Magyar Hirlap, 1850. december (2. évfolyam, 321-344. szám)

1850-12-18 / 335. szám

Austria. B­é­c­s, dec. 14. Hir szerint császár ő fels, még e hó folytában egy több napig tartó utazásra induland az északi vaspálya irányában. — Gr. Radeczky tábornagy ma volt ö igénél bucsu-audientián. Ez alkalommal, mint megérkeztekor is, az egész császári család által mindig a legnagyobb figyelem bizonyítványaival tiszteltetett meg. A dolog békés fordulatáróli ör­vendetes hirt­ö fge személyesen adá tudtul a tá­bornagynak. Elutazásakor a tábornagy minden ünnepély ellen tiltakozott. Az itteni magas gene­­ralitás ma teendi bucsu tisztelgését. — Obrenovitsch Milos Prágából Bécsbe érkezett, s a telet itt szándékozik tölteni. — Szász király c fge a „Leipz. Zig“ szerint, austriai cs. k. keresked. minister Bruck urat az érdemrend nagykeresztjével diszité föl. — A kereskedelmi ministerium által kiadott rendelet következtében az illető postadijak azon előfizetési pénzektől is beszedendők, melyek dec. utolsóján túl megjelenendő hírlapok számára már most adatnak át a postahivataloknak. Azon kül­demények, melyek ez év végéig, mint még hátra­levő előfizetési dijak adatnak postára, a postahi­vataloknál pecsételetlenül előmutatandók, hogy azok meggyőződhessenek, váljon a díjmentes el­küldés megengedhető-e vagy nem.­­ A kereskedelmi miniszer előlegesen, fön­­tartva az e tárgybani kimerítő intézkedéseket, azt rendeli, miszerint az építészhatóságok előforduló hivatali működésükben a történeti emlékekre kü­lönös figyelemmel legyenek, s azon esetben, ha egy ily emlék a hivatali működésnek útjában ál­lana , a ministeriumnak azonnal jelentős teendő. A históriai épületemlékek föntartásáról gondos­kodni — így végződik a rendelet — a státusigaz­gatás kötelessége. Austria, egyesülete annyi nép­fajoknak, melyek mindenikének saját históriája és múltja van, nagy számú ily nagy becsű és érdekű emlékekkel bir, melyek alig ismeretesek, s me­lyek biztosítása s föntartásáról gondoskodva nincs. Az uj idők mozgalmai alkalmasint többet tettek azok omladozásának előidézésére, mint az idő joga, valamint a mostani század anyagi érde­kekre irányzott törekvése is veszélyes kezd len­ni ily tárgyak föntartására, ha az azok iránti mű­érzék és értékbecsülés nem élesztetik, és a stá­tusigazgatás azok lehető kímélete és föntartását rendszabályok által nem biztosítja, melyek azok végelenyésztének gátat vessenek. A Bécs városkapitányává kinevezett cs. k. ministeri tanácsos starkenfelsi W­e­i­s­z­ur ma a városkapitánysági ügyeket Nordberg úrtól át­vette. 1503 Anglia, London, dec. 10. A London városi lord mayor és aldermanok ma nyújtották át Wind­sor­ban a királynőnek a pápa legújabb rend­szabályai elleni feliratot, melyre a királynő kö­vetkezőleg válaszolt: „Megelégedéssel vettem önök hű­s szives feliratát. Szivemből megegye­zem önökkel, az ezen kitünőleg kegyelt nemzetre halmozott számos áldások hálás elismerésében, s önöknek a protestáns hit s a polgári s vallási sza­badság ama nagy elveihezi ragaszkodásában, melyek védelmében London városa magát mindig kitüntette. Ama hűség s amaz elvek oly méltó becsben állanak ez ország népe előtt, hogy biz­ton számitok ennek szives segélyére, azoknak bárhonnan jövő veszély elleni utalmazása s meg­védésében.