Magyar Hirlap, 1926. szeptember (36. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-04 / 200. szám

Szombat 200 milliárddal csökkent a malom- és cukoripar kivitele. Az Országos Statisztikai Hivatal most tette közzé az első félév kül­­forgalmának részletezését. Örömmel állapít­juk meg, hogy ebben a kiadványban az igaz­gatóság teljesítette azokat a régebbi kívánsá­gainkat, amelyek a forgalom irányainak nagyobb differenciálására irányultak és most már tizenkét ország helyett tizenhét szerepel a származási, illetőleg a rendeltetési állomások között, úgyhogy ezáltal Belgiummal, Svéd­országgal, Bulgáriával, Görögországgal és Törökországgal folytatott kereskedelem szám­szerű adatai is — amelyek eddig külön nem voltak kimutatva —, ismeretesekké váltak.­­Azt a válságot, amely a magyar malom- és cukoripart üli meg, élénken illusztrálják e statisztika adatai. A kész élelmezési cikkek kivitelének arányszáma a tavalyi 23,84 szá­zalékról 13.84 százalékra esett, addig az élel­mezési ipar nyersanyagai a tavalyi első félév 21.16 százaléka helyett 34.49 százalékot ölel­nek föl a kivitel oldalán. A cukorkivitel pél­dául a tavalyi 4.1 százalék helyett 2.96 szá­zalékot foglal le csupán, a liszt pedig a múlt évi 17,75 százalék helyett csak 9,15 százalé­kot reprezentál. Kétszáz milliárd papírkorona mínuszt jelent ez a két iparnál. Szomorú irányzat mutatkozik meg ebben: az ipari termékek exportja mindjobban háttérbe lép a nyerstermények fokozódó kivitelével szem­ben, vagyis kevesebb munkát exportálunk. Az ipari készgyárt­mányok tekintetében ugyanez a kedvezőtlen jelenség. A múlt félévi 106 millió aranykoronás kivitel 80 millióra ment vissza, ami a tavalyi 39,12 százalék he­lyett 27,53 százalékot jelent. Az egyes ipari szakmák közül nagyobb kivitelre tett szert a konfekciós, kefekötő-, petróleum-, vegyé­szeti, és üvegipar, 200.000 aranykoronával emelkedett a könyv- és folyóiratkivitel. Csökkent viszont a gép-, villamossági és fémipar kivitele. Az újpestiek jegybankfiókot kérnek. Az új­pesti kereskedelmi és ipari érdekképviseletek azzal a kéréssel fordultak a Magyar Nemzeti Bank elnökségéhez, hogy Újpesten állítson fel fiókintézetet. A város gazdasági érdekeltségei hivatkoznak arra, hogy Újpest nem lévén bank­hely, az ott kiállított váltókat csak úgy tudják leszámítoltatni, ha azok Budapestre vagy más bankhelyre vannak telepítve. Ez rendkívül megnehezíti a kereskedelmi forgalmat, mert az elfogadó, hogy váltóját beválthassa, kénytelen Budapestre utazni, ami mindenesetre számot­tevő időveszteségbe és pénzbe kerül. Utalnak arra is, hogy az Újpesten lévő nagyszámú ipari és kereskedelmi vállalatok valuta- és de­vizakészletüket a jegybank újpesti fiókjánál szerezhetnék be. HIVATALOS ZÁRLAT ÁRFOLYAMOK EZER KORONÁKBAN Bankok ■ Takarékpénztárak I Hazai ta — -1 — — 36 Nemzeti fs — — — 410 Óta (Zürich) — — 680 Szlavónia — — — — 89 Nasid------— — - 1455 Juta — — — — — 360 Karton — — — — — 57.5 Kender — — — - — 360 Pamut — — — — — 265 Vasművek és gép­gyárak i Sörgyárak és szesz­ipari vállalatok t Részv. sört. — — — 785 Fővárosi sör — — — 113 Gschwindt — — — 407 Biztositék t Első magy. bizt. — — 48­0 Fonciére------------— 93 Angol Magyar — — 38 Földhitelbank — — 178 Hazai — — — —— 105 Hermes — — — — 13­5 Magyar hitel — — — 331 Ingatlan , — — — Forg. bank — — — 68­5 Jelzáloghitel — — — 27 Keresk. hitel — — — 13 Leszámítoló