Magyar Hirlap, 1850. november (2. évfolyam, 296-320. szám)
1850-11-22 / 313. szám
döntő tekintélyére. Legalább a kormányokra vonatkozólag ez állítás kétséget nem szenved. Mit teend Austria a népképviseletért, mely a nép rokonszenvét biztosítaná számára, a conferenciák vitapontjaiból kiolvasandjuk. De, bármiként alakuljanak a pontok, annyi bizonyos, mikép Austria, ha jogait és befolyását a diplomatia utján meg nem mentheti, fegyverhez nyuland és hatalmának egész súlyával üzend elleneire. Austriának nincs annyi oka kerülni a harczot, mint sokan hiszik, vagy hinni szeretik. A történet megmutatta, hogy segédforrásai kimerithetlenek, mert a legnagyobb csapások után ismét bátran szemközt állott a legnagyobb hóditó hadaival, holott bizonyos német status egyetlenegy ütközettel megsemmisittetett. Austria győzelmei uj fénybe öltenék a forradalom által sarkaiból kiforgatott államot, s elnémítanák a declamatiókat, melyekben kicsinylői oly fáradhassanak; ellenben netaláni balesetei a harcz terén csak azon állásra szorítanák vissza, melyet a porosz „Unió“ szemelt ki számára. 1406 Levelezések, Pécs, nov. 14. A Duna mentében Mohács és Dályok közt fekvő Kölked immár a második kebelbeli szerencsétlen helység, melyben a marhadög uralkodik, és ragadós természeténél fogva minden erőm feszítése ellenére Baranya megyében is csak úgy, mint másutt, terjedvén, minden akármi néven nevezendő praeservativum daczára szakadatlanul baromról baromra száll, hol a marha ragadvánnyal érintésbe jön, és úgy rémlik előttem, hogy jóslatképen már előre megjövendölhetem , mikép a fönálló rendszabályok mellett véget csak a tél vethet, ha a hideg és mély hó miatt a közlekedés majd egy időre megszakad, és ekkép a ragadvány fölvételére a természet az alkalmat megtagadván önmaga emel gátat. A közlekedést gátló szigorú rendszabályok — in theoria — kétségkívül csalhatlanok, de gyakorlati kivitelben azon fölül, hogy nagy gond, fáradság, költség, idővesztés , mindenféle üggyel bajjal, és ezer nehézséggel járnak, többnyire meghiúsulnak, mert mindenütt találkoznak lomha, tudatlan, könnyelmű, és olyan önző emberek , kik a közönség kiszámithatlan kárára addig titkolódznak, hogy midőn a vésznek valamely helységbeni behozatala hivatalos tudomásra jön, már akkor csirájában elnyomni, vagy folyamában föltartóztatni csak igen ritkán lehet, hanem ekkor közönségesen a meglepett helység egész nyáját már végig futja — de addig hónapok telnek, mert a helyett, hogy a rendszabályok által föltartóztatnák, inkább folyamát hosszabb pórázra eresztik, s addig a helység mindig zárva maradván, maga magának és az egész vidéknek terhére esik. A veszélyes kártól kisebb áldozattal könnyebb , és rövidebb uton leendő menekülésre a gyakorlati életből merített tapasztalás fonalán nézetem szerint azönálló szabályok épségben tartása mellett kivételképen csak kettős mód lehelt: i. bunkó, vagy az oltás alkalmazása. A bunkónak (Keule) egyedül azon esetben lehet helye, ha a ragadvány a hatóságnak jó eleve már akkor jön tudtára, midőn a marhapestis csak egy két darabot ragadott el, és bizonyos, hogy a többi szarvasmarha a ragadványt még nem vette föl. Ellenben akkor, midőn a ragadvány az egész helységben már terjedez, és a még egésséges marhák föntartására semmi, vagy csak csekély a kilátás, az oltást ajánlanám, mert: 1 ör. Az idős egyéb kedvező külviszonyok alatt fönmarad az oltandó darabok szabad választása. 