“ A királynő ugyanez alkalommal, a London városi községtanács s a helytartósági törvényszék (court of lieutenancy) föl­irataira is hasonló tartalmú választ adott. — Norfolk herczeg, r. katholicus peer legközelebb nov. 28-tól kelt nyilt levelet intézett Beaumont lordhoz, melynek a jelen perczben azért tulajdoníthatunk különös fontosságot, mivel Angolország első peerjének s az angol r. kath. aristokratiának véleményét fejezi ki, s melyben azon nézetét jelenti ki, mikép az ultramontán esz­mék semmikép sem férnek össze a fejedelemhezi hűség s az angol alkotmánynyal. — Tegnapelőtt Newmarketben a pápa s W­i­s­e­m­a­n bibornok arczképei, tömérdek nép jelenlétében, ünnepélyesen megégettettek. — A Herald alaptalannak nyilvánítja több lapok azon közlését, mintha Murray tanár, dublini r. kath. érsek már néhány év előtt bibornokká neveztetett volna ki; ily kinevezés ti­tokban s a bibornoki gyűlés megegyezése nélkül nem történhetvén; azonban azt állítja, hogy az érsek, ha akarja, már néhány év előtt megnyer­hette volna e kitüntetést. — A londoni püspök kijelenté, mikép elha­tározott szándéka, a poseyismust egész egy­házmegyéjében kiirtani, s e czélból azon lelké­szek ellen, kik fél-papisticus tanokat s szokáso­kat hoztak be, egyházi pert indítani s a vétkese­ket az egyházból eltávolítani. — A dublini protestáns papság egy mee­­lingben elhatározta, hogy addig nem fog pápa­ellenes feliratot küldeni, mig meg nem hallja, minő választ adott a királynő a neki f. hó 10-én átnyújtandó feliratokra. — A pápa legújabb rendszabályai által elő­idézett ingerültség még mindig tart, s folyvást nagy meetingekre ad alkalmat. Így tegnapelőtt az edinburghi protestáns lakosok e tárgyban igen népes meetinget tartottak, mely a tett elős intézkedések következtében minden zavar nél­kül ment végbe. Az edinburghi szabad egyház­beli lelkészek szinte mindnyájan jelen voltak; de a régi presbyterian dissenterek közöl alig jelent meg valaki. A szokott szellembeni határozatok s a királynőhöz intézendő fölirat egyhangúlag el­fogadtattak. — Tegnap Londonban is rendkívül népes meetinget tartottak az angol egyház világi rendű tagjai, a Freemaso­n-vendéglőben, mely alkalommal zajos fölkiáltással Ashley lord választatott elnökké, s több heves szónok­latok után, melyekben különösen a londoni püs­pök irányában igen ingerült kifejezések használ­tattak, egy a királynőhöz intézendő, s aláírás vé­gett az egész országban köröztetendő fölirat föl­kiáltással elfogadtatott. Fr­ancziaország, Páris, dec. 11. A nemzeti gyűlés tegnapi ülésében, de l’ Eclusenek a szegények nő­­szülésének könnyítése iránti indítványa harmadiz­­ben felolvastatván elfogadtatott. Az uzsorára vo­natkozó S­t. Pries­t-féle indítvány harmadizbeli felolvasása elhalasztatott.­­ Erre Montalem­­b­e­r­t, mint bizottmányi előadó, a hegypárt foly­tonos közbeszólásai közt, fölolvasta azon bizott­mány jelentését, mely a vasárnap megünneplése iránti Olivie­r-féle indítvány tárgyalásával bí­zatott meg. A jelentés kinyomatni s szétoszlatni határoztatott.­­ A mai párisi lapok szinte kizárólag Mon­ta­l­e­m­b­e­r­t jelentésével foglalkoznak. A parla­menti többség közlönyei nem helyeslik ugyan tö­kéletesen Montalembert vallási eszméit; jó­akaratát azonban átalában elismerik, s egyhangú­lag boszúságukat fejezik ki a hegypártnak a jelen­tés felolvasása alkalmávali magaviseletén. Az Ordre szigorúan kárhoztat minden oly kísér­letet, mely törvény által akarja megparancsolni a vallás iránti tiszteletet, s megrója Monta­­lembertet túlzott buzgalmáért, mely őt igaz­ságtalanná teszi az újkori bölcsészeti iskola irá­nyában ; de nem kevésbbé megrója a hegypárt il­letlen magaviseletét is. A demokrata lapok el­lenben hevesen megtámadják Montalember­­t­e­t. A N­a­t­i­o­n­a­l azt állítja, hogy a munkás családja eltartása végett kénytelen vasárnapon is dolgozni. A P­r­e­s­s­e többek közt így ír: „E jelentés nem egyéb oly­a4 nyomatott lapot betöl­tő hosszú keresetlevélnél, melyet a türelmetlen­­ségi szellem nem a vallás megvetöl, hanem az emberi ész s az újkori társadalmak ellen készí­tett. Ugyan mit vétett a katholica vallás Monta­­lembertnek, hogy annak ennyire ártani igye­­kezzék ? Hát oly távol vagyunk már ama rettentő korszaktól, midőn