Magyar Hirlap, 1926. szeptember (36. évfolyam, 197-221. szám)
1926-09-04 / 200. szám
Szombat 200 milliárddal csökkent a malom- és cukoripar kivitele. Az Országos Statisztikai Hivatal most tette közzé az első félév külforgalmának részletezését. Örömmel állapítjuk meg, hogy ebben a kiadványban az igazgatóság teljesítette azokat a régebbi kívánságainkat, amelyek a forgalom irányainak nagyobb differenciálására irányultak és most már tizenkét ország helyett tizenhét szerepel a származási, illetőleg a rendeltetési állomások között, úgyhogy ezáltal Belgiummal, Svédországgal, Bulgáriával, Görögországgal és Törökországgal folytatott kereskedelem számszerű adatai is — amelyek eddig külön nem voltak kimutatva —, ismeretesekké váltak.Azt a válságot, amely a magyar malom- és cukoripart üli meg, élénken illusztrálják e statisztika adatai. A kész élelmezési cikkek kivitelének arányszáma a tavalyi 23,84 százalékról 13.84 százalékra esett, addig az élelmezési ipar nyersanyagai a tavalyi első félév 21.16 százaléka helyett 34.49 százalékot ölelnek föl a kivitel oldalán. A cukorkivitel például a tavalyi 4.1 százalék helyett 2.96 százalékot foglal le csupán, a liszt pedig a múlt évi 17,75 százalék helyett csak 9,15 százalékot reprezentál. Kétszáz milliárd papírkorona mínuszt jelent ez a két iparnál. Szomorú irányzat mutatkozik meg ebben: az ipari termékek exportja mindjobban háttérbe lép a nyerstermények fokozódó kivitelével szemben, vagyis kevesebb munkát exportálunk. Az ipari készgyártmányok tekintetében ugyanez a kedvezőtlen jelenség. A múlt félévi 106 millió aranykoronás kivitel 80 millióra ment vissza, ami a tavalyi 39,12 százalék helyett 27,53 százalékot jelent. Az egyes ipari szakmák közül nagyobb kivitelre tett szert a konfekciós, kefekötő-, petróleum-, vegyészeti, és üvegipar, 200.000 aranykoronával emelkedett a könyv- és folyóiratkivitel. Csökkent viszont a gép-, villamossági és fémipar kivitele. Az újpestiek jegybankfiókot kérnek. Az újpesti kereskedelmi és ipari érdekképviseletek azzal a kéréssel fordultak a Magyar Nemzeti Bank elnökségéhez, hogy Újpesten állítson fel fiókintézetet. A város gazdasági érdekeltségei hivatkoznak arra, hogy Újpest nem lévén bankhely, az ott kiállított váltókat csak úgy tudják leszámítoltatni, ha azok Budapestre vagy más bankhelyre vannak telepítve. Ez rendkívül megnehezíti a kereskedelmi forgalmat, mert az elfogadó, hogy váltóját beválthassa, kénytelen Budapestre utazni, ami mindenesetre számottevő időveszteségbe és pénzbe kerül. Utalnak arra is, hogy az Újpesten lévő nagyszámú ipari és kereskedelmi vállalatok valuta- és devizakészletüket a jegybank újpesti fiókjánál szerezhetnék be. HIVATALOS ZÁRLAT ÁRFOLYAMOK EZER KORONÁKBAN Bankok ■ Takarékpénztárak I Hazai ta — -1 — — 36 Nemzeti fs — — — 410 Óta (Zürich) — — 680 Szlavónia — — — — 89 Nasid------— — - 1455 Juta — — — — — 360 Karton — — — — — 57.5 Kender — — — - — 360 Pamut — — — — — 265 Vasművek és gépgyárak i Sörgyárak és szeszipari vállalatok t Részv. sört. — — — 785 Fővárosi sör — — — 113 Gschwindt — — — 407 Biztositék t Első magy. bizt. — — 480 Fonciére------------— 93 Angol Magyar — — 38 Földhitelbank — — 178 Hazai — — — —— 105 Hermes — — — — 135 Magyar hitel — — — 331 Ingatlan , — — — Forg. bank — — — 685 Jelzáloghitel — — — 27 Keresk. hitel — — — 13 Leszámítoló bank — 28 Olasz bank — — — 23 Mercur — — — — 4 Osztrák hitel — — — 154 Keresk bank — — — 1137 Wiener Bank— — — 102 Belvárosi------— — 34 lipótvárosi------— 4 75 Egyes. Fővárosi — — 24 Általános — — — — 120 Molnár — — — — — ,187 Hazai------— — — WO Nemzeti Takarék— — 22 Törekvés — — — — Faipari vállalatok I Bányák és téglagyárak 1 Beocsini — —---------1315 Borsodi — — — — 41 Szentlörinci — — — 42 Cement — — — — — 242.5 