Magyar Hirlap, 1899. május (9. évfolyam, 120-148. szám)
1899-05-05 / 123. szám
1899 május 5 TANÜGY. — Az újvidéki gimnázium Jubileuma. Újvidékről táviratozza tudósitónk: Az újvidéki gimnázium fennállásának ma ünnepelték meg 25 éves évfordulóját. Az ünnepélyek sorát Csúszka György főpásztori elismerése nyitotta meg, ki Kopper apáthoz intézett kegyeshangu levélben Varga Mátyás hittanárt a kék selyemövvel tüntette ki. Délelőtt tedeum volt, melyet a városházán rendezett ünnepély követett. Délben 200 terítékes lakoma volt. — Polgáriskola Pécsett. Pécs városában eddigelé csak egy magániskola áll fenn. A közoktatásügyi miniszter utasította a megye tanfelügyelőjét Salamon Józsefet, hogy haladéktalanul tegye meg Pécs városánál a megfelelő lépéseket arra, hogy a magániskola községi jellegűvé alakitassék át. — Hülyék menhelye. A «Szeretet» testi és szellemi fogyatkozásban szenvedőket gyámolító egyesület képezhetlen hülyék részére menhelyet létesitett, melybe tizenkét ápoltat vettek fel. Ezúttal örömmel konstatáljuk, hogy az egyesület vezetősége a menházra tett múltkori megjegyzésünket megszívlelve, egy intézeti vezetői oktatói állást szervezett, melyet lehetőleg a hülyék ügyével foglalkozott tanítóval fog betölteni. — Fölvétel a paedagogiumba. A budapesti I. kerületi állami elemi iskolai tanítóképző intézetben a jövő iskola évben egy egész, kilencz félköztartásos hely és hat ebédből álló kedvezményes hely jön üresedésbe, a felvételért május 31-ig kell folyamodni. A polgáriskolai tanítóképzőben pedig a következő állami kedvezményes helyek lesznek betöltendők: a) a nyelv- és történettudományi szakcsoport első évfolyamán két egész, négy fél kéztartásos hely és hat, ebédből álló élelmezés; b) a mennyiség- és természettudományi szakcsoport első évfolyamán három egész, három félköztartásos hely és hat, ebédből álló élelmezés. A két szakcsoport bármelyikének első évfolyamára való fölvételért folyamodhatnak azok, kiknek elemi tanítói oklevelük, vagy legalább jó osztályzatú érettségi (gimnáziumi, vagy reáliskolai) bizonyítványuk van. a felvételért benyújtott és 50 kres bélyeggel ellátott folyamodványok az intézet igazgatóságánál (Budapest, I. ker., Győri út 9. sz.) legkésőbb ez év május hónap 31-ig adandók be, világos kijelentésével annak, hogy az illetők a fenti szakcsoportok közül melyikre óhajtják magukat fölvétetni. A közönség érdeke. A legporosabb város. Tekintetes szerkesztő úr! Engedje meg, hogy b. lapja utján a közönségnek emlékezetébe idézzem, hogy Budapest fővárosának egy köztisztasági bizottsága is van, melyet én inkább köztisztátalansági bizottságnak mernék nevezni. Szükséges, hogy e bizottság létezéséről írásban szerezzen az ember tudomást, mert különben nem hiszi el, hogy a világon van. A működésének legalább nagyítóüveggel sem lehet nyomát látni a főváros utczáin. Annyi a por és szemét mindenütt, mintha a tisztátalanságot külön vállalkozókkal hordatnák szerteszét, sőt több, mert a vállalkozók szokás szerint nem tennének ily lelkiismeretesen eleget kötelességüknek. Már most azt szeretném én tudni, miért nem öntözteti a főváros vagy annak köztisztátlansági bizottsága az utczákat? Mert hogy ezt nem teszi vagy legalábbis nem teszi úgy, amint kellene, arra legfőbb példa az az út, melyre tudtunkkal a legfőbb gondot szokás fordítani, mert az úgyszólván a főváros lukszusához tartozik. A Stefánia-útról szólok, mely egyetlen helye a fővárosnak, ahol még egy kis friss levegőt lehet színi, és amely még rogyásig teleépítve nincs, — noha már itt is adnak — nem tudni mi okból, mikor még annyi üres tér áll az építkezésre nyitva a főváros minden oldalán, — építési engedélyeket háromemeletes bérházakra. Hát ez az út olyan poros, hogy maholnap nem kocsikázni,hanem porfürdőt venni jelennek majd meg az emberek. Kérem tekintetes szerkesztő urat, ne tessék engem félreérteni. Nem óhajtom én, hogy a főváros azoknak az érdekében, akiknek kocsikázásra telik, túl nagy áldozatot hozzon a szegényebb osztály rovására. De mikor Budapest semmit sem tesz a szegényekért, tegyen legalább valamit arra, hogy a vagyonosokat, akiktől a szegényebb osztályok