Magyar Hirlap, 1897. február (7. évfolyam, 32-59. szám)
1897-02-01 / 32. szám
2 fenntartásához több pénzzel kell hozzájárulniuk, mint azoknak, akiknek ezreik vannak. Sifáss Pál, csorvási földműves, azt mondta el, hogy csorvás uradalmaktól van körül véve és a munkások mégis alig kereshetnek 150 forintot. Ebből kell lakásra 25—30 forint, állami adó 5—8 írt, ruha 30 írt, fűtés 20 frt, szerszám 5 forint, egyházi adó 3 forint, marad élelmezésre évenként 48 forint 50 kr, tehát naponként 13 kr. A munkás élete kín a bölcsőtől a sírig. De a gyermekétől, ha 20 éves lesz, követelik tőle, hogy adja meg a hazának, ami a hazáé. Az iskolában mindenre tanítják a gyerekeket: hogyan nő a növény, hogyan keresi élelmét a madár, a vad, csak éppen arra nem tanítják, hogyan keresse meg ő as élelmét ? A következő szónokok is az eddigiekhez hasonló értelemben beszéltek. Gara András amerikai földmíves elmondta, hogy a robot most még nagyobb náluk, mint volt hajdanában. Fernbach Pál birtokán 12 napig fizetett aratási munkáért, húsz napig kellett ingyen dolgozniok. És nem olyan munkát követeltek tőlük, mint lelkes álattól, hanem többet, mint az ökörtől. Ezt az állapotot nem lehet már tovább tűrni. A haza meg kívánja szolgálataikat, vérüket. Adja is mindenki szívesen. Aki itt van mindjárt elmenne a harczba a hazáért, ha megtámadnák. Pedig ez a tejjel-mézzel folyó, szabadnak nevezett ország nem ad nekik egyebet kukoricza-kenyérnél, hajábasült burgonyánál. Molnár János hódmezővásárhelyi küldött azt mondta, hogy ugyanilyenek az állapotok nálunk is. Sima János temerini földmives pedig azt modta el hogy a munkások keresete Temerin vidékén egész évre 81 forint. Ifjabb Dobor István dunapataji földmives arról beszélt, hogy a tőke mennyire kizsákmányolja őket. De vigyázzon a tőke, mert ha minden erejüket elveszik, ki fogja védeni a hazát? Kikelt azután az állam ellen, mire Diener Ákos dr. rendőrtisztviselő, figyelmeztette, hogy a politikától tartózkodjék. Wlassics Szaniszló szabadkai küldött szerbül beszélt a munkások nyomoráról. Kreuter Jakab tisza szentmiklósi küldött németül mondta el küldőinek bajait. Azelőtt József fölmrczeg birtokából 12—16 forintért bérelhettek holdanként, most 25—30 forintért. De nem is kapják meg a földeket kis részletekben. Száz holdanként adják csak és igy a nép kénytelen a földet kettős albérletbe venni. Enders Henrik varsádi küldött azt mondta el, hogy a robot náluk 50—60 frt, napszám pedig 30—50 krajczár jut egy napra. Posch Fülöp nagy jécsai földműves németül azt mondta el, hogy Jécsán 300 munkás van, akik évi 60—80 forintból kénytelenek megélni. Szombathelyi József halasi, Kiss Ferencz pádéi, Varga János ácsai, Erdei József makói, Schenk Fülöp temesvári küldött, szintén nagyon szomorú képét festették az otthoni állapotoknak. Torma János makói küldött, az ottani viszonyokat ismertette és különösen arról szólt, hogy a kisgazdák rohamosan tönkre mennek. Nagy derültség közben mesélte el, hogy amikor a minisztérium megbízásából statisztikát csinált náluk a hatóság, a munkanélküliekről, aratás közepén írták őket össze, amikor munkában voltak. Fendrik Ferencz után, aki azt kívánta, hogy a fényűzési tárgyakat adóztassák meg, Szemenyei Imre orosházi küldött lépett a szónoki emelvényre. Azzal kezdte beszédét, hogy vallásos ember volt mindig, de a nyomor kivert belőle vallást és hazaszeretetet. Nevetséges, ha külföldi izgatókról beszélnek; a népnek nincs szüksége izgatókra, hogy megtudja azt, hogy nincs joga. Adót szívesen fizet, mert tudja, hogy állam nem állhat fenn adók nélkül, de adjanak módot rá, hogy meg is fizethesse. Aki azért küzd, hogy ennek gyümölcsét élvezze, az szocialista, gyermekei és unokái részére akar küzdeni. Lehet, hogy elvei 10 év múlva, lehet, hogy 100 év múlva győznek, de az biztos, hogy győzni fognak. Ő nem gyűlöli ellenfelét, a vagyonos osztályt, mely konczért és rangért akarja uralmát fenntartani, hanem sajnálja, ígért jogkötelezettséget követel. Ezzel letárgyalták az első pontot és a tanácskozás folytatását holnap reggel nyolcz órára halasztották. Hasonló tartalmú táviratot közöl az «0. É.