Magyar Hang, 2023. július-szeptember (7. évfolyam, 27-39. szám)

2023-08-25 / 34. szám

Magyar Hang | 2023. augusztus 25-31. M KÜLFÖLD 15 Háború vagy béke Egyre többen vélik úgy: a kölcsönös katonai kudarcok vezethetik rá a feleket, hogy el kell mozdulni a béke irányába újláth Ronald A Ú­jabb nagyszabású offen­zívára lenne szükség Uk­rajna részéről - vetik fel a katonai szakértők, akik mostanra egyre inkább tényként kezelik, hogy a nyári ukrán ellen­­támadás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Túl azon, hogy Ukrajnának nem sikerült elvág­nia egymástól a Krím félszigetet és a Donyec-medencében harcoló orosz erőket, Kijev a front egyetlen szakaszán sem volt képes áttörni a többszörös orosz védelmi vona­lakat. Ráadásul az ukránoknak már csak néhány hónapjuk van az őszi esőzésekig, amikor a talajviszonyok miatt újra lehetetlenné válik egy nagyobb szárazföldi hadmozdulat. Sokan már most azzal számolnak, hogy a következő nagy ukrán offen­zívára csak tavasszal lehet majd szá­mítani. Mások viszont abban bíznak, hogy a mostani ukrán ellentámadás után mindkét fél legyengül annyira, hogy hajlandóak lesznek elmozdulni a béke irányába. Vajon melyik elkép­zelésnek van nagyobb valóságalapja? Az újabb ukrán ellentámadás valószínűségét elsősorban ma már a kijevi tisztviselők hangoztatják, akik szerint az eddigi kudarcokért a késlekedő nyugati fegyverszál­lítmányok a felelősek. Miközben Ukrajna már a múlt év végétől arra várt, hogy tavasszal meg­indítsa a nagy ellentámadást, az offenzíva csak június elején kez­dődhetett meg, inkább kevesebb mint több sikerrel. Az ukránok sze­rint ebben szerepet játszott, hogy még a beígért tankokat sem kap­ták meg a támadáshoz, és ez még csak a jéghegy csúcsa. Nem jutottak hozzá azokhoz a vadászgépekhez sem, amelyek kulcsfontosságúnak bizonyultak volna a Zaporizzsjai területi támadásnál. Ezért az uk­rán vezetés most azon dolgozik, hogy megkapja azokat a katonai eszközöket, amelyekkel vissza­szerezhetnék a légterük felett az ellenőrzést. Ezen a téren hétvégén fontos előrelépés történt, hiszen az Egyesült Államok engedélyezte, hogy Dánia és Hollandia amerikai gyártmányú F-16-osokat adjon Ukrajnának. A kiképzésről egyelőre nem so­kat tudni, de azt igen, hogy ebben Dánia és Románia is részt fog venni. Azzal kapcsolatban, hogy ez meddig tarthat. Olekszij Reznyikov ukrán vé­delmi miniszter a héten elmondta, hogy az F-16-osok használatához további hat vagy akár hét hónap­ra és több száz ember kiképzésé­re van szükség. A szakértők most arra számítanak, hogy az első uk­rán F-16-pilóták várhatóan 2024 elejére fejezik be a kiképzést - ez FOTÓ: AFP VIA EUROPRESS/SERGEI GAPON pedig tovább növeli az újabb tavaszi offenzíva valószínűségét. Tegyük azonban hozzá, hogy egy ilyen támadás ellen több érv is lé­tezik, amelyek közül a legfontosabb az ukrán hadsereg személyi állomá­nyával kapcsolatos. Habár az ukrán katonai vezetés - hasonlóan az oroszhoz - titokban tartja a harc­téri emberveszteségeit, az már most sejthető, hogy a nyári offenzívának több lesz az ukrán halottja, mint az orosz (a hadtudomány szerint há­romszoros túlerőre van szükség egy sikeres támadáshoz), így alapvető­en kérdéses, lesz-e jövő tavasszal Kijevnek elegendő hadra fogható embere úgy, hogy addig Moszk­va sem fog ölbe tett kézzel várni. És akkor ott van még az ellentámadás hazai, illetve nemzetközi támo­gatottsága is - az utóbbi kapcsán éppen a jövő évi amerikai elnökvá­lasztás miatt félnek attól, hogy Joe Biden és csapata idő előtt kitáncol az ukránok mögül (az ilyen félelmek egyelőre alaptalannak látszanak). Egyre többen vannak viszont azok, akik szerint éppen a kölcsö­nös katonai kudarcok vezethetik rá a feleket, hogy valamiféle kompro­misszumot kössenek a közeljövő­ben. Erről beszélt legutóbb a spa­nyolországi Santander városában Josep Borrell, az Európai Unió kül­ügyi főképviselő,­ aki miniszteri szintű tárgyalásokat szorgalma­zott az ukrajnai békéről. A politikus szerint a magas szintű találkozókat már szeptemberben megtarthatják. Más kérdés azonban, hogy erre mennyire lenne kész a moszkvai vezetés, amelynek most különösen fontos lenne, hogy felmutasson valamiféle győzelmet - ha másnak nem, akkor a hazai közönségének. ■4 Volodimir Zelenszkij és Mette Frederiksen dán