Magyar Hang, 2023. július-szeptember (7. évfolyam, 27-39. szám)

2023-09-29 / 39. szám

Magyar Hang | 2023. szeptember 29. - október 5. Sorsdöntő választás előtt a felvidéki magyarság Ha nem jutnak be a parlamentbe, az az etnikai politizálás végét jelentheti, eltűnhetnek a magyar pártok Viharos hónapokon van túl a felvidéki magyar politikai erőkből kovácsolódott Szövetség, amely abból a meggyőződésből született, hogy minden magyar politikai formációnak össze kell fognia, ha be akarnak jutni a szlovák törvényhozásba. A Felvidékre utaztunk, hogy megnézzük, hogyan kívánja megugrani az öt százalékos parlamenti küszöböt a szombati választásokon a magyar egységpárt. N­em lehet a felvidéki magyar közös­séget vég nélkül trenírozni - mond­ja Orosz Örs, a Szövetség Összefo­gás platformjának vezetője, amint megállunk Komárom mellett, hogy a politikus drónfelvételeket készítsen a területről. Pár napja a párt helyi politikusai úthengerre pat­tantak, és itt, a puszta közepén megépítették a komáromi elkerülő első két méterét, hogy felhívják a figyelmet a kormány be nem tartott ígéretére. A politikus három évvel ezelőtt azért alakította meg a mozgalmát, mert elege lett a két nagy magyar politikai tömörülés, a Ma­gyar Közösség Pártja (MKP) és a Híd örökös csatározásaiból, aminek az lett a vége, hogy 2020-ban a magyarok parlamenti képviselet nélkül maradtak. A két párt fúziója a kijóza­nító választási kudarc után sikerrel végződött: a párttá alakult Összefogásba beolvadt az MKP és a Híd is, amely így önálló jogi személyként sikeresen szerepelt a múlt évi helyhatósági választásokon.­­ A valami ellen való építkezés nem vezet sehová, ezt már nem egyszer láttuk a Felvidéken. Akár kis betűvel, akár nagybetű­vel írjuk, csakis az összefogás irányába vezet az út - magyarázza a politikus. Amikor 2021. október 2-án - két évig tartó tárgyalássorozat után - megalakult a Szövet­ség, a párt platformos szervezetet alakított ki, hogy az elődpártok, vagyis az MKP, a Híd és az Összefogás megőrizhessék identitásukat az új formációban. Az egység azonban még így sem volt teljes, mert nem csatlakozott hozzájuk a Magyar Fórum és a Magyar Ke­reszténydemokrata Szövetség. Idővel a Szö­vetségen belül is kiéleződtek az ellentétek, így májusban a Híd bejelentette, hogy távozik a közös pártból, mert az MKP a jelöltlistájá­ra vette Gyimesi Györgyöt, az Egyszerű Embe­rek és Független Személyiségek (Ol­aNO) volt politikusát. Szerintük az ő a megjelenésével „a magyar Matovic politikai stílusa, a vulgáris politikai bulvár lett a meghatározó”. A kilé­pés bejelentése ellenére azonban a Szövetség Híd platformja mégis megmaradt, igaz, hogy a húzóembereik jó része távozott a pártból. Ahogy Dunaszerdahelyre érünk, a Csal­lóközi Vásáron azonnal észrevesszük a Szö­vetség jelöltjeit, akik azért vannak itt, hogy találkozzanak a szavazókkal. Noha a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok alapján a párt támogatottsága a közvélemény-kutatóknál k százalék körül mozog, a jelöltek derűlátók. Azok, akik odamennek hozzájuk, mind azt mondják, jó ötlet volt az összefogás, meg kell találni a közös nevezőt, mert csakis így kerül­hetnek vissza a parlamentbe. Ám akármi is lesz a választás eredménye, Orosz Örs szerint a Szövetségnek akkor is