Magyar Hirlap, 1896. szeptember (6. évfolyam, 241-270. szám)
1896-09-01 / 241. szám
9 MAGYAR HÍRLAP okban is az uralkodó adja meg, annál inkább Oroszországban, ahol voltaképpen csak czári politikáról lehet szó. De hogy azon egy politikát mily különféleképpen lehet vezetni, talán elég az , Andrássy Gyula gróf és a Kálnoky gróf neveire hivatkoznunk. Kálnoky gróf állítólag ugyanabban az iirányban dolgozott, ugyanazt a politikát követte, amelyet Andrássy Gyula, de míg ez a politika Andrássy idejében a monarkia tekintélyét, befolyását, bűnt és bent, emelte és megszilárdította, utódjának külügyérsége alatt a monarkia tekintélye és befolyása oly alaposan megingott, hogy monarkiánk jóformán csak mint a hármas-szövetség tagja szerepelt Európa előtt, s a monarkia érdekeinek, politikájának érvényesítése soha szóba se került. , . Bár Oroszországban csupán czári politikáról lehet szó, mindamellett Oroszországnak is nagy szüksége van oly higgadt, tapintatos és határozott állami férfira, aki a cári birodalom óriási érdekszférájában mutatkozó mindennemű fluktuácziók közepette a külügyi politika határozott irányát megtarthassa. Ha szüksége van rá, meg is fogja találni. De vájjon az a nagy tapasztalat, meg az a tekintély, mely az ily kivételes tapasztalás gyümölcse, meglesz-e Lobanovnak az utódjában is, mint megvolt Lobanovban? Nem tudni. Pedig ez a kis körülmény befolyással lehet nemcsak Oroszország, hanem a világbéke sorsára is. Jól esik megemlékeznünk róla, hogy Lobanov volt az első orosz diplomata, aki Magyarország állami jelentőségét felismerte és a cár figyelmét erre irányította. Bécsi nagykövet korában alaposan megismerkedett monarkiánk viszonyaival, s ha a magyar nemzet politikai súlyát apprecziálta, bizonyára nem nehezen igazolható szimpátiák vezették, hanem komoly, államférfi számítás. A czár politikája nem fog változni. Útját folytatni fogja s bár útközben leghívebb szolgáját vesztette el, az irányt, melyet, magának kitűzött, meg fogja tartani. Lobanov legutolsó munkájának ter mét. Figyelmesen megvizsgált, azután azt kérdezte, mikor és milyen körülmények között lett őrült anyám ? Elmondtam, amit tudtam. Anyám nagyon gyenge volt egy kisleány szülése után, az orvos többek között azt is tanácsolta, kocsifeázzék mindennap egy pár órát, egy napon a kocsiba akart ülni karján a kis gyermekkel, a lovak megbokrosodtak, anyám az ijedtségtől ájultam rogyott össze s elérte a gyermeket. Csakhamar magához tért, tudatával bírt, hogy elejtette a kicsinyt, mert első szava volt: megöltem gyermekemet! s midőn megmutatták neki a csöndesen alvó gyermeket, az őrjöngéssel határos örömbe tört ki, s attól fogva egy perezre se hagyta azt maga mellől; az folytonosan aludt, az elhívott orvos atyámat külön híva, megmondta neki, hogy a gyermek agyrázkódást szenvedett, menthetetlen, de mindenekelőtt el kell azt távolítani anyjától, aki oly rendkívül ideges állapotban van, hogy a legrosszabbtól lehet félteni. Atyám mindent megpróbált, de lehetetlen volt a végletekig izgatott asszonytól elvenni gyermekét, s ahogy az pár nap múlva görcsös rázkódások között meghalt, anyám őrjöngő lett. Európa legkitűnőbb elme- és idegorvosai gyógykezelték, hasztalan, mint közveszélyes őrültet tébolydába kellett szállítani. — látja fiatal ember — szólt az orvos —rz semmi, oka sincs az aggodalomra, ha egy elgyengült, még beteg asszony nagy lelki rázkódások következtében megőrül, az nem hihát, a maga általános megnyugtató hatásában meglesz a teljes sikere, ha ő már ezt a teljes sikert nem is érhette meg. Igaz részvéttel vagyunk a czár és Oroszország vesztesége iránt, annyival inkább, mert talán ez az első alkalom, amikor Oroszország politikájának őszinte rogkonszenvvel adózunk . . . Budapest, augusztus 31. j Készülődések. A küszöbön álló választások előhírnökei, a beszámolók, körutazások és programmbeszédek napról-napra nagyobb számban jelentkeznek. Tegnap, vasárnap is országszerte folytatódtak ezek a készülődések. Az alsó-lendvai választókerület képviselője Mandel Pál dr. körútjában Szécsi-Szigetre ért tegnap és ott is nagyobb beszédet mondott. Veszten Imre Késmárkon tartotta beszámolóját, amelyben kifejtette, hogy égető kérdések és reformok előtt állunk, amelyeknek megoldása nélkül Magyarország nem prosperálhat. — Nagy-Lakon Malek Lajos mondott beszámoló beszédet, hangoztatván, hogy a függetlenségi párt viszályát nem elvi okok okozták, hiszen minden törvénykezési teendőkben együttműködnek mindnyájan. — A székelyhídi kerületben Kiss Albert, a gödöllői járásban pedig Várady Károly dr. tartott beszámolót. — Matuska Péter is választói között időzik s e napokban kerületének néhány főbb községét látogatta meg. Kossuth Ferencz, aki szeptember 2-án érkezik külföldi útjáról haza, 6-án Nagy-Szöllősre, 8-án pedig Abonyba megy a függetlenségi és 48-as pártot szervezni. A dédesi kerületben Ábrányi Kornél szintén a jövő hónapban tartja beszámolóját. A kerületben a szabadelvű párt egy része Serényi Béla gróf, másik része pedig Herz Zsigmond bányatársulati igazgató köré csoportosul. — A törökszentmiklósi kerület függetlenségi és 48-as polgárságának 30 tagú küldöttsége ma tisztelgett Krasznay Ferencz dr. budapesti ügyvédnél és felajánlotta neki a képviselőjelöltséget. Pártérdeke filet. Az országgyűlési nemzeti párt szeptember 2-án, délután 5 órakor értekezletet tart, melyen a bűnvádi eljárásról szóló javaslatot fogja tárgyalni. 1896. szeptember 1.v A visszatartott távirat. — Saját tudósítónktól. — Bukarest, augusztus 30. estek ma a szomorú hírnévre vergődött párisi Georgiezég félelmes hálójába. A párisi Georgi-féle czég, melynek tulajdonképpen semmi néven nevezendő tőkéje nincsen, a múlt évben biztosította magának Galatz városának villamos világítását egy frankért hektovátonkint. Egy frank egy hektovátért nagyon sok, tekintve azt, hogy Angolországban alig kerül bele nyolcz szantimbe. Dehát Georgi bűnös üzelmei folytán, megvesztegetvén a prefektust és a polgármestert, ügyesen kivitte ezt és nemsokára villamos vasút építése végett is tett ajánlatot a városi tanácsnak. Az ajánlat elfogadtatott, a szerződést megszerkesztették, de mikor aláírásra került volna a dolog, akkor ütött ki a helybeli panama, amely a magyarországi sajtóban is oly nagy port vert fel. Georgi annyira megijedt a következményektől, hogy féltében nagy engedményeket tett a tanácsnak a villamos vasút felépítésében és a szerződésben felvett még két pontot, amelyben kötelezi magát, hogy mihelyt a vasút felépül, akkor a villamos világításnál 15%-nyi engedményt tesz a városnak és az előfizetőknek. Ez által a villamos világításnál Georgi körülbelül 220,000 franknyi évi engedményt , biztosit. Ezt azért tette, nehogy a panama-pör alkalmával, a kormány megsemmisítse a villamos világosítási szerződést. A pör befejeződött: Ressu polgármestert elitélték és meghalt. Robescu prefektust szintén elitélték. 1. ; Ekkor kerültek kormányra a liberálisok , és galatzi polgármesterré Malaxa képviselőt választották, ugyanazt, aki a két elitéltet denuncziálta. Georginak két szerződése maradt a zsebében : az egyik a villamos világításról, a másik pedig a villamosvasútról; az első igen kitűnő és busás hasznot hajtó vállalat, a másik pedig igen gyenge, amelynél semmi kilátása , sem volt. A villamos világítás berendezése öt millió frankba került és a vállalkozónak 25 százaléknyi évi jövedelmet biztosit. Ezen megörülve, Georgi kapta magát és Párisban egy «nemzetközi villamos