2- or. Ekkép tudva lévén a ragadvány áttételének ideje, a rendőri szabályok alkalmazására, és magához az orvosláshoz készülni lehet. 3- or. A beoltott marhadög folyama szelidebb , s belőle többnyire fölgyógyulnak. 4- er. A beoltott dögnek aránylag sokkal gyorsabb a lefolyása, és vége, s ekkor az elzárt helység sokkal hamarább fölszabadul, és a közlekedés is előbb áll helyre. 5- ör. Mivel az ügyesen választott oltóanyag által szelidebb, jobb természetű ragadvány támad, mely nem olyan veszedelmes, mint a természetes. 6- or. Nagy a nyereség abban is, hogy a község hosszabb ideig marhadögtől meg lesz kimérve , mivel a beoltott marhákra a dög többé soha sem száll. 7- er. Az ekkop biztosított marha többet ér. 8- or. Mivel a beoltott szarvasmarhák szaporodása is más ebbeli fajánál fogva a dögnek jobban ellentáll, s azt könnyebben kitartja. Fölnevezett helység a kitett esetre mindenkép qvalifikálva lévén, az értelmes, és józan nép első fölhívásomnak engedvén, most már az oltás behozatalát sürgeti, mert fölfogta, hogy a dög, vagy folytonos zár egyiránt nyomasztó, és tudja azt is , mikép a lábadozó szarvasmarhák — ha holnap történik az átalános oltás, mivel aztán nincs kire terjeszteni — már néhány nap múlva a helybeli elkülönzéstől fölmentetvén, szabadon legelhetnek, és van alapos reménye is, hogy néhány hét múlva a zár hatására nézve is föloldoztatik. Ha e szerint egy megyének minden dög meglepte helységei egyszer 24 óra alatt a föntebbi föltétellel beoltalnának, világos, hogy azon egész megye körülbelöl négy hét alatt a ragálytól megszabadulhat, holott különben a dög minden rá fordított költség és fáradság daczára kitelelhet, és a kár s áldozat minden esetre nagyobb lett volna. Uray János, Baranya megyei főorvos. B’őv&r«» napló. (Nov. 21.) Ö cs. fölsége a szombathelyi püspöki megyében megürült czimzetes kanonokságra Krantz István papnöveldei aligazgatót a bold. szűzről de Monostor supra Comaromium, és hasonlag a hold, szűzről de loco regalis czimzelt apátságokra, az elsőre ugyanis Bitnitz Lajos papóczi perjelt, a másikra pedig Szenczy Ferencz alsó-lendvai főesperest, végre a sz. Mártonról nevezett orosdi prépostságra Mericzay Antal váczi őrkanonokot nevezte ki. * Garay János, kit javult egésségi állapota után ismét örömmel üdvözlünk a költészet mezején, „Szent László“ czimü hős költeményét egészen bevégezte s ez még ez év folytán hagyandja el a sajtót. Előfizetési ára 2 pfrt. A bolti ár nagyobb teend. Midőn nemzeti költészetünket mostanában leginkább csak apró s töredék napi művecskékben látjuk képviselve, akkor e mű megjelenését, mely jeles költőnk több évi szorgalmának gyümölcse , annál nagyobb nyereménynek tekinthetjük , és nem kétkedünk, hogy a közönségnek teljes részvétével fog találkozni. * Kun Sz. Miklóson Kellermann nevű iskolatanitó befogatott, mivel leczkézés közben egyik tanítványát olyaténképen találta meginteni, mint Sinai a fiát — azaz agyonütötte. * Napokban egy kereskedői könyvvivő a második emeletről bukott le, baja azonban nem történt, mivel szerencsére néhány jól tömött gyapjúzsákra esett. Régi dolog , hogy a kereskedőknek a bukás ritkán szokott ártani. * Olaszországban is divatba kezdtek jönni a forradalom alatt Milanóban és Velenczében vert ezüstpénzekből fűzött karpereczek , melyek azonban velenczei arany és ezüst művesektől csakhamar beszedettek. * Az „Östreichische Correspodenz“ az erdélyi iskolák állapotáról nov. 16-ról a következőket írja: Erdélyi polgári és katonai kormányzó az erdélyi minister biztos ur indítványára a tanítási ügyre nézve a jelen iskolai év kezdete előtt több rendszabályokat hozott, hogy az erdélyi tanítási ügy küszöbön levő szervezését megkezdje. Eleve is a kerületi hivatalok utasíthattak egyetértésben az illető katonai hatóságokkal a tanítási czélra szánt lojalitások kiürítését eszközölni. Octóber elseje tűzetett ki a katonai parancsnoksághoz küldött decretumban azon határnapul, melyen az ország összes iskola lojalitásainak, melyek eddig még egészen vagy részben katonai czélokra használtattak, ki kell ürittetniök, és az illető iskolai elöljáróknak vissza kell adatniok. Az iskolai év kezdete Octóber 15-kére határoztatott, mindazonáltal a kormányzó részéről az egyes tanintézetek ítéletére bízatott tanítványaikat előbb is egybegyűjteni, és a tanítást megkezdeni. E korábbi tanítás azonban csak ismétlő és előkészítő lehetett, és úgy kellett rendeztetnie, hogy az új tanterv behozatalának a valódi tanév kezdetével semmi gát útjába ne fektessék. A törvény tanfolyamok újra megnyitása a collegiumokon magasabb határzattal függesztetett föl. A bölcsészeti tanévek megnyitása egy felső gymnasium két utolsó osztályának lényeges rendezete és czime alatt engedtetett meg. A változatlanul maradt theologiai tanintézetek ujrai megnyitása jóváhagyatott. A nagyenyedi collegiumban, mely a polgárháborúban elpusztittatott, csak egy elemi népiskola megnyitása engedtetett meg. Azon deák és örmény szertartásu romai kath. gymnasiumi tanintézetek újra megnyitása, melyek az 1850-ik iskolai évben zárva voltak, minden egyes esetekben különös elhatározástól függesztetett föl, miután a tanügy rendezése fölött tartott fő tárgyaláskor a püspök maga indítványozó néhány gymnasiumok felfüggesztését, és e kérdések elhatározását egy átalános megnyitási engedelem által nem lehet megelőzni. Egy későbbi rendeletben a különböző iskolai elöljáróságokkal elkülönzött gymnasiumi átmeneti tervek közöltettek az eddigi rendezet átalakítására az új átalános austriai tanterv szerint, s ajánlott iskolai könyvek jegyzékei, azon fölhívással, e terveket behozni, vagy ellenesetben az útjukban álló akadályokat közleni. Oktatásügyi miniszer úr mindezen rendszabályokat jóváhagyólag vette tudomásul, és Erdélyből folyvást érkeznek hírek, miszerint e rendszabályoknak czélzott sikerük van. Egy cs. k. tartományi iskolai hatóságnak fölállítása a különböző hitvallások és az erdélyi külön nemzetiségekhez tartozó férfiak egybehivása által, kik egyházi községeik és a kormány bizalmát egyaránt bírják, előkészittetett. Ezek a miniszeri biztos ur elnöklete alatt, ki ismét Bécsbe tért vissza, minden kérdést tüzetesen tárgyalás alá vettek, melynek tárgyalása Erdély tanügyének rendezésére szükséges volt és jelenleg polgári és katonai kormányzó ar oldala mellett rendes alkalmazásban dolgoznak az ott előjövő tanítási ügyekben. * „Vid“ eredeti dráma tegnap másodszor czélszerű rövidítésekkel és igazításokkal adatott, és ismét nagyszámú közönséget vont színházunkba. ** Wiltmers zongoravirtuóz tegnap Pestre falusi kirándulásából visszaérkezett s gr. Batthyány Imre ő excja vendég szives lakában von ittléte idejére szállást. A tisztelt gróf a hires művész megérkeztét fényes termeiben rendezett vidám s magyar szellemű