Magyar Hirlap, 1895. június (5. évfolyam, 148-175. szám)

1895-06-01 / 148. szám

1895. június 1. ________MAGYAR HÍRLAP_________ Dánig! miniszter Pancsován. (Távirati tudósítás.) Dániel Ernő kereskedelmi miniszter ma torontáli útjában Pancsovára, választókerüle­tébe érkezett. A miniszter választói előtt hos­­­szabb beszédet mondott, amelyben az aktuális politikai kérdésekről érdekes nyilatkozatokat tett. Így hangsúlyozta az egyházpolitikai refor­mok még hátralevő részének teljes egészében való fenntartását, majd egész határozottan megjelölte a kormány programmját a többi teendőkre nézve. E szerint a kormány az egyházpolitikai reformakczió keresztül­vitele után a közigazgatás reformját veszi­k napirendre, ezt pedig a közigazgatási téren való reformok követik. A miniszter e vi­lágos és határozott kijelentések után a millen­niumi kiállításról emlékezett meg, azzal a lel­kesedéssel és melegséggel, amel­lyel ő tudva­levőleg a kiállítás ügyét fölkarolja. A miniszter beszédét a választók lelkesen fogadták. A kereskedelmi miniszter utazásáról és beszé­déről a következő tudósítás számol be: A miniszter tiszteletére tegnap este nagy bankett volt Nagy-Becskereken, amelyen Rónay főispán a királyt, a miniszter Rónay főispánt, Papp Géza képviselő Bánffy miniszter­elnököt köszöntötte föl. Ezután még több fölköszöntőt mondtak, majd a bankett után a megyeház nagytermében fényes hát volt. Ma reggel a társaság a szőnyeggyárat tekin­tette meg. Tizenegykor a miniszter a megyeházán kül­döttségeket fogadott. Elsőnek a katholikus klérust, azután a többi papságot, hitközségeket, testületeket, törvényhatóságokat. A miniszter kíséretével fél egykor utazott el Pari­csóvára, választói körébe. U­­közben T­orontál­­vásárhelyen a különböző nemzetiségű választók lelkesen fogadták. A miniszter hangsúlyozta, hogy valamint eme községek a múltban a honszerető nem­zetiségek eszméjét képviselték, ugyanezt a derék missziót ezentúl is hasonló hévvel teljesítendő. Ferencshalmon, amely már a miniszter vá­lasztókerületéhez tartozik, Jablonszky főszolgabíró és Zaskalik evangélikus lelkész üdvözölték. A mi­niszter megköszönte a választók üdvözletét, kijelent­vén, hogy a kormány egyházpolitikai programm­­ját csorbítatlanul fenntartja és el van határozva azt végrehajtani. A minisztert Puncsosán Ni­kolics Sándor fő­ispán, a miniszter nagybátyja fogadta, majd Klatta­­novich polgármester üdvözölte. A miniszter beszéde: Délután fél kettőkor fogadta a miniszter a vá­rosháza nagytermében a pun­csovai városi és kerü­leti szabadelvű választókat, kiknek nevében Matt cl­k­­ovi­ch Adolf polgármester, majd Bulyovszky lajos­­falvai evang. esperes üdvözölték a minisztert, ki erre hosszabb beszédben fejtette ki pro­­grammját. A miniszter mindenekelőtt megköszönte vá­lasztóinak iránta nyilvánult egyhangú bizalmát. Eb­ben annak a programmnak helyeslését látja, melyet az ujonan alakított kormány használt. Ennek a kor­mányzati programmnak sarkalatos pontja az, hogy összes tevékenységét az 1867 iki kiegyezés közjogi alapjára kívánja fektetni (helyeslés.) És a kormány oda fog törekedni, hogy a 67. közjogi alap sértetlenül fenntartassék és végre­hajtassák, a­­ 28 évi gyakorlat ér­telmében. A miniszter ezután áttért az egyházpolitikára. Kijelentette, hogy bár az akadályok nagyok, szívós kitartással, az elvhez való tántor­l­atlan ragasz­kodással, lehetetlen, hogy ne vezethessük ezen re­formokat is a kívánt sikerhez. Majd azt a vádat c­áfolta, mintha az egyház­politikai javaslatok a vallásos érzületet érintenék. Kijelentette, hogy a kormány tekintettel lesz arra, hogy ezen törvények végrehajtása körül semmi olyan mozzanat fel ne merüljön, mely a felekezeti érzé­kenységet sérti. A miniszter szólt ezután a közigazgatás re­formjáról. Mihelyt az egyházpolitikai reformjavasla­­tok teljes összeségükbenn törvény­erőre emelkednek és