Magyar Hirlap, 1892. április (2. évfolyam, 92-120. szám)

1892-04-01 / 92. szám

1892. április 1. azt lehetne hinni, hogy homályos válaszával szándé­kosan akart tág teret nyitni a részakaratú kombiná­cióknak. * A következő sorokat kaptuk : Horváth Gyula képviselő úr e lapokban két kifogást tesz a képvise­lőház szerdai üléséről kiadott gyorsírói hivatalos tu­dósítás azon része ellen, mely az ő ügyében történt interpelláczióról szól. Az első kifogás a Horánszky Nándor képviselő úr második felszólalásába közbe­vetett 4—5 szónyi saját nyilatkozatára vonatkozik, a­mennyiben nem azt kiáltotta közbe, hogy „azt írták, hogy engem Tisza fizet“, hanem azt, hogy „tehát akkor engem Tisza fizetett.“ Horváth Gyula képviselő úr ezen közbeszólását a nagy zajban, mint ezt a gyorsírói fölvétel jelzi is, nem lehetett tisztán meg­érteni s az illető gyorsíró mondotta is, hogy nem értette egész világosan a közbeszólást. Megengedem, hogy a bevett gyakorlat szerint helyesebb lett volna a zaj miatt tisztán nem érthetett közbeszólást egészen elhagyni. — Horváth Gyula képviselő úr másik ki­fogása a miniszterelnök úr egy kijelentésére vonat­kozik, a­melyet a nevezett képviselő úr és állítólag Horánszky képviselő úr sem hallott és így föl kell tennie, hogy az a kijelentés utólag íratott be a gyors­irói naplóba. Erre vonatkozólag ki kell jelentenem, hogy Horváth Gyula képviselő úr ma megnézte az eredeti hivatalos gyorsirói naplót és látta, hogy a miniszterelnök úr beszédének illető részében semmi legkisebb pótlás vagy igazítás nem foglaltatik, hanem hogy az tisztán az illető gyorsíró följegyzését repro­dukálja. Tisztelettel Fenyvessy Adolf, országgy. gyorsirófőnök. Politikai hírek. A nemzeti párt holnap, április 1-én, délután 5 órakor értekezletet tart. A házassági jog kodifikálása ügyében összehí­vott szaktanácskozmány ma Szilágyi Dezső igazság­ügyminiszter elnöklete alatt folytatta tanácskozásait. A vezérhadbiztosok ügye. A félhivatalos O. É. jelenti : Blancz Vilmos honvéd vezérhadbiztos, a­ki­nek a nevét szintén belekeverték az annak idején sok port fölvert honvédségi szállítási ügybe, a bírói vizs­gálat elrendelését kérte maga ellen. A honvéd-főtör­­vényszék, mely ez ügyben már határozott, nem ta­lált okot arra, hogy megindítsa ellene a vizsgálatot, mivel a vezérhadbiztost, a­kinek különben sem volt dolga szállítási ügyekkel, nem érheti a gyanú ár­nyéka sem. — És Cserhadnay vezérhadbiztos miért nem kért maga ellen bírói vizsgálatot ? Nyilatkozat. Alulírottak, mint a VI. bíráló­bizott­ság Budapesten időző tagjai, kijelentjük a Magyar Hír­lap márcz. 31. számában „megtámadott mandátumok“ czim alatt megjelent közléssel szemben, hogy annak czélzatos s különösen Darányi Ignácz elnök eljárása ellen irányzott része teljesen valótlan, miután a bí­ráló bizottsági elnök annyira részrehajlatlanul és pártatlanul járt el, hogy véleményét e kérdésben ma sem ismerjük. Ennek folytán úgy neki, valamint az elő­adónak is egyhangúlag köszönetet és elismerést szavaz­tunk. Végül tiltakozunk még azon feltevés ellen is, mintha bármelyikünk bárki által is befolyásoltatott volna, a­mi különben egyáltalán meg sem kisérelte­­tett. Kelt Budapesten, 1892. márczius 31-én. Kajnvh József, Szentiványi Kálmán, Endrey Gyula dr., Kabós Ferencz, Horváth Béla. Az utolsó választás. Ma reggel csak két kerületnek nem volt képviselője: a két öngyilkos képviselő kerü­letének. Szarvason ma történt a választás, mely a kormánypárt vereségével végződött. Keczelen — a­hol most élénken folynak a választási készü­lődések — a kormánypárt nem is állít jelöltet. A mai választásról és a keczeli mozgal­makról tudósítóink a következőket jelentik: A szarvasi választás. A kormánypárt, mely az újabb választásoknál egyre-másra veszti el a kerületeket, ma elvesztette Szarvast, a szerencsétlen végű Csáky István gróf ke­rületét. A választás rendkívül heves küzdelemmel járt. Reggeltől estig egyre teljesen egyformán növe­kedtek a szavazatok , így : Haviár, Szivák. Ezentúl egyre nagyobbodott Haviár Dániel többsége, s a végeredmény az, hogy Haviár 43 szótöbbséggel Szarvas város képviselője lett a kor­mánypárti Szivák Imre ellenében. Szarvas város mandátumát tehát vissza­ Délután 1 óra 30 p. 130 134 , 3 „ 08 p. 281 280 Este 