bank — 28 Olasz­ bank — — — 23 Mercur — — — — 4 Osztrák hitel — — — 154 Keresk bank — — — 1137 Wiener Bank— — — 102 Belvárosi------— — 34 lipótvárosi------— 4­ 75 Egyes. Fővárosi — — 24 Általános — — — — 120 Molnár — — — — — ,187 Hazai------— — — WO Nemzeti Takarék— — 22 Törekvés — — — — Faipari vállalatok I Bányák és téglagyárak 1 Beocsini — —---------1315 Borsodi — — — — 41 Szentlörinci — —­ — 42 Cement — — — — — 242.5 Szászvárt — — — — — Kohó----------------— — Kőbányai göztégla — 170 István-tégla — — — 14.5 Dräsche — — — _ 11° Magnezit — — — — 1040 Ált. Löszöd — — — — Nagybátonyi — — — 260 újlaki-----------------------­Salgó — — — — — 546 Urikány! — — — — 1385 Malmok I Back-malom — — — 40 Borsod-miskold — — 146 Concordia — — — — 7.5 Békéscsabai — — — 70 Budapesti — — — — 117 Törökszentmiklósi — 16 Gizella------— — — 56 Hungária — — — — 300 Viktória--------------13 Textilipari vállalatok­­ Bródi vágón — — 46 Csák­------------------ 7 Gazd. gépgyár — — 198 Fegyvergyár — — — 465 Ganz-Danubius — — 1700 Ganz-vllamossági — 1100 Kistarcsai — — — 73 Groffherr — — — — 142.5 Kaszab — — — — 19 Kühne —— — — — 24.5 Láng------------ 101 Lipták —-------— — 23 Magyar acél — — — 92 Belga fém------— 135 Rima------— — — 157.5 Schlick--------------------73 Teudl.-Ditt----------28 Vegyipari vállalatok S Chinoin — — — — 25 Spódium — — — — 58 Flóra —— — — — 32 Műtrágya------— — 129 Keleti és Murányi — 88 Klotild------------------17.5 Szikra — — — — — 65 Cukorgyárak 1 Délcukor----— — 630 Magyar cukor — — 1790 Georgia----------— 251 Mezőhegyes­ cukor — 430 Stummer — —- — — 920 Közlekedési vállalatoki Városi — — — — — 96 Búr__________— — 295 Déli vasút — — — 166 MFTR----------------------192 Miskolci Vill. Rt. -Levante — — — — 152 lova_____— — 319.5 Tröszt —____________396 Különféle vállalatok I Brassói — — — — 439 őstermelő — — — 239 Ruggyanta — — — 200 Teletón­­_____— 120 Athenaeum — — — 69 Franklin — — — — 100 Glóbus — — — — — 38 Izzó —— — — — 920 Auerfény — — — — 750 Lámpa — — — — — 124.5 Égisz — — — —— 135 «ÄA.05555IQ HÍRLAP 1926 szeptember 1. |J A jegybank vezetősége a vidéki kamatviszonyok nivellálásáról tanácskozik . (A Magyar Hírlap tudósítójától.) A Magyar Nemzeti Bank rátale­szállítása nyomán már megindult az a folyamat, amely a magánkamat csökkenésére vezetett. A hivatalos lap most nap-nap után közli a fővárosi pénzintézetek hirdetményeit, melyekben bejelentik, hogy a betéti kamatot leszállítják. Ezzel párhuzamosan a vidéken is megindult az akció a betéti ka­matok mérséklése érdekében és a jelentősebb piacokon szintén másfél-két percenttel kisebb kamatot térítenek meg a betéteseknek. Így a jegybank mostani hatszázalékos rátájával egy­­időben eltűntek a 10 és még ennél is magasabb betéti kamatok és a vidéki bankok és takarék­­pénztárak maximálisan 7—8 percentet adnak feleiknek. A betéti kamatok kérdésének rende­zésével párhuzamosan a budapesti intézetek, de természetesen elsősorban a Magyar Ne­mzeti Bank, valamint a Pénzintézeti Központ vezető­sége állandóan foglalkozik a hitelkamat kérdé­sével és különösen arra törekszenek, hogy­­ a vidéken a kamatviszonyokat nivellálják és az egyes vidékek között mutatkozó nagy különbözeteket eltüntessék. Ennek a nagyfontosságú kérdésnek a tár­gyalására a fővárosi bankok vezetőségeit az a tény késztette, hogy egyes vidékeken úgy a hitel, mint pedig a betéti kamat