Magyar Hirlap, 1899. április (9. évfolyam, 91-119. szám)
1899-04-01 / 91. szám
4 A templomnak körülbelül 32 méterrel való feltolási költségét 126,000 forintban állapítja meg a tervező. Ennél a számításnál azonban az egész építménynek körülbelül 1 méterrel való felemelését is tekintetbe vette, mert a templom emelés nélkül a négy emeletes bérházak frontjában igen alacsony külsővel bírna. Az eltolás költségeihez még az új alapozás költsége számítandó, valamint egy méter magas kőlábazat felfalazása, a templompadlónak újból való elkészítése és egy ideiglenes fapadló készítése, hogy a tolás tartama alatt az istentiszteletek megtarthatók legyenek, és a templom ez idő alatt is zavartalanul használható legyen. Az új építmény hátsó oldalán apsist (hátsó félkörű fülke), a főkapuzatnál pedig nyílt csarnokot tervez. Az alapoknak újból való elkészítése portland clement falazatban körülbelül 19,000 litot tenne ki. Úgy hogy az eltolás tulajdonképpeni összköltsége 145,000 frttal számítható. Miután a tempom oldalfrontjait majolikával burkolná és az előbb említett toldalékok szintén kívánatosak, még ezek költsége is figyelembe veendő; ez utóbbiak azonban teljesen a gazdagabb vagy egyszerűbb díszítési vagy szerkezeti módhoz alkalmazkodnak. Krumholz megbízást kért a tervezet részletes kidolgozására s azt mondja, hogy tervét legföljebb százhúsz nap alatt tökéletesen végrehajthatja. MAGYAR HÍRLAP 1899. április 1 . Fortuna szekere. — Saját tudósítónktól. — A Fortuna aranybánya részvénytársaság, amely most harmadéve alakult meg s azóta többen csalódtak benne mint Kloudykeban, megakadt szekerét szeretné kihúzni abból a kátyúból, amelybe azt szédelgő vezetői lelkiismeretlenül belerántották. Mára volt hirdetve a szomorú sorsú vállalat harmadik, némi túlzott jóakarattal rendesnek nevezett közgyűlése. Ez elé az igazgatóság egy legújabb szanálási tervvel lépett, amelyet meg is szavaztak neki. Lévén a részvényesek szempontjából egészen mindegy, akár megszűnik a társaság, akár pedig a részvények lebélyegzése és új, elsőbbségi részvények kibocsájtása által egy-két évre meghosszabbítják a Fortuna életét. Amint a Fortuna mérlegének közzétételekor kimutattuk, az egész egymillió forintot tevő részvénytőkét elveszettnek tekinthetjük. Ebből a millióból a közgyűlés ma tényleg törölt is 600,000 forintot akkop, hogy minden részvény névértékéből hatvan forintot lebélyegeznek. A Fortuna-részvények névértéke tehát ezentúl csak negyven forint lesz, ami már inkább megközelíti valóságos értékét — a semmit. Az így leszállított részvénytőkét azután mindjárt 400.000 forinttal felemelték, mégpedig elsőbbségi részvények kibocsájtása által. Ezeket egy konzorczium veszi át, amely magát még nem akarja megnevezni. A mi értesülésünk szerint ez a konzorczium Farbaky István, Szájhely Gyula és Mandl Pál dr. országgyűlési képviselőkből áll, akik azonban mindössze a Fortunának 15 ezer forintra rugó adósságainak kifizetésére vállalkoznak s a négyszázezer forintnyi elsőbbségekért a fenti 15 ezer forinton kívül egyelőre csak 20 ezer forintnyi készpénzt áldoznak a tárnák műszaki berendezésére.. Ilyen körülmények között a vállalat ma megszavazott rekonstrukcziójának sikerében nem igen lehet bízni, amit csak azért tartunk szükségesnek megjegyezni, nehogy a csalódott részvényesek ismét hiú reményekkel áltassák magukat. " A Fortuna létezésében azonban minden esetre fordulópont a mai közgyűlés, amennyiben eddig csak szegény becsapott emberek pénze úszott el a Fortunán, most pedig egy pár jobb nevű ember akadt, akik nemcsak nevüket, de pénzt is áldoznak a feltámasztására. Erről a mai közgyűlésről részletes tudósításunk ez: A Fortuna aranybánya részvénytársaság ma délelőtt tíz órakor tartotta a Mária-Valéria-utczai Bristol-szállóban közgyűlését a társulat igazgatósága és felügyelőbizottságának harmadik üzlejelentése alapján. A gyűlést Huszár Kálmán elnök vezette. Elnök a közgyűlést megnyitja és jelenti, hogy a mai közgyűlésre 36-an 21,728 darab részvényt véleményeztek le. Megjelentek 