Magyar Hirlap, 1892. szeptember (2. évfolyam, 241-270. szám)
1892-09-01 / 241. szám
1892. szeptember 1.' kimondó ember létére egyáltalában nem tartózkodott megmondani Szilágyi Dezsőnek, hogy jogügyi állapotainkat fölötte czifráknak tartja. Az igazságot pedig az emberek nem mindig szeretik hallani. Az igazságügyi miniszter úr legkevésbé. Neki igazságot mondani, annyi, mint kellemetlenséget mondani. Szilágyi Dezső azzal a kíméletlen modorral, mely neki egyik fő jellemvonása, nagyon is éreztette Vajkayval, hogy nem rokonszenvezik vele. Nem nyíltan lépett föl ellene. A birói függetlenség ellen még Szilágyi se mert ennyire föllépni. Hanem éreztette vele az antipathiáját ama bizonyos apró tűszurásokkal, melyekről egykoron Eötvös József báró csinált egy mintaszerű körmondatot. Ilyen körülmények közt Vajkay Károly, a ki összehasonlíthatatlanul többet tett a közügyért, mint amennyit tett Szilágyi úr, késztetve érezte magát, hogy nyugdíjazását kérje. Mert csak ez az egy módja volt még, hogy megkímélje magát a további soruseoktól. Július 2-án Valkay Károly elment a miniszterhez, hogy beadja neki nyugdíjazása iránt való kérvényét. A miniszter fölötte szívesen fogadta. Lehető legnyájasabb mosolyával vette át a kérvényt, amelyben Vajkay azzal a megokolással kéri nyugalmazását, mert jelenlegi jogügyi állapotaink nem lehetnek ínyére. És következik azután az igazságügyminiszter úr tevékenységének egy olyan kritikája, hogy Szilágyi Dezső bizonyára még akkor se tenné ki az ablakába ezt a kérvényt, ha egyáltalában divat volna, hogy az ember az efféle írásokat az ablakába tegye. A kérvény szokatlan gyorsasággal nyert elintézést. Szilágyi ezzel is demonstrálta, hogy milyen szívesen szabadul meg Vajkaytól. És kevéssel utóbb a király Vajkay Károlyt saját kérelmére, a jól megérdemelt nyugalomba helyezte. MAGYAR FIlRLAP Mikor született Kossuth Lajos? Saját levelezőnktől. — ban kijelentette, hogy a Kossuth születési helyéről és idejéről szóló hírek mind hamisak. Kossuth Tápió-Bicskén (Pest megye) született 1805. április 21-én. A Meyer-féle «Conversations- Lexikon» ezzel ellenkezőleg azt állítja, hogy 1802-ben született szeptember 16-án, a Brockhaus-féle, hogy 1802-ben április 27-én, Kürschner pedig úgy írja, hogy Kossuth 1805. április 21-én született. Melyik az igazi a sok állítás közül? Várunk, míg ön megírja nekünk Kossuth születésének valódi idejét. Kohát, hogy a felszólításnak megfeleljen, Helfy Ignácztól kért felvilágosítást. Helfy a következő levéllel felelt: — Igen tisztelt honfitárs! Kossuth 1802 szeptember 19-én született Monokon, Zemplénmegyében. A napra nézve, minthogy az illető anyakönyv a templommal együtt elégett, eltérés van a családtagok emlékezetében. Némelyek szerint nem 19-én, hanem 12-én született . . . Kohut nem elégedett meg Helfy Ignácz helyreigazításával és hogy egészen biztos legyen a dologban, egyenesen Kossuth Lajoshoz fordult felvilágosításért. Kossuth Lajos azzal az előzékenységgel, mely őt jellemzi, felelt a kérdezősködésre. Kohut fekete szegélyű névjegyet kapott, melynek egyik oldalán ez az egy szó áll: «Kossuth», a másik oldalon pedig Kossuth kezeirásában a következő sorok vannak: — Kossuth Lajos született 1802. szeptemberben. Hogy szeptemberben és nem áprilisban, az bizonyos, hogy szeptember melyik napján, azt Kossuth Lajos bizonyosan nem mondhatja meg, mert a családban a köztudomású névnapot és nem a nem köztudomású születésnapot lévén szokás megünnepelni, ennek emlékezete az élet viharos viszontagságai között elmosódott, a tályai evang. egyház anyakönyve pedig, mely a keresztelés felől biztos adatot nyújthatott, elégett. Szeptember 16-ik vagy 19-ik napja volt Kossuth Lajos születésnapja, az bizonyos. Kossuth 