között arány­talan differenciák mutatkoznak. Rámutatnak olyan esetekre, amikor egy vidéki intézet még a mostani rátaleszállítás előtt is, amikor a hi­vatalos bankkamatláb csak hét százalék volt, betevőinek éppen az intézet és a vidék tőke­­szegénysége miatt 11—12 százalék betéti ka­matot volt kénytelen megtéríteni, holott ugyan­akkor a maximális hitelkamat, amit ugyanez az intézet adósainak felszámíthatott, a 14 szá­zalékot sem haladhatta túl. A vidéki intézetek­nek ezt a kategóriáját természetesen igen közelről érinti a hatszázalékos bankráta, mert most kényszerítve lesznek a betéti kamat je­lentős mérvű leszállítására, de ugyanakkor csökkenteni kell a hitelkamatot is. A Nemzeti Bank vezetősége már a múlt év október­i havá­ban történt rátaleszállítás során beható tárgyalás alá vette a vidék hit­elkamatviszonyait és több napon át tanácskozott a bankfőnökökkel és akkor egy olyan plattformot sikerült megálla­pítani, amellyel a nagy különbözeteket sike­rült kiküszöbölni. A jegybank, értesülésünk szerint, azzal a tervvel foglalkozik, hogy a bankfiókok főnökeit rövidesen ismét Budapestre rendeli és velük a vidék hitel­­viszonyainak kérdését letárgyalja. A helyzet most aránytalanul könnyebb, mint volt tavaly október havában. Időközben a bel­földön tudvalévően erős tempóban indult meg a mobil tőke képződése, a pénzintézetekben pénzbőség uralkodik, és a vidéki intézetek most már nincsenek annyira kiszolgáltatva és úgy a betét-, mint pedig a hitelpolitikájuk irányelveit minden külső kényszerítő körül­mény mellőzésével állapíthatják meg. A jegy­bank egész természetesen arra törekszik, hogy az egyes vidéki centrumok kamatviszonyai kö­zött mutatkozó különbségeket eltüntesse és e téren is helyreálljon a békebeli állapot, amikor a fővárosi és a legkisebb vidéki centrum kö­zött maximálisan 2—3% differencia mutatko­zott. Ennek a programnak a megvalósítása módjában áll a Magyar Nemzeti Banknak, nagy befolyásával eddig is sikerült a differen­ciákat kiküszöbölni és bizonyos, hogy a mos­tani akció, amely kétségkívül kedvezőbb kö­rülmények között indul meg, mint tavaly, tel­jes sikerrel fog befejezést nyerni. Ebben a tö­rekvésében természetesen a Pénzintézeti Köz­pont is támogatja, melynek igazgatósága a na­pokban szétküldött körlevelében hívta föl a tagintézetek figyelmét arra, hogy a legális hi­telszükségletek sérelme nélkül igyekezzenek úgy a betéti, mint pedig a hitelkamatot mér­sékelni. A Magyar Vaskereskedők és Vasiparosok Or­szágos Egyesülete egyébként ma beadványt in­tézett a pénzügyminiszterhez, amelyben ki­fejti, hogy a kereskedelem a kamatláb leszállí­tását csak úgy tudja megnyugvással fogadni, ha a kormány intézményesen is biztosítja az alacsonyabb kamatlábnak az érvényesülését a gazdasági élet egész vonalán. A beadványban a vasszakma érdekképviselete rámutat arra, hogy a kereskedők egyedül az olcsóbb pénz­től várhatják a mai súlyos pangás meg­szűnését és a kereskedőket sújtó terhek könnyí­tését. Az egyesület vezetősége fölemlíti, hogy ma még 18—20 százalék mellett számítolják le a vidéki jó cégek váltóit is a vidéki pénzinté­zetek, nem is beszélve a magánosok által nyúj­tott kölcsönökre. Törvényes intézkedéssel kell tehát ismét megállapítani az uzsora ha­tárát. m hm Palace-Bel­iew-íw»r Az előkelő világ találkozóhelye. — 220 szoba. — Apparta­mentek fürdőszobával. — Elsőrangú bécsi és magyar