Magyar Hirlap, 1895. május (5. évfolyam, 118-147. szám)

1895-05-21 / 137. szám

1895 május 21. a Rókus-kórházba kellett szállítani.­­ Ugyancsak véres verekedés volt az éjjel a külső váczi-ut 30. sz. a. Schmidt-féle vendéglő előtt. Itt több kőmives­­legény veszett össze s közben Kozák Antalt szur­­kálták össze. A verekedők szétválasztására rendőrök siettek, akik közül Győri Lajost 13 megkéselték. A verekedők közül Krämer Mihályt letartóztatták, ki társai közül hármat megnevezett, de azok az éj sö­tétjében elmenekültek. A sérülteket bevitték a Kis­­kun-kórházba. — Halálozások: Losonczi Szigyártó Sámuel, királyi tanácsos, a losonczi evangelikus-református egyház gondnoka, Nógrád megye bizottsági tagja e hónap 18 án 80 éves korában meghalt. — Tüköry Sándor temetése ma délután ment végbe Daruvá­­rott. A temetésen nagyszámú közönség jelent meg, közte a horvát országgyűlés több tagja és a kör­nyékbeli birtokosság. — Az áhtalkei-i Ssoll. A közönség szórakozta­tására sikerült az igazgatóságnak a jelenkor legmerészebb állatszeliditőnőjét, a Miss Sendá*-t (a ragadozók király­nőjét) szerződtetni, ki is előadásait e hóna­p 3-án, csütör­tökön a délutáni órákban fogja oroszlánjai, tigrisei és medvéivel megkezdeni. Árvíz. (Távirati tudósítás.) Az esőzésnek, melyről napok óta érkez­nek hírek az egész országból, szomorú követ­kezményei vannak a dunántúli megyékben. Eze­ken a helyeken rendre megdagadnak a folyók és elöntéssel fenyegetik a földeket. A veszély­ről a következő táviratokat kaptuk: Szombathely, május 20. A Pinka, Strém és a Gyöngyös áradásai, de kivált a Rábának Sárvártól a stájer határszélig terjedő, nem szabályozott része sok százezrekre rugó károkat okoztak Vas vármegyében. A Rába folyó alsó, szabályozatlan részén ismét jelentékeny és nagy károkat okozó áradások vannak. Az utóbbi napok alatt szakadatlanul tartó esőzések követ­keztében a Rába a szabályozatlan részen több helyen kilépett medréből, Rába-Hidvégen elsodorta a hidat és ott a közlekedés teljesen megszűnt. Körmendnél a gőzmalom és város között átcsapott az országúton. A herczeg Batthyány- Strattmann-féle uradalom számos majorja víz alatt áll. A Rába szabályozatlan részének környéke értekezletre gyűlt össze és a szabályozásnak a stájer határig való kiterjesztését szándékozik kérelmezni. Kapuvár, május 20. A Répcze egyre árad. Hogy az árvízveszélyt elhárítsák, éjjel-nappal csendőrök felügyelete alatt sok száz ember dolgozik. Hövejnél a víz átszakí­­totta a töltést, Vittnyéd, Hevej, Ili­mód és Kapuvár határának nagy részét elpusztította az árvíz. MEGYEI és VÁROSI ÉLET. — A zichifalvi képviselőjelölt. A zichi­falvi választókerület négyszáztagú küldöttsége — mint nagybecskereki tudósítónk táviratozza — ma bement Nagybecskerekre, hogy Dániel László alis­pánnak a jelöltséget felajánlja. Dániel a megyeház udvarán a főispán, a vármegyei tisztikar és nagy­közönség jelenlétében fogadta a küldöttséget és ki­jelentette, hogy a jelöltséget elfogadja. Azután banker volt. Dániel e hónap 26-án tartja meg programmbeszédét. A választást június hónap else­jére tűzték ki. — Főispán! beiktatás: Nemeskéri Kiss Pált, Zólyom megye főispánját holnap iktatják be hivatalába Beszterczebányán. A