Magyar Hang, 2023. július-szeptember (7. évfolyam, 27-39. szám)
2023-08-18 / 33. szám
IV Budai Hang 2023. AUGUSZTUS 18-24. ► Sándor bólogat, rágyújt. - Mi egyébként sem hagyományos színházi formában játszunk - mondja. - Nálunk tulajdonképpen nincsenek kifutó darabok. Amikor bemutatunk valamit, nem egy, vagy két évre tervezünk, ahogy sok más színház, amely a megpályázott időszak után leveszi a repertoárról az előadást, és újat alkot, nálunk minden addig van színpadon, ameddig érdeklődés mutatkozik rá. Ezek között vannak kétszereplős és tízszereplős előadások is, komoly díszlettel, amit valahol tárolnunk kell. És a bérleti díjak, az ismert okok miatt jelentősen megemelkedtek, el kellett gondolkodnunk egy saját játszóhely létrehozásán. Ehhez kerestünk, keresünk partnereket. Merész és progresszív - mondom -, ugyanakkor jogos a kérdés, hogy akkor ti is segítséget vártok, ahogy az állami „támogatási rendszerből” kizárt független színházak, és társulatok? Ebben a világban a kultúra iránt érdeklődő, jobbára alulfizetett emberek, sokszor maguk is alkotó emberek feladata volna, hogy fenntartsák azokat a fórumokat, felületeket, ahol értékes produkciók és gondolatok megjelenhetnek. Meddig működhet ez így? - Semeddig - feleli Gábor -, de nem is ebben gondolkodtunk. Magunkon kell segítenünk, működő gazdasági, támogatói és művészeti megoldásokkal. Az elején elmondottak gondolatiságához, mert az volna a lényeg, szép lassan csatlakozott sok más művészeti ágból érkezett alkotó, meg egy csomó civil is, akinek egyébként hétköznapi foglalkozása van, de nagyon tetszik nekik, hogy itt valaminek a részesei lehetnek. Van, aki azzal segít, hogy lejön, és főz egy lecsót a csapatnak. A minap például benézett az ajtón egy férfi, és megkérdezte, mi készül itt. Amikor megtudta, hogy színház, felajánlotta, hogy bármilyen gázszereléssel kapcsolatos feladat adódik, keressük bátran, merthogy gázszerelő, és boldogan segít. Rengeteg munkát, anyagot azonban nyilvánvalóan ki kell fizetni, ezért mi is indítottunk közösségi gyűjtést a Másik produkció nevében - ha valaki így tud, így akar segíteni -, de most alapvetően egy valóban fontos közösségi cselekvés látszik kibontakozni. Mindenki látja, hogy nem csak beszélünk, megfogjuk a samukalapácsot, bontunk, hordjuk a sittet, és az építésben is ugyanúgy részt veszünk majd. Elrobog egy mentő, szirénázása sokáig visszhangzik a Margit körút házai között. - Pályázni azért fogtok, a szokásos állami forrásokért, támogatásokra? - vetem fel. - Miért ne? - néz rám Sándor. -Eddig is pályáztunk, meglepetés volt, amikor nyertünk, megszokott, hogy nem, de egy darabig mindenképpen próbálkozunk - mondja Gábor. - Egyelőre még le kell futni ezeket a köröket, ha ez másra nem is, arra biztosan jó, hogy az adott anyagot megírjuk a pályázatra, és így legalább megszületik az előadás vázlata. Sándor elnyomja a cigarettát, tűnődve néz a mentőautó után. - Az egész szektor vagy szakma nagyon nagy bajban van. Szerintem világosan látszik, hogy kizárólag pályázati forrásból ma nem lehet független színházat csinálni. Ennél már sokkal többre van szükség. Piaci alapon színházat csinálni megint nem lehet, csak a jegybevételből képtelenség Mi nem azt utat választottuk, hogy azt mondjuk, mentsetek meg, tartsatok minket életben - bólogat Gábor hanem azt, hogy építsünk fel együtt valamit! Építsük fel magunkat! Sándor legyint: - Lehetne sírni, de mi nem ebbe akarunk beleállni fönntartani egy intézményt. Valamit a kettő között érdemes kitalálnunk, olyan színház melletti tevékenységet, ami segít eltartani a művészeti munkát, és az egyik húzza előre a másikat. De mi is