Magyar Hirlap, 1898. október (8. évfolyam, 271-301. szám)

1898-10-01 / 271. szám

­ Thun Bádeiu­el kor­iy^Vtri Aüszti mag­ Impnlle­zésnek. Az utolsó terminusra tehát ezt tartotta fenn a magyar kormány szá­mára. Hogy a magyar miniszterel­nök ma határozottan dezavuálta Thun grófot, kétségtelen. Amit mon­dott, nem a szavak fontosak benne, ha­nem az ingerült hang. E hang, s a kvóta emelésében való megegyezés meghazud­tol­ása nyílt vallomása a magyar minisz­­/'■ : 1 : 1' ismeri osztrák kolle­rem az osztrák ibolázni és a nem az osztrák c triók elvével vissza­*­ ■ : 1* gyezési java ■' okát. kormányra lépett, a atékából maradt ki­ll , alkudozásokon : í szűrni. A magyar mek ellene szegült. Thun­nya aztán semmit sem tett a ki­­s javára, csak újabb és újabb ha­­ihzott ki, hogy majd addig csi­­n­­tán látni perfid­uió­­­i, parlamentáris vissza a kiegyezést síria számára uj, Ausztriának sok­­t akar erősza­­k­ támogatására ■­zt a magyarok táborba hozza más, Thuné is dmény Magyar­on ugyanaz, ország ellen. Ve­­miniszterelnök, ki tlső órákig hite­­t nyújtott be a elfogadtatni esze szövetkezik parla­gi, egyedül azért,­­m­­i­nt lehetetlen szi­­lizonyosan tudja Thun kormány most a váló idő alatt kellene kiegyezést, vagy ;ve tor ■arc. z őszi ’gálát em volt ( ÜGg Y &magyar kor íváczióba sodora. F a magyar jut­ott, mert rá 1­ereszti­l virít]i vág; az önálló berendezi­­ Üti hinni és Bécsb ■AQYAS2 HIRLUF 1898. oki”­­ * ■ * ORSZÁGGYŰLÉS Szakállas, tekintélyes urak játszák a kedves társasjátékot: künn a bárány, benn a farkas. Az ellenzék a farkas, a kormány a bárány, — ez fut a körön kívül, amaz belülről igyekszik a nyomába. És ez így folyik már napok óta. A kormány óvatosan tér ki valamely ér­demleges napirend megállapítása elől, mert akkor a kiegyezésre vonatkozólag nyilatkoznia kellene. Az október 8-iki terminus még távol van, — addig hajójával a nyilt tengeren akar operálni, mert a magyar obstrukczió Scyllája s a német ellenzéki taktika Charybdise közt nem szivesen vitorlázik át. De minden oldalról erre szorítják, — vitorláit nagy mesterkedéssel kénytelen for­gatni. A mai ülésen a kegyeletes törvényjavas­lat harmadszori olvasása után került a sor a napirend megállapítására. Az ellenzék már előre gúnyos mosol­­­lyal fegyverkezett fel,­­ a jobboldalon némi idegesség volt észlelhető. És megérkezett a napirend: alelnök és pár bizottsági tag választása. Az ellenzék gúnyosan kaczagott fel, s Folónyi sietett az elnököt aziránt meginter­pellálni, hogy váljon az alelnök választását nem tűzik-e majd ki egy külön c czélra egybe­hívandó ülés nap­i­endjére. Midőn pedig Szilágyi félreértését eloszlatva felvilágosította, hogy ezt is holnapra tűzik ki, a parlament kijátszásának vádját dobta Bánffy felé. A kormány — úgy­mond — az önálló gazdasági berendezkedésre vonatkozó intézkedések létesítését akarja az­által lehetetlenné tenni, hogy terveit eltitkolja s a parlamentet tétlenségre kárhoztatja. Kossuth is megbotránkozással szól a parlament idejének elpocsékolásáról. Majd Apponyi áll fel szólásra s az osztrák kormány tegnap nyilvánosságra jutott kvótaemelési nyilatkozata tárgyában Bánffy báró miniszterelnököt szenzácziós kijelentésre indította. E két beszéddel, valamint Floránszkynak a miniszterelnök kijelentéséhez fűzött fejtege­téseivel lapunk, más helyen foglalkozunk. A Ház a napirendet megszavazta. Az ülésről szóló részletes tudósításunk ez: Elnöki előterjesztések. Elnök: Bemutatta Jakabffy Imre, a megye hermányi választókerületében megválasztott országgyűlési képviselő meg­yét; bemutatja: Érsekújvár város több Crausz István, — és Egyházasfalu, Gogánfa és Dasztifalu. Ujkér község lakosainak Pader Rezső két tál beadott kérvényeit a földadó leszállt , tőzsdeadó behozatala iránt. Provizórium az ujonczjutalé Fejérváry Géza báró honvédelmi T. Ház! Az 1889. VI. t.