16-ikát gondolja. Tors Kálmán meghalt. Borii, aug. 30. Kohut Adolf dr. Kossuth Lajos kilenczvenedik születésnapja alkalmából czikket ír a nagy magyarról a «Leipziger Illustr. Zeitung»ban. A czikk csak szeptember közepén jelenik meg és hogy nagy alapossággal lesz megírva, azt eléggé bizonyítja, hogy maga Kossuth Lajos is közreműködött a czikk egyes adatainak megállapításánál. Kohut ugyanis a czikkben azt írta Kossuthról, hogy 1805. április 21-én született, de a «Leipz. tílustr. Ztg.» erre a következő levelet intézte Kossuthhoz: — Oettinger «Moniteur des Dates»-ében az áll, hogy bizonyos Kútkén 1867-ben a «Napló»tanult el magunktól az élvezetek billikomát. Hogy hát hiszen úgyis meghalunk egyszer------És erre a harmadik is megszólalt. Csak úgy, mintha mesét mondana. — Nézzétek--------egyszer a kertben ültem szürkületkor. Homályos, borús est volt, az ég csupa felhőrongy. A padlábnál apró, prezi halmocska volt túrva, egy miniatűr vulkán. A körül borzasztó harcz dühöngött. Két ellenséges hangyasereg kapott hajba egymással, dulakodtak, huzakodtak estek, sebesültek sántikáltak oldalt. Valami új trójai háború tört itt ki, veszekedettül. Ezt a borzasztó viadalt pedig apró hangyák vívták. Annyi se, mint egy marék mákszem. De olyan lehetett nekik e harcz, mint nekünk a törökjárás; ebben tör ki minden szenvedélyük, minden haragjuk. Életüket is áldozzák . . . — Abban a perczben, mikor ezeket gondoltam, az égen kettévált a felhőröngy s kivillant a Sirius. S a harcz folyt csillagfényben. A kolosszus onnan a világegyetemből megvilágította a parányok forradalmát itt e miniatűr vulkán körül. A végtelenség érintkezésbe lépett a pontod, a semmivel. És ti még hinni mernétek, hogy forrongó, tüzes érzéseitek megakasztják a világegyetem szédítő, örök száguldását? Ti hinnétek Prometheusokban? Semmi! Adva vagyunk itt, mint a táblán egy X. Majd letörülnek onnan. Hírlapirodalmunk és közéletünk egy rokonszenves alakja dőlt ki férfikora delén, tevékenysége javában, munkaereje zenitjén. Tors Kálmán halála veszteséget jelent. Ravatalát országos részvét környezi. Emléke a kegyeleté. A szelíd lelkű és nemes jellemű férfiú ügyvédnek készült és író lett. Hajlamát, hangulatát követte folytonosan, de nem mindig virágos életután. Feszülten vártam, mi jön e rhapsodiák után. De nem szóltak semmit. Az első gyengén megpengetett néhány akkordot a hegedűn, úgy beleillett ez a síró hangszer e három lány háztartásába. Vajjon hogyan hangzott volna itt, ebben a környezetben egy csengő gyermekhang? Visszaidéztem emlékezetembe ama képeket, melyeket e három lány műtermében láttam. Az az egyik, aki esetlegnek fogta föl az életet, nem produkált semmi mélyebb művet. Az a másik, aki a világegyetemről mesélt, gondolatokkal telitette képeit, de azok ridegek, hidegek valának. Hanem a harmadik, a hegedűs, aki oly féktelenül tudta magát átengedni egy perezre a mámornak, hogy aztán hetekig vettesse magát a szenvedély utolsó hullámaitól, akinek féktelen volt öröme s féktelen a keserve, az nagy, tüneményszerű művésznő volt! És akkor eszembe jutott valami, amiről már régen gondolkoztam. Az, hogy olyan nőkből lettek a legnagyobb művésznők, akiktől messze áll a család és háziasszonyság, s akik sohasem féltek olyan életet élni, amilyenről nem szabad tudniok «erényes» leányoknak. Soká ültem ott még, belebámulva a kék szobába. Valami melankólia fogott el és sajnálni kezdtem a három leányt. De aztán hirtelenül a képekre gondoltam. Megvallom, irigyelni kezdtem ezt a nyomorult életüket . Jó hangzású nevet a «iTon»-nál szerzett, legmagvasabb közleményei a «Vasárnapi Újság»-ban jelentek meg. Több érdekes czikke a Magyar Hírlapban látott napvilágot. Mindig hangulatosan irt, stílusa mesterére, Jókai-ra