a gyakorlati életbe átültetve lesznek a kormány legelső kötelességének ismerendő a közigazgatás reformjára a kezdeményező lépéseket megtenni­ . Eme reform befejezése után újabb nagy fel­adat vár reánk: a közgazdasági érdekeknek és igényeknek legtágabb értelemben való­­ kielégítése, róla győződve, hogy a közgazdaság három ága, a földmivelés, ipar és kereskedelem csak együt­tesen virágozhatik és gyarapodhatik. A kormány közgazdasági politikájának az a czélja, hogy a szunnyadó erőket és tényezőket életre keltse, a haza érdekében hasznosítsa. Igen fontos szerepet játszik e tekintetben a közlekedési eszközök sza­porítása. (Élénk helyeslés.) Itt a miniszter megemlítette, hogy Pancsová­­nak e téren való törekvéseit mindig a legmelegeb­ben fogja pártolni. A miniszter azután hangsúlyozta az ipar fejlesztésének fontosságát és kijelentette, hogy a ipari érdekek előmozdítása szintén sarkala­tos pontja a kormány törekvéseinek. A miniszter végül a millenniumi kiállítás­ról emlékezett meg. Kijelentette: e kiállításnak fel­adata nemcsak Magyarországnak, de egész Európá­nak, sőt a világnak dokumentálni, hogy ez a nem­zet a magára vállalt missziói teljes mértékben teljesítette is. (Helyest ügy van!) Dokumentálni akarja az ország ez ünneppel azt is, hogy a magyar nemzet valamennyi nemzetiséget testvérként keb­lére ölel, egyenlő jogokban, szabadságokban része­síti. (Viharos éljenzés és tetszés.) Hogy ezeréves fennállása által kivívta a maga részére, azt a jogot, hogy az európai kultúrára emelkedett államok sorá­ban foglaljon helyet. A miniszter végül újból megköszönte a vá­lasztók bizalmát. A beszéd nagy hatást tett. A mi­niszter ezután küldöttségeket fogadott. Este bankett volt, amelyen Nikolics Sándor főispán éltette a ki­rályt és az uralkodóházat. Utána Dániel miniszter emelte poharát a pancsovai választókerület hazafias közönségére, majd Nikolics főispánra. A miniszter ma éjjel visszautazott Nagybecskerekre. — Új Panama. — Távirati tudósítás. — A Panama-botrányhoz hasonló affér készül most Francziaországban. Az affér magvát most ve­tette el a »Figaró« s nagyon valószínű, hogy holnap már ki is kel, még­pedig interpelláczió alakjában. A franczia »Déli vasút« ismeretes ügyéről van szó. Nemrégen, január hónapban történt, hogy Jaures szoczialista képviselő azt mondta a képviselőházban, hogy a kormány és a »Déli vasút« összejátszanak. Jaures felszólalásának nem vizsgálat lett a következ­ménye, hanem a párbaj, melyet a szoczialista kép­viselőnek Bosthon közmunkaminiszterrel kellett vívnia. A rendőrség vizsgálatot indított s a vasút főemberei közül néhányat letartóztatott. Az ügyben, mely azóta m­ár majdnem elaludt, most nagy fordu­lat állott be. A Figaró mai száma ugyanis egy tisztet tesz közzé, amelyben kiadja az ügyben kom­promittált képviselők és hivatalnokok névsorát. Emiatt a franczia képviselőházban holnap valószínű­leg interpelláczió lesz, mely kiszámíthatatlan zava­roknak válhat okozójává. A Figaró leleplezéséről párisi tudósítónk a következőket táviratozza: Paris, május 31. A »Déli vasút« ügyében a »Figaró« ma egy czikket közöl, mely szerint az ügyben a következő parlamenti személyiségek vannak kompromittálva: Jules Roche, Rouvier, Ives Guillot, Thevenet, Delond­e, Magnier és még egy szenátor, akik tagjai voltak annak a szindikátusnak, am­elyet Rei­­nach báró a Déli Vasút kötvényeinek kibocsátása czéljából alakított. A Figaró azt állítja, hogy a minisztérium e dolgokat, amelyek három évnél több időre nyúlnak vissza, elévülteknek fogja te­kinteni. * Pária, május 31. Mint a Figaró a Déli Vasutak ügyében a többi között írja, Jules Roche hat éven át, mint mi­niszter is évenkint 6000 frankot kapott. Ezek az összegek mint ügyvédi honoráriumok vannak el­könyvelve, noha Roche nem is ügyvéd. Tlory, a bíróság által kiküldött szakértő a könyvekben 1.100.000 frankról szóló kiadási