Magyar Hirlap, 1897. március (7. évfolyam, 60-90. szám)

1897-03-01 / 60. szám

* Paris, február 28. At Havas-ügynökség Kánaából jelenti mai kelettel. A Krétán felállítandó nemzetközi csendőr­­ség organizálására alakult bizottság ma délelőtt ülést tartott, de határozatot nem hozott, úgy hír­lik, hogy a montenegróiak félve, hogy fizetésüket nem kapják meg, szolgálataikat beszüntetik és hogy valószínűleg elbocsátják őket. Budapest, február 28. Uj államtitkár. A Pol. Ért. czimü kőnyomatos ma jókedvében azzal a tréfával kedveskedik olvasóinak, hogy a belügyminiszter az intendánsi állást politikai államtitkári jelleggel akarja felruházni. A mi értesülésünk szerint a miniszter még tovább is akar menni és a tenoristákat miniszteri tanácsosi, a basszis­tákat osztálytanácsosi, a baritonistákat minisz­teri titkári czímmel és jelleggel akarja felru­házni. E rangfokozatban a balletnövendékek volnának a díjtalan segédfogalmazó gyakor­nokok. A debreczeni f­üggetlenségiek. A deb­­recseni függetlenségi és 48-as párt ma tartott ér­tekezletén kimondotta, hogy a Kossuthékhoz csatla­kozik. Az értekezleten Ihaly Kálmán, Kiss Albert, j Rigó Ferencz és Rátkay László országgyűlési kép­viselők is jelek voltak. A határozatról táviratban ér­tesítették Kossuth Ferenczet és elnökké Szunyogh Bertalan földbirtokost választották meg. A főrendiház márczius hónap 5-én, pén­teken délelőtt 11 órakor ülési ülést tar. A korcsmáros­i anyakönyvvezető. Apátfalváról azt írják, hogy ott a korcsmárost nevezte ki anyakönyvvezetővé a belügyminiszter és az anyakönyvi hivatal a korcsmában van. Ha néppárti belügyminiszterünk volna, aki kompromit­tálni akarná az új házassági törvényt, az sem cse­lekedhetnék különben. Ily korlátoltságra valló intéz­kedésekkel sikerülhet lejáratni az uj rendet és a legkevesebb, amit a belügyminiszter úr tehet, az, hogy azonnal intézkedjék e szégyenletes állapot megszüntetése iránt. Apponyi Albert gróf esküvője, Apponyi Albert gróf holnap vezeti oltárhoz Bécsben menyasszonyát Mensdorff-Pouilly Klotild grófnőt, az osztrák arisztokráczia népszerű CrocZo-ját. — A grófi család házi kápolnája, ahol az esküvő végbe fog menni, aligha látott még falai közt ilyen nászmenetet, amelynek tagjai nagyobbára magyar díszruhában fognak pompázni. A menyasszony — magyar díszruhában esküszik örök hűséget vőle­­gényének. MAGYAR HÍRLAP A grófnő mennyasszonyi ruhája pompás darab. Fehér duchesse imperiálból készült, hosszú, három méteres uszál­lyal. Az igazi csipkékből össze­alko­tott derék, drága ereklyéje a grófi­ családnak. Az uszály szélét mirtusokból és narancsvirágokból való guirlande szegélyezi, magyar motívumokkal. A magyar viselet jellemző alkotórésze: A kötő, mesteri összeállításban simul a ragyogó toilletthez. A karo­kat szintén csipkék övezik. Érdemes a megemlítésre, hogy a csipke-garnitúra 10.000 forint értéket kép­visel. A menyasszonyi fátyol á la village föltűzve, szabadon hagyja az arczot, hátul pedig leér egészen az uszályig. A menyasszonyi koszorú mirtusokból és narancs virágból készült, egészen magyar módra fonva, úgy, mint azt a magyar uriasszonyok viselik. A menyasszony egyébként is egy csomó új, gyönyörű ruhát hoz magával és pompás fehérnemű készletet, remek hímzésekkel és C. A. monogrammal. Az ágynemű legnagyobb része rózsaszínű, az a menyasszony kedvencz színe. Érdekes, hogy az asz­talkendők négyszög alakúak, hanem a francziaországi divatnak megfelelően, hosszúkásak. Íme, mielőtt még ő maga ide jönne, ruháival és berendezésével máris