6 „■ — p. 443 439 MAGYAR HÍRLAP hódította Haviát, a­ki a múlt ülésszakban is szarvasi képviselő volt. A keczeli választás. A keczeli választókerületben immár teljes erővel megindult a képviselőválasztási mozgalom. Mostanáig három jelölt küzd a közbizalom elnyeréséért, de a­mi az egész választási mozgalomban legsajnálatra­­méltóbb, a vallási kérdés is fel van vetve a kerület­ben, s az egyik jelölt a katholiczismus jelszavával indult neki az alkotmányos küzdelemnek. A kerület függetlenségi és 48-as pártjának vá­lasztói ma délelőtt értekezletet tartottak Keczelen és Vályi Árpádot kiáltották ki jelöltül a központ ajánla­tára. A sürgős munka daczára a kerület minden köz­ségéből megjelentek a küldöttek az értekezleten. Ugyancsak ma délelőtt tartotta meg Komlóssy Ferencz pártonkivüli programbeszédét Keczelen, a tanítói lak udvarán. Komlóssy beszédében azt val­lotta, hogy 48-as alapon áll, de nem csatlakozik egy párthoz sem, mert minden párt a polgári házasságot akarja. Komlóssy egyre hangoztatja, hogy ő nem pártonkívüliségével akar hódítani, hanem mint katho­­likus jelölt. Délután 2 órakor Vályi Árpád függetlenségi jelölt tartotta meg programmbeszédét nagy számú hallgatóság előtt. A választóknak Kolozsváry István halasi függetlenségi képviselő mutatta be a jelöltet. Majd Vályi Árpád függetlenségi jelölt után Linder György képviselő, a nemzeti párt tagja szólott, ki figyelmeztette a választókat, hogy vallási dolgokat ne vigyenek bele politikai harczba. Ezután Szabóky kalocsai ügyvéd intézett beszé­det a választókhoz s egyúttal felolvasta Ugrón Gábor képviselő táviratát, melyben Ugrón a 48-as párt ré­széről szintén melegen ajánlja Vályi Árpád megvá­lasztását. Erre a választók a legnagyobb rendben szétoszlottak. Vályi Árpád képviselőjelölt körútra in­dult s több országgyűlési képviselő kíséretében láto­gatja meg a kerülethez tartozó községeket. A tisztviselők fizetése. A tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslat ma nevezetes stádiumba jutott és a fővárosban lakó állami tisztviselők nagy sikert értek el. A képviselőház pénzügyi bizottsága leszavazta a pénzügyminisztert és kimondotta, hogy a fővárosi állami tisztviselők fizetésének minimuma ne 600, ha­nem 700 frt legyen. Ha szavazásra kerül a sor, al­kalmasint ez lett volna a sorsa annak a javaslatnak is, mely átmenetileg perczentuális kedvezményt akart biztosítani a tisztviselők számára, csakhogy ezt az indítványt függőben hagyták. A pénzügyi bizottság üléséről, valamint az ügy egyéb mozzanatairól alább referálunk . A Ház pénzügyi bizottsága. A képviselőház pénzügyi bizottsága Wahrmann Mór elnöklete alatt tartott mai ülésében folytatta az állami tisztviselők illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. Lukács László előadó jelentést tett a törvény­­javaslatra vonatkozólag a képviselőházhoz legújabban érkezett kérvényekről. . . • • Gyurkovics a zágrábi jogügyi igazgatóság sze­mélyzetére is kiterjesztendőnek véli a 7. szakasz ren­delkezéseit. Wekerle miniszter felvilágosításai után a §-t elfogadták, de Darányi indítványára kimondatott, hogy ez nem zárja ki azt, hogy a §-ban foglalt ked­vezmény esetleg más tisztviselőkre is kiterjesztessék. A 8. §-t elfogadta a bizottság, de második be­kezdését az igazságügyminiszter meghallgatásáig füg­gőben hagyta. A 9. §. a fizetések minimumáról szól és azt Budapestre, valamint az országon kívül fekvő állo­máshelyekre vonatkozólag 600 írtban állapítja meg. E szakasznál nagyobb vita támadt. Lukáts László előadó indokoltnak tartaná, hogy a fővárosban a két legalsóbb rangosztályhoz tartozó tisztviselőknél a nős és nőtlen tisztviselőkre nézve a javadalmazás tekintetében némi különbséget tegyenek. Darányi azt javasolja, hogy a fővárosban al­kalmazott tisztviselők fizetési minimuma hatszáz fo­rint helyett hétszáz forintban állapíttassák meg s bizonyos százalék határoztassék meg, melyben a há­rom alsó rangosztályhoz tartozó, jelenleg a főváros­ban alkalmazott tisztviselők átmenetileg részesíttesse­­nek, addig is, míg akár a fizetési fokozatra nézve, akár rangosztályban előlépnek. Wekerle miniszter kiemeli, hogy a minimum felemelése iránti indítvány szerint rendkívül nagy ugrás lenne a gyakornokok s a legalsóbb rangosz­­tályban alkalmazott