a Voltaire skepticismusával táplált nemzedék, erőszakolt hitének védelmére kelt azon törvény ellen, mely az állam nevében bezáratá a templomokat, hogy elfeledtük , mikép a szabadságnak nincsen féltékenyebb szeretője a lelkiismeretnél? — Nem félhetünk-e attól, hogy midőn jelenleg a népet erőszakkal akarjuk az ol­tárokhoz lánczolni, ez a templom aj­táját a hitet­lenség kalapácsával beszegezendi ? — Hagyjuk az ostyát a szent-szekrényben, ne hozzuk azt a politika küzdterére, gyűlöleteink epére — s pol­gári harczaink vérével bemocskolva. — Ne vál­toztassuk atyáink istenének kegyelem-köpenyét ama kétélű kard hüvelyévé, melyet Monta­lembert erőnek nevez, s mely, szerinte, egye­düli királypalotája a hatalomnak s egyedüli kor­mányzási eszköz. — Előttünk, mint a szabadság párthívei előtt, a lelkiismeret s az isteni tisztelet szent s tiszteletreméltó. Épen a vallások iránti tiszteletből nem akarjuk követni a bizottmányi előadót azon térre, melyen oly ügyetlenül foglalt helyet. Politikai szabadság csupán minden vallástól elkülönözve, s vallási szabadság csupán minden politikától elkülönözve létezhetik. Isteni tisztelet dolgában az államra nézve csak egyetlen jog­szerű s ezért megtartható állás lehet, az mit Gui­zot jelölt ki: — a tökéletes közönyösség.“­­v­ A Bulletin de Paris szerint, a M­a­z­z­i­n­i által megnyitott, s egy részben az angol papság által aláirt 10 millió fr. kölcsönből, már 500,000 ftnyi összeg Francziaország számára kiadatott, s 3 tagból álló bizottmány neveztetett ki, mely ezen összeget, a demagóg ügy előmozdítása végett, kioszsza. ' A­ köztársaság elnöke, mielőtt tegnap a vá­rosházból eltávozott volna, Merruaut, a Seine­­megyei főnökség főtitkárát, s Moreaut, a község­tanács tagját a becsület-legio keresztjével aján­dékozta meg. — Montalembert jelentésének felöl— vastatása után számos tagok siettek neveiket föl— íratni, mint a kik e tárgyban beszédet fognak tar­tani ; nevezetesen de Kerdrel, Poujoulat, Tamisier stb. a jelentés mellett; Arnaud, Nadaud, Collavru, Hennequin, Arago Man é­s Bourzat pedig ellene fognak szót emelni. —­ F­a­b­v­i­e­r tábornok indítványt adott be, egy felsőbb s állandó haditanács alakítása iránt. — A kezdeményezési bizottmány felszólítá a tengerészeti ministen, hogy véleményt adjon L­opez-Dubec és Favreau azon indítványa iránt, melynek czélja, az 1848 ápr. 27-ki rende­let 8-ik czikkét, a mennyiben az a külországok­ban rabszolgákat birtokló francziákra vonatko­zik, eltörölni. A minister nem helyesli ugyan az indítvány czélját, de szerinte a kívánt czél elé­résére elég lenne 10 évi határidőt engedni a külországokban rabszolgákat birtokló francziák számára, hogy ezalatt magukat az említett rende­let czikkéhez alkalmazzák. A bizottmány a minis­ter kivonatára, 8 napra elnapolta magát. Úgy hi­szik, ezalatt a minister e tárgyban törvényjavas­latot terjesztend elő, s Favreau és Lopez- D­u­b­e­c visszavonandják indítványukat. — A Moniteur dec. 10-ke alkalmával 467 kinevezést s illetőleg előléptetést közöl, a becsület-legio rendjében; — ezek közt 24 pa­rancsnok, 50 tiszt s 395 lovag van. — Az elnök ma, mint megválasztása évnap­ján, Páris mindegyik kerülete polgármesterének 1000 fokot adott át jótékony czélokra. — A természetrajzi museum igazgatósága C­a­n­i­n­o herczeget, ki köztudomás szerint igen jeles természet-búvár, a Jardin des Plantes or­­nithologiai (madártani) gyűjteményeinek rende­zésével bizta meg. — Dec. 9. Jelenleg Lyonban nagy fal­ragaszok hirdetik ama roppant mennyiségű há­­romszinü selyem maradványának elárverezteté­­sét, mely az ideiglenes kormány által biztosainak tisztével s a nemzetőrség zászlói számára rendel­tetett meg. — Toulonban ismét számos befogatások történtek, az ezen városban legközelebb fölfedez­tetett összeesküvés következtében.