Magyar Hirlap, 1897. március (7. évfolyam, 60-90. szám)
1897-03-01 / 60. szám
Budapest, 1897. VII. évfolyam. 60. szám. Hétfő, márczius 1. Szerkesztőség, nyomda és kiadóhivatal: Honved-utcza 4, rów«kf»zró: Fejelő. .zwwtő: ] Egész év re 14. fálévre 7, V* évre 3 frt 50 kr. egy hdral 2 A kereskedelmi akadémiával szemben. HORVÁTH GYULA: FENYŐ SÁNDOR. Egyes számára: helyben 4 kr. vidéken 5 kr.^ Négy nap. Holnap megtudja a görög király, hogy még négy napig gondolkozhatik afölött, vájjon önkéntesen, avagy akarata ellenére szíveskedik Krétából visszahívni vitéz hadait. A görög és török hadakozó felek is alighanem érzik, hogy vitézkedésüket záros határidő alatt be kell fejezniök és éppen ezért kettőzött dühvel támadnak egymásra és a mai táviratok ütközetek, holtak és sebesültek, gyújtogatások és vérengzések hírét hozzák. Azt hisszük, hogy a krétai kalandnak egyelőre utolsó jelenetei ezek. Nem is izgatják már föl az európai közvéleményt, hiszen a krétai ügyet, közös egyetértéssel sikerült oly lokális bajjá leszállítani, mely körülbelül olyfajta aggodalmat okoz, mint az Indiában dühöngő pestis. Ha nem vigyázunk, reánk is baj származhatik belőle, de módunkban áll ezt megakadályozni. A mai nap fő eseménye, a nagyhatalmak követeinek megegyezése, a görög királynak átnyújtandó ultimátum tárgyában,teljessé fogja tenni a megnyugvást. A nagyhatalmak négy napi időt engednek a görög király hadainak az elvonulásra. Ha ez meg nem történnék, az általunk már tegnap közölt orosz félhivatalos jegyzék elég felvilágosítást nyújtott arról, mi vár a görögökre, akikről nem tudjuk feltételezni, hogy szembeszállva az összes nagyhatalmakkal, melyek egy újukkal is össze tudnák lapítani, Leonidás hősi példáját akarnák követni. A mai nap eseményeiről következő távirati értesüléseink szólnak:Róma, február 28. A «Stefani ügynökség» jelenti Kaneából mai kelettel. Tegnap Bethymnótól egy órányira a muzulmánok és keresztények összeütköztek. A harczra, mely egész nap tartott, hir szerint a keresztények adtak alkalmat. A muzulmánok visszavonultak. A jelen volt két század török katona nem avatkozott bele a harczba. Róma, február 28. A Stefáni ügynökség jelenti Londonból: A konstantinápolyi nagykövetek és az athéni követek immár megegyezésre jutottak a török és görög kormányoknak átnyújtandó együttes jegyzékre nézve. Valószínűleg holnap nyújtják át a jegyzékeket. Megerősítik azt, hogy az Athénben átnyújtandó jegyzék Görögországnak négy napi határidőt ad hajórajának és csapatainak Krétából való kivonására. London, február 28. A Reuter-ügynökség jelenti Kaneából: A zsidó lakosság nagy tömegben hagyja oda a várost. Fegyveres muzulmánok vonulnak folyton a városon keresztül. A kormányzó állítólag még azután is, hogy a tengernagyok proklamáczióját közzétették, amely az ellenségeskedések megszüntetését követeli, muzulmán önkényteseket fegyverrel látott el. Ezek a rendes csapatokkal kivonultak, hogy a keresztény helységeket megtámadják, amely alkalommal összeütközésekre került a dolog, melyekben mindkét részről többen elestek. A muzulmánok visszavonulásuknál több keresztény birtokot felgyújtottak. Az állomáshajók parancsnokai a kormányzónál tiltakoztak. Kánea, február 28. (D. u. 3 óra.) A Havas-ügynökség jelenti, hogy Herakleion előtt újabb harcz volt a törökök és a Koraska kapitány vezénylete alatt álló felkelők között. A keresztényeket visszaverték. A törökök megtartották állásaikat. Malaxában Trikalaria fölött a keresztények a törököket körülzárták; utóbbiaknak több nap óta nincs élelmiszerek. Káneából a törökök nizamokkal mentek oda, hogy a körülzártakat élelemmel ellássák. Összeütközés történt, melynél több török és nizam elesett. A sudai öbölben horgonyzó török fregatt két ágyúlövést tett a felkelőkre, azonban az idegen hajók parancsnokainak rendeletére a tüzelést a fregatt beszüntette. Az