Magyar Hirlap, 1897. február (7. évfolyam, 32-59. szám)

1897-02-01 / 32. szám

2­ ­ fenntartásához több pénzzel kell hozzájár­ulniuk, mint azoknak, akiknek ezreik vannak. Sifáss Pál, csorvási földműves, azt mondta­­ el, hogy csorvás uradalmaktól van körül véve és a­­ munkások mégis alig kereshetnek 150 forintot. Ebből kell lakásra 25—30 forint, állami adó 5—8 írt, ruha 30 írt, fűtés 20 frt, szerszám 5 forint, egyházi adó 3 forint, marad élelmezésre évenként 48 forint 50 kr, tehát naponként 13 kr. A munkás élete kín a bölcsőtől a sírig. De a gyermekétől, ha 20 éves lesz, követelik tőle, hogy adja meg a hazá­nak, ami a hazáé. Az iskolában mindenre tanítják a gyerekeket: hogyan nő a növény, hogyan keresi élelmét a madár, a vad, csak éppen arra n­em tanítják, hogyan keresse meg ő as élelmét ? A következő szónokok is az eddigiekhez hasonló értelemben beszéltek. Gara András amerikai földmíves elmondta, hogy a robot most még nagyobb náluk, mint volt hajdanában. Fernbach Pál birtokán 12 napig fizetett aratási munkáért, húsz napig kellett ingyen dolgoz­­niok. És nem olyan munkát követeltek tőlük, mint lelkes ál­attól, hanem többet, mint az ökörtől. Ezt az állapotot nem lehet már tovább tűrni. A haza meg kívánja szolgálataikat, vérüket. Adja is mindenki szívesen. Aki itt van mindjárt elmenne a harczba a hazáért, ha megtámadnák. Pedig ez a tejjel-mézzel folyó, szabadnak nevezett ország nem ad nekik egye­bet kukoricza-kenyérnél, hajábasült burgonyánál. Molnár János hódmező­vásárhelyi küldött azt mondta, hogy ugyanilyenek az állapotok nálunk is. Sima János temerini földmives pedig azt modta el hogy a munkások keresete Temerin vidé­kén egész évre 81 forint. Ifjabb Dobor István dunapataji földmives arról beszélt, hogy a tőke mennyire kizsákmányolja őket. De vigyázzon a tőke, mert ha minden erejüket elveszik, ki fogja védeni a hazát? Kikelt azután az állam ellen, mire Diener Ákos dr. rendőrtisztviselő, figyelmeztette, hogy a politikától tartózkodjék. Wlassics Szaniszló szabadkai küldött szer­bül beszélt a munkások nyomoráról. Kreuter Jakab tisza­ szentmiklósi küldött németül mondta el kül­dőinek bajait. Azelőtt József fölmrczeg birtokából 12—16 forintért bérelhettek holdanként, most 25—30 forintért. De nem is kapják meg a földeket kis rész­letekben. Száz holdanként adják csak és igy a nép kénytelen a földet kettős albérletbe venni. Enders Henrik varsádi küldött azt mondta el, hogy a robot náluk 50—60 frt, napszám pedig 30—50 krajczár jut egy napra. Posch Fülöp nagy­ jécsai földműves németül azt mondta el, hogy Jécsán 300 munkás van, akik évi 60—80 forintból kénytelenek megélni. Szombathelyi József halasi, Kiss Ferencz pádéi, Varga János ácsai, Erdei József makói, Schenk Fülöp temesvári küldött, szintén nagyon szomorú képét festették az otthoni állapotoknak. Torma János makói küldött, az ottani viszo­nyokat ismertette és különösen arról szólt, hogy a kis­gazdák rohamosan tönkre mennek. Nagy derültség közben mesélte el, hogy ami­kor a minisztérium megbízásából statisztikát csinált náluk a hatóság, a munkanélküliekről, aratás köze­pén írták őket össze, amikor munkában voltak. Fendrik Ferencz után, aki