társulatot» alapított Somzée belga követ és többszörös milliomossal, akinek pénzével rendezte be a világítást, és 5 százalékos részvényeket bocsátott ki 25 milió frank erejéig. A részvények nagy keretnek örvendenek Párisban, ahol oly nagy a pénzbőség, hogy alig jövedelmez 3 százalékot, csakhogy az a baj, hogy a részvények 1 százalék erejéig terhelve vannak, a fent említett villamos vasúti szerződésben felvett két pont miatt. Mit tegyen tehát Georgi, hogy megszabaduljon e két ponttól és így részvényeseinek megmentsen 220,000 frankot évenkint? Egyszerűen vette útitáskáját és Galatz városába jött, ahol gyakori érintkezésbe lépett Malaxa 1 gyöngédtelenül ítélt lelki világom felől, hogy hetekre megzavarta kedélyemnek, oly nehezen szerzett nyugalmat, és végre ezt kerülve, atyámtól távolodtam mindjobban el, az oka — nem mint a világ hiszi, pénzkérdés — kölcsönös elhidegülésünknek. Atyámat kerülöm, a világban idegen vagyok, csak a te családod körében érezem magamat otthonosan, azért kérlek, ne zárj ki abból azzal, hogy mindig házasodni unszolsz! Nem szeretném, ha kerülnöm kellene tégedet, kinek vidám kedélye oly véghetetlen jó hatással van reám, kinek higgadt ítélete el bírja oszlatni minden apró aggályaimat. Azért fedem fel előtted lelkemnek legrejtettebb sebét, írtam le itt neked legszomorubb emlékeimet — elbeszélni nem bírnám — hogy ismerve érzékeny kedélyállapotomat, ne beszélj nekem házasságról, s maradj az én megnyugtató, jó szellemem. A múlt évi galatzi panama, amely a híres Brenning-féle pörrel fejeződött be, ma ismét felszínre került, ugyanoly alakban, csupán a szereplők változtak. Azok, akik a múlt nyáron leleplezték a galatzi konzervatív prefektust, Robescu Györgyöt és a konzervatív polgármestert, Ressu Constantin képviselőt — ugyanazok irányítja azt, hogy átörökölhető hajlama lett volna annak a tébolyra, — olyan körülmények között meg lehet őrülni a legrendesebb idegrendszerű asszonynak is, itt nem a hajlam, csak a véletlen szomorú eset okozta azt. Hát ne képzelődjék, de miután fél és izgatott, azt tanácslom: foglalja el magát, hogy ne legyen ideje önmaga fölött töprengeni, a munka ilyenkor a legjobb szórakozás; kerülje az erős, nagy izgalmakat, élje a lehető legrendszeresebb életet s teljesen nyugodt lehet, hogy sohasem fog megőrülni. A jó ember meg akart nyugtatni. Ezzel a gondolattal távoztam a hires tanártól, de rendeletét lelkiismeretesen követtem és jó eredménnyel, bizonysága vagy magad, ki annyiszor mondod nekem, hogy soha nyugodtabb kedélyű, rendszeresebb, munkásabb, okosan meggondolóbb embert nem ismertél, mint milyen én vagyok, s éppen azért meg kell házasodnom, mert a világ legjobb férje lesz belőlem. És látod, ez utóbbival kínozol engemet, ha lehető házasságomról van szó, mindig eszembe jut anyámtól örökölhetett bajom, s a gondolat, hogy azzal a saját nyomorúságom mellett, egy egész családot is szerencsétlenné tehetnék, izgatottá, ingerültté tesz, elveszi megszokott nyugalmamat. Atyám évek óta akarja, hogy én mint családunk egyetlen fiatal férfitagja mentül előbb házasodjam meg, minden lehető módon erőszakolt a házasulásra; ha elmondtam neki aggodalmaimat, azokat nevetségeseknek találta, oly Márczius 12. Alig fél éve kértelek, ne unszokj házasodni, te teljesítetted is kívánságomat. És most én jelentem neked, hogy vőlegény vagyok és boldog, nagyon boldog. Marim menyasszonyom, oly vidám, természetes, okos leány, kinek közelléte meggyógyíthatná a legbetegebb kedélyt is. De az én kedélyem nem beteg többé — magam nevetek régi hóbortjaim felett s nyugodt, boldog és vidám vagyok, mint soha. Tudod, hogy eddig a nőknek csak két órát ismertem, olyanokat, mint te, kiknek modora, helyzete kizárja még a fürtöt is és egész