32-en, akik 20628 darab részvényt 1482 szavazattal képviselnek — ennélfogva a mai közgyűlés határozatképes. A jegyzőkönyvet Pajor Sándor vezeti, hitelesítik pedig Steiner Miksa és Brüll Mór. Ezután az üzleti jelentést olvassa fel az elnök, amelyben a többi közt így szól az igazgatóság: A múlt év január 31-én tartott II. rendes közgyűlésnek előterjesztett jelentésben részletesen körülírt helyzeten, melyet az új igazgatóság maga előtt talált, két irányban igyekeztünk segíteni. Először is megkísértettük az alapítók által kinevezett első igazgatóságot, illetve annak volt elnökét, herczeg Batthyány-Strattmann Ödönt, ki igazgató társaival egyetemben a társaság czéget törvényszékileg bejegyeztette, mielőtt még Hammond Ed. a társaság bányájának műveléséhez szükséges gépeket és felszereléseket, épületeket és az elszámolás szerinti fenmaradt összeget, mint üzemtőkét összesen 249,875 forint értékben saját betéteként átadta volna, — a társaságnak és igy a részvényeseknek okozott kárnak megtérítésére rábírni. De miután ez nem sikerült, nevezetesen Batthyány-Strattmann Ödön herczeg,ki nagy nevén kívül egyetlen fillért sem áldozott az általa támogatni óhajtott hazai vállalat czéljaira, semmi hajlandóságot nem mutatott az alapító igazgatóság ténykedésének, illetve mulasztásának káros következményeit a hiányzó betét átadása által jóvátenni, ennélfogva kénytelenek voltunk ellene az illetékes budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék előtt az okozott kár megtérítése iránt a pert megindítani, mely a periratok befejezésével immár ítélet alá is terjesztetett. Reméljük, hogy a bíróságok nekünk fognak igazat adni. Egyidejűleg folytattuk a már folyamatban volt tárgyalásokat egy külföldi pénzcsoporttal, melyek azon reményre jogosítottak, hogy a csoport átveszi a Hammond-féle kötelezettséget és rendelkezésünkre bocsájtja a szükséges tőkét a bánya üzembevételéhez. Ezen tárgyalások azonban a kívánt eredményre nem vezettek. Sikerült azonban ahelyett egy hazai vállalattal a közgyűlés jóváhagyásának fenntartásával oly előzetes megállapodásra jutnunk, mely szerint ezen vállalat a társaság bányájának nagyobb mértékű feltárását, saját költségén eszközölni és ezek eredményéhez képest a bánya teljes üzembevételéhez szükséges tőkebefektetések kötelező megtétele iránt a társasággal a közlendő feltételek mellett szerződésre lépni hajlandónak nyilatkozik. Ha pedig az előmunkálatokhoz fűzött remények nem valósulnának meg, akkor nem marad más hátra, minthogy a társaság a bánya eladása után feloszlattassék. A felügyelő bizottság jelentése következett ezután, arról, hogy a társulat ügymenetét, valamint a lefolyt évre vonatkozó zárszámadásait felülvizsgálták és rendben találták. Ennek kapcsán pedig a mérleget is bemutatták, amely szerint a kiadások egyenlege mint veszteség együttvéve 54.011 frt 74 kr. A mult esztendőben pedig a bánya 2715 frt 94 kr. értékű aranyat termelt és értékesített. Liebstein Zsigmond mint részvényes beszól a jelentéshez. Ő, amikor részvényeit megvette, Hoitsy Pálban és Batthyányi-Strattmann herczegben látott biztosítékot. Rekriminácziókba bocsátkozni nem akar, csak azt kérdi: Kik vannak az ez idő szerinti igazgatóságban? Kik azok, akik a felolvasott jelentésért és mérlegért felelnek ? Huszár Kálmán elnök válaszképel sorolja az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjainak neveit. Igazgatók: Huszár Kálmán, Boér Béla, Hess Arnold és Palágyi Károly. Felügyelő bizottsági tagok: Kálnoki Henrik, Hoitsy Jenő és Grátzi János. Ezek mindannyian elég jegyzettek és a mult esztendőnek jelentéseiért felelnek. Okolicsányi Géza dr. azt kérdi az igazgatóságtól: aktívnek és fizetésképesnek tartja-e a társulatot ? Huszár Kálmán elnök erre felelve, azt mondja, hogy tekintettel a bányának 750.000 frtban elfogadott értékére, ez idő szerint a társulat aktív és így fizetésképes is. Ez az utóbbi eset azonban nem veendő olyan értelemben, hogy nyomban fizetni is tudna, mert a társulatot csupán 125 forint készpénzzel