Magyar Hirlap, 1899. december (9. évfolyam, 332-360. szám)
1899-12-01 / 332. szám
s zítve, de nincs elzárva és eleve tönkre téve. De ha a hadügyminisztérium ezen a ponton túl akar fejlődni és a saját ideája szerint tökéletesedni a szokott módon és arányban, a mi fejlődésünk visszafelé siet, rohanó lépésben, hatványozott arányban, egészen a csődig, bele a bukásba. Álljon a jövendő ez elrettentő képe a roppant számok mellé mint illustráczió és jelentse a katonai kormányzatnak, hogy elvérezhet és tönkremehet egy ország egy dicstelen és szerencsétlen háború nélkül is. Sőt egy hosszú béke vagy egy fényes és szerencsés hadviselés ellenére is megbukhatik az egész monarkia, amelynek valami sok nem kell úgy sem. A delegáczió komplikált szavazógépezetében : ébredjen föl az egyszerű lelkiismeret! ORSZÁGGYŰLÉS Pár perczig tartott volna a Ház mai ülése, de ez a jóslat, mint rendesen, ma sem vált be. Amikor Neményi a kvótajavaslatra vonatkozó pénzügyi bizottsági jelentést a Ház elé terjesztette, Keresei elnök azt hétfőre akarta napirendre tűzetni. — Nincs időnk áttanulmányozni! — tüzeskedett Komjáthy és Madarasé apó is melléje állva kardoskodott, hogy a Ház csak csütörtökön tárgyalja a kvótát. — Hiszen csak három paragrafus! — magyarázgatta Perczel. Mindhiába. Azt is hiába ígérte, hogy a javaslatot már holnap nyomtatásban kiosztatja. Csak azért is dongó! Komjáthyék nem engedtek. Nos hát szavazzunk. Perczel aggódva nézett körül. A delegátusok hiányoznak, a Ház kong az ürességtől. Mi lesz ebből . . ! Bizony Hentaller már észrevette a bajt s kárörömmel adta ki a jelszót: — A Ház nem határozatképes! A jegyzők útnak indultak s csakhamar jelentették: — Hetvennyolcan vannak jelen. Száz honatya nélkül nem lehet szavazni Egy előkelő városi tanácsos is arra ment véletlenül, természetesen ezeknek a rongyos alakoknak nem szólt bele a beszédjébe, hanem csak úgy magában elmélkedett. Magas homlokáról látom a tudóst, a gondolkozót. Majdnem az én képmásomnak lehetne tartani. Sőt ha jobban megnézem, hát csakugyan én vagyok. Nem rossz kép, nem rossz kép. Bizonyára egy ilyen vedlett szegény ember rajzolhatta. Hiszen engem mindenki ismer a városban. Ezenközben a nézők egyike szótalanul közelebb ment a szénrajzhoz. Jól öltözött férfiú volt, szelíd, barátságos tekintete a gyermekarczra emlékeztetett. Hogy kicsoda, micsoda lehet ez az ember, azt senki sem tudta pontosan; nincs krónika, mely nevét megőrizte volna az utókornak, mert visszavonultan élt, lármát, feltűnést elkerülve. Kezeit keresztbe rakta a botja végén és úgy nézte a rajzot. — Milyen nemes homlok! — gondolta magában. — Milyen magasztos alázatosság ömlik el az egész alakon! Ah, ki hasonlít e képhez — de mi haszna — lehetetlenséget kívánni. Alázatosan és csöndesen állt a férfiú és amint így állana, oly feltűnően hasonlított a rajzhoz, hogy a többi nézők mindnyájan hátrább húzódtak és suttogva mutogattak reája. A férfiú megrezzenve, zavartan indult tovább és sehogysem értette, miért néznek úgy utána, amikor távozik. Ez a férfiú nem hasonlított Krisztushoz, mert ki hasonlítanak hozzája, csak az árnyékához volt hasonlatos, anélkül, hogy maga is tudta volna. Ha pedig maga is tudta volna és fejét e tudatban büszkén hátra szegte volna , akkor vége lett volna a hasonlóságnak. EVAGYAE3 HÍRLAP Csak félórás szünet után rémes telefon-csilingelés és fiáker-hajsza teremtette elő a szükséges számú törvényhozót. Komjáthyékat leszavazták s hamarosan végeztek egy csomó mentelmi üggyel és más kisebb tárgyakkal. Részletes tudósításunk ez: Perczel Dezső elnök megnyitván az ülést, felolvassák és hitelesítik