Magyar Hirlap, 1892. november (2. évfolyam, 302-331. szám)

1892-11-01 / 302. szám

4 szorittassék, hanem, hogy az idevonatkozó beruhá­­­­zások az államvasutak költségvetéséhez csatoltassa­­nak. Azt a­mit előtte szóló mondott, hogy az állam­vasutak lényeges befolyást gyakoroltak s az állam­­háztartás rendezésére szóló egyáltalán nem osztja s az adatok összevetésével épen nem találja igazolha­­tónak. Wahrmann elnök egyéni tapasztalataiból mondhatja, hogy az ipar terén az országban igen sok történt, ha nem is mutatkozik egyszerre az eredmény. Sokat kell még dolgoznunk s iparkodnunk, az két­ségtelen, de nagy ipari állammá változtatni át ez or­szágot, nem lehet egy év alatt, arra évtizedek mun­kája s a társadalmi felfogásoknak gyökeres átalaku­lása szükséges. Az elnöknek élénk helyesléssel fogadott meg­jegyzése után Horánszky indítványát függőben hagy­ták, míg a pénzügyminiszter megjelenik a bizottság ülésén s ezzel áttért a bizottság a költségvetés rész­letes tárgyalására. A részletes vitában a bizottság csak az utak czíméig jutott el. A szabadalmak tételénél a minisz­ter kijelentette, hogy a kérdés tárgyalás alatt áll. Az utaknak a belügyi tárczához való áttételét Pázmándy, Darányi, Gaál, Pulszky, Helfy és Hegedűs egy­aránt helytelenítik és az utak osztályozását sürgetik. A miniszter kijelenti, hogy az utaknak a belügyi tanácsához való átutalását a kormány már régebben elfogadta s ennek helyessége fölött majd az illető törvényjavaslat előterjesztésekor lehet vitatkozni. Az üt-törvény eredményeivel a miniszter meg van elé­gedve. A bizottság holnap délelőtt folytatja a keres­kedelmi költségvetés tárgyalását. Tüntetések a kormány ellen. (Saját levelezőnktől.) Belgrád, okt. 30. Távirataimban már jeleztem, hogy a kormány megbízására az­ államügyészség elzáratta Marinkovics Milovánt Belgrád város polgármesterét, Ilics Jocza és Veljkovics Dimitrije községi bírákat, amiért állí­tólag igazságtalanul ítéltek egy elzüllött kereskedelmi ügynököt és több közönséges bűnöst, kiket aztán kényszermunkákra használtak fel. — A kormány és a város közönsége, mely a radikális párthoz tar­tozik, az uj kormány megalakítása óta hadilábon áll egymással, a kormány és a rendőri prefektura ren­deleteit ignorálva fogadta és igy a kormány keresve kereste az alkalmat, hogy a gyűlölt polgármesterbe beleköthessen. A napokban kiszabadult kereskedelmi ügynök, s egy-két felbérelt álbűnös bevádolta Ribarácz bel­ügyminiszternél Marinkovics polgármestert és a vá­rosi tanácsot, hogy őket jogtalan pénzbírságra ítél­ték, s miután nem voltak képesek a bírságot lefizetni, a polgármester elzáratta őket, és a topcsideri kőbá­nyában közönséges kőtörési munkával, sőt favágás­sal foglalkoztatta őket. A belügyminiszter e panaszok alapján fogatta el a polgármestert és a két községi bírót, s daczára minden tiltakozásnak elzáratta őket. Az elfogatás nagy feltűnést keltett az egész városban, s több polgár tetemes összegeket ajánlott föl biztosítékul, hogy Belgrád város elfogott intézét szabadon bocsássák. A biztosítékösszeget azonban visszautasították. A radikális­ párt nyomban az elfogatás után értekezletet hívott össze, melyen küldöttséget válasz­tottak, akik Risztics régenstől az elfogott polgár­­mester és a két községi bíró szabadon bocsáttatását, egyúttal az elkövetett