A MAGYAR HÍRLAP élni kénytelenek, ne riassza, ne szekírozza el a ö városból és ne kényszerítse arra, hogy akarvanem akarva külföldi fürdőkön keressenek szórakozást, üdülést. Más esztendőben azt szokták mondani: Nem telik az öntözésre, mert rengeteg pénzbe került a hóeltakarítás. Az idén hó sem volt, ami pedig volt azt otthagyták elolvadni,elpocsolyásodni az utczákon. Hát már most mért nem telik öntözésre, nemcsak a Stefánia-út, hanem általában minden út és utcza tisztességes öntözésére. Akármennyit gondolkozom, csak egy okot tudok találni: nyilván sajnálják a vizet, mert azt ivásra tartogatják. Pedig ezt rosszul teszik, mert ha a mi vízvezetéki vizünket elöntözik az utczákon, az utczáknak nem árt, ellenben ha megitatják a lakossággal, ez bizony-bizony megárt a lakosságnak. Tessék hát öntözni az utczákat és az utakat — néha a Stefánia-utat is — hadd jusson ebből a vízből több az utczáknak és kevesebb a lakosságnak. Tisztelettel K. L. NYÍLT-TÉR. A szerkesztőség e rovat közleményeiért nem vállal felelősséget. Dr. ÖDÖNFI MIKSA ügyvédi irodája május 1-től: 13365 Teréz-körut 33. sz. alatt létezik. Főfájást, szüntet gyorsan a dr. Budai-féle ..Kola pasztillák“ használata. E pasztillák erőt, energiát adnak a szervezetnek. — 1 doboz ára 1 írt. Kapható Budapesten a városi gyógyszertárban. Városháztér. 13 v KÖZGAZDASÁG. A vetések állása. — Hivatalos jelentés. — Ma teszi közzé a földmivelési miniszter jelentését a vetéseknek április 30-iki állapotáról. A gabonatőzsdén mára már számszerű adatokat vártak a bevetett területek nagyságáról és a várható termésről, a minisztérium azonban az idén nem siet a számokkal, hanem bevárja, amíg alaposan felbecsülhetik a tudósítók a remélhető termés mennyiségét. A mai jelentés ennélfogva még csak általános adatokat tartalmaz, amelyek azonban elég kedvezőnek mondják a mezőgazdaság jelenlegi állapotát. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot különben 1899. évi április 30-án a földmivelési magyar királyi miniszterhez a gazdasági tudósítóktól beérkezett jelentések alapján a következő volt: Április második felében az ország nyugati és keleti részeiben gyakori esőzések voltak, az Alföldön azonban szárazság és többnyire szeles, hűvös időjárás uralkodott. Egyes helyeken főképp zivatar, zápor és jégeső következtében a levegő éjjelenkint annyira lehűlt, hogy dér s itt-ott fagy volt, aminek káros hatását leginkább a gyümölcsösök, szőlők, sőt néhol a vetések is megérezték. Jégeső okozta károkról: Fejér, Pest, Baranya, Tolna, Zala, Sáros, Gömör, Szabolcs, Heves, Bács-Bodrogh, Liptó, Pozsony vármegyékből, fagykárokról pedig: Somogy, Nyitra, Pozsony, Trencsén, Hont, Nógrád, Abauj-Torna, Komárom, Zala, Pest, Bács-Bodrogh, Gömör, Háromszék, Maros-Torda, Heves, Csongrád, Tolna vármegyékből panaszkodnak. A szeszélyes időjárás folytán a növényzet egyenlőtlenül fejlődik. Ahol a csapadék nem hiányzott, ott a hűvös idő daczára is szép üdék és zöldek a vetések, viszont azonban ott, ahol már hetek óta tart a szárazság, nevezetesen Bács-Bodrogh, Torontál, Temes, Krassó-Szörény, Fogaras, Somogy, Tolna, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Csanád, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves vármegyék egyes részeiben a gabonavetések, főképp pedig a rozsok ritkulása és itt-ott a búza elmaradása, továbbá a tavasziak lassú és egyenetlen kelése és fejlődése már némi aggodalmat okoz. A kukoricza vetését és kelését is több helyen hátráltatja a száraz, szeles és hideg időjárás. A buza országszerte nagyobbára kielégítően, sőt helyenkint igen szépen áll; néhol tulbuja s itt sarlózzák is. A szárazság okozta visszamaradást az Alföldön egy jó országos eső még helyrepótolhatná. A tavaszi búza meglehetősen jól áll. A roes és kétszeres az ország nagy részében már kalászba hajt, sőt néhol teljesen kalászban áll; átlagban jóval gyengébb a búzánál, sőt egyes vármegyékben tul ritka és foltos. A szeles és hűvös időjárás, amihez néhol még a szárazság is járult, általában kedvezőtlen volt a rozsra. Az őszi árpa meglehetős jól nő, de ebben is látható a kedvezőtlen időjárás nyoma. A tavasziak vetésének