* is, amely szerint az autonóm párt visszautasítja azt az ultimácziót, mintha a horvát ultrákkal paktált volna. Mindenesetre örömmel látjuk, hogy az autonóm párt ilyen határozottan tiltakozik ama vád ellen, hogy hazafiatlanok. Mindamellett azonban tény az, amit a fiumeiek magatartásáról kifejtettünk, hogy valahányszor alkalmuk nyílik a magyarság ellen való gyűlöltségüknek kifejezést adni, ezt megteszik, megtették ezt a legutóbbi események alkalmával is, és ez volt czéljuk akkor, amikor a választásokon a horvátokkal paktáltak. Ezeken a tényeken nem változtat az autonóm párt tiltakozása és szabadkozása. * Több kormánypárti lap azt a hírt hozza ma, hogy Batthyány Tivadar gróf orsz. képviselőt minden valószinüség szerint mégis csak kinevezik Fiume kormányzójának, s hogy a kinevezést a hivatalos lap valószinüleg még ezen a héten hozza. Ezzel szemben a »Pol. Ért.« arról értesül, hogy illetékes helyen Fiume kérdéseinek mielőbbi teljes tisztázása érdekében felmerült az az indítvány, hogy a fiumei kormányzói állást ne töltsék be. E terv ellen most politikai és személyi okokból Fiuméban s Budapesten is, erős ellenáramlatok nyílanak, úgy, hogy nem lehetetlen mikép Fiume közjoga mai tarthatatlan helyzetének rendezése ismét elmarad. * Itt említjük, hogy Várday Sándor miniszteri tanácsos ma reggel visszaérkezett Budapestre. A fiumei kérdések. Az a felháborodás, amellyel a politikai világ Fiume magatartását, a választás eredményét fogadta, úgy látszik mégsem volt hatás nélkül. A fiumeiek magatartásáról elmondott nézeteinkre reflektál ma Walluschnig Antal úr, az autonóm párt elnöke, egy hozzánk intézett telegrammjában. Az autonomisták — úgymond — magyar érzelműek, kipróbált hazafiak; a liberálisokat azért buktatták meg, mert sokan horvát renegátok ; az pedig rágalom, hogy az autonomisták képviselőt fognak küldeni. fflIAGYAR HÍRLAP 1897. február 1. Két kaszinó közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Az ország két legelőkelőbb kaszinója, a „Nemzeti Kaszinó“ és az ,,Országos Kaszinó“ ma tartották rendes évi közgyűlésüket. Mindkét kaszinóban újjáalakították a tisztikart, de aminek híre járt, hogy a közgyűléseken politikai momentumok is fognak szerepelni. — nem következett be. A nemzeti kaszinóbeli választás eredményét csak később teszik közzé, hir szerint Esterházy Mihály gróf, Beöthy Ákos és Andrássy Aladár lesznek igazgatók. A közgyűlésekről következő tudósításunk szól: A nemzeti kaszinó. A nemzeti kaszinó ma délelőtt tartotta hetvenedik közgyűlését Kossuth Lajos utczai palotájának nagytermében; a tagok igen nagy számmal jelentek meg. A közgyűlés elnökéül Szlávy József koronaőrt választották meg, a szavazatszedő bizottság pedig Sztáralj János gróf elnöklete alatt ült össze. A szavazás előtt llk Mihály titkár, előterjesztette az igazgatóság múlt évről szóló jelentését, amelyből közöljük a következőket: a kaszinónak az 1896. évben 736 tagja volt, 13 taggal szaporodott; a múlt évi közgyűlésen a nemzeti fejlődés előmozdítására és a nemzeti nyelv terjesztésére megszavazott 10,000 forintot 14 hazai közművelődési egyesület között osztotta meg a választmány, amely összegből 12 egyesület már felvett 8700 forintot, a hátramaradt 1300 forintnyi alapítványt a mármarosi és ung megyei kulturegyletek veszik majd fel. A jelentés továbbá kiemeli Zichy Jenő gróf becses ajándékát, a Pállik Béla festette Széchenyi István gróf lovasképét. • A zárószámadás kimutatása szerint a kaszinó bevétele 160,533 forint 47 krajczár, kiadása pedig 150,101 forint 76 krajczár volt. A közgyűlés megadta a felmentést és elfogadta az 1897. évre előirányzott költségvetést. Ezután megejtették a pénzügyi, könyvtári és leltári bizottságok választását s elhatározták, hogy a hagyományos Széchenyi lakomát február 7-én, a jövő vasárnap délután öt órakor ünneplik meg. A közgyűlésen Csatáry Lajos mint tanácsos, többek nevében érdekes indítványt terjesztett be, a kaszinóban uralkodó drágaság megszüntetése végett. Csatáry beszédében harmincz évi tapasztalatára utalva, reámutatott arra a sajnálatos dologra, hogy miként tér el a legnagyobb magyarnak ez a dicső alkotása eredeti rendeltetésétől, mely nem lehet egyéb, minthogy tagjainak mentül könnyebben és jutányosabban szerezhető élvezeteket nyújtson és az első tizenöt