ismerősek vagyunk. Apponyi Albert gróf természetesen dísz­­magyarban esküszik, impozáns termetéhez pompásan fog illeni a mente, fején a kalpag. Szicziliában hogy viselkedék. Veszta szüzek szeplőtlen templomát Hogy változtatta Vénus templomává, Hogy Thráczia és Paphlagonia Városiban milyen botrányt csinált: Szoknyában járt! Hosszú biborszoknyában, Minőt csak babyloni adelérák Viselnek, — és világos­ virradatig Tánczolt, ivott a kecskelábuakkal, Faunokkal, pánokkal czimborázva, — Midőn Pelloponesba elbocsátám, Hogy hitvesi hűségét biztosítsam, Egy szál hajam bevarrtam tűhegyével Magamszövött patyolat ingibe (Ezt igy taniták nékem delphicák) Meg is került, megvolt az inge is, S a hajszál is bevarrva a szegélybe, Csak, hogy az én hajam koromsötét S amit visszahozott, aranyveres. — De hát ezek még mind magas bűnök, Amikkel egy hitves még kérkedik: —Az én uram ilyen kapós !< — No lám ! De hát halljátok meg ez esetet: Nem régiben a rabnőm, a szakácsnő Sütőteknője előtt összerogy: A kakodaemon szállta meg bizonynyal, Aki rendes katonaság híjában Szakácsnéinknak udvarol. Én, hogy el ne romoljon a kovász, Neki gyürkőzöm vállig, bedagasztok, S amint dömöczkölöm a zsemlyetésztát, Egyszer csak csókot érzek vállamon, Bosszúsan hátranézek: hát ki ez? Alcibiades férjem áll mögöttem. Megcsókolá (orczátlan!) a szakácsnőt. Mert hisz nem tudható, hogy én vagyok. — Szálljak-e még alább ? Akartok-e Pirulni tisztes archonok? Emlékezetbe hozzam a hires hierodulát ? A rőthajú Lyciscát Abydosbul ? Ki itt az Orpheusról czimezett Amphitheátrumban szerénykedék Lábujjhegyével férfisziveket Rugdalni a galach­a tejutig. Nem az történt-e szép csillagos Nyáréjen, hogy előadás után Az athéni arany fiatalok, Kifogták a lovakat kocsijából, Maguk ölték a hámot vékonyukra S úgy vontaták haza a pantomimát. Kocsis volt a bakon Alcibiad! Nem ily quadrigát hajtott Phaeton! Archonok (fejüket csóválják), oi moi! 1897. márczius 1. A sze­retet önmegmérgezése. — Autointoxikáczió. — Vagy tiz esztendővel ezelőtt — ambicziózus orvosok már akkor is baktériumokat kerestek min­denfelé, akárcsak most — Bouchard franczia orvos némely betegségek és betegségi tünetek keletkezésére nézve egy új teóriát állított, azt bizonyítván, hogy sok esetben nem, miként gyanították, baktériumok mérge, hanem olyan méreg okozza a megbetegedés, amelyet az emberi szervezet maga produkál. A szer­vezet, Bouchard szerint, úgy egészséges, mint beteg állapotában egy valóságos vegyészeti laboratórium, amelyben különféle mérges anyagok egyfolytában ter­melődnek, lerakódnak és kiküszöbölődnek. Ha eme mérges anyagok eltávozása a szervezetből valami okból akadályozva van, vagy ha a rendesnél nagyobb mennyiségben képződnek és a test valemely helyén lerakódnak, beteg lesz az ember. Tíz év telt el azóta, hogy Bouchard új teó­riáját felállította, de a baktérium-hajszoló orvostársai nem igen értek rá vele bővebben foglalkozni s azok csak most, mikor Albu berlini orvos kutatásai telje­sen igazolták a franczia orvos nézetének helyessé­gét, kezdenek érdeklődni iránta tudományos körök­ben s nap-nap után jelennek meg az orvosi szak­lapokban új közlemények az antointoxikáczióró, mely által a betegségek egész sora keletkezik. A mérget, amel­lyel a szervezet önmagát meg­­mérgezi, az anyagcsere némely bomlástermékei szol­gáltatják. A tápanyag gyanánt bekebelezett fehér­nyék a szervezetben tudvalevőleg bonyolult vegyi átalakuláson mennek át Eme kémiai proc­esszus által a fehérnyék felbontatnak, számos új termékek