önkényért elégtételt kértek. Risztics magához kérette Arakumovics kormány­elnököt és Ribarácz belügyminisztert, akik nem­sokára szabadlábra helyezték a polgármestert és két társát, de hivataluktól egyelőre felfüggesztették azok­at. A radikális párt tüntetést rendezett a polgár­­mester és Pasics tiszteletére. Mintegy 500 polgár fáklyával vonult Marinkovics polgármester és Pasics lakása elé, akik csendes higgadtságra intették a híveiket. A békéltető szavak azonban nem használtak, mert a tüntetők Arakumovics és Ribarácz minisz­tereknek macskazenét adtak. A tüntetőket a gyorsan előhívott lovascsendőrség kergette széjjel. Ma este élénk gyűlést tartott a radikális párt és tiltakozott a kormány önkényes eljárása ellen, mel­lyel nyílt harczra provokálta az egész radikális pártot. A mára tervezett nagyobbszabású tüntetést a rendőrség megakadályozta. A lovas és gyalogcsendőr­­ség minden csoportosulást meggátolt. Több elfogatás is történt. Egész Belgrád fel van izgatva a kormány el­járása miatt. A kormány nyíltan tudtára adta a radikális párt vezérférfiainak, hogy ha az államrend ellen irányuló bárminő komoly mozgalomnak, vagy titkos összeesküvésnek nyomára jön, mindnyá­jukat elfogatja. Egyúttal figyelmezteti őket, hogy nem lesz alkalmuk és idejük Szerbiából meg­szökni, úgy mint 1883-ban. A radikális párt holnap újra manifesztumot fog kibocsátani, melyben béketűrésre fogja a népet föl­hívni. Biztosítani fogják a párt híveit, hogy a meg­torlás ideje nemsokára elérkezend. cs. magyar hírlap LEVÉL Fenyő Sándor úrhoz. Budapest, 1892. október 31. Tisztelt barátom! Kegyed arról értesít engem, hogy most, amikor katonai szolgálattételre bevonult, ezredparancsnok­­sága a «reglement»-re való hivatkozással meg­hagyta Önnek, hogy katonáskodásának tartama alatt még neve se szerepeljen a Magyar Hírlap homlokán. És Kegyed ennek következtében azt óhajtja, hogy szolgálatának idejére szűnjék meg szerkesztői kötelezettsége és felelőssége. Nem könnyű szívvel, de kénytelen vagyok belenyugodni ez óhajtásának teljesítésébe és en­nélfogva van szerencsém Kegyedet arról értesíteni, hogy — a dolog természeténél fogva nem huzamos távolléte alatt — én vállalom el lapunkért a fele­lősséget. Azon leszünk úgy én, mint az egész szerkesz­tőség, hogy kitűnő képességeit és fáradhatlan buz­galmát, amennyire tőlünk telik, pótoljuk addig, míg Kegyed, érvényben levő szerződésünk szerint­ a szerkesztést ismét átveszi. Miután Kegyed most nem írhat az újságba, e levelemet teszem közzé lapunkban, hogy hű és kedves olvasóközönségünk intézkedésünkről és annak okairól tudomással birjon. Vagyok változatlan barátsággal Igaz hive Horváth Gyula. ÚJDONSÁGOK. Miniszterek fogadnak . Miniszterelnök, mint belügyminiszter, fogad szerdán délután 4 órakor. — A föld­­mivelésügyi miniszter csütörtökön délután 2 óra­kor. — A honvédelmi miniszter szerdán délután 1—2 óráig — A horvá­t-szlavón miniszter naponkint (vasár­nap kivételével) 10—1 óráig. — Az igazságügyminisz­ter csütörtök délután 2 órakor. — A pénzügyminiszter kedden délután 2 órakor. — A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter Csütörtök déli 12-től délután 1-ig. — A kereskedelmi miniszter csütörtökön délután 4 órakor. Napirend: november 1-én. Naptár: Kedd, nov. 1. — Róm. kath. Mindszent. — Prot.: Mindszent. — Görög-orosz (okt. 20.) Artemusz. — Zsidó: Masch. 