Magyar Hirlap, 1899. május (9. évfolyam, 120-148. szám)

1899-05-05 / 123. szám

1899 május 5 TAN­ÜGY. — Az újvidéki gimnázium Jubileuma. Újvidékről táviratozza tudósitónk: Az újvidéki gim­­názium fennállásának ma ünnepelték meg 25 éves évfordulóját. Az ünnepélyek sorát Csúszka György főpásztori elismerése nyitotta meg, ki Kopper apát­hoz intézett kegyeshangu levélben Varga Mátyás hittanárt a kék selyemövvel tüntette ki. Délelőtt tedeum volt, melyet a városházán rendezett ünne­pély követett. Délben 200 terítékes lakoma volt. — Polgáriskola Pécsett. Pécs városában eddigelé csak egy magániskola áll fenn. A közok­tatásügyi miniszter utasította a megye tanfelügyelő­jét Salamon Józsefet, hogy haladéktalanul tegye meg Pécs városánál a megfelelő lépéseket arra, hogy a magániskola községi jellegűvé alakitas­­sék át. — Hülyék menhelye. A «Szeretet» testi és szellemi fogyatkozásban szenvedőket gyámolító egye­sület képezhetlen hülyék részére menhelyet létesitett, melybe tizenkét ápoltat vettek fel. Ezúttal örömmel konstatáljuk, hogy az egyesület vezetősége a men­­házra tett múltkori megjegyzésünket megszívlelve, egy intézeti vezetői oktatói állást szervezett, melyet lehetőleg a hülyék ügyével foglalkozott tanítóval fog betölteni. — Fölvétel a paedagogiumba. A buda­pesti I. kerületi állami elemi iskolai tanítóképző in­tézetben a jövő iskola évben egy egész, kilencz félköztartásos hely és hat ebédből álló kedvezmé­nyes hely jön üresedésbe, a felvételért május 31-ig kell folyamodni. A polgáriskolai tanítóképzőben pe­dig a következő állami kedvezményes helyek lesznek betöltendők: a) a nyelv- és történettudományi szak­csoport első évfolyamán két egész, négy fél kéztartá­­sos hely és hat, ebédből álló élelmezés; b) a m­en­­­nyiség- és természettudományi szakcsoport első év­folyamán három egész, három félköztartásos hely és hat, ebédből álló élelmezés. A két szakcsoport bár­melyikének első évfolyamára való fölvételért folya­modhatnak azok, kiknek elemi tanítói oklevelük, vagy legalább jó osztályzatú érettségi (gimnáziumi, vagy reáliskolai) bizonyítványuk van. a felvételért benyújtott és 50 kres bélyeggel ellátott folyamodvá­nyok az intézet igazgatóságánál (Budapest, I. ker., Győri­ út 9. sz.) legkésőbb ez év május hónap 31-ig adandók be, világos kijelentésével annak, hogy az illetők a fenti szakcsoportok közül melyikre óhajtják magukat fölvétetni. A közönség érdeke. A legporosabb város. Tekintetes szerkesztő úr! Engedje meg, hogy b. lapja utján a közön­ségnek emlékezetébe idézzem, hogy Budapest fővá­rosának egy köztisztasági bizottsága is van, melyet én inkább köztisztátalansági bizottságnak mernék ne­vezni. Szükséges, hogy e bizottság létezéséről írás­ban szerezzen az ember tudomást, mert különben nem hiszi el, hogy a világon van. A működésének legalább nagyítóüveggel sem lehet nyomát látni a főváros utczáin. Annyi a por és szemét mindenütt, mintha a tisztátalanságot külön vállalkozókkal hordatnák szerteszét, sőt több, mert a vállalkozók szokás sze­rint nem tennének ily lelkiismeretesen eleget köte­lességüknek. Már most azt szeretném én tudni, miért nem öntözteti a főváros vagy annak köztisztátlansági bizottsága az utczákat? Mert hogy ezt nem teszi vagy legalább­is nem teszi úgy, amint kellene, arra legfőbb példa az az út, melyre tudtunkkal a leg­főbb gondot szokás fordítani, mert az úgyszólván a főváros lukszusához tartozik. A Stefánia-útról szólok, mely egyetlen helye a fővárosnak, ahol még egy kis friss levegőt lehet színi, és amely még rogyásig teleépítve nincs, — noha már itt is adnak — nem tudni mi okból, mikor még annyi üres tér áll az építkezésre nyitva a főváros minden oldalán, — építési engedélyeket háromemeletes bérházakra. Hát ez az út olyan poros, hogy maholnap nem kocsikázni,hanem porfürdőt venni jelennek majd meg az emberek. Kérem tekintetes szerkesztő urat, ne tessék engem félreérteni. Nem óhajtom én, hogy a fővá­ros azoknak az érdekében, akiknek kocsikázásra telik, túl nagy áldozatot hozzon a szegényebb osz­tály rovására. De mikor Budapest semmit sem tesz a szegényekért, tegyen legalább valamit arra, hogy a vagyonosokat, akiktől a szegényebb osztályok