miniszterelnök egy F-16-os vadászgépben ül egy dániai légibázison. Egy csapatban játszanak M­ajláth incsenek könnyű hely­zetben a felvidéki magyar pártok: a legfrissebb köz­vélemény-kutatási adatok szerint egyikük sem jut be a parla­mentbe, így egyre valószínűbb, hogy az elkövetkező négy évben sem lesz politikai képviselete a felvidéki ma­gyaroknak a szlovák törvényhozás­ban. Ennél is nagyobb meglepetés, hogy a mérések szerint a 2020 feb­ruári választások győztese, a jelen­legi kormánykoalíció gerincét képe­ző Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OEaNO) sem kerülne be a parlamentbe. Gyakorlatilag sen­kinek sincs oka kirobbanó optimiz­musra, mostanra ugyanis az is egyre világosabban látszik, hogy a szep­temberi választások első számú fa­­voritja, a Robert Fico-féle Smer-SD- nek is súlyos kompromisszumokat kell majd kötnie, hogy kormányt alakíthasson. A magyar pártok a 2020-as fi­askó után még azt tervezték, hogy együtt, a Szövetség nevű formáció­ban vágnak neki a következő parla­menti választásoknak. Azóta persze sok víz lefolyt a Dunán, és a Szö­vetség Híd nevű platformja május közepén távozott a közös pártból, amely aztán a Mikulás Dzurinda-fé­le Kékekkel lépett szövetségre. Az egykor még oly ígéretesnek tartott Szövetségben ráadásul az utób­bi időben újabb feszültségek éb­redtek, miután az OEaNO egykori politikusa, Gyimesi György finoman felvetette, hogy a párt együttmű­ködhetne Ficóval is a jövőben. Er­ről a Szövetség tagjainak nagy része hallani sem akar. A magyar erők így most, a választási hajrában a lehe­tő legrosszabb pozícióból próbál­ják átugrani a lécet. Egy hónappal a szlovákiai parlamenti választások előtt ma már egyetlen olyan kuta­tás sincs, amely szerint a magyar pártok bekerülhetnének a parla­mentbe. A Focus közvélemény-ku­tató ügynökség augusztus közepén a Szövetséget 3,4, a Kékek-Híd pártot 1,7, a Magyar Fórumot pedig 0,7 százalékon mérte. Hasonlóan kétségbeejtő a Smer­­rel szemben álló erők helyzete, ha­bár az OEaNO jelenleg a szavazatok A magyar erők így most, a választási hajrában a lehető legrosszabb pozícióból próbálják átugrani a lécet. Egy hónappal a szlovákiai parlamenti választások előtt ma már egyetlen olyan kutatás sincs, amely szerint a magyar pártok bekerülhetnének a parlamentbe 6,4 százalékát szerezné meg, ez kevés lenne a parlamentbe jutás­hoz, mert Matovicék koalícióban indulnak a választásokon. Vala­mivel kedvezőbb helyzetből futhat neki a választásoknak a Progresszív Szlovákia (PS), amely a 2019-ben Zuzana Caputovát jelölte elnöknek, aki végül megnyerte a választást. A PS azóta folyamatosan javítot­ta pozícióját, olyannyira, hogy ma már ez a szociálliberális párt a második legnagyobb politikai erő Szlovákiában. Rontja ugyanakkor a párt kormányalakítási esélye­it, hogy a jelenlegi mérések sze­rint ha a PS-nek még sikerülne is megegyeznie a Kereszténydemok­rata Mozgalommal, a Szabadság és Szolidaritással, illetve a Boris Kol­lár-féle Család Vagyunkkal, akkor sem lenne meg a kormányalakítás­hoz szükséges mandátuma a 150 fős szlovák parlamentben. Hogy maguk mögött tudják a szlovák törvényho­zás többségét, a Peter Pellegrini-féle Hlasra is szükségük lenne, amelyről igen valószínűtlen, hogy rábólint­son egy ilyen koalícióra. Noha a Fico-féle Smer 2023 elején átvette a vezetést a szlová­kiai pártok népszerűségi listáján a Hlastól, azért Ficónak sincs sok oka a nyugalomra. Az adatokból ugyanis az látszik, hogy Orbán Vik­tor szövetségese csak a Hlas rová­sára tudta növelni szavazóbázisát, vagyis éppen a reménybeli koalíciós partnere hátrányára. Ez viszont azt jelenti, hogy a Smer a Hlasszal és a szélsőséges Mi Szlovákiánk Nép­párttal (L’SNS) sem tudna többsé­get teremteni magának, így meg kellene szereznie a Milan Uhrík-féle Republika szimpátiáját is. A Hlas azonban hallani sem akar Milan Uhrík szélsőjobbos pártjáról, így Ficóék kénytelenek lennének leülni tárgyalni a Család Vagyunkkal, így bár kétségtelenül a Smernek a leg­nagyobb az esélye, hogy a szeptem­beri választások után kormányt ala­­­kítson, a jelek szerint Ficónak ehhez nehéz egyezségeket kell kötnie. Nehéz egyezségek várnak a győztesre Robert Fico pártjának van a legnagyobb esélye a győzelemre, de a kormányalakításhoz komoly kompromisszumokat kell kötnie kSf

Next