11. — Nap kél: 6 óra 46 p. — Nyugszik : 4 óra 41 p. — Hold kél: 3 óra 30 perczkor délután. — Nyugszk: 2 óra 3 p. reggel. — A nap hos­­­sza 9 óra 55 perczkor. A nádor család sírja a király­váriakban, nyitva délután 3—6-ig. A kerepesi-uti temető nyitva reggel 7-től esti 6 óráig. Az egyetemi ifjak kivonulása reggel 9 órakor. Nemzeti múzeum ■ régiségtár, nyitva d. e. 9-től délután 1 óráig. A muzeum többi tárai 50 krajczár belépti díj mellett megtekinthetők. Technológiai iparmuzeum, saját épületében (nép­­szinház-utcza 6), nyitva d. e. 10-től 12 óráig. Deák-mauzoleum a kerepesi temetőben, nyitva délután 3 órától 6-ig. A kereskedelmi tudakozó iroda és könyvtár (V. akadémia­ utcza 12. sz. a.), naponkint d. e. 9—12-ig és d. u. 3—6 óráig nyitva van. Szabadságharczunk kiállítása a vigadóban, nyitva egész nap. Sörárpa-kiállitás a köztelek termeiben, nyitva egész nap, beléptidij nincs. Kereskedelmi muzeum. A hazai termékek állandó kiállítása a városligeti iparcsarnokban, szabad bemenet mellett, naponkint megtekinthető d. e. 9—12 óráig és d. u. 3—6 óráig. Vasár- és ünnepnap délután 20 kr. be­lépti dij. — »Az üldöző.« Ez lesz a czime uj regé­nyünknek, melynek közlését e napokban kezd­jük meg. Tisztelt olvasóink érdeklődése bizo­nyára már előre föl lesz keltve, ha megmondjuk, hogy a regény szerzője a hazájában oly gyor­san hírnévre jutott A. Conan Boyle, kinek a »Nábob kincse« czimü regényét közöltük volt. E második regény úgyszólván folytatása, vagyis inkább megelőzője amannak, amennyiben érde­kes hőse, »Sh­erlock Holmes«, itt köt ismeret­séget a mese elbeszélőjével. Ennek a Lecoq­­szerű, de franczia rokonánál sokkal magasabb fokon álló személynek az azonosságán kívül a két regény közt semmi összefüggés sincs. »Az üldöző« egészen önálló mű, még pedig Conan Doylenak legkitűnőbb alkotása. A mesteri kéz, mely a legbonyolultabb csomókat is a legter­mészetesebb, legegyszerűbb módokon oldja szét, e műben tűnik ki igazán s a mellett egy rend­kívül érdekfeszítő képet nyújt a világ egyik ke­véssé ismert pontjáról, a mormonok hazájáról. A bámulatos meseszövés, az alakok remek jel­lemzése, a fordulatok váratlan, meglepő volta — 1892. november 1 mind oly jelességek, melyek elejétől végig foly­tonosan lekötve fogják tartani az olvasó érdek­lődését. — Lapunk mai száma 20 oldal terjedelmű. A melléklet tartalma ez: Halottak ünnepe. Három nászkoszoru. Egyesületek. Törvényszék. A közönség érdeke. Kivonat a hivatalos lapból. Divat a gyász­ban. Hirdetések. — Személyi hirek. Ferencs Szalvátor fő­­herczeg Welsből Bécsbe érkezett. — Albrecht Szal­vátor főherczeg Kőszegről Bécsbe érkezett. — Deym gróf, londoni nagykövet Csehországból Bécsbe érke­zett. — Császka György kalocsai érsek ma Buda­pestről székhelyére utazott. — Előléptetett főherczegek. A király ma külön kihallgatáson fogadta Estei Ferencz Ferdinánd és Ottó főherczegeket, akik az uralkodónak köszö­netet mondtak előléptetésükért. — A prímás nevenapján Esztergom városa — mint levelezőnk írja — impozáns módon adott kifejezést kegyeletének. Az ünnep előestéjén katonai zenekar járta be a várost. Vasárnap hajnalban mozsár­dörgések hirdették a nap jelentőségét a fellobogózott várfokról. A főszékesegyházban Rosszival István kanonok pontifikált. Este a Fürdő termében az