Magyar Hang, 2023. július-szeptember (7. évfolyam, 27-39. szám)
2023-07-07 / 27. szám
2 VILÁGKÉP 2023. JÚLIUS 8-13. Magyar Hang Balogh Roland A feszültség nem párolog el Belebukhat-e a franciaországi zavargásokba Macron? Mindannyian tartós, a köztársasághoz méltó rendet akarunk. Ez az abszolút prioritás - jelentette ki Emmanuel Macron, miután kedden fogadta azt a nagyjából 250 polgármestert, akiknek a településeit valamilyen módon érintette az elmúlt napok brutális erőszakhulláma. A zavargások azután törtek ki Franciaországban, hogy június 27-én reggel egy közúti intézkedés során Párizs Nanterre nevű elővárosában egy rendőr közvetlen közelről lelőtt egy 17 éves fiatalembert. Az algériai felmenőkkel bíró Nahei M. úgy dolgozott ételfutárként, hogy nem érte el a jogosítvány megszerzéséhez szükséges 18 éves korhatárt, így nem vezethetett volna autót. Közeli ismerősei szerint a szakiskolából kimaradozó fiú nem volt erőszakos természet, nem élt drogokkal. A fiatal halála újra felszínre hozta a szociális, részben migrációs hátterű feszültségeket Franciaországban. Az azóta tartó erőszakhullám azért is figyelemre méltó, mert nem csak a nagyvárosokra és szegényebb külvárosaikra, gettósodott negyedeire terjedtek ki, hanem a kisebb településeken is elharapództak az indulatok. A rendbontók többsége tinédzser, sok köztük a 1A év alatti. Lapzártánkig nagyjából A ezer főt vettek őrizetbe, közülük 1200-an kiskorúak. A zavargások során több mint ezer épületet, 7 ezernél is több járművet gyújtottak fel országszerte, és közel háromszáz rendőrőrsöt, csendőrségi állomást ért támadás. A rendbontások június 29-30-án jártak csúcsra, azóta egyre nyugodtabbak az éjszakák. A mostani zavargásoknak más a forrása és közönsége, mint az év eleji, nyugdíjreformmal kapcsolatos tüntetéseket követő erőszakos cselekményekéi. Ezúttal fiatalok lázadtak fel, ám mindez nem hirtelen felindulásból történt, évek, évtizedek óta forr a fazék, és most leesett a fedő - értékelte a helyzetet lapunknak Soós Eszter Petronella. A Franciaország-szakértő szerint a problémák többrétegűek. Egyrészt a főleg migrációs hátterű, leszakadó lakó- és városnegyedekben élők generációk óta azt érzik, hogy hiába francia állampolgárok és elvileg részei a nemzetnek, semmi esélyük a kitörésre, a megfelelő oktatásra, egészségügyi szolgáltatásokra, a társadalmi felemelkedésre, ami komoly feszültségeket gerjeszt. Másrészt a rendőröknek is megvannak a maguk rémtörténe A Franciaország-szakértő szerint a problémák többrétegűek. A főleg migrációs hátterű, leszakadó városnegyedekben élők generációk óta azt érzik, hogy hiába francia állampolgárok és elvileg részei a nemzetnek, semmi esélyük a kitörésre, a megfelelő oktatásra, egészségügyi szolgáltatásokra, a társadalmi felemelkedésre teik, vannak olyan negyedek, ahová félve mennek csak be. Bizonyára akad rasszista is a francia rendőrök között, de rendszerszintű rasszizmusról nemigen lehet beszélni. Hogy a rasszizmus nem fekete és fehér, azt jól mutatja, hogy az erőszak beszüntetésére a lelőtt fiú nagymamája, sőt a jelenleg legismertebb francia focisztár, Kylian Mbappé is felszólított. Politikai szempontból talán a legfontosabb kérdés az, belebukhat-e a zavargásokba Macron. „A francia elnökökre nem jellemző, hogy lemondanak. Jacques Chirac is vesztett el uniós alkotmány bevezetéséről szóló népszavazást 2005 májusában, mégis a helyén maradt. Macron székét sem veszélyezteti fizikailag semmi, csak rajta múlik, hogy ki akarja-e tölteni a mandátumát 2027-ig. Politikailag ugyanakkor meggyengülhet, ha nem sorakoznak fel mögötte a pártok, és nem sikerül valamiféle nemzeti egységet felmutatnia a zavargásokkal szemben. Ez pedig a nemzetközi diplomáciában is csökkentheti a francia elnök mozgásterét, lehetőségeit” - véli Soós Eszter Petronella, aki szerint az egységnek a különböző politikai alakulatok megkérik az árát. A szakértőt támasztja alá ugyanakkor Rouen szocialista polgármestere, aki a Macronnal folytatott egyeztetést követően a France2A hírtelevíziónak azt mondta, több határozott kérésük is volt az államfőhöz. „Franciaország megosztott, újra kell egyesíteni a társadalmat, az embereket” - nyilatkozta Nicolas Mayer-Rossignol, aki szerint az Élysée-palotának és az országos politikának jobban kellene figyelnie a polgármesterekre. Rouen első embere szerint konkrét terveket várnak Macron elnöktől a külvárosok problémáinak orvoslására, de az oktatás és a biztonság terén is. Hogy meddig tartanak a zavargások, nehéz előre megjósolni. A 2005-ös őszi, ugyancsak a túlzottnak tartott rendőri erőszak miatt kitört zavargáshullám három hétig tartott. A feszültség ugyanakkor nem párolog el, így Macronnak nem lesz könnyű dolga, ha enyhíteni szeretne a helyzeten. Atf M fi mQ £ 17 J i ' J ^ ' ■ , í jsvv fik Jj**. w IL 1 111 ' Lángokba borult Párizs, Macronnak nem lesz könnyű dolga, ha csökkenteni akarja az indulatokat. Évtizedek óta forr a fazék fotó: afp via europress/christophe Simon