Magyar Hirlap, 1892. április (2. évfolyam, 92-120. szám)
1892-04-02 / 93. szám
a MAGYAR HÍRLAP A szomszédok objektív megfigyelése szerint e kijelentésre egy mennydörgésszerű csattanás hallatszott, egy vérfagyasztó sikoly törte meg a levegőt s két rohanó alak silhouettje tűnt el a viharos éjszakában. A háború ez estén véget ért. A szép primadonna reggelre eltűnt. Ungvári urat a helybeli kórházban ápolják, állapota e pillanatban aggasztó. 1892. április 2. Arácsi asszony délczeg termetét helyezte el, egy borostyánkoszorus czikkben, melyet a mesteor remekbe csinált. A vezérczikk e szavakkal végződött: Lasciate ogni speranza ! Az ellenségeskedés óriási hullámokat vetett a társadalom tengerében és a városban jóformán még a politikai ügyek is háttérbe szorultak a jelentékeny művészeti kérdés mögött, amíg legutóbb, márczius végső napjaiban egy váratlan esemény véget vetett az izgalmaknak. Egy apró, nevetséges história, akárha egy neveletlen légy szállott volna a nagy Napoleon orrára az austerlitzi ütközet legdöntőbb pillanatában. Egy légycsípés, mely hirtelen megfordította volna a világtörténelmet, Arácsi Flóra asszony férje színházi karmester volt a társulatnál s mint ilyen, őskorszakbeli hagyományok szerint, csak minden harmadik héten nyitotta föl a száját abból a szélből, hogy mondjon valamit. A karmesterek ugyanis a világ leghallgatagabb emberei. A primadonna-kérdés hullámai (melyek pedig közelről érintették) teljesen hidegen hagyták ezt a halvérű muzsikust, ki egy krokodil közönyösségével dirigálta a zenekart. (Bár dirigáló krokodilt csak minden századik ember látott, a hasonlat mégsem mondható szerencsétlennek.) Ungvári úr (a férj) épp oly lelkesedéssel kísérte a Gelsei kisasszony arietteseit, mint a felesége fülbemászó kupléit. Soha nem fordult elő a legkisebb hiba, bár a rossz nyelvek szerint a szép asszony váltig biztatta odahaza : — Csinálj valami hibát! . . . Ugyan hozd már egyszer zavarba ezt a viperát ! De Ungvári úr lelkiismeretesen vigyázott, sőt a Koldusdiák egyik ünnepi előadásán az a hallatlan eset történt meg, hogy a saját felesége énekében, egyik lehelletszerű pianissimo alatt, teljes hat másodperczczel előbb szólalt meg a cello g húrja, mintsem szükséges lett volna. A szép asszony magánkívül rohant feléje a felvonásköz alatt, rózsás körmeit a férje szemének irányítva : — Megöllek, — kiáltotta, — megöllek ! A mult vasárnap pedig, a Piros bugyelláris előadása alatt, a leglágyabb hallgató nóta közepette hirtelen egy kacskaringós fuvolahang trillázott végig a levegőn. Arácsiné sápadtan kapott a szivéhez — és Ungvári úr,a feleségétől féltétlen, korcsmáról-korcsmára bolyongott ki világos kivirradtig. Márczius 29-én volt a Gelsei kisasszony jutalomjátéka. A birnami virágos kertek ismét megmozdultak e napon, a közönség özönlött a színházba, s a helybéli Kilő olyan fényes sikert jegyzett föl évkönyvébe, a minőre a legöregebb színházi habituék sem mutatkoztak hajlandónak emlékezni. Az előadás alatt, rózsaszín selyempapíron üdvözlő költeményeket szórtak le a zsinórpadlásról. Fényes versek voltak csengő alkatássokban megírva. Másnap reggel a szép Arácsiné a Nebántsvirág szerepét kereste a férje íróasztalában. A szerep nem akadt a kezébe, de helyette egy