­­ A Bulletin de Paris tudni akarja, mikép Normanby lord azért fogja itteni követi állomását elhagyni, mivel Palmerston lordnak bizonyos helyen szemére vetették, hogy Angol­­ország az orosz császár udvaránál másodrangu diplomata, egy köztársasági kormány székhelyén ellenben nagy­követ által képviseltetik.­­ Ugyanezen lap az ultramontán párt nö­vekedő befolyásának bizonyítványául azon külö­nös tényt hozza fel, mikép a közoktatásügyi mi­nister Aron oktatót, ki Strassburgban a históriából adott leczkéket, csupán azon okból mozditá el hivatalától, mivel zsidó nem lehet Francziaországban história oktatója. Martin, hires ügyvéd s hajdani képviselő vállalta magára az elmozditottnak védelmét, s a lapok fölszólítják a legfelsőbb oktatási tanács izraelita tagját, Frank Adolfot, hogy erélyesen lépjen föl hitsorsosa mellett. — Az orosz császár,mi még eddig nem tör­tént, több orosz nemes családnak engedelmet adott arra, hogy a telet Párisban tölthessék. — A Proscrit mai száma jelenti, hogy az európai demokrata középponti bizottmányhoz már pártoló üzenetek érkeztek az olasz, lengyel, középponti német, fiatal osztrák s hollandi demo­krata bizottmányoktól, s a hollandi bizottmány üzenetét közli is.­­ Az Ordre orleanista lap mai vezér­­czikkében Guizot Monk czímü munkáját bí­rálván, Monkot úgy jellemzi, mint aljas hazug cselszövet, ki épen nem illik össze Francziaor­szág helyzetével, veszélyesnek tartja, forradalmi időben az eszközöket a czél által akarni védel­mezni, s boszankodik azon, hogy Guizot ezen embert, az erkölcsiség rovására, annyira dicsőíti. P­áris, dec. 10. A török követ tegnapelőtt hosszas értekezletet tartott a külügyminiszerrel, mely alkalommal a franczia kormány figyelmét a porta szláv tartományaiban támadt mozgalmakra irányozta. A török követ mind ezen beszélgetés­, mind egy külön jegyzékben azt igyekezett bebi­zonyítani, hogy ama lázadások orosz ügynökök által idéztettek elő, s hogy Oroszország folytono­san segíti az elégületleneket, s ezen okból az eu­rópai diplomatiától azt kívánja, hogy a porta jelen viszonyaira nagyobb figyelmet fordítson. — La­hitte tábornok természetesen megígérte, hogy e fontos tárgyat tekintetbe veendi, s ez iránt az angol követtel is értekezend. — A porta Angol­országhoz is intézett ilynemű előterjesztéseket, s innen mindenesetre többet várhat, mint a franczia kabinettől. Németország, Berlin, dec. 13. A Deutsche Reform hal­lomás után írja, hogy a szabad értekezletek f. hó 23-án kezdődnek. — Peuker tábornok Wilhelmsbadban a vál. fejedelem előtt porosz képviselőnek mutatá be magát. — Grabow tábornok Sz. Pétervárra küldet­vén, oda már elindult. Tulajdonképi politikai czél­ja missiójának nincs; Grabow csupán szerencse­­kivánatokat visz a királytól az orosz c­árnak. — Prokesch austriai követ az itteni udvar­nál Bécsbe hivatott, Ő azonban még nem utazott el. A Manteuffellel tartott értekezlet után, mely­ben a Drezdába adandó utasítások iránt történt tanácskozás, elutazása hihetőleg nem sokára be­­következendik. Különben nem valószínűtlen,hogy Prokesch a konferencziák alatt Drezdában mu­­latand.­­ A Nat. otg szerint az előtárgyalások, melyek jelenleg Poroszország és Austria közt a drezdai konferencziákra nézve folyamatban van­nak, lényegükben bizonyos formai kérdések, ne­vezetesen a szavazási mód megállapítására vo­natkoznak. Hannovera, dec. 8. Állítólag a kamrák egybehívása, mi átalában mindenütt közkívánatul tűnt ki, biztos források szerint február 1-én fog megtörténni. Drezda, dec. 11. A szabad értekezletek megtartására a volt gr. Brühl-féle, jelenleg a ki­rályi ház hitbizományához tartozó palotában elő­készületek tétetnek. Weimar-hesseni határról, dec. 10. Egy porosz hadiparancs szerint a porosz csapa­tok Rotenburg és Melsungen városok megszállá­sára szoritkozandnak s a szövetségi csapatok elő­nyomulását teljességgel nem gátlandják. Kasselt az olmützi egyezmény határozmányai szerint fog­ják megszállni. Fulda, dec. 10. Ma megy a szövetségi csapatok főhadiszállása Hünfeldből Hersfeldbe. Hg Thurn és Taxis tegnap ezt napiparancsában jelenté, s fölszólitá katonáit, hogy a poroszokat barátokul üdvözöljék. Kassel, decemb. 