élelmiszereket vivő törökök kénytelenek voltak visszafordulni. Az ostromlók és ostromoltak közötti harcz tovább folyik. Trikalaria és Marokaro községeket basibozukok felgyújtották. Kánea, február 28. Egy órányira Káneától reggeli hat óra óta áll a harcz görögök és basibozukok köözött. Nerokufu és Trikalaria községek lángban állnak. A török sebesülteket Kánaába szállítják. Egy görög csapat a szomszédos községek védelmére ment. Paris, február 28. Hiparasa. — Monológ — írta: Jókai Mór. Színhely Athenae: araeopag. SZEMÉLYEK: Alcabiades. Hipparasa, neje: Arckonok: Pierit és Here (Juno.)] Arthemis (Diana.) i márványszobrai. Pallas (Minerva.) J Archon. Miért hivattad össze az araeopagot ? Hipponieus leánya, Hiparasa. — Sokat add, miért idézteted elénk, Alcmeonida Alcibiadest? Hipparasa. Dicső nagy archonok! Engedjetek Lélekzetet vennem; — mert amiket Elmondani sértett szám ösztönöz. Az mind nagy és súlyos és hosszú lesz. — Hozzád fóhászkodom, oh Here! Istenek Anyja, aki férjednek, a nagy Zetisnek Készpénzül vetted, hogy Pallas leánya Az ő fejéből született Hephaistos Pörölycsapásitól. Egész kosztümében Sisakkal és korsettel, parazollal London, február 28. Mint a Reuter ügynökség Szalonokiből jelenti, ide a portától parancs érkezett, mely 72 reclif zászlóaljnak a görög határra való küldése megsürgetését rendeli el. Egész divat szerint. — Egy szót se szóltál. De egy csodás virágot megszagolva, Annak teremtő erejétől. Viszontajándékul adád Zeusnek Arest, a harczok véres istenét, — — És hozzád, szűz .artemis istenasszony, Ki legelőször férfihomlokot Szarvasaganccsal diszitél — Actaeonnál, Segítsetek olympi ihletéssel! — Mert mondhatom nektek négyszem között (S ti asszonyotok vagytok, megértitek); Hegyes Olympnak minden isteni Együtt és összeséggel soha annyi Latorságot el nem követtenek, Mint az én férjem, Alcibiades. «Céhes táblája» volna a nevem, Ha kedvesei számát tartogatnám. «Ephemerides» — Ialendáriom, Ha a nevük mind sorba följegyezném. Maga sem tudja, hányszor vétkezett, Hisz az neki mindennapi kenyér. Mered tagadni? — Egész alphabet Ha elszámlálom, kikről én tudok: «Arsinoe, Biblis, Cyrene, Diadora, Elpinice, Phyllis, Glycere, Helena, Izméne, Yocasta, Latona, Mylitta, Nephele, Páphia, Rhodope, Salmacis Thais, Viviana, Xantippe és Zoe». A Havas-ügynökség jelenti Kánaából: Vassos ezredes megígérte, hogy a selinói fölkelőknél közbenjár, hogy a felkelőktől elzárt mohamedánokat családjaikkal együtt akadálytalanul szabadon bocsássák. Aggodalommal tekintenek itt az eredmény elé, mert a közbenjárás visszautasítása represszáliákat idézhetne elő. A hajóparancsnokok ultimátumára a felkelők Reineck görög tengernagy utján Canevaro olasz tengernagynak választ küldtek, melyben kijelentették, hogy Kréta és a porta között minden kötelék megszakadt. Más megoldás már nincs és Kréta lakossága nem fogadhat el mást, mint a Görögországgal való egyesülést. fia mindegyiktől egy gyűrűt viselne, Egy íz nem látszanék a két kezéből.... S ez kérem, archonok, csak kivonat. Csak a javát szemeltem ki, kiket Méltó felemlegetni: — a csinosokat._ De hát a rücskösök! Szent Aphrodite! Hisz egy nőnek legnagyobb sérelem Ha azt kell mondani: «milyen a pofa!» Ugyan jól járt Medúza, hogy fejét Levágta Parseus, mert hogy ha élne, Elcsábította von’ Alcibiád! A Hárpyák, az Eumenidák Nem biztosak, hogy el nem szökteti. Nem hányom a férjem szemére azt, Hogy egy királynét (Lakedaimon Királyának nejét) elcsábított. A szegény Akis király baja ez: S ha ő belenyugszik, hát, én is úgy. Az ilyen vétek virtusszámba megy. Szegény Timéa! Leotichodes Mamája, majd jól megszenved ezért . Alcibiád fiát, ha egyszer Spárta királyi székre emeli, Alcibiade nője, Hipparasa királynénak képzelheti magát. Ezt hát bünül be sem tudom neki. Köszönöm, uram, ezt a koronát. Még amiatt sem emelek panaszt. Stösi számait & @ olsfcsii«