azt kívánta, hogy a fényűzési tárgyakat adóztassák meg, Szemenyei Imre orosházi küldött lépett a szónoki emelvényre. Azzal kezdte beszédét, hogy vallásos ember volt mindig, de a nyomor kivert belőle vallást és hazaszeretetet. Nevetséges, ha külföldi izgatókról beszélnek; a népnek nincs szüksége izgatókra, hogy megtudja azt, hogy nincs joga. Adót szívesen fizet, mert tudja, hogy állam nem állhat fenn adók nél­kül, de adjanak módot rá, hogy meg is fizet­hesse. Aki azért küzd, hogy ennek gyümölcsét élvezze, az szoc­ialista, gyermekei és unokái részére akar küzdeni. Lehet, hogy elvei 10 év múlva, lehet, hogy 100 év múlva győznek, de az biztos, hogy győzni fognak. Ő nem gyűlöli ellenfelét, a vagyonos osztályt, mely konczért és rangért akarja uralmát fenntartani, hanem sajnálja, ígért jog­kötelezettséget követel. Ezzel letárgyalták az első pontot és a tanács­kozás folytatását holnap reggel nyolcz órára halasztották. Hasonló tartalmú táviratot közöl az «0. É.* is, amely szerint az autonóm párt visszautasítja azt az ultimácziót, mintha a horvát ultrákkal paktált volna. Mindenesetre örömmel látjuk, hogy az autonóm párt ilyen határozottan tiltakozik ama vád ellen, hogy hazafiatlanok. Mindamellett azonban tény az, amit a fiumeiek magatartásáról kifejtettünk, hogy valahányszor alkalmuk nyílik a magyar­ság ellen való gyűlöltségüknek kifejezést adni, ezt megteszik, megtették ezt a legutóbbi ese­mények alkalmával is, és ez volt czéljuk akkor, amikor a választásokon a horvátokkal paktáltak. Ezeken a tényeken nem változtat az auto­nóm­ párt tiltakozása és szabadkozása. * Több kormánypárti lap azt a hírt hozza ma, hogy Batthyány Tivadar gróf orsz. képvi­selőt minden valószinüség szerint mégis csak kinevezik Fiume kormányzójának, s hogy a ki­nevezést a hivatalos lap valószinüleg még ezen a héten hozza. Ezzel szemben a »Pol. Ért.« arról értesül, hogy illetékes helyen Fiume kérdéseinek mi­előbbi teljes tisztázása érdekében felmerült az az indítvány, hogy a fiumei kormányzói állást ne töltsék be. E terv ellen most politikai és személyi okokból Fiuméban s Budapesten is, erős ellenáramlatok nyílanak, úgy, hogy nem lehetetlen mikép Fiume közjoga mai tarthatat­lan helyzetének rendezése ismét elmarad. * Itt említjük, hogy Várday Sándor mi­niszteri tanácsos ma reggel visszaérkezett Bu­dapestre. A fiumei kérdések. Az a felháborodás, a­mel­lyel a politikai világ Fiume magatartását, a választás eredmé­nyét fogadta, úgy látszik mégsem volt hatás nélkül. A fiumeiek magatartásáról elmondott nézeteinkre reflektál ma Walluschnig An­tal úr, az autonóm párt elnöke, egy hozzánk intézett telegrammjában. Az autonomisták — úgymond — magyar érzelműek, kipró­bált hazafiak; a liberálisokat azért buktat­ták meg, mert sokan horvát renegátok ; az pedig rágalom, hogy az autonomisták képviselőt fog­nak küldeni. fflIAGYAR HÍRLAP 1897. február 1. Két kaszinó közgyűlése. —­ Saját tudósítónktól. — Az ország két legelőkelőbb kaszinója, a „Nemzeti Kaszinó“ és az ,,Országos Kaszinó“ ma tartották rendes évi közgyűlésüket. Mindkét kaszinóban újjáalakították a tisztikart, de a­minek híre járt, hogy a közgyűléseken politi­kai momentumok is