konyha. »v*m**‡'+*+**» Tulajdonos: HANS HÜBNER Megszilárdult az értéktőzsde. Az értéktőzsdén ma prolongációs nap volt s ennek dacára az ér­téktőzsdén az árfolyamok emelkedtek. Sőt vol­tak papírok, amelyekben igen nagy volt az ár­emelkedés. A prolongáció általában simán folyt le, mert elegendő pénz állt rendelkezésre, eléggé kuláns föltételek mellett. Abból a körülmény­ből, hogy egyes papírokban igen nagyarányú volt a prolongáció , igen nagy prolongációs dí­jakat fizettek, mint például a Ganz—Danu­­biusért, amelyért darabonként 10.000 koronát, a Magyar Cukorért, melyért darabonként 15.000 K-t, a Georgiáért, melyért darabonként 4000 koronát, a Magyar Hitelért, melyért da­rabonként 3000 koronát. De azonkívül is le kell szögezni, hogy a malompapírok is, a MFTR is, az Ingatlanbank is, s még néhány papír is lényeges áremelkedést ért el s hogy külföldi számlára ma már ismét erőteljesen vá­sároltak. A fix kamatozású papírok piacán mind­össze egy-két kötés jött létre, általában azon­ban ez a piac üzlettelen volt. A Pénzintézeti Központ két iparüzem ma­gánegyességét vállalta. A legutóbb kiadott ren­delet szerint a Pénzintézeti Központ az inté­zeti érdekeltségekhez tartozó iparüzemek­ ma­­gánegyességét elvállalhatja. A rendelet alapján a budapesti törvényszéken most bejelentették, hogy a Városi Bankhoz tartozó Magyar Gomb­ás Gumiárugyár Rt., továbbá az Üvegipar Rt. (Budapest, IV., Veres Pálné u. 8.) magánegyes­­ségét a központ elvállalta. Megemlítjük, hogy a nagytétényi gumigyárat időközben eladták és az új tulajdonosok birtokába került. A záloglevelek valorizálása Németország­ban. A jelzálogok és egyéb igények felérté­keléséről szóló 1925. évi német törvény ér­telmében a záloglevelek és egyéb hasonló kölcsönkötvények felértékelése azon felosz­tási tömeg szerint történik, amelyet a hite­lezők között igényeik aranymárka-összegé­­nek arányában­­ felosztanak. A német bi­rodalmi igazságügyminiszter a napokban rendeletet adott ki, amelyben kiegészítette a felértékelési törvénynek ez év augusztus elsején hatályba lépett általános végrehaj­tási rendeletét. A rendeletben különösen fontosak a záloglevélhitelezők igényének bejelentésére és bírói érvényesítésére meg­állapított záros határidők. A záros határ­idők megállapítása azért történt, mert a jel­zálogbankok a jövő év január elsején fel­­számolási aranyzáloglevelek kiadását ter­vezik és így eddig az időpontig körülbelül megállapítható lesz a tartozások összege. Németország új törlesztéses kötvényekre cseréli át a háború előtt és alatt kibocsátott állami és községi kötelezvényeket. A nyil­vános kölcsönkötvények megváltásáról szóló nérmet birodalmi törvény alapján az orszá­gok, a községek és más nyilvános jogi testü­letek márkára szóló kölcsönkötvényeit most megváltási kölcsönkötvényekre cserélik be, még­pedig úgy, hogy minden 1000 márka régi kölcsönkötvényért, amelyet 1919 január elseje előtt adtak ki, 25 birodalmi márka névértékű megváltási kölcsönkötvényt enge­délyeznek. A kölcsönkötvények régi birto­kosai a megváltási kölcsönkötvényen kívül még kisorsolási jogokat is nyernek, amelye­ket névértékük ötszörösének készpénzben való megfizetésével váltanak meg. Egyes községeknél és községi szövetségeknél a megváltási összeg a névérték ötszörösén túl, egészen annak tízszereséig emelhető. A meg­váltási kölcsönkötvények törlesztését elvileg 30 év alatt viszik keresztül. A