az elpusztított mű egy erősen cenzúrázott változat volt csu­pán. Kästner kiadója a várható botrányok elkerülése érdeké­ben igyekezett ártalmatlaní­tani a húszas-harmincas évek fordulójának Berlinjét alul(öl­­tözött)nézetből ábrázoló szö­veget, az elővigyázatosságnak a szexualitás, a polgárpuk­kasztó attitűd és a szarkasz­tikus társadalomkritika esett áldozatul. Ám az eredeti mű nem semmisült meg, jegy­zetekben, kéziratokban rej­tőzött évtizedekig, és most, kilencven évvel a könyvégetés után magyarul is elolvashatjuk. A gyermekirodalomra fókuszáló Móra ta­valy indította el felnőtteket célzó kiadóját, a párhuzamok láttán pedig szinte szükség­­szerűnek tűnik, hogy az Emil és a detektí­vek, A repülő osztály, A két Lotti és a Má­jus 35. szerzőjének felnőtt műve a Trend­i Kiadó gondozásában jelenjen meg. A Győri László fordításában olvasható Ebek har­mincadja a (magyarul is többször kiadott) Fabian-kéziratokból összeállított ősválto­zata, amelyet Kästner egyik legismertebb kutatójának és legértőbb olvasójának, Sven Hanuschek germanista egyetemi tanárnak köszönhetünk. A fellelhető dokumentumok alapján ő írta vissza az eredeti(hez közelebb álló) szöveget. A most megjelent regény tehát Kästner munkája­­ és mégsem az övé: egy olyan rekonstrukciós kísérlet eredménye, amely valamiféle elképzelt szerzői szándékot idéz fel az igazolhatatlanság elfogadása mellett. A szöveget olvasva azonban hamar elszáll minden kellemetlen érzésünk, mert mind­egy, hogy mennyire közelít az „eredetihez”, vagy mikor és miben véti el azt, az Ebek harmincadja roppant tanulságos és a maga hátborzongató módján szórakoztató regény. Főhőse a reklámiparból a kispolgári ka­pitalizmussal összeegyez­tethetetlen viselkedése mi­att­­ a polgári öntudatot humanista erkölccsel, szo­ciális érzékenységgel és an­archista iróniával ötvözve hozta a frászt a­ nagyvállalat vezetésére­­ kipenderített, munka nélkül lézengő böl­csész, Jakob Fabian, aki szi­gorú elveit követve igyekszik értelmet találni a katasztró­fa felé rohanó világban. Kí­méletlen társadalmi reflexió­jához ideális helyet választott, Berlin a morális züllés széles spektrumát biztosítja számára, kedvére merülhet alá a legváltozatosabb devianciákban a szexuális erőszaktól a politikai extremitásig. És hogy miben több az Ebek harmincad­­ján a Fábiánnál? Visszakerült a történetbe a testiség kendőzetlen ábrázolása, legyen szó akár műtéti hegek abszurd bemutatásá­ról, akár a fertőzés elkerülése érdekében, az aktus előtt alaposan megvizsgált hímves­­­­szőről. Ugyancsak az egykori cenzorok áldo­zatául esett az a jelenet, amelyben Jakob és barátja, Stephan Lábadé a tömegközlekedő berliniek érzékenységét próbára téve egy villamosút néhány perce alatt egyszerre űz gúnyt a német történelemből, a birodalmi KÄSTNER EBEK HARMINCADJA & Fabian, egy moralista regénye című mű ősváltozata

Next