Magyar Hang, 2023. július-szeptember (7. évfolyam, 27-39. szám)
2023-08-25 / 34. szám
Magyar Hang | 2023. augusztus 25-31. M KÜLFÖLD 15 Háború vagy béke Egyre többen vélik úgy: a kölcsönös katonai kudarcok vezethetik rá a feleket, hogy el kell mozdulni a béke irányába újláth Ronald A Újabb nagyszabású offenzívára lenne szükség Ukrajna részéről - vetik fel a katonai szakértők, akik mostanra egyre inkább tényként kezelik, hogy a nyári ukrán ellentámadás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Túl azon, hogy Ukrajnának nem sikerült elvágnia egymástól a Krím félszigetet és a Donyec-medencében harcoló orosz erőket, Kijev a front egyetlen szakaszán sem volt képes áttörni a többszörös orosz védelmi vonalakat. Ráadásul az ukránoknak már csak néhány hónapjuk van az őszi esőzésekig, amikor a talajviszonyok miatt újra lehetetlenné válik egy nagyobb szárazföldi hadmozdulat. Sokan már most azzal számolnak, hogy a következő nagy ukrán offenzívára csak tavasszal lehet majd számítani. Mások viszont abban bíznak, hogy a mostani ukrán ellentámadás után mindkét fél legyengül annyira, hogy hajlandóak lesznek elmozdulni a béke irányába. Vajon melyik elképzelésnek van nagyobb valóságalapja? Az újabb ukrán ellentámadás valószínűségét elsősorban ma már a kijevi tisztviselők hangoztatják, akik szerint az eddigi kudarcokért a késlekedő nyugati fegyverszállítmányok a felelősek. Miközben Ukrajna már a múlt év végétől arra várt, hogy tavasszal megindítsa a nagy ellentámadást, az offenzíva csak június elején kezdődhetett meg, inkább kevesebb mint több sikerrel. Az ukránok szerint ebben szerepet játszott, hogy még a beígért tankokat sem kapták meg a támadáshoz, és ez még csak a jéghegy csúcsa. Nem jutottak hozzá azokhoz a vadászgépekhez sem, amelyek kulcsfontosságúnak bizonyultak volna a Zaporizzsjai területi támadásnál. Ezért az ukrán vezetés most azon dolgozik, hogy megkapja azokat a katonai eszközöket, amelyekkel visszaszerezhetnék a légterük felett az ellenőrzést. Ezen a téren hétvégén fontos előrelépés történt, hiszen az Egyesült Államok engedélyezte, hogy Dánia és Hollandia amerikai gyártmányú F-16-osokat adjon Ukrajnának. A kiképzésről egyelőre nem sokat tudni, de azt igen, hogy ebben Dánia és Románia is részt fog venni. Azzal kapcsolatban, hogy ez meddig tarthat. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a héten elmondta, hogy az F-16-osok használatához további hat vagy akár hét hónapra és több száz ember kiképzésére van szükség. A szakértők most arra számítanak, hogy az első ukrán F-16-pilóták várhatóan 2024 elejére fejezik be a kiképzést - ez FOTÓ: AFP VIA EUROPRESS/SERGEI GAPON pedig tovább növeli az újabb tavaszi offenzíva valószínűségét. Tegyük azonban hozzá, hogy egy ilyen támadás ellen több érv is létezik, amelyek közül a legfontosabb az ukrán hadsereg személyi állományával kapcsolatos. Habár az ukrán katonai vezetés - hasonlóan az oroszhoz - titokban tartja a harctéri emberveszteségeit, az már most sejthető, hogy a nyári offenzívának több lesz az ukrán halottja, mint az orosz (a hadtudomány szerint háromszoros túlerőre van szükség egy sikeres támadáshoz), így alapvetően kérdéses, lesz-e jövő tavasszal Kijevnek elegendő hadra fogható embere úgy, hogy addig Moszkva sem fog ölbe tett kézzel várni. És akkor ott van még az ellentámadás hazai, illetve nemzetközi támogatottsága is - az utóbbi kapcsán éppen a jövő évi amerikai elnökválasztás miatt félnek attól, hogy Joe Biden és csapata idő előtt kitáncol az ukránok mögül (az ilyen félelmek egyelőre alaptalannak látszanak). Egyre többen vannak viszont azok, akik szerint éppen a kölcsönös katonai kudarcok vezethetik rá a feleket, hogy valamiféle kompromisszumot kössenek a közeljövőben. Erről beszélt legutóbb a spanyolországi Santander városában Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselő, aki miniszteri szintű tárgyalásokat szorgalmazott az ukrajnai békéről. A politikus szerint a magas szintű találkozókat már szeptemberben megtarthatják. Más kérdés azonban, hogy erre mennyire lenne kész a moszkvai vezetés, amelynek most különösen fontos lenne, hogy felmutasson valamiféle győzelmet - ha másnak nem, akkor a hazai közönségének. ■4 Volodimir Zelenszkij és Mette Frederiksen