fenn kell maradnia, ha nem jutnak be a parlamentbe, hiszen me­gyei szinten ez a legerősebb politikai erő az egész országban. - Egy ilyen pártot azért csak úgy nem fúj el a szél - bizakodik a politikus. - Ennek a pártnak a létrehozása egy olyan kí­sérlet volt, mintha Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet akarnánk egy pártba tömöríteni úgy, hogy az még működjön is - ezzel a hasonlat­tal írja le a Szövetség sokszínűségét Andrus­­kó Imre, a párt Híd platformjának politikusa, akivel a komáromi Klapka György téren talál­kozunk. A Selye János Gimnázium igazgató­ja úgy véli, a pártok egyesítése szükségszerű lépés volt. A magyarság részaránya ugyanis mostanra 8,5 százalékosra csökkent, ez pedig nem elegendő ahhoz, hogy több magyar párt is megugorja az 5 százalékos parlamenti küszö­böt, sőt nagyon könnyen megesik, hogy végül senki sem kerül be közülük a törvényhozásba. Ez a megfontolás is egy fontos érv volt a poli­tikus számára, hogy a Szövetségben marad­jon, amikor egyes hidas politikustársai inkább távoztak.­­ Azok után, hogy szeptemberben és októberben, a helyhatósági választások előtt úgy kampányoltam, hogy „egységben az erő”, nem tudtam volna többé a tükörbe nézni, ha nyáron távozom - emlékszik vis­­­­sza Andruskó Imre. De mi lesz a jövője a Szövetségnek, ha ne­tán mégsem jut be a parlamentbe? A politi­kus szerint ha ez megtörténik, akkor min­den eddiginél komolyabban merül majd fel a kérdés, hogy járható út-e az etnikai poli­tizálás. Nem lenne jobb értékalapon betago­zódni a szlovák pártokba? A Szövetség döntő többsége most abban bízik, hogy az etnikai politizálásnak nem lesz vége - véli Andruskó -, és ezt erősíthetik a párt által adott polgár­­mesterek és önkormányzati, illetve megyei képviselők is. - Az elmúlt ötven évben soha nem érez­tem Szlovákiában hátrányát annak, hogy magyar vagyok, sem az iskolában, sem a po­zsonyi munkám során, sem pedig a magá­néletemben - mondja Ferenczi Zsolt, a Ké­­kek-Híd jelöltje. Ő azok közé tartozik, akik a Szövetségen kívül folytatták a politizálást. A politikus számára rendkívül visszás, hogy sokan abban versengenek itt egymással, hogy ki a nagyobb magyar. Őt az vitte a Híd irányába, hogy úgy érzékelte, a XXI. szá­zadban már nem lehet olyan erősen etnikai alapon politizálni, mint ahogy azt a Szövet­ség teszi. - Ezeket a köröket már lefutot­tuk - összegzi Ferenczi, aki szerint ha va­laki politikusnak áll, annak természetesen képviselnie kell a saját etnikai csoportját, de a munkája nagy részét Szlovákia összes la­kosának kell szentelnie. Miért jobb választás a Kékek-Híd, mint a Szövetség?­­ Az öreg MKP kompromis­­­szumképtelen, a Szövetség pénz beszél, kutya ugat-alapon működik, a Híd viszont racionális alapon gondolkodik és kompro­misszumokra törekszik a magyar kisebbség és a Szlovákia nagy részét adó szlovák lakosság között - összegzi a lényeget Ferenczi Zsolt. Az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban merült fel a kérdés, hogy ha kormányra kerül­ne, kivel is lépne koalícióra a Szövetség. Ha­bár elnökségi határozatban rögzítették, hogy semmiképpen nem lépnek koalícióra a Robert Fico-féle Smerrel, illetve a szélsőjobboldali Republikával, Gyimesi György megszólalásai miatt most már egyre többen vetik fel, hogy nem lenne