alapították, amely azóta sem növekedett. A többi természetben való betét volt, amely a bánya ingatlanában nagyrészt meg is van. (?) Okolicsányi Géza azt tartja, hogy a bányatársulat fizetni nem tud, tehát fizetésképtelen és igy ^ csődöt kell kérnie. Az aktivitás ellen is van kilógása, mert innen a távolból bebizonyítani nem lehet, vájjon a bánya megéri-e a mérlegben felvett összeget. A jelentést nem veszi tudomásul és a fel» mentvényt sem adja meg. A többi részvényes azonban Hess Aladár és Huszár Kálmán felszólalása után a jelentést tudó, másul veszi és a felmentvényt megadja. A további bányaüzem kérdésénél Huszár elnök jelenti, hogy egy konzorczium, amely magát ez idő szerint még megneveztetni nem akarja, hajlandó a társaság nagyobb mérvű feltárását saját költségén eszközölni és erre nézve szerződést kötni. A szerződés szerint, amelyet a társulat alaptőkéjének 800.000 koronára, a részvények névértékének 60 százalékkal való lebélyegzése által való leszállítása előzné meg, újabb 400.000 forintnyi elsőbbségi részvény bocsáttatnék ki, amelyet a konzorczium venne át. Ennek ellenében a konzorczium a bányatársulat 15.249 frt 27 kr. függő adósságokból álló tartozását fizetné ki, valamint kötelezi magát arra, hogy a helyes műszaki bányászat szempontjából a tárnát mélyíti, nagyobbítja és zuzómalmokat állít fel. Első részletkép 20.000 forintot fektet be és ha akkor a bányászat eredménnyel kecsegtet, akkor a tőke további folyósítása iránt is intézkedik. ■ Libstein indítványára az erre vonatkozó szerződés tervezetét nem olvassák fel, hanem előbb az igazgatóságot és felügyelőbizottságot választják meg, azt bízva meg az ügylet megkötésével. A közgyűlés erre a tavalyi igazgatóságot és felügyelő-bizottságot, miután az lemondott, mind újra megválasztja, ezt a konzorcziummal való szerződés megkötésével megbízza és nyomban az alapszabályokon tesz módosítást. Bérczi Sándor csodálkozásának ad kifejezést, hogy a tavalyi csekély 2700 forintos üzleteredménnyel szemben mégis találkozik konzorczium, amely oly nagy összeget öl be abba a bányába, amely a jelenlegi vezetés mellett alig termel valamit. Hoitsy Pál feleletkép rámutat arra, hogy bár a társulatnak zúzó malma nincs, mégis a költségek leszámítása után 2700 forintot tudott a bányából kivenni. Ez a bánya jövője mellett bizonyít. A bányát most két szaktekintély, köztük a selmeczbányai bányászati akadémia volt igazgatója megvizsgálta és ezeknek a kedvező jelentése alapján akar a konzorczium ez üzletbe belemenni. Huszár Kálmán végül Harsányi S. László ügyvéd panaszos levelét mutatja be, amelyben Harsányi bűnvádi feljelentéssel fenyegeti az igazgatóságot, ha neki 750 koronányi összegű részvényeinek árát meg nem téríti. A bányatársulat alapítása ellen és az abban résztvett herczeg és bárók ellen kel ki, akik a közönséget hangzatos szavaikkal lépre vitték. A közgyűlés a kérvényt, miután napirendre kitűzve nem volt, érdemlegesen nem tárgyalhatta, miután Boér igazgatósági tag kijelentette, hogy ő az alapításba nem folyt bele, a közgyűlés délben véget ért. A plébános sikkasztása. — Saját tudósítónktól. — Pozsony, márczius 31. A pozsonyi autonóm hitközség kegyúri választmányának múlt esti üléséről kiszivárgott adatok leírhatatlan hatást keltettek az egész város intelligencziájára. Havlicsek ugyanis nagybefolyású, ünnepelt fárisa volt a pozsonyi társadalomnak s szégyenével, amely most napfényre jött, borzasztó kellemetlenül érinti a lakosságnak éppen azt a részét, amely a magyarosodás ellen nyíltan dolgozott s amelynek Havlicsek valóságos bálványa volt. Havlicsek ezelőtt vagy tíz évvel még a magyarosodás hű sáfáraival tartott. A magyar párt segítette be őt a városi képviselőtestületbe, abban a reményben, hogy a nemzeti ügynek tántoríthatatlan, becsületes szószólója lesz ott is. A ravasz pap azonban nemsokára a faképnél hagyta a magyarokat, Pressburger Jagblatt ezjeri néppárti napilapot alapított, amellyel a klerikáis német programai mellett tört lándzsát. Pártjával minden liberális és