Magyar Hirlap, 1895. július (5. évfolyam, 176-206. szám)

1895-07-01 / 176. szám

2 kombináczióba, mint egy végleges kabinet feje. Ő egyrészről Taaffe politikáját fogná folytatni, másrészről külön programmot is adna. Azt hiszik, hogy minisztériumában a jelenlegi miniszterek közül Kielmannsegg gróf és Böhm-Batwerk fogják megtartani tározóikat, Vintek dr. pedig végleges kereskedelmi miniszter lesz. Az igazságügyminiszterséget Ghorinszky gróf, az országos főtörvényszék elnöke, a kultuszminiszterit ismét Gausch báró venné át. Jövő földművelési miniszternek Lobkovitz Ferdinánd herczeget emlegetik, Welsersheimb gróf és Javorszky megmaradnának állásaikban. Parlamenti körökben beszélnek arról az eshetőségről is, hogy egy cseh minisztert fognak behívni a kabinetbe. A néppárt kudarczaS. A sopron megyei szanyi katholikus egyházkerület papsága már régebben gyűlést tartott, amelyet az elnöklő szanyi esperes voltaképpen azért hívott össze, hogy propagandát csináljon a néppártnak. Terve azonban nem sikerült, mert Polgár Dénes egyedi plébános, a kerület egyik legtiszteltebb plébánosa, határozottan elitélte a néppártot. Polgárt e nyilt és őszinte föllépése miatt sok támadás érte. A plébános, válaszul e támadásokra, most a következő érdekes nyilatkozatot teszi közzé a »Soproni Ujság«-ban: »Becses lapjának f. évi junius 13-iki száma a szanyi alesperesi kerületnek gyűléséről hirt hozott, melyre a »Dunántúl« egyik számában nyilatkoztam, hogy három más plébános-társammal elfoglalt álláspontunk hogyan értendő. De minden félreértés elkerülhetése nekem kötelességemmé teszi, hogy becses lapjában is őszintén kimondjam, hogy nekem nem a néppárt programmja ellen van kifogásom, hisz mint pap nem lehetek a »revíziónak« ellensége, ezt nem is kívánja tőlem senki komoly politikus, nekem csak az a nézetem, hogy olyan nagy politikai tényt, mint a »revízió«, egy exclusiv hath, párt Magyarországban soha sem fog keresztülvihetni, mert ehhez az összes felekezetek testvéries együttérzése és közös törekvése szükséges. Miután a néppárt programmját a túlzók akkora anomozitással kezelik, hogy a higgadt elemekben, úgy a kath. intelligencziában is inkább ellenszenvet, mint rokonszenvet keltenek, mely inkább szétválaszt, mint egyesit, sőt mivel készek kíméletlenül támadni és terrorizálni azokat is, kik a szeretet és béke terén akarják ugyanazt a czélt szolgálni, többet ártanak ezzel a karh. ügynek, mint azt képzelni is tudják, mert én kijelentem, hogy a revíziót testvérháború utján nem akarhatom, mely nézetemet indokolja angyalszivi herczegprimásunk ő eminencziája ama szép kijelentése, «hogy egyházamat nem féltem, mert isteni Alapitója vele van a világ végezetéig, de hazám ez Ígéretet nem birja « Azokat a a veszteségeket pedig, melyeket nekünk e törvények hoznak, melyeket a papság tudományával és példás szép életével devalválhat, nem tartom egyenértéküeknek azokkal, miket még egyházam ezután veszíthet. Azért kijelentem, hogy én tisztelem, habár egyéni felfogásom szerint nem helyeslem is mindenkinek politikai modorát, de haragudjék reám az egész világ, gyűlöljön érte minden pap, ezek után is híve leszek olyan politikai iránynak, mely a revíziót körültekintő higadtsággal szolgálja és túlzásoktól őrizkedik. bolgár Dénes, plébános. t * Megemlékeztünk már régebben arról, hogy Zichy Nándor gróf egy Előre czímet viselő röpiratban hívta föl Magyarország katholikusait, hogy egyesüljenek a néppárt érdekében. Az »Előre« arra is fölszólította a katholikusokat, hogy Péter-Pát napján lehetőleg szervezkedjenek. Ez a »lehető« szervezkedés, az eddig érkezett jelentések szerint, nemhogy nem járt eredménnyel, hanem csúfos kudarczczal végződött. Mindössze a tolna megyei Pinczehelyről kapjuk azt a tudósítást, hogy a pinczehelyi kerület katholikus papsága egy minap tartott értekezletén elhatározta, hogy ebben a kerületben a néppártot szervezi. Egyben elhatározták, hogy legközelebb szélesebb körű értekezletet tartanak, amelyen a teendőket megbeszéljék, illetőleg a szerepeket a jövőre kiosszák. Sőt