Magyar Hirlap, 1892. november (2. évfolyam, 302-331. szám)

1892-11-01 / 302. szám

4 szorittassék, hanem, hogy az idevonatkozó beruházások az államvasutak költségvetéséhez csatoltassanak. Azt amit előtte szóló mondott, hogy az államvasutak lényeges befolyást gyakoroltak s az államháztartás rendezésére szóló egyáltalán nem osztja s az adatok összevetésével épen nem találja igazolhatónak. Wahrmann elnök egyéni tapasztalataiból mondhatja, hogy az ipar terén az országban igen sok történt, ha nem is mutatkozik egyszerre az eredmény. Sokat kell még dolgoznunk s iparkodnunk, az kétségtelen, de nagy ipari állammá változtatni át ez országot, nem lehet egy év alatt, arra évtizedek munkája s a társadalmi felfogásoknak gyökeres átalakulása szükséges. Az elnöknek élénk helyesléssel fogadott megjegyzése után Horánszky indítványát függőben hagyták, míg a pénzügyminiszter megjelenik a bizottság ülésén s ezzel áttért a bizottság a költségvetés részletes tárgyalására. A részletes vitában a bizottság csak az utak czíméig jutott el. A szabadalmak tételénél a miniszter kijelentette, hogy a kérdés tárgyalás alatt áll. Az utaknak a belügyi tárczához való áttételét Pázmándy, Darányi, Gaál, Pulszky, Helfy és Hegedűs egyaránt helytelenítik és az utak osztályozását sürgetik. A miniszter kijelenti, hogy az utaknak a belügyi tanácsához való átutalását a kormány már régebben elfogadta s ennek helyessége fölött majd az illető törvényjavaslat előterjesztésekor lehet vitatkozni. Az üt-törvény eredményeivel a miniszter meg van elégedve. A bizottság holnap délelőtt folytatja a kereskedelmi költségvetés tárgyalását. Tüntetések a kormány ellen. (Saját levelezőnktől.) Belgrád, okt. 30. Távirataimban már jeleztem, hogy a kormány megbízására az államügyészség elzáratta Marinkovics Milovánt Belgrád város polgármesterét, Ilics Jocza és Veljkovics Dimitrije községi bírákat, amiért állítólag igazságtalanul ítéltek egy elzüllött kereskedelmi ügynököt és több közönséges bűnöst, kiket aztán kényszermunkákra használtak fel. — A kormány és a város közönsége, mely a radikális párthoz tartozik, az uj kormány megalakítása óta hadilábon áll egymással, a kormány és a rendőri prefektura rendeleteit ignorálva fogadta és igy a kormány keresve kereste az alkalmat, hogy a gyűlölt polgármesterbe beleköthessen. A napokban kiszabadult kereskedelmi ügynök, s egy-két felbérelt álbűnös bevádolta Ribarácz belügyminiszternél Marinkovics polgármestert és a városi tanácsot, hogy őket jogtalan pénzbírságra ítélték, s miután nem voltak képesek a bírságot lefizetni, a polgármester elzáratta őket, és a topcsideri kőbányában közönséges kőtörési munkával, sőt favágással foglalkoztatta őket. A belügyminiszter e panaszok alapján fogatta el a polgármestert és a két községi bírót, s daczára minden tiltakozásnak elzáratta őket. Az elfogatás nagy feltűnést keltett az egész városban, s több polgár tetemes összegeket ajánlott föl biztosítékul, hogy Belgrád város elfogott intézét szabadon bocsássák. A biztosítékösszeget azonban visszautasították. A radikális párt nyomban az elfogatás után értekezletet hívott össze, melyen küldöttséget választottak, akik Risztics régenstől az elfogott polgármester és a két községi bíró szabadon bocsáttatását, egyúttal az elkövetett