a múlt ülés jegyzőkönyvét. A kvótajavaslat. A kérvények előterjesztése után Kemény Ambrus benyújtja a pénzügyi bizottság jelentését a kvótajavaslatról. Elnök javasolja, hogy hétfőre tűzzék napirendre a kvótajavaslatot. Komjáthy Béla: Ma nem határozható el még az, hogy hétfőre tűzessék ki ez a javaslat, hisz a jelentés még ki sincs nyomtatva. Indítványozza, hogy mához egy hétre tűzzék napirendre. (Helyeslés a szélsőbalon.) Madarász József: Támogatja Komjáthy indítványát. Az előtt úgy volt, hogy míg bizonyos irat ki nem volt nyomtatva és ki nem volt osztva, nem határoztak napirendretűzése iránt. Annyira beleélte már magát ebbe az alkotmányos eljárásba, hogy más szokáshoz nem járulhat hozzá. Tűzzék tehát mához egy hétre napirendre a kvótajavaslatot. (Úgy vanl a szélsőbalon.) Vannak egyes függetlenségi képviselők, akik mélyebben és behatóbban foglalkoztak a kvótakérdéssel s képesek kimutatni azt, hogy ez a javaslat nemcsak az 1867: XII. t.czikkel ellenkezik, hanem az országra túl nagy terhet képez. Ezért támogatja Komjáthy indítványát. Elnök: A jelentést még ma kinyomják s legkésőbb holnap reggel 9 órára minden képviselőnek kezei közt lesz. A Házszabályok csak 3 napot kötnek ki, hétfőig pedig 4 nap van. Az ügy sürgős is, hisz holnap már deczemberben leszünk. Ezért javasolta a hétfői ülésre való kitűzést. Másrészt a delegáczió tagjai a jövő héten itthon lesznek s részt vehetnek a tárgyalásokon. Szavazás alá akarja bocsátani a kérdést. Hentaller Lajos: Kijelenti, hogy nincs jelen száz képviselő, ezért tehát kéri a határozatképesség konstatálását. Elnök elrendeli a képviselők megszámlálását. Perczel Béni és Major Ferencz jegyzők összeolvassák a képviselőket, melynek eredményeképpen elnök konstatálja, hogy nincs jelen száz képviselő, tehát a Ház nem határozatképes s így az ülést félórára felfüggeszti. Szünet után elnök szavazás alá bocsátotta a kérdést. A Ház többsége a hétfői ülésre tűzte ki a kvótajavaslatot. Harmadszori olvasás. A Ház ezután harmadszori olvasásban elfogadta a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesüléséről és a szatmár—erdődi vasút engedélyezéséről szóló javaslatokat. Viczinálisok. Kovács Pál referálása alapján ezután tudomásul vették a czinkota—kerepesi h. é. vasút engedélyezéséről és a Zágráb— podsusad—samobori keskenyvágányu h. é. vasút engedélyezéséről szóló jelentéseket. Mentelmi ügyek. Következett a mentelmi ügyek tárgyalása. Kabos Ferencz, a mentelmi bizottság előadója, referálja a mentelmi ügyeket. A Ház sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértéssel vádolt Lepsényi Miklós, párviadal vétségével vádolt Rohonczy Gedeon, csalás és okirathamisitás miatt vádolt Sima Ferencz, párviadal vétségével vádolt Bónis István, a «Pest-Szent-István családi házakat épitő egyesület» feljelentésével sikkasztás miatt vádolt Sima Ferencz, párviadal vétségével vádolt Károlyi Sándor gróf és Gajári Ödön, izgatás vétségével vádolt Sima Ferencz, párviadal vétségével vádolt Vészi József, becsületsértés miatt panaszolt Sima Ferencz, a csalárd bukás bűntettével terhelt «Vörösmarty nyomdai és kiadói részvénytársaság» elleni ügygyel kapcsolatosan Sima Ferencz és végül sikkasztás vétsége miatt vádolt Bírna Ferencz mentelmi jogát felfüggesztette. Elnök a legközelebbi ülés napirendjének megállapitása után az ülést déli 12 óra után berekesztette. 