csak kísérletezünk, és egyáltalán nem biztos, hogy ez bejön. - Mi nem azt utat választottuk, hogy azt mondjuk, mentsetek meg, tartsatok minket életben - bólogat Gábor hanem azt, hogy építsünk fel együtt valamit! Építsük fel magunkat! - Sándor legyint: - Lehetne sírni, de mi nem ebbe akarunk beleállni. - Tudod - vág közbe Gábor -, amikor a testvérem (Jászberényi Sándor író, újságíró, hadi tudósító - szerk.) kint volt Ukrajnában, azt látta, hogy az emberek élni akarnak, kinyitottak a kocsmák, a helyek, volt színház, minden. Mi sem akarunk belesüppedni abba, ami van, a magunk nyomorába. A kultúra sokféle lehet, de alapvetően nemes: a felemelkedést, a szabadságot szolgálja. És ennek most nagyon jó helye van itt: a Margit-negyed program új élettel igyekszik megtölteni a körutat. Új élet, holott ez az új nagyon is régi, ahogy a szenvedély, az elszántság, a tehetség és a tenni akarás sem új keletű fogalmaink. Hogy milyen szemlélettel tudjuk őket ma megtölteni, s hogy a kultúrára mint olyanra miféle jelzőket aggatunk, az valóban napjaink kérdése. Hogy hagyjuk-e lerombolni, vagy felépítjük magunk köré a világot, azt itt és most kell eldöntenünk. A Bem mozi teraszán fiatalok csapatai. Az álmaikról beszélnek, a terveikről, ahogy annak idején, jó húsz éve mi is, Sándorral és Gáborral a Szimpla kávézó előtt. Ködös és céltalan locsogásnak tűnhetett, amiről vitáztunk, dumáltunk akkoriban. De ezekből születnek az értékes dolgok, s tulajdonképpen erről is szólni kellene ma, egykori önmagunkról, akkori álmainkról, meg ezekről a srácokról a Bem mozi előtt, akikben egyre markánsabb az elhatározás, hogy máshol, nem Magyarországon építik fel önmagukat. Gáborék vállalása talán jó példát mutat, s bennük is tovább építkezik. Traffibox és pofátlanító autó így küzdenek a gyorshajtók, a száguldozók és a „versenyzők” ellen Budán Lakner Dávid Néhány óra alatt hárommilliós bírság jött össze az Árpád hídon. Ez volt a Vezess.hu szerzőjének tapasztalata, amikor július elején elkísérte a rendőröket egy éjszakai járőrszolgálatra. Pedig az eleinte még úgy érezte, kifejezetten csendes az este, és akik gyanúsak lennének, azok sem csinálnak semmi rendkívülit. Értve ez alatt a soroksári bevásárlóközpont parkolójában összegyűlőket, akik máskor előszeretettel driftelnek, gyorsulnak a helyszínen. Az Árpád hídon telepített sebességmérő később viszont mutatta, hogy arrafelé igenis akad probléma. Bár a sebességhatár 70 kilométer per óra, volt olyan, aki 167-tel száguldozott. Három óra alatt 81 gyorshajtó jött össze, egy 150 körül hajtó teslás pedig még meg is úszta, mert a megállóba éppen beálló busz kitakarta a kritikus pillanatban. Nem véletlen, hogy épp itt történt az a tragikus eset, amelyről az egész ország beszélt néhány héttel ezelőtt. Július 1-jén egy Mercedes sofőrje kezdett másokkal spontán versenybe, majd vesztette el uralmát a jármű felett, és gázolt halálra egy 26 éves kerékpárost. Az autó átszakította a híd szalagkorlátját, és elütötte a szabályosan közlekedő biciklist. Az eset nyomán felmerült, szigorításokra lenne szükség, hogy a jövőben kisebb eséllyel történhessen hasonló. Lázár János miniszter arról beszélt, szükségesnek tartja a KRESZ újragondolását, valamint a B kategóriás jogosítvány megszerzéséhez szükséges feltételrendszer átalakítását. Korábbi cikkünkben már megírtuk, hogy az önkormányzatok telepíthetnek fekvőrendőröket, esetleg állhatják a traffipaxok beszerzésének költségét is. Abban viszont nem minden polgármester biztos, hogy az önkormányzatoknak kellene átvállalniuk az állami feladatokat - jelen esetben a rendőrség dolgát. Mindenesetre megkérdeztük a