ördögtől való, ha a Szövetség kö­zeledne Ficóhoz. Ráadásul egy ilyen lépést a magyar kormány valószínűleg üdvözöl­ne, hiszen a baloldali politikusban a Fidesz ma már a reménybeli szövetségest látja euró­pai szinten. Az Adapt Institute nevű tanácsadó szervezet az egyik legújabb médiaelemzésé­ben kimutatta: a magyar kormánypárti mé­dia Ficót gyakran erős vezetőként, a stabilitás zálogaként ábrázolja, míg a politikai botrá­nyairól egy szót sem ír. - Jelenleg az etnikai alapú politizálás forog kockán, mert immáron tíz éve nincs valódi érdekképviseletünk a parlamentben - mondja Mácsádi István. A Szövetség fiatal po­litikusa úgy látja, hogy ha most nem sikerül bejutniuk a parlamentbe, akkor a csökkenő magyar lakosságszám miatt a jövőben feles­leges lesz önálló pártként nekivágni az újabb választásoknak. Az lenne a legideálisabb helyzet, ha a párt a Parlamentben a mérleg nyelve tudna lenni — így kérhetne a legtöbbet cserébe a kormány támogatásáért. Azt min­denki tudja, hogy a Smerrel nagyon veszélyes koalícióra lépni, akik ezt megtették, később mind kiestek a parlamentből. A Szövetség­nek ezért csak akkor szabadna koalícióra lép­ni a Smerrel, ha valami nagy ellentételezést adna ezért Fico - például rábólintana, hogy regionális hivatalos nyelv legyen a magyar. Mennyire segítette a magyar kormány a Szövetség kampányát? Macsádi szerint a párt minden segítséget megkapott, amit kért, sőt az sem titok, hogy a Fidesz még aktivistákat is küldött. A politikus nem tartja visszás­nak, hogy a Fidesz a Smerben szövetségest lát a Visegrádi Együttműködés feltámasztá­sa érdekében, sőt európai szinten Fico kitűnő szövetségese is lehet Magyarországnak. Hogy a Szövetség mindent megtett a győzelem ér­dekében - leszámítva persze az elmúlt hóna­pok belharcait -, aligha férhet kétség. A párt door to door kampánya, a professzionális gerillamarketing, az utakat olykor hosszan kísérő plakáterdők mind azt mutatják, hogy rendkívül intenzív kampányt folytatott és az aktivisták beleadtak mindent, ami tőlük tel­lett. Azt ugyanis legbelül mindenki érzi, hogy a mostani választás kulcsfontosságú lesz a felvidéki magyarság számára. M­ajláth Ronald (Komárom) A Szövetség választási plakátja Felvidéken. Eltűnhetnek a süllyesztőben A SZERZŐ FELVITELE Több pártban a magyarok A Szövetség mellett természetesen más pár­tok színeiben is indulnak magyarok, a Ké­kek-Híd listájának egyharmadát is magyar jelöltek adják. Emellett a Magyar Fórum a Polgári Demokrata Párttal, a Demokra­ta Párttal, A Régiókért nevű párttal, illetve a Roma Koalíció Pártjával indul szövetség­ben a választásokon. A szlovák pártok között is vannak olyanok, amelyek rendelkeznek magyar platformmal - ilyen a Progresszív Szlovákia, valamint a Szabadság és Szoli­daritás is. KÜLFÖLD 15 Rainer M. János napjaink emlékezetpolitikájáról, az alig élő '56-os Intézetről és az új könyvéről Ellenállás nélkül: Hegyi- Karabah egynapos háborúja Dolgozz, aztán szívódj fel: romániai idénymunkások a Dél-Alföldön Várhegyi Éva: Miért lojálisak a bankok az Orbán-kormányhoz? Helyszíni beszámoló Herszonból 50 éve volt a Pinochet­­puccs Vajda Mihály tárcája Elvis Costello-interjú­i m­i 'magyar NARANCS a KÖNYVFESZTIVÁLON! szeptember 28. október 1., M.iionáns B ép.. 43-as stand. EB r

Next