fognak szerepelni. — nem következett be. A nemzeti kaszinóbeli válasz­tás eredményét csak később teszik közzé, hir szerint Esterházy Mihály gróf, Beöthy Ákos és Andrássy Aladár lesznek igazgatók. A köz­gyűlésekről következő tudósításunk szól: A nemzeti kaszinó. A nemzeti kaszinó ma délelőtt tartotta het­venedik közgyűlését Kossuth­ Lajos utczai palotájá­nak nagytermében; a tagok igen nagy számmal jelen­tek meg. A közgyűlés elnökéül Szlávy József koronaőrt választották meg, a szavazatszedő bizottság pedig Sztáralj János gróf elnöklete alatt ült össze. A szavazás előtt llk Mihály titkár, előterjesz­tette az igazgatóság múlt évről szóló jelentését, a­melyből közöljük a következőket: a kaszinónak az 1896. évben 736 tagja volt, 13 taggal szaporodott; a múlt évi közgyűlésen a nemzeti fejlődés előmoz­dítására és a nemzeti nyelv terjesztésére megszava­zott 10,000 forintot 14 hazai közművelődési egye­sület között osztotta meg a választmány, a­mely összegből 12 egyesület már felvett 8700 forintot, a hátramaradt 1300 forintnyi alapítványt a márma­­rosi és ung megyei kulturegyletek veszik majd fel. A jelentés továbbá kiemeli Zichy Jenő gróf becses ajándékát, a Pállik Béla festette Széchenyi István gróf lovasképét. • A zárószámadás kimutatása szerint a kaszinó bevétele 160,533 forint 47 krajczár, kiadása pe­dig 150,101 forint 76 krajczár volt. A közgyűlés megadta a felmentést és elfogadta az 1897. évre előirányzott költségvetést. Ezután megejtették a pénzügyi, könyvtári és leltári bizottságok választását s elhatározták, hogy a hagyományos Széchenyi la­komát február 7-én, a jövő vasárnap délután öt órakor ünneplik meg. A közgyűlésen Csatáry Lajos mint tanácsos, többek nevében érdekes indítványt terjesztett be, a kaszinóban uralkodó drágaság megszüntetése végett. Csatáry beszédében harmincz évi tapaszta­latára utalva, reámutatott arra a sajnálatos dologra, hogy miként tér el a legnagyobb magyarnak ez a dicső alkotása eredeti rendeltetésétől, mely nem lehet egyéb, minthogy­­ tagjainak mentül könnyebben és jutányosabban szerezhető élvezeteket nyújtson és az első tizenöt évben a kaszinóban va­lóban jutányos étkezést, jutányos színházi jegyeket és kártyákat lehetett kapni De megkezdődött ama sajnos átalakulási proc­esszus, mely mindent, az ét­kezést, a kártyajátékot, színházat, tánczvigalmat hal­latlan mérvben megdrágított és igy a pénzarisztokrácziát dédelgeti, melynek egyál­talában semmi létjoga sincsen és melyet sohasem tűrtek meg. Az étkezés túlságosan drágái a bérlő a tagok zsebeinek rovására akar meggazda­godni és a kaszinóval szemben semmi kötelezettséget sem ismert azt sem helyesli Csatáry, hogy a mulat­ságból folytatott kártyajátékokért magas kártyapénz fizetendő, ez csak azon játékoknál engedhető meg, melyek nagy nyereségekre adnak alkalmat. Áttérve a színházi jegyekre, felemlíti, hogy régebbi időben az operában az erkélyszékért egy forintot fizettek, most egy támlásszékért négy forintot fizetnek; a kaszinó helyiségeiben rendezett tánczvigalmaknál a nem tánczoló tagok 10 forintot fizettek vacsorájukért, most pedig részükre is 50 forintra emelkedett a belépő díj. A felhozott esetek alapján