teleírt papírlapot talált a fiókban, melybe szórakozottan vetett egy pillantást. A történelem nagy eseményei, azt hisszük, akkor imponálnak legjobban, ha egyszerűen és minden czikornya nélkül jelennek meg a krónikás tolla hegyén. A papírlap a Gelsei kisasszonyhoz intézett üdvözlő költemény manuskriptuma volt, a saját férje fogalmazásában. Az este folyamán a következő csinos események derültek ki : Ungvári úr szándékosan zavarta meg a felesége legérzelmesebb pianissimóit. Ungvári ur maga is az ellenpárt szolgálatában állott. Ungvári ur titokban a felesége vetélytársnőjébe volt szerelmes. Kilencz óra felé a gyanútlan karmester derült ábrázattal jelent meg a lakásában, a színházi kürtös és a cellista társaságában. Az ajtóban így szólt a feleségéhez: — Ha nincs ellene kifogásod, muczus, vacsorára hívtam meg ezeket az urakat. Liszt Ferencz, a jogtudós. Ma érkezett Budapestre Liszt Ferencz, a nagynevű német jogtudós, ki az elhunyt nagy zeneköltőnek és zongoraművésznek unokaöccse. E szerint tulajdonképpen magyar származású, a mint hogy tényleg magyar nemeslevele van. A magyar jogászkörök kiváló érdeklődéssel viseltetnek iránta és méltán, mert Liszt mindenkor a legnagyobb figyelemmel volt igazságügyi viszonyaink és jogintézményeink iránt. Főszerkesztője lévén az első német büntetőjogi folyóiratnak (Zeitschrift für die gesammte Strafrechtswissenschaft), nagyobb tanulmányokat közölt Magyarország büntetőjogi viszonyairól és minden mozgalmat, mely e téren nyilvánult, ismertetett és meleg pártfogásban részesített. Liszt maga a modern büntetőjogi irányok vezére Németországban. Nem az az egyszerű professzor, ki megelégszik azzal, hogy a katedráról a különböző büntetési theoriákat és a létező jogrendszer kereteit ismertesse, hanem nagy szelleme a büntető jogszolgáltatás terén reformok után tör. Eszméi vannak, amelyek számára híveket óhajt szerezni. Még nem fejtette ki az egész reformirányt, melyet megvalósítani óhajt, és így csak egy részét ismerjük reform-eszméinek. Ezek egyike az, hogy a büntetés nem etikai okokból, hanem a megtorlás ösztönéből származik, így tehát Liszt a fennálló rendszert alapjában támadja meg. Liszt egyik legbuzgóbb apostola a „feltételes elitélés“ intézményének, amely intézmény nálunk is sok védőre talált. A „Magyar Jogászegyletben“ különösen az ifjabb jogásznemzedék volt az, mely ez intézmény mellett alapos és szakavatott előadásokban síkra szállt. Fayer László, Gruber Lajos és Beichard Zsigmond igen értékes dolgozatokat írtak e tárgyban, és ha emelkedtek is a Jogászegyletben a föltételes elitélés ellen hangok, minő a két kitűnő kriminalistáé: Edvi Illés Károlyi és Baumgarten Izidoré, — e hangok csak aggodalomból keletkeztek, az okból,mert e két kiváló jogászunk létező intézményeinkkel egyelőre nem gondolják összhangba hozhatónak a föltételes elitélést. Ám meg vagyunk győződve, hogy Liszt Ferencz holnapi előadásában a „büntető jogszolgáltatás jövőjéről“ a feltételes elitélésnek is fog egy fejezetet szentelni és elmondja nézetét arra vonatkozólag miképp véli ő beillesztendőnek a feltételes elitélést a létező jogrendszer keretébe. Liszt még fiatal ember és így még sokat várhatni működésétől. 