képződnek belőlük, melyek részben a szervezet el­használódott alkatrészeinek pótlására használtatnak, részint pedig mint e czélra alkalmatlan anyagok a testből kiküszöbölődnek. Ez utóbbi anyagok, mint az anyagcserének végleges produktumai, a szervezetre káros hatással nincsenek és víz, szervetlen sók és más egyéb egyszerű szerkezetű vegyületek alakjában a veséken, tüdőn és bőrön át hagyják el a testet. A fehérnyéknek az anyagcsere alatt történő szétbomlása alkalmával azonban képződnek olyan anyagok is, melyek a szervezetre mérgezőleg hatnak. Ilyen mérges anyagok: a kreatin, czisztin, szőlőczukor tejsav és még számos más olyan vegyület, melynek a végleges bomlási termékeknél bonyolultabb vegyi szerkezete van s amely valamilyen okból már nem alakulhatott át vízzé, sóvá. Az anyagcserének eme közbeeső termékei ép szervezetben is képződnek, de csakhamar átalakulnak ártalmatlan anyagokká s csak igen csekély mennyiségük marad meg mér­gező alakjában s ez is az anyagcsere végleges bom­lási termékeivel: a vízzel, sókkal együtt hagyja el a szervezetet, anélkül, hogy annak ártalmára lett volna. Ha azonban valamilyen működési zavar miatt az anyagcsere rendes lefolyása gátolva van, ezek a mérges anyagok oly nagy mennyiségekben képződ­nek és halmozódnak fel, hogy aztán már úgy hat­nak a szervezetre, akár a leghevesebb méreg. De nemcsak a táplálék gyanánt a szervezetbe vitt fehérnyék szétbomlása alkalmával jönnek létre ezek a mérges anyagok, hanem képződnek azok az izmokat és idegeket alkotó fehérnye szétesésekor is, mely fehérnye-bomlás az id­ő-izom anyagának foly­tonos elhasználódása következtében egyfolytában tart. A fizio­lógusok épp e bomlási anyagoknak mér­gező hatásából magyarázzák ama sajátságos fáradt­sági érzést, mely tartós testi munka után az embert elfogja. Az izmoknak túlságos megerőltetése követ­keztében ugyanis, az­ őket alkotó fehér nyeranya­­gok gyorsan elhasználódnak és szétbomlanak, a fel­halmozódott bomlási anyagok mérgezést okoz­nak az izmokban, amelynek következménye a fájdalommal járó fáradtsági érzés, mely pihenés után ismét eltűnik, nyilván azért, mert a vérhullám elso­dorta a mérges anyagokat arról a helyről, ahol azok fölhalmozva voltak. Ugyanígy magyarázzák az álmot is. A testi és szellemi munkával járó anyag elhasz­nálódása után a bomlási termékek a vérben felsza­porodnak s az agyhoz vitetnek, amelyre mérgezőleg, kábítólag hatnak s e hatás következménye az az ön­tudatlan állapot, melyet álomnak nevezünk. Az autointoxikáczió tehát nemcsak patologikus, hanem fiziológikus állapotoknak, a fáradtságnak és az álom­nak is az előidéző oka. Hipparasa: De most a végső terhelő tanút idézem, archonok, eletek: ime Látjátok rajtam ezt a chlamyst? — No ugy­e Pompás darab! — Tudjátok, hogy miből Van szőve? Lenből? — vagy csalánból? — oh nem, Nem Indián termett selyemfonálból. Ez egy basszus-szövet, melyhez való Fényes sörényt csak a tengerfenék Nemes kagylója termel: — ritkaság! Ilyet királykisasszonyok viselnek. Tapintsátok meg, úgy Ítéljetek. Felséges Pallas! Aki a szövés Művészetének istennője vagy­ . Nézd! És becsüld meg: vakmerő Arachne Vesztére szőtt versenygő fátyola E­chlamys mellé téve, nemde kapcza? Hát még a hímzés rajta ! Szinarany, Mely rózsaszínben ég, mig az ezüst Azúrkék. Perzsa mágusok nagy titka ez. S e gyöngyök itt, amelyek chlamysom Csücskéin ránczot huzva, függenek, Meleagiina margari­tfera Csodás termékei: nagy ritkaságok. Ez a chlamys (már megbecsültetem) Királynék között is megér egész

Next