-cz. t. i. a véder törvényczikk 11. §-ának első bekezdése a;, re: hogy úgy a közös hadsereg, mint a honvédség­­ jutalékának változatlan meghagyása, fölén­­e leszállítása iránt a kormány 10 éven bérl ■ javaslatot előterjeszteni. Van szerencsém tehát törvényjavaslatot előterjeszteni, hogy az 1. • . ezen ujonczjutalék változatlanul hagyassal Kérem a t. képviselőházat, méltózt­­ •­­törvényjavaslatot előzetes tanulmányozás­i fe­l­tétel végett a véderő-bizottsághoz utasitan kinyomatása és szétosztása iránt iitézve jegyzem egyúttal, hogy az 1899-ik évben illetőleg megajánlandó újonczjutalékról . vényjavaslatot a legközelebbi napokban fogom terjeszteni. afro­ bivv­­alamint selő ál­idei: d­es A képviselőház ülése szeptember 30-án. — Délelőtti 10 órakor. — Elnök: Szilágyi Dezső. Jegyzők: Molnár Antal, Nyegre László, La­katos Miklós. A kormány részéről jelen vannak: Bánffy Dezső báró miniszterelnök, Erdély Sándor, Lukács László, Fejérváry Géza, Wlassics Gyula. Hitelesítették a múlt ülés jegyzőkönyvét. Uj viczinálisok: Dániel Ernő báró kereskedelme Van szerencsém hét jelentést beterjeszte­­ a körmend—németujvári gőzmozdonya helyi&d&kw vasút engedélyezése tárgyában, továbbá a áz i . majsai helyiérdekű gőzmozdonyu vasút ergede­­­zése tárgyában, a benistye—prandanovi. ■ helyiér­dekű keskenyvágányu, gőzmozdonyu va­ •­ engedé­lyezése tárgyában; az ó-becse—újvidék—litrii b. é. gőzmozdonyu vasút megtörtént engedély-vise­ll­ tár­gyában; a zsibó—nagybányai h. é. góz rá­ y.... vasút engedélyezéséről; a Székesfehérvár á ’ b é. gőzmozdonyu vasút engedélyezéséről és, _ a margitta—sz­lágysomlyói h. é. gőzmozdony u ü.x 1 engedélyezéséről. . Kérem a t. Házat, méltóztassék elrpuV, hogy ezen hét jelentésem kinyomassék, szétosztik és előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi biz." hoz utasittassék. ..zt Törvény a királynéról. Következik az Erzsébet királynéról szóló­­ tö­vényjavaslat harmadik olvasása. A Ház a javaslatot egyhangúlag elfogad­ja" Vita a napirendről. Elnök: Következik a holnapi ülés nat­­ in^.’ jének megállapitása. Erre nézve a Ház koráb . ffy­ ha­tározata fonalán javaslatba hozom, hogy a 10 órakor tartandó ülésen a Ház töltse­ az alelnöki helyet és válas­sza meg a ko­ K­ező bizottsági tagokat: a földmivelésügyi bizottsá,ztó; a számvizsgáló bizottságba és a közlekedésügyi bi­ott­­ságba egy-egy tagot. Elfogadja a Ház ? (Igen,­ Polónyi Géza: T. Ház! Én a magamr­essről a proponált napirendet — nem munkarenum­ás­an szó — elfogadom, csupán néhány rövid r gy* zést akarok most itt koczkáztatni. A kép' -ház :-----"---------------------------—^----——i P‘ üa­ban, de a baljóslatokból még nem teljesedett be egy sem. Sőt ellenkezőleg, Blandin papa oly lelkiismeretesen tartotta meg az ígéreteit, hogy szinte terhünkre kezdett válni. Például a Szultán kutya egyenesen kiállhatatlan volt. A háznak éber őre minden éjjel háromszor is neki fogott az ugatásnak és rettenetes üvöltö­zést vitt véghez a kertben. Rémülten ébredtünk föl a vad zajon­gásra. Az első alkalommal azt hittem, hogy valami idegen