törlesztés ebben az évben kezdődik, de 20 évig meg­rövidíthető, vagy pedig 30 éven túl is meg­hosszabbítható. A régi birtokú kölcsönköt­vények bejelentése 1926 november elsejével zárul. A magyar kereskedelmi utazók akciója a nemzetközi kereskedelem érdekében. A keres­kedelmi utazók nemzetközi nagygyűlése tegnap délután megkezdte Bécsben érdemleges tanács­kozásait. Auer Róbert, a Magyar Keres­kedelmi Utazók Egyesületének elnöke és Gutmann Zsigmond királyi tanácsos, az egyesület alelnöke, a magyar delegáció nevében késznek nyilatkozik arra, hogy csatlakozzék egy nemzetközi szövetséghez, de természetesen azzal a feltétellel, hogy kizárólag gazdasági közeledésről van szó. A francia dele­gáció elnöke is hangoztatta annak szükséges­ségét, hogy a kereskedelmi utazók nemzetközi szövetségben tömörüljenek, abból a célból, hogy kiküszöböljék azokat a nehézségeket, amelyek a különböző országokban a nemzet­közi kereskedelem útjában állanak. 48,6 millió pengővel emelkedett az ultimó és devizavásárlások miatt a bankjegyforgalom. A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma az augusztus 31-iki kimutatás szerint az augusz­tus 23-iki állománnyal szemben 48,6 milió pen­gővel emelkedett. Az emelkedést egyrészt az államháztartás költségeinek fedezésére az állam saját számláiról történt kiutalások, másrészt az ultimóval kapcsolatosan, az egyéb giró­­számlákról történt leemelések és a váltó­­benyújtások révén a bankkal szemben támasz­tott nagyobb igénylések idézték elő. A váltó­­tárca-állomány 10.2 millió pengővel emelkedett. Az érckészletben elszámolt devizák és valuták vásárlása folytán 6,9 millió pengő került forga­lomba. Ma megnyílt a bécsi vásár, Bécsből jelentik ! Ma nyílt meg a XI. nemzetközi bécsi áruminta­vásár, amely szeptember 3-tól 12-ig tart. A tartós gazdasági válság ellenére a vásáron úgy a belföldi, mint a külföldi termelés igen gaz­dag anyaggal képviselteti magát, így Cseh- Szlovákia üveg- és porcellánárukkal és szövött­­árukkal, Magyarország különösen kosáráruk­kal s háztartási és konyhafölszerelési cikkek­kel, Lengyelország a lengyel bányák termékei­vel és likőrökkel, Anglia, amely első ízben jelent meg, máltai és ciprusi gyarmatainak bőrdíszmű­árucikkeivel szerepel. A mező- és erdőgazda­sági mintavásár külön fénypontja az idei bécsi vásárnak. A magyaróvári selyemgyárral tárgyalnak a sárvári telep eladásáról. Szombathelyről jelen­tik: A most szünetelő sárvári műselyemgyár belga érdekeltsége tárgyalásokat kezdett a magyaróvári selyemgyár igazgatóságával a gyár átadásáról. 5000 koronával lett olcsóbb a búza. A mai készárupiacon a búzáért a malmok 5000 ko­ronával leszállították pénzajánlatukat. A kíná­lat vontatottan indult meg. Zárlat felé áru je­lentkezett 347.500 koronás áron felsőtiszai ál­lomásokról. Alsótiszavidéki malmok a vásár­lástól tartózkodtak. Pénzajánlatot nem lehe­tett ezekben a relációkban hallani. 170 ci-át kérnek jugoszláv exportőrök ex Schlepp Pas­­sau. —■ Rozsban a belföldön minimális volt a forgalom. Elkelt mindössze 400 méter mázsa, 230.000 koronával, pesti paritásban. Somos­új­falusi paritásban 108 öK-át fizettek. — Ten­geriben a helyzet változatlan. Májusi elhajó­­zásra 100 lK-át kérnek jugoszláv kereskedők ex Schlepp Bécs. Téli és tavaszi vasúti árak teljesen változatlanok. — Zab és árpa válto­zatlan. Árpa iránt van némi érdeklődés, főleg jó sörárpa iránt érdeklődnek csehszlovák, il­letőleg müncheni számlára. De miután a né­met sörárpa terméseredményéről és minőségé­ről Németországban az utóbbi időkben jobb hírek vannak elterjedve, a müncheniek kezdik beszüntetni nálunk a sörárpavásárlást.