Véghlesen lakó fő­ispánhoz ma Beszterczebányáról — mint ottani tu­dósítónk táviratozza — Csipkay Károly alispán ve­zetése alatt küldöttség ment. A főispánt Besz­­terczebányára vivő vonatot Zólyomban nagy számú közönség várta. Az üdvözlő beszédek elmondása után tovább ment a vonat Beszterczebányára, ahova este 8 órakor érkezett meg. A beiktatás holnap lesz a megye rendkívüli közgyűlésén. — Szolgabirák választása. Toron­tálmegye — mint nagybecskereki tudósítónk táviratozza — ma tartotta meg rendes tavaszi közgyűlését. A mai közgyűlés a szolgabirák napja volt. Ma intézték el ugyanis a megye új szolgabiráinak választását. Pan­­csovai főszolgabíróvá közfelkiáltással Jablonszky Miklóst, antal­falvi főszolgabíróvá Firis Józsefet, párdányi szolgabiróvá pedig Napholtz Gyulát vá­lasztották meg. Tiszteletbeli főszolgabirákká: Szávics Gerőt, Vogel Dezsőt, Kovács Gusztávot és Dániel Ferenczet, tiszteletbeli aljegyzővé pedig Szerémy Ödön gyakornokot nevezték ki. ma­gyar hírlap 9 SZÍNHÁZ és művészet. — Operai növendékek vizsgája. Nagy és méltó kíváncsisággal vártuk a magyar királyi zene­­akadémia operai növendékeinek mai vizsgáját. Erő­próbája ez annak az intézetnek, mely első sorban volna hivatva hazai zenészerünk és zenénk magya­rosításán fáradozni s amely e feladatának éppenség­gel nem felel meg. Zeneszerzéssel foglalkozó fiatal magyarjainknak németül adják elő a zeneszerzés­tant. Németül és német szellemben. Az opera zenekarát az akadémia növendékeiből nem egé­szíthetik ki s ezért e testület, melynek magas művészi színvonalát sohasem tagadtuk, nyelvben és szellemben német. S mi történt a mai operai vizs­gán ? Kilencz száma volt a műsornak, a magyar zeneakadémia műsorának s ezek között egy tak­­tusnyi magyar zenét (magyar zeneszerzők műveit értve ez alatt) nem hallottunk. Ez már több a sok­nál is. Hogyan követeljük mi a zeneakadémia nö­vendékeitől, akik az intézetből kikerülve énekesek, énekesnők, esetleg karmesterek, sőt operai igazgatók is lehetnek, hogy a magyar szerzőket, a hazai mű­vészetet megbecsüljék, amikor, mint a vizsga mutatja, erre éppenséggel nem tanítják őket. Egy darabka Bánk­­bánt, egy falatnyi Hunyadi Lászlót, egy csipet­nyi Ilkát hiába keresünk a műsoron, pedig peda­gógiai szempontból is fontos volna, hogy a növen­dékek a magyar operairodalommal is megismerked­jenek s vizsgájukon ne csak a színlapról tudjuk meg, hogy magyar zeneiskola mutatja be egy évi mű­ködésének eredményét. De a tanítási módszer ellen is erős kifogásaink vannak. Legelső­sorban konsta­táljuk, hogy a növendékeknek most sincs fogalmuk a szöveg kiejtéséről. Pedig a magyar királyi opera­házban Ábrán­y­iné és a zeneakadémia többi volt növendékei elég kellemetlenül mutatják be, a taní­tás ebbeli fogyatékosságának szomorú következ­ményeit. Takács, aki szintén a zeneakadémiába járt, Bayreuthban tanulta meg, minő fontos a szöveg is Alig akad egy-kettő a ma hallott fiatalok közt, akinek a szavát is megérti az ember. Nem aka­runk tovább gáncsoskodni, csak egyszerűen k­on­­statáljuk még azt a tényt is, hogy a tavaly hallott növendékek egynémelyike, most tetemesen­­ meg­fogyatkozott hanggal, a rossz iskola hatásának minden jelével állott ki újra elénk. S