akar behatolni a ház kapuján, mert az ugatás mintha ebből az irányból hangzott volna. Fölugrottam, kinyitottam az ablakot és kinéztem; a tolvaj, úgy látszik,meg­ugrott az ablaknyitás neszére és a kutya is elhallgatott. A tizedik napon panaszkodni kezdtem a háztulajdonosnál. Blandin papa azt mondta, hogy majd kitalál valamit, hogy a biztonság is meglegyen, és az éjjeli nyugodalom se zavar­tassák meg. A kutya a következő éjjelen csak­ugyan bámulatos figyelmet tanúsított, és gon­dosan óvakodott a zajos kitörésektől. A har­madik éjjelen azonban mintha már nem tudta volna tovább magába fojtani a lármás szenve­délyt; ilyen irtózatos dühvel eddig még nem ugatott soha. Fölijedtem az álmomból, és tisz­tán hallottam, hogy a kutya körös-körül fut a kertben, mintha üldözne valakit. Elgondoltam, hogy talán valami gonosztevő akar bemászni a kerítésen, és a kutya most igazán a bizton­ságunkon fárad. Nem szóltam tehát semmit, hanem nyugodtan tűrtem a kellemetlenséget, utólag azonban kiderült, hogy Szultán csak valami macskára vadászott. Ennek a zajos macskavadászatnak még vagy négy éjjelen keresztül voltam álmatlan élvezője. Végre azután elfogyott a türelmem, és elhatároztam, hogy erélyesen föllépek. Azt mondtam Blandin papának, hogy én nem azért béreltem ki a házát, hogy folyton virras­szak benne. Ha tehát ő el nem hallgat­tatja azt a vadállatot, akkor én még a bérlet lejárta előtt kihurczolkodom, őt pedig bepör­­löm kártérítésért. Ismervén az emberem zsu­goriságát, meg voltam győződve róla, hogy inkább megeszi a Szultán kutyát, semhogy fizetnie kelljen. Amikor Blandin papa belátta, hogy én nem hagyom magamat és végletekig viszem a dolgot, akkor beadta a derekát és csak ennyit mondott szomorú hangon: — Ma éjjel, ha majd megint meghallják a Szultán hangját, nyissanak ablakot és néz­zenek ki . . . id­dig ne csináljon kérem semmit, mert úgyis kárbaveszett fáradság lenne . .. Két óra lehetett éjfél után, amikor mély morgásra ébredtünk, mely csakhamar a leg­­veszettebb ugatásba csapott át, és kísértetiesen tört elő a kert mélyéből. Ablakot nyitottunk és kinéztünk, de nem láttunk semmit, mert korom sötétség volt. Lassankint közelebb-köze­­lebb jött az ugatás, és a kerítés mellett egy sötét alak húzódott végig. A folyton gató alak azonban olyan magas volt, mintha" tárni igen nagy kutya a hátulsó két lábán járt­». . . . Egyszerre csak egy ember ugrott az előtérbe és azonnal futásnak eredt — az uga­tás pedig egy pillanatra megszűnt, de azután megint csak elkezdődött. Óh mily félelmes volt ez a bősz lárma a sötétségben! Az ugatás folyton nyomában volt az embernek, aki majd a kerités mellett szaladt, majd az­ állya­kunk alatt rohant el, majd megint r'ji%i ujjain futkosott össze-vissza, azonban ’ sorl­ v figyelmesen néztük a dolgot, valami kutyal­­nyomát sem láttuk sehol. Eleinte rém­­ c­nek látszott az eset, de csakhamar nevt­gessé vált! Nem volt ott kutya egy csi hanem maga az ember volt az, aki £ A és üvöltött, mintegy megbolondult sakál ház, azonban elfáradt a mulatságban, oda, itt ablakunk elé és levett kalappal kérdé­­em — Hát igazán nem ismertek meg ?W"' . Egyszerre kiáltottuk a feleségemmel:' , — Blandin papa! — Bocsássanak be... hadd mondom meg az okát... Ajtót nyitottunk és az előszobában •* ültettük a háziurunkat. Blandin papa pedig mondá: " Magam vagyok az a bizonyos Szul­tán ... tudják, kérem, a kutyaadó nagy .. . hát minek fizessem . .. F^rw’ " tóttá: Odd.

Next