A MAGYAR HÍRLAP élni kénytelenek, ne rias­sza, ne szekírozza el a ö városból és ne kényszerítse arra, hogy akarva­­nem akarva külföldi fürdőkön keressenek szórako­zást, üdülést. Más esztendőben azt szokták mondani: Nem telik az öntözésre, mert rengeteg pénzbe került a hóeltakarítás. Az idén hó sem volt, ami pedig volt azt otthagyták elolvadni,elpocsolyásodni az utczákon. Hát már most mért nem telik öntözésre,­­ nem­csak a Stefánia-út, hanem általában minden út és utcza tisztességes öntözésére. Akármennyit gondolkozom, csak egy okot tu­dok találni: nyilván sajnálják a vizet, mert azt ivásra tartogatják. Pedig ezt rosszul teszik, mert ha a mi vízvezetéki vizünket elöntözik az utczákon, az utczáknak nem árt, ellenben ha megitatják a lakos­sággal, ez bizony-bizony megárt a lakosságnak. Tessék hát öntözni az utczákat és az utakat — néha a Stefánia-utat is — hadd jusson ebből a vízből több az utczáknak és kevesebb a lakos­ságnak. Tisztelettel K. L. NYÍLT-TÉR. A szerkesztőség e rovat közleményeiért nem vállal felelősséget. Dr. ÖDÖN­FI MIKSA ügyvédi irodája május 1-től: 13365 Teréz-körut 33. sz. alatt létezik. Főfájást, szüntet gyorsan a dr. Budai-féle ..Kola pasztillák“ használata. E pasztillák erőt, energiát adnak a szerve­zetnek. — 1 doboz ára 1 írt. Kapható Budapesten a városi gyógyszertárban. Városháztér. 13 v KÖZGAZDASÁG. A vetések állása. — Hivatalos jelentés. — Ma teszi közzé a földmivelési miniszter jelen­tését a vetéseknek április 30-iki állapotáról. A ga­bonatőzsdén mára már számszerű adatokat vártak a bevetett területek nagyságáról és a várható termés­ről, a minisztérium azonban az idén nem siet a számokkal, hanem bevárja, amíg alaposan felbecsül­hetik a tudósítók a remélhető termés mennyiségét. A mai jelentés ennélfogva még csak általános ada­tokat tartalmaz, amelyek azonban elég kedvezőnek mondják a mezőgazdaság jelenlegi állapotát. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot különben 1899. évi április 30-án a földmivelési magyar királyi miniszterhez a gazdasági tudósítóktól beérkezett jelentések alapján a következő volt: Április második felében az ország nyugati és keleti részeiben gyakori esőzések voltak, az Alföldön azonban szárazság és többnyire szeles, hűvös idő­járás uralkodott. Egyes helyeken főképp zivatar, zápor és jégeső következtében a levegő éjjelen­kint annyira lehűlt, hogy dér s itt-ott fagy volt, aminek káros hatását leginkább a gyümölcsö­sök, szőlők, sőt néhol a vetések is megérezték. Jég­­eső­ okozta károkról: Fejér, Pest, Baranya, Tolna, Zala, Sáros, Gömör, Szabolcs, Heves, Bács-Bodrogh, Liptó, Pozsony vármegyékből, fagy­károkról pedig: Somogy, Nyitra, Pozsony, Trencsén, Hont, Nógrád, Abauj-Torna, Komárom, Zala, Pest, Bács-Bodrogh, Gömör, Háromszék, Maros-Torda, Heves, Csongrád, Tolna vármegyékből panaszkodnak. A szeszélyes időjárás folytán a növényzet egyenlőtlenül fejlődik. Ahol a csapadék nem hiány­zott, ott a hűvös idő daczára is szép üdék és zöl­dek a vetések,­­ viszont azonban ott, ahol már hetek óta tart a szárazság, nevezetesen Bács-Bod­rogh, Torontál, Temes, Krassó-Szörény, Fogaras, Somogy, Tolna, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Csanád, Cson­grád, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves vármegyék egyes részeiben a gabonavetések, főképp pedig a rozsok ritkulása és itt-ott a búza elmaradása, továbbá a tavasziak lassú és egyenetlen kelése és fejlődése már némi aggodalmat okoz. A kukoricza vetését és kelését is több helyen hátráltatja a száraz, szeles és hideg időjárás. A buza országszerte nagyobbára kielégítően, sőt helyenkint igen szépen áll; néhol tulbuja s itt sarlózzák is. A szárazság okozta visszamaradást az Alföldön egy jó országos eső még helyrepótolhatná. A tavaszi búza meglehetősen jól áll. A roes és kétszeres az ország nagy részében már kalászba hajt, sőt néhol teljesen kalászban áll; átlagban jóval gyengébb a búzánál, sőt egyes vár­megyékben tul ritka és foltos. A szeles és hűvös időjárás, amihez néhol még a szárazság is járult, általában kedvezőtlen volt a rozsra. Az őszi árpa meglehetős jól nő, de ebben is látható a kedvezőtlen időjárás nyoma. A tavasziak