már a jövő választásoknál a néppárti jelölt, Apponyi Géza gróf személyében is megállapodtak. * Felső-Nyékről olyan tényről értesít bennünket levelezőnk, amelyet valóban érdekes szembeállítani a néppárt fanatikus izgatásaival. Szász Károly református püspök ugyanis e napokban meglátogatta a felső-nyéki egyházat és elvitte magával azt a birtokomot, amelyet a felső-nyékiek még 1887-ban való látogatása alkalmával hiaíltak neki. Szász Károly akkor nem fogadta ezt el, azt mujtek BSAFfITAR HÍRLAP van, hogy majd akkor jön el a billikomért, ha látja, hogy tanácsait és intéseit megfogadják. A püspök nyolcz év után a minap jött el a billikomért és ez alkalommal hosszabb beszédet is mondott. A püspök örömmel konstatálta, hogy az antiszemitizmus, amely nyolcz év előtt nagy mértékben dúlt, most már megszűntnek mondható. Miként is bánthatnék mi — úgymond a püspök — Krisztus követői azt a népet, amely közül való volt az a zsidó nő, Mária, aki nekünk Krisztust szülte. A püspök ezután elitélte amaz elemek eljárását, akik a szentesitett és szentesítendő törvények ellen izgatnak. A püspök ezután megígérte a mélyen meghatott gyülekezetnek, hogy mindig ebből a billikomból fog inni, valahányszor az Úr vacsoráját fogja kiszolgálni a budapesti templomban. 1895. julius 1. Egy nagykereskedő - orgazda. — Kifogott tolvajbanda. — ■ (Saját tudósitónktól.) A rendőrség ma éjjel olyan letartóztatást eszközölt, mely bizonyára kinos feltűnést fog kelteni a főváros kereskedő köreiben. Súlyos vád és biztos gyakúokok alapján elfogta ugyanis Detsinyi Frigyes ismert fővárosi droglistát, akiről kiderült, hogy az orgazdája egy tolvajbandának. A dolog úgy derült ki, hogy a rendőrség letartóztatott egy számos tagból álló tolvaj-szövetkezetet, mely évek óta rendszeresen lopta az üllői úton levő Strobentz testvérek gyárát, megkárosítva azt mintegy húszezer forint erejéig. Ennek a tolvajbandának volt orgazdája Detsinyi Frigyes. Az eset részletei a következők: Az üllői út 89. szám alatt levő Strobentzféle gyár tulajdonosai már régen tapasztalták, hogy egyes gyógyanyagárukból nincsen annyi készletük, mint az üzleti munkakönyv jegyzései szerint kellene lenni. A legszorgosabb kutatás daczára azonban nem tudtak reájönni, hogy kik dézsmálják meg a raktáron levő anyagokat. Különösen kámfor, indigó és higany-készítmények voltak azok, amikből időnkint feltűnő nagy mennyiségek hiányzottak. Az utóbbi időben e hiányok már oly nagy mérvben mutatkoztak, hogy a gyár igazgatója, Fischer József, e napokban a rendőrségnél tett feljelentést. A gyanú elsősorban is Szekeres István kereskedő segédre irányult, aki már huzamos idő óta áll a gyár szolgálatában. A két napig tartó megfigyelés igazolta a gyanút, mert Szekeresről kiderült, hogy valahányszor a gyárudvar kapuján kiment, ruhája alatt hosszú csomagokat vitt el. A rendőrség Szekerest letartóztatta, ez csakhamar bevallotta, hogy rendszeresen űzte a tolvajlást és egyúttal czinkos társait is elárulta. Még 1893-ban megismerkedett egy Stern József nevű emberrel, aki azzal állott elő, hogy ha Szekeres a gyárból értékes vegykészítményeket hozna, azt ő jól tudná értékesíteni. Szekeres bele is ment az «üzletbe« s ettől kezdve apadtak a raktárban felhalmozott áruk. Eleinte megelégedtek annyival, amennyit Szekeres a gyárból ruhája alatt, kétszer naponta ki birt hozni. De azután kevesellették a hasznot s üzelmeikbe Braunstein Józsefet is belevonva, az »üzletet» szélesebb alapokra fektették. Braunstein József Soroksárról fuvarosokat fogadva, olyan anyagokat rendelt meg a gyárból, melyeknek kilója hét-nyolcz krajczár. A megrendelések alá Keim József nevet irt. Mikor a szekér a gyár udvarába behajtott, Szekeres — ki az ekszpedicziónál volt alkalmazva — oly ládákat tett a szekérre, melyek nem a megrendelt olcsó árukkal, hanem sokkal drágább anyagokkal voltak előre megtöltve. Az ilyen anyagok némelyikének ára nyolcz-tíz forint is volt kilónként. A vallatás alatt kiderült az is, hogy mi módon adtak túl a tolvajok a lopott árukon ? Mikor ugyanis Khon