estélylyel ünneplé, mely alkalommal először hallata a vendégművész legújabb magyar szerzeményét, mely ,Magyar hangok1 czim alatt a művész által a nemzeti conservatórium javára adandó hangversenyben megnyitóul s legelőször fog nyilvánosan előadatni. E legújabb szerzeményt mindazok, kik hallani szerencsések voltak , a művész legsikerültebb műteremtményei közé számítják. ** A hangászegylet lelkes és áldozatkész elnöke b. Prónay Gábor ur az egyesült szállásának nagyeremét saját költségén czélszerü hangversenyteremmé átalakittatni, azt csinos allegóriás alakzatokkal földiszitre kifestetni szíveskedik. A tisztelt báró ur e zsenge intézet ügyébeni nemes buzgalmáért, s annak úgy anyagi emelkedése mint szellemi előhaladására is kiterjesztett fáradozásáért mindazok hálájára számíthat, kik nemzeti zene- és dalművészetünk alapos és nagyszerű kifejlődésében egyszerű érzékgyönyörnél magabb, nemzetéletünkre kihatóbb czélokat is keresnek. ■— A díszes és kényelmes hangversenyterem, ilyek eddig igen érezhető hiányában, a fővárosunkat időnkint meglátogató művészek használatára is szolgáland, azt a hangászegylet ily czélokra átengedni szándékozván. * A N. B. írja : Magyarországból jelenleg számos előkelő angolok utaznak hazájokba vissza, kik ezen országot részint ismeretszerzés, részint módok fölkutatása végett utazták be, melyek nyomán e termékeny koronaországgal kereskedői összeköttetések létesiltethetnének. October havában közel 150 ily útlevél láttamoztatott. * Szilágyi Sándortól Kozma Vazul nyomdájában egy csinosan kiállított beszélyfüzér hagyta el a sajtót „Magyar nők forradalmi életéből,“ mely hölgyeinknek mindenesetre kedélyes olvasmányt nyújtaná. * A pozsoni pompás indóház bebútorzására pesti asztalosok vállalkoztak , s munkáikat oda már el is szálliták. — Különös, hogy a pesti rendőri hivatalok fölszerelésére bécsi asztalosokkal kellett szerződést kötni, miután a mieink az árlejtés jutányosságában velük nem versenyezhettek, és a pozsoni munkákra mégis ők vállalkoztak, holott itt még a szállítás költségei is csökkentik hasznukat. Furcsa emberek ezek a pesti mesteremberek ! * Iparosokról lévén szó — figyelmeztetjük az iparegyesület s átalában az iparos osztály elöljáróit, miszerint az alsó-austriai hazafiak példájára igyekeznének ők is a munkásosztály köréből a különböző szakmák szerint néhány egyént küldeni a londoni iparműkiállítás fölszemlélésére és az ott kiállított tárgyak tanulmányozására. Egy ily intézkedés bizonyosan nagy előhaladást fogna iparczikkeink nemesbítésében eszközölni, — mi iparunkat azon előnyökkel fogná fölruházni, mire a világpiaczi forgalomban mellőzhetlen szüksége van. * A pestbécsi vaspálya mindinkább bizonyosabbá levő hirek szerint f. é. dec. 5-kén fog megnyittatni. Eleinte 12 , később 10 és 12 óra alatt fogjuk ez utat megtehetők — Több évek óta Bécsben lakó s jeles publicistái munkáiról ismeretes lelkes és buzgó hazánkfia orvostudor Herczegy Mór, jelenleg Pesten mulat. — „A Közérzület Magyarhonban“ czimü kis magyar röpiratba a katonai hatóság által lefoglaltatott. Austria, Bécs, nov. 19. Némi hitelességgel állítják, miszerint gr. Radeczky m. custozzai és novarai herczeggé emeltetett. — Gr. Eszterházy Pál cs. k. v. kamarás és rendkívüli követ s teljhatalmú minister a spanyol udvarnál, Madridba elutazott. — Hat román iskolatanitó-jelöltek a cultus- és oktatásügyi minister ur által