Csatáry kéri a közgyűlést, hívja fel a választmányt, hogy indít­ványának értelmében intézkedjék. Ivánka Oszkár bár az indítvány minden egyes pontjához nem ragaszkodik, minden esetre kívánja, hogy a tagok jutányos árakért étkezhessenek és vehessenek részt egyéb élvezetekben. Esterházy Mihály gróf kijelenti, hogy Csatáry indítványát a választmányban azért nem pártolta, mert nem akart kötelező határozatot örökségül hagyni a következő választmánynak, különben az indítványt már tanulmányozzák is és irányára figyelemmel lesznek. A közgyűlés Csatáry indítványában úgy hatá­rozott, hogy a javaslatot kiadják az igazgatóságnak oly utasítással, hogy a pé­nzügyi állapotok figyelembe vételével lehetőleg tegyen meg mindent a konyha és a pinc­e olcsóvá tételére. A napirend letárgyalása alatt a szavazatszedő küldöttség átvette a szavazatokat, amelyekeket a délutáni ülésen számítottak össze ; a választás ered­ményét csak a február 7-iki hitelesítő közgyűlésen hirdetik ki. Az országos kaszinó. Az országos kaszinó ma délután tartotta meg rendes közgyűlését, amelyre a tagok nagy számban jöttek el; hire járt, hogy a kaszinó ellenzéki elemei erejüket ki akarják a mai szavazás alkalmával próbálni, de ebből egy szó sem igaz. A közgyűlés a tükör­teremben folyt le, az elnöki asztalnál ott ültek W­ekerle Sándor, Péchy Tamás és Teleki Géza gróf igazgatók. A gyűlést rövid beszéddel Péchy Tamás nyitotta meg, s a gyűlés vezető elnökének Máriássy János báró indítványára egyhangúlag Ghyczy Béla altábornagyot választották meg. A kaszinó múlt évi bevétele volt 109.777 forint, kiadása pedig 105.119 forintot tett ki, a­miből jelentékeny összeget költöttek a kaszinó fel­szerelésére, a számadásban nincs benne a kaszinó háza után jövő bevétel és kiadás, mivel az épít­kezési számlát még nem zárták le; a kaszinó bér­leteiből saját helyiségein kívül befolyt 36,695 forint, amit a 630,000 forintnyi építési kölcsön törleszté­­­sére és kamatozására fordítanak. Az 1897. évi költségvetésben a bevételt 96,900 forinttal, a kiadást 76,546 forinttal irányozták elő­, a 20,354 forint felesleggel az építési és a felszerelési tartozásokat fogják törleszteni. Miután az igazgató­ságnak a felmentést megadták, Vavrik Antal egypár kifogást tett az előirányzott költségvetés ellen, melyet azonban a közgyűlés Wekerle Sándor igazgató fel­világosító szavai után egyhangúlag elfogadott; ezután felhatalmazta a közgyűlés az igazgatóságot, hogy a házépítés czé­ljaira még 100,000 forint kölcsönt vegyen fel. A napirend utolsó s legizgalmasabb tárgya volt a választmány szabály szerint kilépett 17 rendes és 1 póttagjának megválasztása; a terem egész kis parlamenthez hasonlított s a jelenlevő mintegy három­száz kaszinói tag zajosan fogott hozzá "jelöltjeik megválasztatásának keresztülviteléhez. Az elnök a szavazatszedő küldöttségbe Lipthay István elnöklete alatt Pásztélyi Jenő dr. Czay István, Vámossy Károly és Vértessy Sándor tagokat küldte ki, a sza­vazás befejezéséig az elnök az ülést felfüggesztette. A szavazatszedő bizottság a szavazatok összeszámlálása után az eredményt közölte az elnökkel: a kaszinó 1311 tagja közül leszavazott 497. Az elnök késő

Next