József, ki a közvetítő szerepét vitte, látta, hogy ő már veszve van, habozás nélkül bevallotta, hogy a lopott árukat Detsinyi Frigyeshez váczikörut, 10. sz. alá vitték és hogy a droguista nagyon jól tudta, hogy amit ő vesz, nem igaz után jutott az eladók kezeibe. Amint a vizsgálatot vezető Bércey kapitány ezt is megtudta, még az éj folyamán látogatást tett Detsinyinél, mely látogatásnak eredménye az volt, hogy őt azonnal letartóztatva, magával vitte a rendőrségre. Detsinyi látva, hogy a tagadás nem használ, töredelmes vallomást tett. Vallomása alapján, valamint a nála megtalált számlákból, a kár hozzávetőleg 20.000 forintra tehető. Hogy mily elővigyázattal csinálta a Detsinyi a bűnös manipulácziót, mutatja az, hogy a tolvajokkal oly számlákat állíttatott ki, amelyeken nem a török vásárolt anyagok, hanem olyan áruk szerepelnek, amelyeket azok igaz után is szerezhettek volna, például vidéki árveréseken. A számlákon leginkább petróleum, szappan, kátrány szerepeltek, pedig kiderült, hogy kámfort oly nagy mennyiségben vásárolt a tolvajszövetkezettől, hogy métermázsa számra szállított abból Bécsbe. A főváros kereskedői körében az eset igen nagy feltűnést keltett, annál inkább, mert Detsinyi, ki igen vagyonos ember, eddig nagy tekintélynek örvendett és senki sem tételezte volna fel róla, hogy vagyonát ilyen módon gyarapítja. Az összes letartóztatottak most fogságban várják a vizsgálat befejezését. Az őshaza felé. — Saját tudósítónktól. — Buhhara, junius —• Expedícziónk junius 8-án érkezett Tifliszből Bakuba. Ez a Baku, látszólag igen gazdag és élénk város, voltaképpen kevéssé érdekelt bennünket, hanem annál inkább siettünk Buharába. Azután első stációnk Uzus-Ada volt, egy kikötőváros, amely tele van homokkal. És innen kezdve homoktengeren haladtunk, fát, fát nem láttunk és nem láttunk sem embert, sem állatot: a homoksivatag valóban komor gondolatokat ébresztett az emberben. A különös országon keresztül egy vasút vitt bennünket tova, amelynek személyzetét és utasait is nagyobbrészt katonák teszik ki. Állomások helyett katonai őrjáratok vannak fölállítva az ut mentén, ahol különben folyton munkások dolgoznak, hogy eltakarítsák a töltés felett összetorlódó homokrengeteget. Annyi port nyeltünk itt, hogy elment minden étvágyunk, szomjunkat egyáltalán nem tudtuk eloltani. Egészen megkönyebbültünk, mikor Buhharába érkeztünk. Ez valósággal civilizált városnak tűnt föl előttünk, embereivel, házaival, kerteivel; itt még élő szőlőt is láttunk. Itten az orosz kormány vendégei voltunk, a politikai ügynök dragománja igen előzékenyen fogadott bennünket. Buhharában víg élet folyik, különösen a bazárban, ahol festői viselőiek voltak láthatók. A Buharáig megtett út nem eredményezte azt a sikert, amire várnunk lehetett: az ősökről itt alig tudtunk meg valamit. A lakosok a hun törzsről ott nem tudnak semmit, különben is, a rengeteg homoksivatagok és kietlen pusztaságok után ítélve, valószínűnek tetszik az a föltevés, hogy arrafelé a népvándorlás lehetetlen volt. Az expediczió tagjait holnap a buharai emil fogja fogadni. Meg akarom itt jegyezni, hogy expedicziónk már Bakuban megszaporodott egy uj taggal: Muíke német festővel, aki ezentúl állandóan velünk lesz. Az expediczió holnapután indul útnak Ssamarkand felé. TÁVIRATOK. Párig, junius 29. Tegnap este itt az a hit volt elterjedve, hogy Aumale herczeget, ki tegnapelőtt visszatért Ghahtillybe, meggyilkolták. E hit valótlannak bizonyult. A herczeg teljesen jól érzi magát. Plymout, junius 29. Az osztrák-magyar hajóraj tisztjei tegnap Devonportban a tengerészek raktárt, valamint a kikötőben horgonyzó hadihajók közül többeket meglátogattak, részt vettek a tengerészhajókon adott reggelin, de az angol hajók összes tisztjei is megjelentek. A zenekar az osztrák néphymnuszt játszotta Clarke ezredes, a kaszinó elnöke felköszöntötte Ferencz József császárt és királyt és Viktória királynőt. Paris, június 29. Gadaud földmivelés miniszter beadta lemondását, hogy Mirmani képviselővel egy irezidens következtében, met"