vetésének ugyan országszerte ked­veztek a viszonyok, de azért ezek sem keltek ki kifogástalanul, sőt helyenkint gyengék, s a gaz és a féreg, valamint itt-ott a fagy is kárt okozott bennök. Mindazáltal országos átlagban a tavasziak állása ki­elégítőnek jelezhető. A zab főképp az Alföldön többnyire szépen kelt ugyan, de fejlődésében mégis itt maradt el leg­jobban, néhol a fagy is leperzselte, sőt a gaz is felburjánzott benne, különösen a Duna-Tisza közén, a Tisza-Maros szögén és az erdélyi vármegyékben. A repczében főképp a márcziusi fagy és az újabban fellépett rovarok sok kárt okoztak, úgy, hogy a repczevetéseket több helyen ki kellett szán­tani. A terméskilátások tehát általában romlottak, különösen mert az áprilisi hideg időjárás is a virág­zásban levő repczében szintén sok kárt okozott. A kukorica ára az időjárás hasonlóképpen kevéssé volt kedvező; a korábban vetett kukoricza kikelt ugyan, de nem fejlődhetik, a későn vetett pedig lassan csírázik. Jó esőre és enyhe időre tehát ennek a terménynek is nagy szüksége volna. A hüvelyesek és kerti vetemények vetése még többfelé folyik; a koraiakban a hűvös időjárás, különösen pedig az április hónap 24. és 25-iki, továbbá a május 2-iki dér és fagy kárt okozott. A köles és tatárka vetése szintén még folya­matban van, úgy hasonlóképp a len és kenderé is. A dohánypalánták kiültetésére az idő nem alkalmas; ahol már kiültették, ott többnyire gyengék s itt-ott el is pusztultak.­ Új palánták kiültetésével pótolják a veszteséget. A takarmányrépában rovarok sok kárt okoz­nak, néhol tömeges föllépésük folytán a répát újra vetik. A czukorrépában is pusztítanak rovarok, de ez a növény mégis jobban áll s kapálását már meg­­kezdték, helyenként a takarmányrépa kapálása is folyik. A korai burgonyát szintén kapálják, több­nyire jól kelt ki s csak az utóbb bekövetkezett dér okozott benne kisebb mérvű kárt. Esőre ennek a terménynek is szüksége volna, különösen a Duna- Tisza közén. A késői burgonya ültetése országszerte folyamatban van. A mesterséges takarmány­félék, így neveze­tesen a lóhere és luczerna jól fejlődnek, sőt egyes helyeken, ahol a szárazságot esőzések vál­tották fel, már rövid idő múltán kaszálhatók lesznek. A baltaczin, zabos bükköny és csalamáda többnyire kielégítően keltek. A réti fű a téli nedvesség hiánya miatt az ország nagy részében gyenge, helyenként azonban, ahol a tavaszi esőzések bőségesek voltak, a fanövés általában jól indult és szépen fejlődik. A legelők füve sem nő egyenletesen; helyen­kint gyenge. A szőlők nyitása és metszése befejeztetett. A szőlők általában jól teleltek ugyan, de a hűvös időjárás, mely helyenkint dérrel és fag­gyal is járt, a szőlőkben is kárt okozott. Jégesők is jártak ugyan az ország több vidékén, de ezek eddig a szőlőben jelentékenyebb kárt még nem okoztak. A szőlő­munkálatok mindenfelé serényen foly­­nak és általában a szőlőfelnyitás terén az ország minden alkalmas vidékén — szép haladás ész­lelhető. A korai gyümölcsfélékben különösen a már­cziusi erős hidegek, valamint az áprilisi derek és jégesők sok kárt okoztak. Néhol a remélt termésnek már csak 50, másutt alig 304/o-ára van kilátás. Legszebben állanak az alma, körte, szilva, cseresnye és meggyfélék s a leggyengébben pedig a kajszin­­baraczk és mandulák. A cserebogarak tömeges fellépése különösen az ország nyugati, északnyugati és keleti részében jelentékeny károkat okoz. E bogarakat az ország némely vidékén szorgalmasan irtják ugyan, néhol azonban az irtást sajnosan elhanyagolják. Gazdák a jégbiztosítási kartel ellen. A jégbiztosítással foglalkozó intézetek, amint már meg­írtuk, tavalyi szomorú tapasztalataik után erre az évre tetemesen felemelték a jégbiztosítás díjtételeit. Ez ellen most a gazdák agitálnak és egy ma, Szé­chenyi Imre gróf elnöklete alatt tartott értekezletü­kön kimondották, hogy még áldozatok hozatalától sem riadnak vissza, hogy a gazdák érdekeivel an­­­nyira ellentétes, igazságtalan és jogtalan jégkartel monopóliumát megszüntessék. Az értekezlet nyom­ban csatlakozott is az országos magyar gazdasági egyesületnek a gazdák jég- és tűzbiztosítási szövet­kezetének megalakítására megindított akc­iójához-

Next