tételt talált, amely abszolúte nincs igazolva. Eb­ből az összegből vesz­tegette meg Reinach báró a parlament és Var megye nagytanácsának tagjait. A dolgot palástolni akarták, de a szélsőbal, minthogy Pelletont és másokat a Ferrier-féle zsarolási perben kompromittálni akar­tak, a botrányt talán már holnap reggel a kép­­viselőházban szóvá fogja tenni. Pelletannak és Rouanetnek állítólag számos bizonyító okmány van birtokában. Párta, május 31. A «Figaró* szerint a kormány el akarta az ügyet altatni, mivel azonban a kormány a radikális Pelletant bele akarta keverni egy zsarolási perbe, a radikálisok» és szocialisták elhatározták, hogy a Déli vasút ügyében bizo­nyítékokat keresnek a kormány ellen. Az ügyet már Gasimir­ Périer elnöksége alatt fel­vetették, de akkor Ribot ellene volt a dolog tisztázásának. Annyira biztosak voltak a dolog elsimulásában, hogy Martin Félix, a vasút egyik főembere, akit a rendőrség szintén elfo­gott, a vizsgálat beszüntetése esetére jövedel­mező állást szerzett magának. A Figaróban felsorolt egyének közül nem mindenki ellen indítják meg a vizsgálatot az interpelláczió esetén, mert a kormány egyfelől az elévülésre fog hivatkozni, másfelől meg arra, hogy az üzelmek nem mindegyike esik a büntetőtörvénykönyv paragrafusa alá. Travieux igazságügyminiszter a kamarában ki fogja je­lenteni, hogy a kormány sajnálja, hogy a szin­dikátusok élére képviselők állanak, de a törvény az ő üldözésüket nem teszi lelővé. A kormány e felfogása ellen azonban az ellenzék élénken tiltakozni fog. A radikálisok és szoc­ialisták követelni fogják, hogy az ügyben a Wilson megvesztegetésére vonatkozó szakaszokat alkal­mazzák. Az ő esetében ugyanis az elévülést 3 évről 10 évre hosszabbították meg. A Déli vasút könyveiben előfordult egy 1.000.000 frankról szóló összeg, amelyet tit­kos czélokra adtak ki. Ezt az összeget Reinach báró megvesztegetésekre fordította. A Figaró a legszigorúbban elitéli Reinach báró és Martin Félix özelméit. TÁVIRATOK: Haas­burg, (az Elbe mellett.) május 31 Ma délután 6 órakor itt heves vihar volt, mi­közben a villám beütött a Bremen-Trading- Company-Limited angol társaság tulajdonát ké­pező petróleum-reservoirokba. Ez idő szerint 5 reservoir áll lángban. Oltásra még gon­dolni sem lehet. A rendőrség óvintézkedése­ket tett. London, május 31. Az alsóház üléseit június 10-éig elnapolták. Pétervár, május 31. (A Magyar Hírlap távirata.) A nikolajevi orosz hadikikötőben egy új pánczélos hajó építését kezdték meg, mely négy pánczéltoronyból fog állni, melyek mind­egyike Armstrong-ágyukkal lesz felszerelve. A császár beszéde. Berlin, május 31. Mint a «Kreutzzeitung» jelenti, Vilmos császár a tempelhofi mezőn tartott díszszemle alkalmával a következő beszédet intézte a 2. testőrgyalogezredhez: «Katonák! A május 29-ike felejthetlen nap. Ma hét éve, hogy dandárotokat Charlot­­tenburgban Frigyes császár előtt elvezettem. Ezek voltak az egyedüli katonák, akik felett boldogult atyám díszszemlét tartott. Ez a nap rátok nézve felejthetlen maradjon. A dandár­ban nemzedékről nemzedékre szálljon át e nagy megtiszteltetés emléke. Elhatároztam, hogy e napot köztetek töltöm és remélem, hogy a szolgálatban való fegyelmezettség és kötelességek teljesítése által jó katonákká lesztek. Gondoljatok a 25 év előtti győzel­mes harczokra. Akkor a dandár különösen kitüntette magát és a haza iránti hűséget vénei pecsételte meg. Éppen most láttátok, hogyan támadnak meg egy ellenséget, hogyan verik ki állásából és semmisítik meg. A mai nap emlékére zászlótoknak a hohenzollerni házi rend lánczát adományozom. Most men­jetek haza és tegyétek meg holnap az első diszmenetél­* F&urc u­­a­zása. A Tevers,­­­május 31. Faure, a köztársaság elnöke, ma délelőtt a lakosság lelkes ovácziói közt Fourchad­bault­ba utazott az ottani kohók megtekin­tésére. Onnan az elnök Moulinsba megy.

Next