ala­kulóban levő esztergomi régiségi és történeti társu­lat javára fényes sikerű ünnepséget rendeztek. Ham­pel József dr., a nemzeti múzeum régiségtárának őre tartott szellemes és tudományos csevegést Eszter­gom archeológiai jelentőségéről, részletesen kiemelve a kő-, bronz- és saskorszaki fontosabb leleteket. A hisztorikus kornál a különféle vándornépek kultúrája hagyományainak ismertetése után a hun-, avar- és szláv-emlékek előtt behatóan ismertette a római ré­giségeket, melyeket Esztergomban találtak. Megemlé­kezett azután az Árpád-kori és renaissance-műemlé­­kekről s Esztergomot az ország legérdekesebb ősi kulturvárosának jelentette ki, ahol az archeológiának óriási jövője van. A másfél órai előadás után lelke­sen megtapsolták a tudós előadót. A jelen volt fő­papok és notabilitások siettek Hampelnak gratulálni. A hangversenyben Felsenburg Bianca zongorajátéka s Perényi Margit éneke hódított. A fényesen sike­rült estélyen Walter Gyula tartott elokácziót. A prí­mást Majer István érseki helytartó képviselte. A főkáptalan s világi papság nagy számban jelent meg, ami először történt, mióta a prímást kinevezték , éppen azért ennek nagy jelentősége is van. A pom­pásan sikerült estélyt vidám táncz fejezte be, mely­ben a város összes szép hölgyei bőven kivették a maguk részét. — Vilmos császár Wittenbergben. Vilmos, német császár ma délelőtt kevéssel tizenegy óra után érkezett Wittenbergbe, ahol a restaurált Luther­­templom felavatási ünnepén vett részt. A császárral együtt a császárné és nagy kíséret érkezett meg a császári vonaton; a pályaháztól a császár négyfo­­gatú nyílt díszkocsin, harangzúgás közt és nagy néptömegtől kisérve, a városházára ment, a csá­szárné, Frigyes Lipót főherczeg neje és a meinin­­geni örökös herczegnő pedig egyenesen a vár déli kapuja elé hajtattak, ahol elfoglalták a részükre fentartott helyeket. A városháza előtt, ahol egy emel­vényen már a többi fejedelmi vendégek vártak, Schild polgármester, a városi hatóságok tagjai és a városi képviselők fogadták a császárt; a polgármes­ter beszédében alattvalói hűségéről biztosította Vil­mos császárt, és köszönetet mondott neki azért a fényes ajándékért, amelyet a vártemplom pompás restaurálása által nyújtott a városnak. A beszéd után egy énekkar a Luther-dalt kezdte énekelni és ennek hangjaitól kísére a császár a vártemplomba in­dult. Nagy történeti díszmenet követte, amely a reformáczió idejéből és Wittenberg történetéből vett képeket ábrázolt húsz csoportban. A me­net elvonulása egy teljes órahosszat tartott. Villás reggeli közben a császár — mint a »Reichsanzeiger« közli, — érdekes beszédet mondott. Miután a vár­templom restaurálásának történetét előadta, így szólt: Ma újból hitet vallottunk Isten előtt s nem feledjük, hogy e hitvallás az egész keresztyénséggel összeköt bennünket. Benne fekszik a béke örökké tartó köte­léke. Vallás dolgában nincs kényszer, mert itt a szív­nek szabad meggyőződése dönt, s éppen ennek fel­ismerése áldott gyümölcse a reformácziónak. Mi evangélikusok senkit sem támadunk meg hite mi­att, de erősen ragaszkodunk az evangéliumi hitval­láshoz mindhalálig. — A difteritisz. Míg Budapesten a kolera szedi áldozatait, a vidéken más, öldöklő járvá­nyok pusztítanak. Nyíregyházáról írja levele­zőnk, hogy ottan egyszerre három járvány;

Next