Magyar Hirlap, 1895. április (5. évfolyam, 89-117. szám)

1895-04-01 / 89. szám

ffe.­­2 SsS, . r­ •V-J Szirtífisztőség és klaccélfitil: Jézsif­ksrut 41. szán. Megjelenik minden nép: hétfőn és ünnep után is. Főszerkesztő: HORVÁTH GYULA. Felelő» verkesitő: FENYŐ SÁNDOR. E­isz sin 14. fiiéin l V* «rs 3 frt 50 kr.­ül »éri 120 Kere* »rám ára: helykén 4 kr. vidéken 6 kr. Az orvos-kérdés. Az orvosi szigorlati rend módosítása tárgyában a kultuszminiszter ankétot tar­tott. Az ankét megadta a feltett kérdé­sekre, amennyiben arra nézve vélemé­nyét kívánták, feleleteit, a kultuszminisz­ter kijelentette, hogy ezek a vélemények neki nagyon becsesek, azonban az ezek alapján készülő előadói tervezetet ki fogja adni esetleges hozzászólás végett mindkét egyetem orvosi karának, azután melegen megköszönte a megjelentek résztvevő érdeklődését, és »re quasi bene gesta« távozott, valószínűleg azzal a nyugodt öntudattal, hogy megint valami olyan dolgot cselekedett, amelyért hálás leszen iránta ha nem is a jelen, de leg­alább a jövő nemzedék. Azok közé a megátalkodottak közé tartozunk, akik sem a jelen, sem a jövő nemzedék hálás köszönetének semmi­nemű okát nem tudjuk felfogni az efajta ankétok iránt. Csak egy komoly okunk van hálásak­nak lenni, és az is csupán negatív. Az a számtalan ankét, melyet nagy Németország különböző kormányai jeles elméleti tudósokkal tartottak a társadalmi kérdés tárgyában, mindig arra az egyet­len pozitív eredményre vezetett majdnem egy egész emberöltőn át, hogy szaporítani kell a nemzetgazdasági tanszékeket, mert nem elegendő az elméleti tudomány, mintha a gyomrot lehetne a kereslet­­kínálat forumláival kielégíteni; és mégis Bismarck, a­mikor — hatalma teljessé­gében, — megkérdezte szintén ankét alakjában elméleti tudósait a társadalmi kérdés megoldása iránt, kénytelen volt a hallott válaszokra azt az emlékezetes, vi­gasztaló vagy boszantó megnyugtatást adni a tudós profeszoroknak: »Valóban, így tennék én is, hogyha — professzor volnék.« Szakasztott erre az eredményre vagy eredménytelenségre jutnak a mi­­nké­­teink. Az agrár­krizis tárgyában meghallga­tott nagybirtokosok épp oly kevéssé ké­pesek megérteni a baj okát az alföldi szoczializmusnál, mint az egyetem tudós tanárai az orvosképzésnél. Sőt ha netalán meg is értenék, igye­keznek legjobb tehetségük szerint arra, hogy mások észre ne vegyék. Mivelhogy az orvoslás részben az ő bőrükre megy, e bajért a felelősség részben őket terheli. Az a kontradiktórius eljárás pedig, amely legalkalmasabb eszköz az objektív igazság kiderítésére, teljesen száműzve van a a miniszteri ankétek kebeléből. Mert hiszen szembeszökő, hogy az orvosképzés nagy fontosságú problémája felett komoly véleményt nem az a profes­­­szor mondhat, vagy legjobb esetben első­sorban nem az a professzor mondhat, a­ki saját elméleti tudományának cseppjeit csepegteti be a növendék agyába s azzal foglalkozik folytonosan, kizárólag, hanem az az orvos, aki kint van gyakorlatban a szabad levegőn és az a társadalom, amely élvezi vagy szenvedi ezt az orvosképzést. Érzi ezt még a miniszter is, s utólag meg akarja kérdezni — Chyzer doktor urat, remélvén ankétje eredménye gya­nánt még egy bürokrat véleményt. Hát nekünk ehhez a privát mulat­sághoz nincs szavunk. Professzorok közt nagyon sok szép dolog kifundálható. Mindenek felett új tanszékek felállítása, új kollégiumok kötelező volta, esetleg a szegény jelöltek újabb — természetesen díjjal összekötött — megkínoztatása i3, de az ellen, amit az ánkét czélzott, hogy itt komoly lépés tétezik az orvoskérdés nagy társadalmi problémájának megoldása körül, épp oly határozottan tiltakozunk, mint annak idején a franczia kamarában tiltakozott az öreg Passy a kolompárok Colorado-betegsége tárgyában tartott ankét mindent g­ ügyit > kth.sa ellen: »Votre enquete n’empechera pas une seule pom­me de terré — d’étre malade.« Budapest, április 1. Hédiből vissza. Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter és Erdély Sándor igaz­ságügy miniszter — miként értesülünk — ma este Bősből Budapestre érkeztek. Erdély lemondása. A H—k értesülése szerint Erdély igazságü­gyi­iniszter nemsokára meg­válnék állásától és helyét Wlassics Gyula kultusz­­miniszter foglalná el. E hír még nem nyert meg­erősítést. Az új választás Nyitrán. (Távirati tudósítás.) Nyilván újból megindult a választási mozga­lom. Még jóformán el sem kezdődött a harcz, máris arról érkezik hír, hogy a lelketlen izgalma újból kitört. íme a larnócey úr múltkori választási ma­­nővíirozásának a következménye. A megindult választási mozgalomról a félhiva­talos >0. É.