tisztviselők javadalmazása közt, s utal arra, hogy mily nagy a vidékről a gravitáczió a fővárosban megüresedő tisztviselői állásokra. Kiemeli továbbá azokat a szolgálati szempontokat is, a­melyek ez indítvány ellen szólanak s hogy a javaslat diszpo­­zícziói különben is messze túlmennek ama kívánalma­kon, melyeket csak még egy évvel ezelőtt maguk az érdekeltek kifejeztek. A mi Darányinak második in­­­dítványát illeti, szóló nem zárkózik el az elől feltét­lenül, de ennek megfontolás alá vétele az átmeneti intézkedéseknél lesz helyén. Horánszky kívánatosnak tartja, hogy legalább a családos tisztviselőkre nézve tegyenek különbséget, utalva arra a tapasztalásra, hogy éppen a szegény emberek gyermekeiből kerül ki a társadalomra nézve leghasznosabb anyag. Hegedűs a miniszter által hangsúlyozott indo­koknál fogva elfogadja kiinduláspontul a javaslatban foglalt fizetési minimumokat, de csak az esetben, ha az illető tisztviselők nőtlenek, a nősek számára azon­ban maga is indokoltnak tartaná, hogy némi különb­séget tegyenek a javadalmazásban. Hieronymi hozzájárul a szakasz rendelkezései­hez, utalva arra is, hogy a szóban forgó állásokra rendszerint aránylag kisebb képzettségű egyéneket neveznek ki, s hogy a legelőször kinevezett tisztviselők a legritkább esetben családosak. Wahrmann szerint a kérdés megbírálásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a társadalmi jelenséget, hogy nálunk már jelenleg is jóformán mindenki állami tisztviselő akar lenni. Harkányi Frigyes és Králitz gyakorlati szem­pontokból a törvényjavaslat rendelkezéseit teszik ma­gukévá. A bizottság többsége a fizetési minimumot a fővárosban alkalmazott nős állami tisztviselőkre nézve hétszáz forintban állapítja meg, egyebekben a sza­kaszt változatlanul elfogadja. Wekerle kijelenti, hogy e módosítással szemben fentartja a törvényjavaslat álláspontját. A 10. és 11. §-t vita nélkül elfogadták. A 12. § ban (altisztek és szolgák illetményei) a lakbérkategóriákra vonatkozó dispozícziókat a 3. §. új osztályozásának megfelelően módosítottak. A §. utolsó pontját a postaszolgákra nézve a kereskedelmi mi­niszter meghallgatásáig függőben hagyták. A 13. §-ba felvették azt a rendelkezést, hogy a kinevezett tisztviselő részére, amennyiben állását — hivatalos akadályoztatás esetét kivéve — később fog­lalná el, ha ez a hó első felében történik, a hó köze­pétől, ha a hó második felében történik, a következő hó első napjától teendő folyóvá a fizetés. A 14. §-t változatlanul elfogadták. A 15. §-t szintén érdemleges módosítás nélkül fogadta el a bizottság. A 16. §­ tekintetében a jelentésben felemlítik, hogy a bizottság kebelében felmerült az a kérdés, vajjon nem lennének-e a tisztviselők igényeiből eredő ügyek a felállítandó közigazgatási bírósághoz utasí­­tandók, mire a miniszter kijelenti, hogy előzetes kérdések tárgyalására esetleg hivatva lehet e bíróság, de az igények elbírálása nem lesz hozzá utalható. A 17. § ból törölték azt a pontot, mely szerint az eddig a XII. rangosztályba sorozott állami tisztvi­selők a XI-ik rangosztályba sorozandók. A 18. §­ tárgyalásakor Darányi kijelentette, hogy a törvény végleges életbeléptetésére igen hosszú időnek tartja az 5—10 évet s e helyett 3—6 év felvételét óhajtja. Wekerle miniszter megjegyzi, hogy az 5—10 év maximális meghatározást képez. A bi­zottság ez időpontokhoz a „legfeljebb“ szót illesztvén, érdemleges módosítás nélkül elfogadja a §-t. A 17. §-nál Darányi megújítja amaz indítványt, hogy a három alsó rangosztályhoz tartozó fővárosi tisztviselők javadalmazása átmenetileg bizonyos szá­zalékos javításban részesíttessék. Wekerle miniszter kijelenti, hogy miután e kérdés az egész kormányt érinti, mielőtt véglegesen nyilatkoznék, szükségesnek tartja, hogy előbb minisz­tertársaival érintkezzék. A bizottság ,elhalasztván e kérdés eldöntését, Széll Kálmán indítványára elhatározza, hogy azzal kapcsolatosan és kombináczióban a miniszter által előterjesztendő részletes számítások alapján újra tár­gyalás alá veszi a javaslatnak a kérdéssel szorosan összefüggő 9-dik §-át is. Gyűlések. A fővárosi törvényszéki és járásbírósági telek­­könyvvezetők ma délelőtt Fektor Ferencz elnöklete alatt értekezletet tartottak. Megvitatás tárgyát a tiszt«

Next