­­ Ami a határidőpiacot illeti, a világpiacon minde­nütt nagy áresések voltak a búzában s ez alól a budapesti határidőpiac sem tudta magát ki­vonni. A búza 5000 koronával olcsóbban indult minden kategóriában s még azonkívül is to­vább lanyhult, úgyhogy októberi búza 356.000­ koronás nyitás után 352.000 koronáig gyen­gült; májusi búza pedig 390.000 koronás nyi­tás után 386.500 koronáig. Zárlat előtt a kon­­tremin, tekintettel arra, hogy az utóbbi­­ na­pokban elért nagy nyereségét realizálni akarta, fedező vásárlásokhoz fogott s ezért a búzaárak zárlatig némileg megjavultak. Az októberi búza zárlata 354.500 korona, a novemberié 358.000 korona, a márciusié 385.000 korona, a májusié 389.000 korona volt. Ma ismét történt egy kö­tés nemzetközi búzában, októberi szállításra, 348.000 koronás árban.­­ Mint már tegnap megírtuk, a rozs a határidőpiacon kelendőbb cikk, mint a búza. Úgy, hogy a rozs, amely szintén 3—4000 koronára­ olcsóbban indult, az effektív piacon történt eladások hatása alatt ismét emelkedni kezdett, és az októberben szállítandó rozs 245.000 koronán és a március­ban szállítandó 267.000 koronán zárult.­­ A készárupiacon különben a következő bejelen­tett kötések voltak: Búza: 450 q pestv. (77)­ 3462.5 pp., 150 q pestv. (76) 3412.5 pp., 450 q fejérm. (77) 3425 ppar., 600 q fejérm. (77) 3425 ppar., 300 q pestv. (77) 3425 ppar., 150 q pestv. (77) 3412.5 ppar. Rozs: 300 q 2300 ppar., 100 q 2312.5 ppar. Zab: 150 q 1850 Bp. kocs. dohos. — Hivatalos árfolyamok: Tisza­­vidéki búza 337—355, felsőtiszai 335—352.5, más 332—350, rozs 230—235, árpa I. 215—220, közepes 205—210, sörárpa, felvidéki 270—300, más 260—290, zab I. 205—210, közepes 190— 200, tengeri 267—270, repce 540—560, korpa 160—162.5. Fizetésképtelenségek. Spatz József (Erzsébet tér 16.) fővárosi kereskedő kényszeregyességi ügyében az adós és a hitelezők között létrejött az egyesség 40 százalékos kvóta mellett. Nagy István dr. törvényszéki bíró az egyességet most jóváhagyta. — Kollár Aurél (Akácfa ucca 6.) kényszeregyességi ügyét a törvényszék befeje­zettnek nyilvánította. — Kocsis Józsefné és Társa cég és ennek tagjai dr. Kocsis Józsefné és özv. Luvai Kornélné kényszeregyességi ügyé­ben az egyességet jóváhagyó végzés jogerőre emelkedett. Lengyel István dr. törvényszéki bíró az eljárást befejezettnek nyilvánította. — Wendauer József és neje ügyében Orbán Jó­zsef dr. törvényszéki bíró az eljárást befeje­zettnek nyilvánította. — Kővári és Goldberger vendéglősök közkereseti társaság (Aréna út 81.) kényszeregyességi ügyében Csiky Károly dr. törvényszéki bíró az adósok ellen elrendelt biztosítási intézkedéseket megszüntette. — Lan­derer Káro­ly (Aréna út 32.) géplakatos kény­szeregyességi ügyét Nagy István dr. törvény­széki bíró jóváhagyta. — Sámson és Társa cég ügyében Orbán József dr. törvényszéki bíró a további eljárást megszüntette. — Gánts Pál székesfehérvári (Deák Ferenc utca 10.) úri és női divat-, szatócs és rövidárukereskedő ellen a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás meg­indult. s­zt. Lukási fürdőibera tökéletes téli kára TUNGSRAM lámpával a világítás a leggazdaságosabb

Next