ugyan országszerte kedveztek a viszonyok, de azért ezek sem keltek ki kifogástalanul, sőt helyenkint gyengék, s a gaz és a féreg, valamint itt-ott a fagy is kárt okozott bennök. Mindazáltal országos átlagban a tavasziak állása kielégítőnek jelezhető. A zab főképp az Alföldön többnyire szépen kelt ugyan, de fejlődésében mégis itt maradt el legjobban, néhol a fagy is leperzselte, sőt a gaz is felburjánzott benne, különösen a Duna-Tisza közén, a Tisza-Maros szögén és az erdélyi vármegyékben. A repczében főképp a márcziusi fagy és az újabban fellépett rovarok sok kárt okoztak, úgy, hogy a repczevetéseket több helyen ki kellett szántani. A terméskilátások tehát általában romlottak, különösen mert az áprilisi hideg időjárás is a virágzásban levő repczében szintén sok kárt okozott. A kukorica ára az időjárás hasonlóképpen kevéssé volt kedvező; a korábban vetett kukoricza kikelt ugyan, de nem fejlődhetik, a későn vetett pedig lassan csírázik. Jó esőre és enyhe időre tehát ennek a terménynek is nagy szüksége volna. A hüvelyesek és kerti vetemények vetése még többfelé folyik; a koraiakban a hűvös időjárás, különösen pedig az április hónap 24. és 25-iki, továbbá a május 2-iki dér és fagy kárt okozott. A köles és tatárka vetése szintén még folyamatban van, úgy hasonlóképp a len és kenderé is. A dohánypalánták kiültetésére az idő nem alkalmas; ahol már kiültették, ott többnyire gyengék s itt-ott el is pusztultak. Új palánták kiültetésével pótolják a veszteséget. A takarmányrépában rovarok sok kárt okoznak, néhol tömeges föllépésük folytán a répát újra vetik. A czukorrépában is pusztítanak rovarok, de ez a növény mégis jobban áll s kapálását már megkezdték, helyenként a takarmányrépa kapálása is folyik. A korai burgonyát szintén kapálják, többnyire jól kelt ki s csak az utóbb bekövetkezett dér okozott benne kisebb mérvű kárt. Esőre ennek a terménynek is szüksége volna, különösen a Duna- Tisza közén. A késői burgonya ültetése országszerte folyamatban van. A mesterséges takarmányfélék, így nevezetesen a lóhere és luczerna jól fejlődnek, sőt egyes helyeken, ahol a szárazságot esőzések váltották fel, már rövid idő múltán kaszálhatók lesznek. A baltaczin, zabos bükköny és csalamáda többnyire kielégítően keltek. A réti fű a téli nedvesség hiánya miatt az ország nagy részében gyenge, helyenként azonban, ahol a tavaszi esőzések bőségesek voltak, a fanövés általában jól indult és szépen fejlődik. A legelők füve sem nő egyenletesen; helyenkint gyenge. A szőlők nyitása és metszése befejeztetett. A szőlők általában jól teleltek ugyan, de a hűvös időjárás, mely helyenkint dérrel és faggyal is járt, a szőlőkben is kárt okozott. Jégesők is jártak ugyan az ország több vidékén, de ezek eddig a szőlőben jelentékenyebb kárt még nem okoztak. A szőlőmunkálatok mindenfelé serényen folynak és általában a szőlőfelnyitás terén az ország minden alkalmas vidékén — szép haladás észlelhető. A korai gyümölcsfélékben különösen a márcziusi erős hidegek, valamint az áprilisi derek és jégesők sok kárt okoztak. Néhol a remélt termésnek már csak 50, másutt alig 304/o-ára van kilátás. Legszebben állanak az alma, körte, szilva, cseresnye és meggyfélék s a leggyengébben pedig a kajszinbaraczk és mandulák. A cserebogarak tömeges fellépése különösen az ország nyugati, északnyugati és keleti részében jelentékeny károkat okoz. E bogarakat az ország némely vidékén szorgalmasan irtják ugyan, néhol azonban az irtást sajnosan elhanyagolják. Gazdák a jégbiztosítási kartel ellen. A jégbiztosítással foglalkozó intézetek, amint már megírtuk, tavalyi szomorú tapasztalataik után erre az évre tetemesen felemelték a jégbiztosítás díjtételeit. Ez ellen most a gazdák agitálnak és egy ma, Széchenyi Imre gróf elnöklete alatt tartott értekezletükön kimondották, hogy még áldozatok hozatalától sem riadnak vissza, hogy a gazdák érdekeivel annyira ellentétes, igazságtalan és jogtalan jégkartel monopóliumát megszüntessék. Az értekezlet nyomban csatlakozott is az országos magyar gazdasági egyesületnek a gazdák jég- és tűzbiztosítási szövetkezetének megalakítására megindított akciójához-