10. Egy hadügyministeri rendelet a szabadsággal elbocsátva volt katoná­kat ismét egybehívja. Hersfeld, dec. 10. Az itt létezett poro­szok ma vonultak ki, s Hombergen át Kasselbe mentek. Olaszország, Turin,dec.10.Az új utóválasztások legtöbb­­nyire a kormány ellen ütöttek ki,s mint várható volt, a kamra Nigra ur pénzügyi javaslatai iránt nem igen kedvezőnek mutatkozik, s azok többjétől megtagadta a megerősítést. Ez által azonban más­felől azon nagy nehézség támadt, mikép legyen az új budget 17 millió dificitje fedezendő, ha csak nem akarnak újra a kölcsönöknek utóbbi évben oly gazdagon folyó forrásához folyamodni. A kamrák legközelebbi vitái szolgálandnak mélyül a cabinetnek.­­ A „Statute“ újra megjelent, s jelenti, hogy Livornoban egy Corsicából magát becsem­pészett egyén fogatott el, ki M­a­z­z­i­n­i egy mis­siójával volt megbízva, s e nevezetes agitátortól proclamatiókat hozott magával. — Hasonlókép Rómából írják, hogy ott Mazziniféle manifestumok vannak forgásban, da­czára annak, hogy a rendőrség vadászatot tart rájok. Oroszország, P­é­ter­vár, dec.5.A császár,Ne­s­s­err­o­­d­e gróf birodalmi kanczellár előterjesztésére, a külügyminister segéde, Seniawin senator s titkos tanácsosnak meghagyta, hogy a külügymi­­nisteriumot, a kanczellár főfelügyelete alatt, an­nak Pétervárban jelenléte alatt is épen azon sza­bályok szerint kezelje, melyek annak külföldön utazása esetére állapíttattak meg. Törökország, Konstantinápoly. Legújabb tudósítá­sok szerint, a b­o­s­n­i­a­i lázadás már nagyrészint legyőzetett, s egyedül Mostar nem hódolt még meg a törvényes hatalomnak; azonban hihetőleg rövid időn ezen vár is megnyitandja kapuit a por­ta seregének. O­m­e­r pasa az egész háborúban épen oly óvatos, mint erélyes vezérnek bizonyitá be magát. Az Impartial, smyrnai lap Alep­po­b ó 1 f. hó 9-ról következő adatokat közöl, az ottani keresztény lakosok veszteségéről: a ke­resztények közöl 18-an elettek s 60-an sebesültek meg, 450 ház raboltatott ki, 12 ház pedig 3 tem­plommal s a nem egyesült óhitüek püspökének kápolnául használt lakával együtt leégett; mint­egy 100 nőn követtek el erőszakot. Az anyagi veszteség 30 millió piasterre becsültetik. Ugyan­azon lap közli a kormányzó, Halil pasának az utczaszögletekre kiragasztott azon hirdetését, mely szerint a törvényszéki hivatalnokok részé­rőli pénz­csikarások s azok megvesztegetései elleni tilalom megnyittatik. Távirati sürgönyök. Páris, dec. 12. A nemzeti gyűlés az u­­zsora-törvényt tárgyalja. D­u­p­i­n szerdán ünne­pélyes tánczvigalmat ad az elnök tiszteletére. — A Siécle tiltakozik a kincstár azon követelése ellen, miszerint kettős bélyeget kiván. Paris, dec. 13. A Nemesis titkos tár­­sulatbani részvéttel vádlottak egy része fölmen­tetett. — Napoleon vasárnap szemlét tartand a Mars-mezőn. Man Madridba utazott. A nem­zeti gyűlés elveti az uzsora-törvény főczikkét. A baloldal az iránt tanácskozik, vajjon részt ve­gyen-e a demokratia a kitűzött átalános községi választásokban. London, dec. 12. Az uj portugáli kölcsön nem igen sikerül, a lapok Madeira szigetét kívánják hitelzálogul. Madrid, dec. 7. A költségvetés előter­jesztése megigértetett. Madrid, dec. 8. Az államadósságok sza­bályozása , definitiv terv előterjesztéseig elha­lasztatott. Felelős szerkesztő: Szilágyi Ferencz. Bécsi börze.

Next