útiköltség és havi gyámolitás utalványozása mellett Erdélyből Bécsbe hivattak, hogy itt főiskolatanitókká képezésük végett fensőbb oktatást nyerjenek. — Az „Ö. C-z“ írja: Nagyszerűek az előkészületek, melyek Angliában oly czélból tétetnek, hogy a munkásrendnek lehetővé tétessék, a legközelebbi évben Londonban megnyitandó világiparmű kiállítást meglátogathatni. Francziaország, Belgium és Németország hasonló eszmével foglalkoznak. Hazafi érzelmű férfiak vetekedve igyekeznek e szerencsés gondolat czélszerű valósításán . Austria, mely bizton hisszük, azon kiállításon iparkészítményeivel tiszteletre méltó helyet fog elfoglalni, e tekintetben sem maradhat más országok törekvései mögött, és ennélfogva Schedler indítványára az alsó austriai iparegylet által hozott azon határozatot, hogy aláírás nyittassák,bizonyos számú kisebb iparűzők, legények és műveseknek a közelgő londoni iparműkiállitásra küldése végett, csak a legszivesb örömmel üdvözölhetjük. Áthatva azon meggyőződéstől, mily nagy haszonnak kell háramlani iparállapotunkra az egész művelt világ iparának minden készítményei közvetlen megszemlélése és összehasonlításának lehetségesítéséből, több egyleti tagok név szerint Bujatti, Christi, Hollenbach , Marenzeller , Patruban, Pichler, Reiss, Schedl, Wetzl és Zapft urak a segélygyűjtés fáradságaira elhatázzák magukat, az egyesület szállásán pedig aláírási ívek vannak kitéve, hasonló ívek közézilletőleg néhányai léphetnek föl népük ügyében. Hogry igen gyéren találkoznak azok, kik a ruthen népnek igaz érdekeit képviselhetnék, azt mi sem tagadjuk, sőt a fönt idézett czikk írójának föllépte is eléggé tanúsítja, ki, daczára annak, hogy önmagát adja ki a ruthen nép híven kalauzoló prófétájának, oly távol van, hogy örülne hosszas aléitsága után most föltemedező némi életmozzanásan, sőt inkább ellene szegzi a rágalom s gúny sebző nyilait, és sárral dobálja meg azokat, kik ügyében valamit tesznek. De vájjon mit róv föl bűnül az itt taglalt czikk írója azon oroszaink néhányainak, kiket oly csúfos czimekkel illet? Megváltjuk, hogy az elég hosszú czikk folytán alig tudunk rátalálni azon határozottan kijelölt botránykőre, mely az említett czikk írójának alkalmul szolgált epés kifakadására. Annyit az áradozó szóbőség özönéből ki lehet venni, hogy minden fölindulásának hullámai csapkodnak az általa értett valami separatisticus irányzatú intézetek közül, s továbbá elöbocsátván a magyar oroszoknak azon néhányai iránt, kiket öleczkézésének tárgyául tűzött ki, tapintatlanságróli vádjait, fölhozza, mikép ők,a kisebb jót eléje teszik a nagyobb s üdvösebb jónak, t. i. mig gymnasialis s egyetemi tanodákról álmodoznak, megfelejtkeznek a sötétség országában sinló nép elemi neveltetéséről.“ S így, ha nem csalatkozunk, hisszük, mikép ezekben foglaltatik a fönt idézett czikk írójának azon álláspontja, honnan szórja villámköveit a magyar oroszok néhányai, s a papság ellen. Separatisticus tendenciákról, a magyarországi utószókat illetőleg, nem egyszer volt már emelve panasz sajtó útján, de az ügyet földerítő adat mindeddig még nem került a nyilvánosság elé, sőt tulajdonkép a Separatismus szó értelme sincs még meghatározva. Azt nem véljük, hogy amiatt, mikép valamely nemzetiség honunkban gondoskodik saját iskoláiról, és azokat a kormánytól követeli, lehetne fölállítani vádat a separatistius tendentiák szempontjából, miután tapasztaljuk , hogy honunkban majd a németek, majd pedig a szlávok részére iskolák rendeztetnek, s kijelöltetnek anélkül, hogy valakinek eszébe jutna azokat vádolni a separatismusról; tehát föl kell tennünk, hogy czikkíró ur a Separatismus! magyarországi oroszokra nézve érti azon régi megrögzött eszme szerint, mikép azok Austriától elszakadni és nagy Oroszországhoz magukat csatolni igyekeznek. Ezt bizonyitják czikkírónak az alább érintett iskolai ügyre vonatkozólag föltett eme kérdései: „kit ültetendünk az egyetem elnöki, kit igazgatói s kit tanítói székére? .... tán bizony észak bölcseiből emelendőnk egyet a szellemnek áldozó papjává s általa nyújtott kehelyből szivandjuk az isteni bölcsességet ?“ Ily értelmet olvasunk „Magyar Hírlap“ 270. számában Unghvárról „néhányan“ aláírással közlött czikkben, Mészáros Károly legújabban sajtó alól kikerült munkájából fölhozott idézet nyomán, mely ekkép szól: „Tudnunk kell (s ez a titkok titka), hogy nem csak a szlávok, hanem a magyar oroszok is könnyen elpártolhatnak tőlünk. S ez nem lehetetlen, mert hátuk mögött közvetlenül Galicziában, s kis Oroszország déli részein 16 millió rokon csalogatja őket, kikkel nyelvben s vallástan testvérek.“ Nem lévén eddig alkalmam az idézett munka olvasására, legkevésbbé sem szándékom többi tartalmának becsét kétségbe vonni, de bocsássa meg t. szerző úr, hogy Ítéletemet kimondjam, mikép az imént fölhozott nézetek terjesztésével semmi jó tapintatot nem bizonyított a czélul kitűzött külön népek összesimulására nézve, sőt inkább ingerlő féltékenységre alkalmat szolgáltatott azoknak, kik az ügyet betűről mérlegelik. Valóban előttünk titkok titka, mind a szerző úr, mind másnak efféle politikai combinatiója.Tehát egyedül a magyarországi oroszok-e ama kiváltságos vagy hatalmas nép, hogy könnyen pártolhasson el oda, hová neki tetszik, vagy hová rokoni csalogatják őt? Mi sem honunkban, de az egész föld kerekségén sem, sőt a hajdani nomád életkorban sem találunk oly convenliót a népek közt, hogy amúgy kedvük kényük szerint, baj s erőszak nélkül változtathassák vagy határozhassák országaik területét. Hogy mellőzzünk egyébb példákat a lombard-velenczei olaszoknak, kikhez a magyarországi oroszok semmi tekintetben legtávolabbról sem hasonlithatók, nem állanak-e hátuk mögött nyelvben s vallásban testvéreik, s még sem pártolhatnak el törekvésük daczára is? Szeretnék már egyszer, hogy mutatná ki már valaki alapját ama gyanusiúatásnak, melylyel a magyarországi oroszok minduntalan terheltetnek; s fökép üdvös szolgálatot mind a hon, mind pedig a kormány érdekében tenne a fönn nevezett szerző ur, ha a midőn már a titkok titkának birtokában van, fejtené meg közelebbről, miképp azon kis oroszországi népelem és magyarországi oroszok közt kölcsönös érintkezés és szorosabb viszony fűződik, miről a fölhivott idézetben emlités tétetik; — nagyot könnyítene akkor az ungi „néhányain“ is, kik annak leendő kipuhatolása reményén folyvást csüggnek, s a fönn említett 270. számú czikkükben e tekintetből vádolják volt ungvári kerületi főispánt Villecz Ignáczot és környezőit. — Csak az az egy a szerencse, hogy ők azt nem salamoni bölcsességgel teszik, melyre saját vallomásuk szerint nincs szükségük. Kik a separatismust ily értelemben veszik a magyarországi oroszokra nézve, megvalljuk, mi őket túlszárnyaló magas eszméikben nem vagyunk képesek utólérni. (Folytatása következik.)