II. és III. kerületet is, hogyan látják a kérdést, illetve tervezik-e új eszközök bevezetését. - Az utóbbi időkben bekövetkezett balesetek, illetve a lakossági bejelentések is alátámasztják a sokszor életveszélyes gyorsulási versenyek terjedését - tájékoztatta lapunkat az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. ügyvezetője, Czékó Gábor. Ezek Óbudán belül elsősorban a Szentendrei út egyes szakaszait érintik. A kerület vezetése elvi döntést hozott arról, hogy az érintett útszakaszok mellé traffiboxokat telepít, a rendőrséggel együttműködve. Olyan fémkalitkáról beszélünk, amelybe egy mozdulattal be lehet pattintani a sebességmérő készüléket, így az telepített traffipaxként üzemel. Nem kell hozzá sem állvány, sem autó. Czékó elmondása szerint a traffiboxokból az eddigieknél lényegesen több helyszínen biztosítják a sebességmérést, így csökkenthetőnek tartják a gyorshajtásból fakadó baleseti kockázatokat. Az önkormányzat saját erőből biztosítja a pénzt az eszközökre. A telepítések előkészítését már megkezdték, a Szentendrei úton, illetve további forgalmas, gyorshajtással fokozottan érintett szakaszokon. A II. kerület elindította a Boglárka közlekedésbiztonsági és baleset-megelőzési programot - értesültünk Gyülvészi Andrástól, az önkormányzat közösségi kapcsolatokért felelős igazgatójától. A program egy tragikus baleset áldozatáról kapta a nevét: „Boglárkát, szomszédunkat 23 évesen vesztették el ismerősei, barátai, családja, őt gázolták halálra a Harminckettesek terénél lévő villamosmegállóban. Családja hozzájárulásával nevezte el a kerület a programot Boglárka után, illetve emlékpadot adtunk át a Fillér-Pengő pihenőparkban.” A program részeként hét új traffipaxot szerelnek fel a kerületben - ebből kettő már működik, az egyik a Nagykovácsi, a mások a Máriaremetei úton. A tervek szerint szeptembertől mind a hét sebességmérő pont üzemel majd: az Árpád fejedelem útján, a Hidegkúti úton, a Kapy úton, a Törökvész úton és a Zöldlomb utcában. Ezeken felül három további sebességmérő helyszínt is üzembe állítanának még idén. Őrsi Gergely polgármester július 25-én már arról számolt be Facebook-oldalán: az új sebességmérő helyszíneken nagyot csökkent a száguldozók száma. A kerületi rendőrség tájékoztatása szerint az adott időszakban a Nagykovácsi úton 1937 mérésből hárman lépték át a sebességhatárt. A leggyorsabb autó is csak 60 kilométer per órával haladt. A Máriaremetei úton pedig 3089 mérésből nyolcan voltak gyorsabbak, a legnagyobb mért sebesség itt 70 kilométer per óra volt. A szerkezetek kihelyezése előtt végeztek előzetes méréseket a Budapest Közút segítségével, akkor még a járművek közel 15 százaléka hajtott túl gyorsan mindkét helyszínen. A Máriaremetei úton akadt olyan, aki 156 kilométer per órás sebességgel haladt. Gyülvészi tájékoztatása szerint a sebességmérés mellett szolgálatba állítanak egy autót, amely a legkirívóbb szabálytalanságok visszaszorítását segítené. Ezt a kerület csak „pofátlanító” autónak nevezi. A program részeként pedig rendszeresen ingyenesen elérhetővé teszik a BRFK közlekedésbiztonsági szimulátorait az érdeklődők számára. Dolgoznak azon is, hogy a jogosítvány előtt állók önkéntes alapon megtekinthessenek egy baleset-megelőzésről szóló dokumentumfilmet, valamint részt vehessenek plusz elsősegélynyújtó tanfolyamon. Az önkormányzat a B kategóriás jogosítvány megszerzéséhez a tervek szerint 25 ezer forinttal járul majd hozzá. A játszótereken lévő KRESZ-pályáknál pedig KRESZ- és kerékpározás-ismereti napokat tartanának majd. A doboz mindent lát, elejét vennék a versenyzésnek FORRÁS: ÖRSI GERGELY FACEBOOK-OLDALA