ez nagyon szomorú dolog. Játékuk, mozgásuk azonban ügyes, operistákhoz mérve, nagyon jó, ami Vízvári mes­tert dicséri. A jövő énekesnői közül legtehetsége­sebbnek Székely Irént tartjuk, aki tavaly Neddájá­­val valóságos szenzácziót keltett. Ma Aidából éne­kelte a nílusparti jelenetet, Romeo és Júliából pedig a szerelmi kettőst. (Arányi jeles közreműködésével.) Friss, csengő, egészséges hangja, szép színpadi alakja, kifejező arcza, játéka, azt engedik sejte­tni, hogy e fiatal leányról még sokat kell majd írnunk. Spitzer Anna, Ortrud áriáját énekelte Lohengrinből. A feladat nehéz volt és sikeres megoldása becsületére válik a kisasszony­nak, akinek szép, terjedelmes hangja nagy figyel­met érdemel. Partnere volt Danczkay Sarolta, tanu­lási idejéhez (I. éves) képest bámulatos erős, hajlé­kony orgánummal, mely egyformán állja meg he­lyét minden regiszterben. Igen ügyesen mozog és énekel Lichtenstein Mar­ika is, aki az Elizondói leányban mutatkozott be előnyösen. Schmarls An­nának figyelemre méltó koloratúrája van, König Regina, Szegő Vilma, Csöbör Ilona, Freuder Fran­­cziska, Szörényi Bella több-kevesebb sikerrel mű­ködtek közre. A férfiak ezúttal is a gyengébb nemet képviselték. — Blaha Lujza asszony levele. Pozsonyi levelezőnk írja: B­laha Lujza asszony megígérte a 'loldy-ki­vnek, hogy ennek irodalmi alapja javára föllép a «Szókimondó asszonyságában. E vendég szereplése azonban elmaradt s most a következő levelet intézte Rengi Rezsőhöz, a kör elnökéhez: «Igen tisztelt Elnök Úr! Bűnös vagyok, tudom, a lelkiismeretem furda­­lásait érzem. Szives felszólításukra — hogy nem feleltem rögtön — betegségem volt az oka. Hit­tem, reméltem nap-nap után, mire egyszer csak Krecsányi elhagyta Pozsony városát, a­nélkül, hogy én ígéretemet beválthattam volna. De bízom a jó Istenben, hogy a jövő tél reám nézve jobb lesz, önök megtartanak a régi jó szives indulatuk­ban s én helyrehozhatom a mulasztást. Kiváló tisztelettel stb. Báró Splényi Blaha Lujza.» — Somogyi Mór konzervatóriumában e hó­nap 19-én tartották az ez idei 4-dik vizsgálati hang­versenyt, mely igen jól sikerült. A növendékek sza­batosan és értelemmel oldották meg feladataikat. Leginkább kitűntek Grosz Alfréd, Róth Frigyes, Hilf Pali és Bertzka Irén. — A népszínház műsora. Blaha Lujza asszony gyöngélkedése miatt a következőkép válto­zott: Holnap, kedden A király­né dr­agony­osa kerül színre a két főszerepben Küry Klárával és Komá­­romy Mariskával; szerdán a Sárga csikó-t játszák, Erzsike szerepében Komáromi­ Mariskával; csütör­tökön este lép föl Blaha Lujza betegsége után először a Teze»»-ben; pénteken megtartják a józsef­városi jótékony nőegylet javára a Magdolna ünnepi előadását. Ez előadásra az összes jegyek, az álló­helyek kivételével, már elkeltek. A kiváltott jegyek (szürke színűek) »máj. 18.