évben a kaszinóban valóban jutányos étkezést, jutányos színházi jegyeket és kártyákat lehetett kapni De megkezdődött ama sajnos átalakulási processzus, mely mindent, az étkezést, a kártyajátékot, színházat, tánczvigalmat hallatlan mérvben megdrágított és igy a pénzarisztokrácziát dédelgeti, melynek egyáltalában semmi létjoga sincsen és melyet sohasem tűrtek meg. Az étkezés túlságosan drágái a bérlő a tagok zsebeinek rovására akar meggazdagodni és a kaszinóval szemben semmi kötelezettséget sem ismert azt sem helyesli Csatáry, hogy a mulatságból folytatott kártyajátékokért magas kártyapénz fizetendő, ez csak azon játékoknál engedhető meg, melyek nagy nyereségekre adnak alkalmat. Áttérve a színházi jegyekre, felemlíti, hogy régebbi időben az operában az erkélyszékért egy forintot fizettek, most egy támlásszékért négy forintot fizetnek; a kaszinó helyiségeiben rendezett tánczvigalmaknál a nem tánczoló tagok 10 forintot fizettek vacsorájukért, most pedig részükre is 50 forintra emelkedett a belépő díj. A felhozott esetek alapján Csatáry kéri a közgyűlést, hívja fel a választmányt, hogy indítványának értelmében intézkedjék. Ivánka Oszkár bár az indítvány minden egyes pontjához nem ragaszkodik, minden esetre kívánja, hogy a tagok jutányos árakért étkezhessenek és vehessenek részt egyéb élvezetekben. Esterházy Mihály gróf kijelenti, hogy Csatáry indítványát a választmányban azért nem pártolta, mert nem akart kötelező határozatot örökségül hagyni a következő választmánynak, különben az indítványt már tanulmányozzák is és irányára figyelemmel lesznek. A közgyűlés Csatáry indítványában úgy határozott, hogy a javaslatot kiadják az igazgatóságnak oly utasítással, hogy a pénzügyi állapotok figyelembe vételével lehetőleg tegyen meg mindent a konyha és a pince olcsóvá tételére. A napirend letárgyalása alatt a szavazatszedő küldöttség átvette a szavazatokat, amelyekeket a délutáni ülésen számítottak össze ; a választás eredményét csak a február 7-iki hitelesítő közgyűlésen hirdetik ki. Az országos kaszinó. Az országos kaszinó ma délután tartotta meg rendes közgyűlését, amelyre a tagok nagy számban jöttek el; hire járt, hogy a kaszinó ellenzéki elemei erejüket ki akarják a mai szavazás alkalmával próbálni, de ebből egy szó sem igaz. A közgyűlés a tükörteremben folyt le, az elnöki asztalnál ott ültek Wekerle Sándor, Péchy Tamás és Teleki Géza gróf igazgatók. A gyűlést rövid beszéddel Péchy Tamás nyitotta meg, s a gyűlés vezető elnökének Máriássy János báró indítványára egyhangúlag Ghyczy Béla altábornagyot választották meg. A kaszinó múlt évi bevétele volt 109.777 forint, kiadása pedig 105.119 forintot tett ki, amiből jelentékeny összeget költöttek a kaszinó felszerelésére, a számadásban nincs benne a kaszinó háza után jövő bevétel és kiadás, mivel az építkezési számlát még nem zárták le; a kaszinó bérleteiből saját helyiségein kívül befolyt 36,695 forint, amit a 630,000 forintnyi építési kölcsön törlesztésére és kamatozására fordítanak. Az 1897. évi költségvetésben a bevételt 96,900 forinttal, a kiadást 76,546 forinttal irányozták elő, a 20,354 forint felesleggel az építési és a felszerelési tartozásokat fogják törleszteni. Miután az igazgatóságnak a felmentést megadták, Vavrik Antal egypár kifogást tett az előirányzott költségvetés ellen, melyet azonban a közgyűlés Wekerle Sándor igazgató felvilágosító szavai után egyhangúlag elfogadott; ezután felhatalmazta a közgyűlés az igazgatóságot, hogy a házépítés czéljaira még 100,000 forint kölcsönt vegyen fel. A napirend utolsó s legizgalmasabb tárgya volt a választmány szabály szerint kilépett 17 rendes és 1 póttagjának megválasztása; a terem egész kis parlamenthez hasonlított s a jelenlevő mintegy háromszáz kaszinói tag zajosan fogott hozzá "jelöltjeik megválasztatásának keresztülviteléhez. Az elnök a szavazatszedő küldöttségbe Lipthay István elnöklete alatt Pásztélyi Jenő dr. Czay István, Vámossy Károly és Vértessy Sándor tagokat küldte ki, a szavazás befejezéséig az elnök az ülést felfüggesztette. A szavazatszedő bizottság a szavazatok összeszámlálása után az eredményt közölte az elnökkel: a kaszinó 1311 tagja közül leszavazott 497. Az elnök késő