< a következő értesítést küldi szét: Nyitra, márczius 31. Janits megyei főjegyző, a szabadelvű párt jelöltje, ma délelőtt tartotta óriási hallgatóság előtt programmbeszédét. A vidéki választók a záporeső daczára nagy tömegekben vonultak be és viharos lel­kesedéssel éltették a jelöltet. Janits után Csákó Gábor gerencséri paraszt­­gazda mondott beszédet, hangsúlyozta, hogy azt a fel­háborodást, melyet a néppárt lelketlen izgatói a nép kedélyébe vittek, Janits fogja megnyugtatni, kit 15 évi főszolgabírói működéséből mindenki ismeri és nemes lelkületéért mindenki tisztel és becsül. Ifj. Zichy János grófot ide várják; Zelenyák képviselő már ideérkezett. A községekben a papok szakadatlanul izgatnak. A programmbeszéd után a Zichy-párti embe­rek úgy Tormoson, mint a Zoborra vezető uton és Molitos község közelében megrohanták Janitsnak hazafelé tartó híveit zászlóikat, es­őcsakkal elvitték, összetiporták és szét szaggatták. Mai »sánunk 8 oldal­­t A városban a Zichy-pártiak szintén több ala­csonyan kitűzött Janits-zászlót letéptek és össze­törtek. Az a hír van elterjedve, hogy az éjjel az összes Januts-zászlókat le akarják tépni. A csend­őrség erélyesen nyomozza az eddigi kihágások tette­seit. A városi rendőrség szigorú utasításokat kapott az éjjeli rendzavarás megakadályozására. A garázda csőcselék nyíltan hirdeti, hogy Janita választásánál a katonaság nem fogja őket megzavarni a zene­bonában. Jarnócey ma ide érkezett és a szabadelvű pártkörben meleg ováczióban (!) részesítették. A 80 éves Bismarck. — Távirati tudósítások. — Egész Németország készül a holnapi napra, a vaskanczellár születése nyolczvanadikc évfordulójának méltó megünneplésére. Díszme­­netek, kivilágítások, ünnepi közgyűlések és is­teni tiszteletek lesznek mindenfelé, ahol csak lelkesedik a német nép a Bismarck által meg­teremtett német egységért. Üdvözlő levelek és táviratok ezerszámra érkeztek ma Friedrichs­­ruhebe, a díszpolgári okleveleket hozó küldött­ségek pedig egymásnak adják a kilincset. A vendégek és küldöttségek érkezéséről, a ma tartott ünnepségekről és gyűlésekről szóló távirati tudósításaink a következők: Friedrichs ruhe, márczius 31- Bismarck herczeg nővére, Arnim gróf­nő ma délután Eichstädt grófnő társaságában ide érkezett. Pár órával később megérkezett Herbert gróf, Bismarck Vilmos gróf és neje, valamint Rand­au gróf fia. A délután folya­mán megérkezett még Horst-Kohl tanár is. München, márczius 31. A város küldöttsége ma utazott el a díszpol­gári oklevéllel Friedrichs­ruhebe. A Bismarck­­ünnepet itt a király-téren fogják megtartani és jelen lesznek Arnulf, Lajos, Ferdinand és Alfons her­­czegek nejeikkel együtt. Ma délután tíz utasvezető két mázsa magnéziummal terhelve megkezdte egy magas csúcs megmászását. Ha sikerül a magnéziumot oda felvinniök, akkor holnap este nagyszerű öröm­­tüzet gyújtanak ott. Kassel, márczius 31. A herczegség összes polgármesterei ma gyű­lést tartottak itt, amelyen elhatározták, hogy Bis­marckot megválasztják a herczegség összes váro­sainak díszpolgárává. Nyomban küldöttséget is vá­lasztottak, amely már elutazott Friedrichsruhéba, hogy a hírt Bismarck herczegnek megvigye. Berlin, márczius 31. A „Filharmóniában” ma megtartott Bis­­marck-lakomán körülbelül négyezer ember vett részt. A lakomán nagy feltűnést keltett, hogy Hohenlohe herczeg és a hadügyminiszter nem jelentek meg, hanem csak képviseltették magu­kat. A miniszterek közül ott voltak: Miquel dr., Bötticher, Schönstedt és Bosse dr. A fel­köszöntők sorát Hahn agrárképviselő nyitotta meg, a császárra emelvén poharát. Nagy iz­­gatotságot keltett, midőn pohárköszöntőjét ama szavakkal végezte, hogy szégyenli magát olyan képviselőház tagjának lenni, amely a Bis­marckot megillető tisztelet megadásába nem akart beleegyezni.­­ A holnapi lakomához, lota »fehér termében« tartanak, kohó család összes herczegei és vetséges államok küldöttei, a dalmi tanács tagjai.

Next