dán miniszterelnök egy F-16-os vadászgépben ül egy dániai légibázison. Egy csapatban játszanak Majláth incsenek könnyű helyzetben a felvidéki magyar pártok: a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint egyikük sem jut be a parlamentbe, így egyre valószínűbb, hogy az elkövetkező négy évben sem lesz politikai képviselete a felvidéki magyaroknak a szlovák törvényhozásban. Ennél is nagyobb meglepetés, hogy a mérések szerint a 2020 februári választások győztese, a jelenlegi kormánykoalíció gerincét képező Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OEaNO) sem kerülne be a parlamentbe. Gyakorlatilag senkinek sincs oka kirobbanó optimizmusra, mostanra ugyanis az is egyre világosabban látszik, hogy a szeptemberi választások első számú favoritja, a Robert Fico-féle Smer-SD- nek is súlyos kompromisszumokat kell majd kötnie, hogy kormányt alakíthasson. A magyar pártok a 2020-as fiaskó után még azt tervezték, hogy együtt, a Szövetség nevű formációban vágnak neki a következő parlamenti választásoknak. Azóta persze sok víz lefolyt a Dunán, és a Szövetség Híd nevű platformja május közepén távozott a közös pártból, amely aztán a Mikulás Dzurinda-féle Kékekkel lépett szövetségre. Az egykor még oly ígéretesnek tartott Szövetségben ráadásul az utóbbi időben újabb feszültségek ébredtek, miután az OEaNO egykori politikusa, Gyimesi György finoman felvetette, hogy a párt együttműködhetne Ficóval is a jövőben. Erről a Szövetség tagjainak nagy része hallani sem akar. A magyar erők így most, a választási hajrában a lehető legrosszabb pozícióból próbálják átugrani a lécet. Egy hónappal a szlovákiai parlamenti választások előtt ma már egyetlen olyan kutatás sincs, amely szerint a magyar pártok bekerülhetnének a parlamentbe. A Focus közvélemény-kutató ügynökség augusztus közepén a Szövetséget 3,4, a Kékek-Híd pártot 1,7, a Magyar Fórumot pedig 0,7 százalékon mérte. Hasonlóan kétségbeejtő a Smerrel szemben álló erők helyzete, habár az OEaNO jelenleg a szavazatok A magyar erők így most, a választási hajrában a lehető legrosszabb pozícióból próbálják átugrani a lécet. Egy hónappal a szlovákiai parlamenti választások előtt ma már egyetlen olyan kutatás sincs, amely szerint a magyar pártok bekerülhetnének a parlamentbe 6,4 százalékát szerezné meg, ez kevés lenne a parlamentbe jutáshoz, mert Matovicék koalícióban indulnak a választásokon. Valamivel kedvezőbb helyzetből futhat neki a választásoknak a Progresszív Szlovákia (PS), amely a 2019-ben Zuzana Caputovát jelölte elnöknek, aki végül megnyerte a választást. A PS azóta folyamatosan javította pozícióját, olyannyira, hogy ma már ez a szociálliberális párt a második legnagyobb politikai erő Szlovákiában. Rontja ugyanakkor a párt kormányalakítási esélyeit, hogy a jelenlegi mérések szerint ha a PS-nek még sikerülne is megegyeznie a Kereszténydemokrata Mozgalommal, a Szabadság és Szolidaritással, illetve a Boris Kollár-féle Család Vagyunkkal, akkor sem lenne meg a kormányalakításhoz szükséges mandátuma a 150 fős szlovák parlamentben. Hogy maguk mögött tudják a szlovák törvényhozás többségét, a Peter Pellegrini-féle Hlasra is szükségük lenne, amelyről igen valószínűtlen, hogy rábólintson egy ilyen koalícióra. Noha a Fico-féle Smer 2023 elején átvette a vezetést a szlovákiai pártok népszerűségi listáján a Hlastól, azért Ficónak sincs sok oka a nyugalomra. Az adatokból ugyanis az látszik, hogy Orbán Viktor szövetségese csak a Hlas rovására tudta növelni szavazóbázisát, vagyis éppen a reménybeli koalíciós partnere hátrányára. Ez viszont azt jelenti, hogy a Smer a Hlasszal és a szélsőséges Mi Szlovákiánk Néppárttal (L’SNS) sem tudna többséget teremteni magának, így meg kellene szereznie a Milan Uhrík-féle Republika szimpátiáját is. A Hlas azonban hallani sem akar Milan Uhrík szélsőjobbos pártjáról, így Ficóék kénytelenek lennének leülni tárgyalni a Család Vagyunkkal, így bár kétségtelenül a Smernek a legnagyobb az esélye, hogy a szeptemberi választások után kormányt alakítson, a jelek szerint Ficónak ehhez nehéz egyezségeket kell kötnie. Nehéz egyezségek várnak a győztesre Robert Fico pártjának van a legnagyobb esélye a győzelemre, de a kormányalakításhoz komoly kompromisszumokat kell kötnie kSf