önkényért elégtételt kértek. Risztics magához kérette Arakumovics kormányelnököt és Ribarácz belügyminisztert, akik nemsokára szabadlábra helyezték a polgármestert és két társát, de hivataluktól egyelőre felfüggesztették azokat. A radikális párt tüntetést rendezett a polgármester és Pasics tiszteletére. Mintegy 500 polgár fáklyával vonult Marinkovics polgármester és Pasics lakása elé, akik csendes higgadtságra intették a híveiket. A békéltető szavak azonban nem használtak, mert a tüntetők Arakumovics és Ribarácz minisztereknek macskazenét adtak. A tüntetőket a gyorsan előhívott lovascsendőrség kergette széjjel. Ma este élénk gyűlést tartott a radikális párt és tiltakozott a kormány önkényes eljárása ellen, mellyel nyílt harczra provokálta az egész radikális pártot. A mára tervezett nagyobbszabású tüntetést a rendőrség megakadályozta. A lovas és gyalogcsendőrség minden csoportosulást meggátolt. Több elfogatás is történt. Egész Belgrád fel van izgatva a kormány eljárása miatt. A kormány nyíltan tudtára adta a radikális párt vezérférfiainak, hogy ha az államrend ellen irányuló bárminő komoly mozgalomnak, vagy titkos összeesküvésnek nyomára jön, mindnyájukat elfogatja. Egyúttal figyelmezteti őket, hogy nem lesz alkalmuk és idejük Szerbiából megszökni, úgy mint 1883-ban. A radikális párt holnap újra manifesztumot fog kibocsátani, melyben béketűrésre fogja a népet fölhívni. Biztosítani fogják a párt híveit, hogy a megtorlás ideje nemsokára elérkezend. cs. magyar hírlap LEVÉL Fenyő Sándor úrhoz. Budapest, 1892. október 31. Tisztelt barátom! Kegyed arról értesít engem, hogy most, amikor katonai szolgálattételre bevonult, ezredparancsnoksága a «reglement»-re való hivatkozással meghagyta Önnek, hogy katonáskodásának tartama alatt még neve se szerepeljen a Magyar Hírlap homlokán. És Kegyed ennek következtében azt óhajtja, hogy szolgálatának idejére szűnjék meg szerkesztői kötelezettsége és felelőssége. Nem könnyű szívvel, de kénytelen vagyok belenyugodni ez óhajtásának teljesítésébe és ennélfogva van szerencsém Kegyedet arról értesíteni, hogy — a dolog természeténél fogva nem huzamos távolléte alatt — én vállalom el lapunkért a felelősséget. Azon leszünk úgy én, mint az egész szerkesztőség, hogy kitűnő képességeit és fáradhatlan buzgalmát, amennyire tőlünk telik, pótoljuk addig, míg Kegyed, érvényben levő szerződésünk szerint a szerkesztést ismét átveszi. Miután Kegyed most nem írhat az újságba, e levelemet teszem közzé lapunkban, hogy hű és kedves olvasóközönségünk intézkedésünkről és annak okairól tudomással birjon. Vagyok változatlan barátsággal Igaz hive Horváth Gyula. ÚJDONSÁGOK. Miniszterek fogadnak . Miniszterelnök, mint belügyminiszter, fogad szerdán délután 4 órakor. — A földmivelésügyi miniszter csütörtökön délután 2 órakor. — A honvédelmi miniszter szerdán délután 1—2 óráig — A horvát-szlavón miniszter naponkint (vasárnap kivételével) 10—1 óráig. — Az igazságügyminiszter csütörtök délután 2 órakor. — A pénzügyminiszter kedden délután 2 órakor. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter Csütörtök déli 12-től délután 1-ig. — A kereskedelmi miniszter csütörtökön délután 4 órakor. Napirend: november 1-én. Naptár: Kedd, nov. 1. — Róm. kath. Mindszent. — Prot.: Mindszent. — Görög-orosz (okt. 20.) Artemusz. — Zsidó: Masch. 