1851 márczius 2-án született Bécsben. Atyja Ausztriában főügyész volt. Tanulmányait ugyanott kezdette meg, majd Göttingában és Heidlbergben folytatta. 1875-ben docens lesz Gráczban, 1879-ben pedig már Greisenben találjuk. 1882- ben Marburgban ad elő ; 1889 óta pedig Halléban lakik, hol a büntető- és nemzetközi jog professzora. Főszerkesztője — mint említettük — az első német büntető folyóiratnak és élén áll a „nemzetközi büntetőjogi egyesületinek, mely az ő kezdeményezésére és az ő fáradhatatlan buzgalma folytán alakult és mely az egész művelt világra kiterjeszti működését. Pár év óta ez egyesületnek Magyarországban is külön szervezett fiókja van „magyar büntetőügyi egyesület“ czimen, melynek élén lángeszű büntetőjogászunk, Csemegi Károly áll. E „magyar büntető-egyesület“ és a „Magyar Jogászegylet“ — ez utóbbinak elnöke szintén Csemegi Károly — meghívására érkezik ma délben Liszt körünkbe. Örömmel üdvözöljük őt, a nagy tudóst és lelkes barátunkat, ki már eddig is különös figyelmet szentelt világhírű lapjában azon intézményeinknek, amelyeket most alkalma nyílik megszemlélnie. Ezenkívül meg fog ismerkedni ama kiváló jogászainkkal, kiket eddig csak levelezésből vagy műveik után ismert. Liszt előadása iránt, mely ma este 6 órakor lesz az esküdtszéki teremben, a legnagyobb érdeklődés nyilvánul. Érdekes képet fog nyújtani az esküdtszéki terem, a mely bizonyára nem fogadott még be ennyi hallgatót és a melynek nem egyhamar lesz ismét oly illusztris közönsége, mint a minő azt holnap este fogja feltölteni. Gy. zönségének, mely ma is nagyon rokonszenvesen fogadta és zajos tapsokkal jutalmazta fölolvasásait. Különösen „Belsazar“ és a „Lear“-ból fölolvasott részletek tetszettek, melyeket Strákosch nagy drámai erővel és egészen sajátságos, bizarr fölfogással mondott el. A hatás „Learében érte el tetőpontját, ahol Strákosch öt személynek a lelki állapotát, gondolkozását festve, mindenikhez megtalálta a kellő, jellemző hangot és arczjátékot. Nem hagyhatjuk szó nélkül a rendezőknek azt az eljárását, hogy a 8 órára kitűzött estélyt fél 8-kor kezdette el és igy a pontosan 8 órára megérkezett közönségnek a bezárt ajtó előtt kellett várakoznia, míg Strakosch a „Makkabäusok“- ból tartott meglehetősen hosszú fölolvasását be nem végezte. (h. j.) A magyar zeneiskola házi hangversenye. Vasárnap, e hónap 3-án este 7 órakor, a magyar zeneiskola növendékei czimbalora-, hegedű- és zongorajátékból álló hangversenyt rendeznek. Késmárky Árpád, Waldmann Albert, Schneller Lajos és Faludy Károly tanárok tanítványai mutatják be haladásukat. Jászai Mari Kolozsvárott. Kolozsvári tudósítónk táviratozza, hogy ma este a dalkör javára a nemzeti színházban Antigone került színre Jászai Mari felléptével. A közönség zsúfolásig megtöltötte a színházat és a nagy művésznőt zajos tetszésével, folytonos tapsával tüntette ki. A karokat a dalkör tagjai énekelték. A pécsi színház. Pécsről jelentik, hogy az állandó színházra beérkezett tervek közül a Jury az első díjat Steinhardt Antal budapesti műépítésznek ítélte oda. A ***-08 ballet Bécsben. A bécsi opera igazgatósága elküldi hozzánk Hassreiter balletrendezőt, nézze meg a Danza esoticát, hogy azután esetleg Bécsben is előadják. Azt ugyan nem tudjuk elismerni, amit az „Extrablatt“ ír, hogy a ballet zenéje nagyon