emlékeztet. Szépirodalmi érdemei között nem utolsó helyre sorakozik a „Déryné naplója“v.zk kiadása. A zajtalanul, de annál hasznosabban működő írót 1878-ban választották meg Szentes városa függetlenségi párti képviselőjének. Kiváló és nagy érdemei vannak a «magyarországi hírlapírók nyugdíjintézete» körül is, melynek alelnöke volt. IfSțitr Ma este fél hat órakor halt meg a Pál-utczai 2-ik számú ház lakásán. Hét hónapig szenvedett. Betegsége lassan ölő tüdő- és lépsorvadás volt. Kezelő orvosa, sógora, Kétly dr. egyetemi tanár volt, kinek tanácsára április hóban Szt.Mihályra vitték, honnan tegnap hozták haza meghalni. Özvegyén kívül négy kiskorú gyermek, két fiú és két leány gyászolja korai elhunytát. Tors Kálmán életrajzából a következő adatokat ismertetjük: Született Gömör megye Rimabrezó községében. Gimnáziumi tanulmányait a rimaszombati és késmárki iskolákban végezte. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen fejezte be, ahol azután ügyvédi oklevelet szerzett. 1863 óta a «Vasárnapi Újság» állandó munkatársa volt. Czikkei részint neve alatt, részint Junius Brutus névvel jelentek meg. Van sok költeménye, novellája, kritikája és ismertető czikke s « Vasárnapi Újság» tizenkilencz évfolyamában. 1867-től a «Hon» szerkesztőségében dolgozott mindaddig, mig Jókai lapja a közjogi ellenzék közlönye maradt. 1869 óta a «Vasárnapi Újság»-gal még belsőbb szövetségbe lépett azáltal, hogy a szerkesztőség belső tagja lett. 1878-ban a függetlenségi párt Szentesen képviselőnek választotta s azóta egész a legújabb választásokig mindig Tors Kálmán volt a szentesiek követe. Mint a közlekedési bizottság tagja is tevékeny működést fejtett ki. * Hatásköre szerény volt, de azt becsületesen betöltötte. Az irodalom és a politika egyik legrokonszenvesebb emberét veszti el, mert Törs Kálmán ravatala előtt alig jelennek meg ellenségek, a jó barátok pedig alig fogják egyhamar megtalálni az érzékeny veszteség fájdalmára a vigasztalódást. Haláláról adván hírt, az igaz fájdalom; könyével adózunk az ő emlékének. A kolera. — Óvóintézkedések. — Serényen, szüntelen tevékenységgel munkálkodik a főváros és az ország közegészségügyének minden tényezője. Nagy részben már megtörténtek a kolerának idehurczolása ellen az óvóintézkedések, és részben még most is történnek, úgy, hogy félelem nélkül nézhetünk szembe a külföldön napról-napra nagyobb erővel pusztító járványnak. De az arra hivatott körökben tovább menve, már most teszik meg az előkészületeket arra az esetre is — amely ugyan aligha áll be , hogy a kolera hozzánk is eljutna. Kórházak, orvosok, mentők, elöljáróságok, mindannyian a legmesszebb terjedő intézkedéseket teszik. A hatóságok előkészületei. A tiszti főorvos — mint már említettük — előterjesztést tett az iránt, hogy készentartsák a kerületi szükséglakásokat, úgy hogy járvány esetén azonnal használhassák azokat. Bejelentette, hogy az I., VI., VIII. és IX. kerületekben hány ilyen lakás áll rendelkezésre. A lakások tisztán vannak tartva, csupán a X. kerületben nem használhatók, mert sem kút, sem vízvezeték nincsen mellettük. Ezért Gerlóczy felszólította a H. ügyosztályt, hogy e hiányok pótlásáról azonnal intézkedjék, és hogy ezekben a kerületekben gondoskodjék a többi ily célra fenntartott lakásoknak kiürítéséről és kitisztításáról is. Egyúttal felhívta a főorvost is, hogy jelentse be, ha esetleg a szükséglakások száma nem volna elegendő. A IX. kerületi egészségügyi ellenőrző bizottság ma délután Rózsavölgyi tanácsnok elnöklése alatt értekezletet tartott, amelyen megjelentek az összes esküdtek, orvosok, a halottkém, állatorvos és a bizottság valamennyi tagja. A tanácsnok a jelenlevőknek köszönetét és elismerését fejezte ki buzgóságok-