« bélyeggel ellátva, pén­tekre, e hónap 24-ikére lesznek érvényesek. EGYESÜLETEK. — A »Szabad Lyczeum« bajai. A »Szabad Lyczeum« Jannovics György volt államtitkár elnök­lete alatt tegnap rendkívüli közgyűlést tartott. Joan­­novics elnöki megnyitó beszédében visszapillantást vetett a múlt évben elért eredményekre és kiemelte a meleg érdeklődést, melyet a közönség az egye­sület felolvasásai iránt tanúsított. Aztán az egyesület anyagi helyzetének ecsetelésére tért át, melyet nagyon kedvezőtlennek mond. Az anyagi támogatás — úgy­mond, — amiben a társadalom eddig részesítette őket, korántsem fedezheti a költségeket, a társaság pedig ez ideig semmiféle máso­dalról nem részesül anyagi támogatásban. Ezen ez egyik oka annak, hogy a társaság e közgyűlésen az alapszabályokat módo­sítja. A javasolt módosításokat megvitatás után el is fogadták. A közgyűlést igazgató tanácsi ülés követte, amelynek legfőbb tárgya a jövő évi programm volt.­­ A magyar tud. akadémia III. osztálya ma délután Than Károly elnöklete alatt ülést tar­tott. Réthy Mór a legkisebb akczió elvéről tartott előadást, amely csupán számításokon alapul. Utána Than Károly előterjesztette Bugarszky István drnak dolgozatát, amely új és igen czélszerű módszert tar­talmaz a brotn és chlor quantitativ elválasztására. Végül Klein Gyula mutatta be Richter Aladár drnak »Anatómiai és rendszertani vizsgálatok az Artokar­­peák köréből« czimü dolgozatát. Mindhárom előadás a szakosztály közlönyében meg fog jelenni. A felol­vasó ülést zárt ülés követte. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A budai szőlők. Hogy a budai hegy­vidék ismét virágzásnak induljon, a tanácsnak szán­dékában van a II. és III. ker. szőlőgazdáknak beol­tott amerikai szőlővesszőket ingyen adni, de oly kötelezettséggel, hogy legalább 800 négyszögölet tartoznak velük egyenként beültetni. A tanács e ja­vaslatához ma a pénzügyi bizottság is hozzájárult olyképp, hogy minden jelentkező szőlősgazda kétezer db oltványt kaphasson, de ha a készlet megengedi, még több is juthat egyre. A kedvezmény öt éven át lesz érvényes. Úgy számítják, hogy a főváros ez áldozatkészségével 2400 frt évi terhet vállal magára.­­ A házaló kereskedés szabályozása tár­gyában közölt szabályrendelet- tervezetet a főváros iparügyi szakbizottsága mai ülésén tárgyalta le, job­bára a főkapitány javaslata értelmében. Az ülésen egyébként szóba kerültek a befekezők is, akiket többnyire az ivással való viszonylatukban szoktunk emlegetni s egyik biz. tag kérte a fővárosban ezidő szerint járkáló m. e. 200 házaló kefekötő megrend­­szabályozását s ez ügyben az elnök át is ír a fő­kapitánysághoz. — Életrevaló egyesület alakult a főváros­ban. Egy szövetkezet ez, mely a munkás családi házak épitését tűzte ki czélul s heti két korona be­fizetése mellett a munkást kellemes otthonnal bizto­sítja. Az egyesület élén Marich Ágoston elnök áll. Az egyesületbe való beiratkozásra határidőül május 26-ikát, továbbá június 2­­9. 16 és 23. napjait tűz­ték ki. Kétségkívül sikerülni fog a vállalkozás, mert munkás családi házakra nálunk óriási szükség van. — Jótékony nagyiparos. Néhány nappal ezelőtt megírtuk, hogy Guttmann Vilmos gazdag nagyiparos Dicsben meghalt. Guttmann végrende­letét — mint bécsi tudósítónk táviratozza — ma bontották fel. A végrendelet szerint Guttmann az oszt­ráu-kar­vini bánya munkásainak 300.000 forin­tot, elszegényedett bécsi kiskereskedők részére 200.000 forintot és különböző jótékonysági czélokra 60.000 forintot hagyott. — Lóvasutból villamos. A lóvasúti hálózat villamossá alakítása ügyében készült vasúti albizott*

Next