originális volna, de azt teljesen méltányoljuk, hogy előadás esetén a ***-os szerző szellemes szövegét mással helyettesítik. SZÍNHÁZ és művészet. Strakosch-est. Strakosch Sándor, a jeles reczitátor ma felolvasó és szavalati estélyt rendezett. Műsora csak négy számból állott, Ludwig Ottó „MakkabaUsoh“ czimü tragédiájából, Shakespeare „Lear király“-ából olvasott föl részleteket, azonkívül elszavalta Heine „Belsazaru éX és Hahn „Anyóka“ czimü versét. Strakosch régi ismerőse a főváros kö FŐVÁROSI ÜGYEK. A fővárosi képzőművészeti bizottság holnap, szombaton d. e. 11 órakor, Lachner Lajos építészeti igazgató hivatalos helyiségében ülést tart. A főbb tárgyak a következők : Arányi Lajos dr. indítványa a lerombolandó régi házak lefényképezése iránt; a szobrok és műemlékek tisztán tartása ; előterjesztés a szent István-szobor létesítése tárgyában ; a Ferdinánd hídfőnél levő diszkút átalakítása; a Józsefvárosban levő templom restaurálása stb. A középítési bizottság mai ülésén elhatározta, hogy a villamvilágítás pályázatára vonatkozó javaslatot legközelebbi ülésén fogja tárgyalni. A néhány nap óta fővárosszerte, tapasztalható vízhiány ügyében felkérte a vízvezetéki albizottságot, hogy e baj orvoslására tegyen javaslatot, a bizottság legközelebbi üléséig. Ezenkívül több folyó ügyet intézett el a bizottság. — Mire a vízhiányos javaslatot kidolgozzák, s az megjárja az összes fórumokat, addigra hihetőleg az árvízveszély kezdése lesz aktuális. EGYESÜLETEK. Magyar egyesület. A „Magyar Egyesületnek a főváros első kerületében lakó tagjai tegnap este 8 órakor Királyfalvai Gerhard György elnöklete alatt gyűlést tartottak a kér. választmány szervezése, a csoportok megalakítása és az együttes működés megbeszélése végett. Az orsz. magyar képzőművészeti társulat tegnap Andrássy Tivadar gr. elnöklete alatt ülést tartott, melyen az új tisztikart alakították meg. A művészi bizottság előadója Feszty Árpád, helyettes előadója Ebner Lajos lett, a művásárló bizottság előadója Keleti Gusztáv, helyettese Haussmann Alajos, a kiállítási bizottság előadója Stettha Gyula, helyettese Jendrassik Jenő, a gazdasági bizottság előadója Benkö Kálmán, helyettese Lechner Lajos, a jogügyi bizottság előadója Takács Lajos dr., helyettese Forster Gyula lett. A társulat igazgatójául Keleti Gusztávot, helyettes igazgatójául Benkö Kálmánt, ellenőrül Wagner Géza dr.-t választották meg. A választmány végül hosszabb szabadságidőt engedélyezett Szmrecsányi Miklós dr.-nak betegeskedése miatt, hogy gyógykezeltethesse magát. Ősidők emléke. A természettudományi társulat ma este tartott felolvasó estélyén Szabó József dr. tanár az ókori és középkori rétegcsoportokkal foglalkozott. A krétaképző állatokról eddig azt hitték, hogy már kihaltak, holott az 1873-ban kiküldött angol expediczió a tenger fenekén talált eleven krétaállatokat. Értekezett a legrégibb madár (archeopterix) és a repülő gyík lenyomatairól s a Budapest környékén található kőzetekről és a kőszénkorszak flórájáról. A nagyszámú közönség éljenzéssel jutalmazta meg a felolvasót: „Sasabolcsmegyei kör“. Holnap este 7 és fél órakor tartja rendes évi közgyűlését a „Szabolcsmegyei kör“ a Wohlfart-féle vendéglőben (stáczió-utcza). A közgyűlést felolvasó estély követi.