11. — Nap kél: 6 óra 46 p. — Nyugszik : 4 óra 41 p. — Hold kél: 3 óra 30 perczkor délután. — Nyugszk: 2 óra 3 p. reggel. — A nap hossza 9 óra 55 perczkor. A nádor család sírja a királyváriakban, nyitva délután 3—6-ig. A kerepesi-uti temető nyitva reggel 7-től esti 6 óráig. Az egyetemi ifjak kivonulása reggel 9 órakor. Nemzeti múzeum ■ régiségtár, nyitva d. e. 9-től délután 1 óráig. A muzeum többi tárai 50 krajczár belépti díj mellett megtekinthetők. Technológiai iparmuzeum, saját épületében (népszinház-utcza 6), nyitva d. e. 10-től 12 óráig. Deák-mauzoleum a kerepesi temetőben, nyitva délután 3 órától 6-ig. A kereskedelmi tudakozó iroda és könyvtár (V. akadémia utcza 12. sz. a.), naponkint d. e. 9—12-ig és d. u. 3—6 óráig nyitva van. Szabadságharczunk kiállítása a vigadóban, nyitva egész nap. Sörárpa-kiállitás a köztelek termeiben, nyitva egész nap, beléptidij nincs. Kereskedelmi muzeum. A hazai termékek állandó kiállítása a városligeti iparcsarnokban, szabad bemenet mellett, naponkint megtekinthető d. e. 9—12 óráig és d. u. 3—6 óráig. Vasár- és ünnepnap délután 20 kr. belépti dij. — »Az üldöző.« Ez lesz a czime uj regényünknek, melynek közlését e napokban kezdjük meg. Tisztelt olvasóink érdeklődése bizonyára már előre föl lesz keltve, ha megmondjuk, hogy a regény szerzője a hazájában oly gyorsan hírnévre jutott A. Conan Boyle, kinek a »Nábob kincse« czimü regényét közöltük volt. E második regény úgyszólván folytatása, vagyis inkább megelőzője amannak, amennyiben érdekes hőse, »Sherlock Holmes«, itt köt ismeretséget a mese elbeszélőjével. Ennek a Lecoqszerű, de franczia rokonánál sokkal magasabb fokon álló személynek az azonosságán kívül a két regény közt semmi összefüggés sincs. »Az üldöző« egészen önálló mű, még pedig Conan Doylenak legkitűnőbb alkotása. A mesteri kéz, mely a legbonyolultabb csomókat is a legtermészetesebb, legegyszerűbb módokon oldja szét, e műben tűnik ki igazán s a mellett egy rendkívül érdekfeszítő képet nyújt a világ egyik kevéssé ismert pontjáról, a mormonok hazájáról. A bámulatos meseszövés, az alakok remek jellemzése, a fordulatok váratlan, meglepő volta — 1892. november 1 mind oly jelességek, melyek elejétől végig folytonosan lekötve fogják tartani az olvasó érdeklődését. — Lapunk mai száma 20 oldal terjedelmű. A melléklet tartalma ez: Halottak ünnepe. Három nászkoszoru. Egyesületek. Törvényszék. A közönség érdeke. Kivonat a hivatalos lapból. Divat a gyászban. Hirdetések. — Személyi hirek. Ferencs Szalvátor főherczeg Welsből Bécsbe érkezett. — Albrecht Szalvátor főherczeg Kőszegről Bécsbe érkezett. — Deym gróf, londoni nagykövet Csehországból Bécsbe érkezett. — Császka György kalocsai érsek ma Budapestről székhelyére utazott. — Előléptetett főherczegek. A király ma külön kihallgatáson fogadta Estei Ferencz Ferdinánd és Ottó főherczegeket, akik az uralkodónak köszönetet mondtak előléptetésükért. — A prímás nevenapján Esztergom városa — mint levelezőnk írja — impozáns módon adott kifejezést kegyeletének. Az ünnep előestéjén katonai zenekar járta be a várost. Vasárnap hajnalban mozsárdörgések hirdették a nap jelentőségét a fellobogózott várfokról. A főszékesegyházban Rosszival István kanonok pontifikált. Este a Fürdő termében