1899.deczember 1 Budapest, nottentber 30. Szélia királynál. A király ma délután Szili Kálmán miniszterelnököt — mint bécsi tudósítónk telefonozza — külön kihallgatáson fogadta. A miniszterelnök délutáni meglátogatta Golubomski gróf közös külügyminisztert. A képviselőház hétfőn, deczember 3-án, délelőtt 10 órakor ülést tart, amelyen tárgyalás alá veszik a kvótáról szóló törvényjavaslatot. Az ülés végén Széll Kálmán miniszterelnök felel Barabás Bélának a «jelen» dolgában és Major Ferencznek a magyar vöröskeresztnek az afrikai háborúban való részvétele tárgyában előterjesztett interpellácziójára. A függetlenségi és 48-as párt ma este Ihaly Kálmán elnöklete mellett tartott értekezletén elhatározta, hogy a két újoncz javaslatot nem fogadja el. Az értekezlet elején a párt Hentaller Lajos indítványára köszönetet szavazott Kossuth Ferencznek, Komjáthy Bélának, Justh Gyulának és Barta Ödönnek a pénzügyi bizottságban a kvóta ügyében tanusított magatartásukért, Debreczen a kvótáról. Debreczen város törvényhatósága mai közgyűlésén 76 szavazattal 47 ellenében elhatározta, hogy Kertész János, és társainak indítványa felett, amely a képviselőházhoz a kvóta felemelése ellen intézendő feliratra irányult, napirendre tér. Szentesítés előtt. A szentesítésre kész törvényjavaslatok szövegét átvizsgáló bizottsága az országgyűlés két Házának Perczel Dezső elnöklésével ma ülést tartott, amelyben a főrendiház részéről Széchenyi Bertalan gróf jegyző, a képviselőház részéről Molnár Antal jegyző, Kovácsy Sándor és Kovács Pál előadók, a földmivelésügyi minisztérium részéről Bartóky osztálytanácsos vett részt. A bizottság megvizsgálta a legutóbb tárgyalt törvényjavaslatokat, köztük az indemnitásnak végső szövegét s azt a két Ház határozatával mindenben megegyezőnek találta. Ennek alapján a törvényjavaslatokat a miniszterelnökség útján királyi szentesítés alá terjesztik. .............................. .» Jelentés a kvótáról, t— Saját tudósítónktól. — A pénzügyi bizottság a kvótajavaslat tárgyalásáról ma tett jelentést a Háznak. A mai ülésen, előterjesztett bizottsági jelentés a bizottság kebelében lefolyt beható és alapos vitáról ad számot és kidomborítja azt a szempontot, hogy a regnikoláris eljárásból kikerült kvótaszámot alapos tanácskozás után ajánlja a képviselőháznak elfogadásra, a bizottság kiemeli, hogy elhatározásában különösen az a czél vezette, hogy egy régóta húzódó függő kérdést intéznek el ezzel. Belenyugodott a kvóta fölemelésébe, mert hiszi, hogy ha a közös kiadások nem fognak szertelenül emelkedni, nem zavarja meg államháztartásunk egyensúlyát. Kiegyezésünk mérlegét most az tartja egyensúlyban, hogy a nagyobb kvótával szemben a gazdasági kiegyezésben értünk el előnyöket. Erős nyomatékkal mutat rá a bizottság a kormányelnöknek arra a kijelentésére, hogy a kvóta dolgában a 14. §-t nem ismerik el viszonosság erejével bíró intézkedésnek. A pénzügyi bizottság jelentése ezeket a fontos szempontokat a következőkép tárja fel a Ház előtt. Részünkről a legkomolyabban mérlegeltük azt a súlyos pénzbeli megterheltetést, mely az országra a kvótának 3 százalékkal való fölemeléséből hárul. Különösen nyomasztónak láttuk ezt a megterheltetést tekintettel arra, hogy Magyarország mezőgazdaságában épp úgy, mint az ipar és vállalkozás terén az utolsó évek alatt, a mostoha gazdasági viszonyok következtében, melyeket még komplikált a két állam között élesen vitatott pénzügyi kérdéseknek egész sorozata, nem volt tapasztalható a kívánatos előrehaladás, egyébként is minden újabb megterheltetés kétszeres súllyal nehezedvén oly országra, amelyben a tőkegyűjtés felette nehéz s mely kénytelen polgárainak adózó képességeit nagy mértékben megfeszíteni egyrészt azért, hogy államháztartásának egyensúlyát és szilárd rendjét minden körülmények között föltétlenül biztosítsa, másrészt azért, hogy