az alakulóban levő esztergomi régiségi és történeti társulat javára fényes sikerű ünnepséget rendeztek. Hampel József dr., a nemzeti múzeum régiségtárának őre tartott szellemes és tudományos csevegést Esztergom archeológiai jelentőségéről, részletesen kiemelve a kő-, bronz- és saskorszaki fontosabb leleteket. A hisztorikus kornál a különféle vándornépek kultúrája hagyományainak ismertetése után a hun-, avar- és szláv-emlékek előtt behatóan ismertette a római régiségeket, melyeket Esztergomban találtak. Megemlékezett azután az Árpád-kori és renaissance-műemlékekről s Esztergomot az ország legérdekesebb ősi kulturvárosának jelentette ki, ahol az archeológiának óriási jövője van. A másfél órai előadás után lelkesen megtapsolták a tudós előadót. A jelen volt főpapok és notabilitások siettek Hampelnak gratulálni. A hangversenyben Felsenburg Bianca zongorajátéka s Perényi Margit éneke hódított. A fényesen sikerült estélyen Walter Gyula tartott elokácziót. A prímást Majer István érseki helytartó képviselte. A főkáptalan s világi papság nagy számban jelent meg, ami először történt, mióta a prímást kinevezték , éppen azért ennek nagy jelentősége is van. A pompásan sikerült estélyt vidám táncz fejezte be, melyben a város összes szép hölgyei bőven kivették a maguk részét. — Vilmos császár Wittenbergben. Vilmos, német császár ma délelőtt kevéssel tizenegy óra után érkezett Wittenbergbe, ahol a restaurált Luthertemplom felavatási ünnepén vett részt. A császárral együtt a császárné és nagy kíséret érkezett meg a császári vonaton; a pályaháztól a császár négyfogatú nyílt díszkocsin, harangzúgás közt és nagy néptömegtől kisérve, a városházára ment, a császárné, Frigyes Lipót főherczeg neje és a meiningeni örökös herczegnő pedig egyenesen a vár déli kapuja elé hajtattak, ahol elfoglalták a részükre fentartott helyeket. A városháza előtt, ahol egy emelvényen már a többi fejedelmi vendégek vártak, Schild polgármester, a városi hatóságok tagjai és a városi képviselők fogadták a császárt; a polgármester beszédében alattvalói hűségéről biztosította Vilmos császárt, és köszönetet mondott neki azért a fényes ajándékért, amelyet a vártemplom pompás restaurálása által nyújtott a városnak. A beszéd után egy énekkar a Luther-dalt kezdte énekelni és ennek hangjaitól kísére a császár a vártemplomba indult. Nagy történeti díszmenet követte, amely a reformáczió idejéből és Wittenberg történetéből vett képeket ábrázolt húsz csoportban. A menet elvonulása egy teljes órahosszat tartott. Villás reggeli közben a császár — mint a »Reichsanzeiger« közli, — érdekes beszédet mondott. Miután a vártemplom restaurálásának történetét előadta, így szólt: Ma újból hitet vallottunk Isten előtt s nem feledjük, hogy e hitvallás az egész keresztyénséggel összeköt bennünket. Benne fekszik a béke örökké tartó köteléke. Vallás dolgában nincs kényszer, mert itt a szívnek szabad meggyőződése dönt, s éppen ennek felismerése áldott gyümölcse a reformácziónak. Mi evangélikusok senkit sem támadunk meg hite miatt, de erősen ragaszkodunk az evangéliumi hitvalláshoz mindhalálig. — A difteritisz. Míg Budapesten a kolera szedi áldozatait, a vidéken más, öldöklő járványok pusztítanak. Nyíregyházáról írja levelezőnk, hogy ottan egyszerre három járvány;