Szászvárt — — — — — Kohó----------------— — Kőbányai göztégla — 170 István-tégla — — — 14.5 Dräsche — — — _ 11° Magnezit — — — — 1040 Ált. Löszöd — — — — Nagybátonyi — — — 260 újlaki-----------------------Salgó — — — — — 546 Urikány! — — — — 1385 Malmok I Back-malom — — — 40 Borsod-miskold — — 146 Concordia — — — — 7.5 Békéscsabai — — — 70 Budapesti — — — — 117 Törökszentmiklósi — 16 Gizella------— — — 56 Hungária — — — — 300 Viktória--------------13 Textilipari vállalatok Bródi vágón — — 46 Csák------------------ 7 Gazd. gépgyár — — 198 Fegyvergyár — — — 465 Ganz-Danubius — — 1700 Ganz-vllamossági — 1100 Kistarcsai — — — 73 Groffherr — — — — 142.5 Kaszab — — — — 19 Kühne —— — — — 24.5 Láng------------ 101 Lipták —-------— — 23 Magyar acél — — — 92 Belga fém------— 135 Rima------— — — 157.5 Schlick--------------------73 Teudl.-Ditt----------28 Vegyipari vállalatok S Chinoin — — — — 25 Spódium — — — — 58 Flóra —— — — — 32 Műtrágya------— — 129 Keleti és Murányi — 88 Klotild------------------17.5 Szikra — — — — — 65 Cukorgyárak 1 Délcukor----— — 630 Magyar cukor — — 1790 Georgia----------— 251 Mezőhegyes cukor — 430 Stummer — —- — — 920 Közlekedési vállalatoki Városi — — — — — 96 Búr__________— — 295 Déli vasút — — — 166 MFTR----------------------192 Miskolci Vill. Rt. -Levante — — — — 152 lova_____— — 319.5 Tröszt —____________396 Különféle vállalatok I Brassói — — — — 439 őstermelő — — — 239 Ruggyanta — — — 200 Teletón_____— 120 Athenaeum — — — 69 Franklin — — — — 100 Glóbus — — — — — 38 Izzó —— — — — 920 Auerfény — — — — 750 Lámpa — — — — — 124.5 Égisz — — — —— 135 «ÄA.05555IQ HÍRLAP 1926 szeptember 1. |J A jegybank vezetősége a vidéki kamatviszonyok nivellálásáról tanácskozik . (A Magyar Hírlap tudósítójától.) A Magyar Nemzeti Bank rátaleszállítása nyomán már megindult az a folyamat, amely a magánkamat csökkenésére vezetett. A hivatalos lap most nap-nap után közli a fővárosi pénzintézetek hirdetményeit, melyekben bejelentik, hogy a betéti kamatot leszállítják. Ezzel párhuzamosan a vidéken is megindult az akció a betéti kamatok mérséklése érdekében és a jelentősebb piacokon szintén másfél-két percenttel kisebb kamatot térítenek meg a betéteseknek. Így a jegybank mostani hatszázalékos rátájával egyidőben eltűntek a 10 és még ennél is magasabb betéti kamatok és a vidéki bankok és takarékpénztárak maximálisan 7—8 percentet adnak feleiknek. A betéti kamatok kérdésének rendezésével párhuzamosan a budapesti intézetek, de természetesen elsősorban a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Pénzintézeti Központ vezetősége állandóan foglalkozik a hitelkamat kérdésével és különösen arra törekszenek, hogy a vidéken a kamatviszonyokat nivellálják és az egyes vidékek között mutatkozó nagy különbözeteket eltüntessék. Ennek a nagyfontosságú kérdésnek a tárgyalására a fővárosi bankok vezetőségeit az a tény késztette, hogy egyes vidékeken úgy a hitel, mint pedig a betéti kamat között aránytalan differenciák mutatkoznak. Rámutatnak olyan esetekre, amikor egy vidéki intézet még a mostani rátaleszállítás előtt is, amikor a hivatalos bankkamatláb csak hét százalék volt, betevőinek éppen az intézet és a vidék tőkeszegénysége miatt 11—12 százalék betéti kamatot volt kénytelen megtéríteni, holott ugyanakkor a maximális hitelkamat, amit ugyanez az intézet adósainak felszámíthatott, a 14 százalékot sem haladhatta túl. A vidéki intézeteknek ezt a kategóriáját természetesen igen közelről érinti a hatszázalékos bankráta, mert most kényszerítve lesznek a betéti kamat jelentős mérvű leszállítására, de ugyanakkor csökkenteni kell a hitelkamatot is. A Nemzeti Bank vezetősége már a múlt év októberi havában történt rátaleszállítás során beható tárgyalás alá vette a vidék hitelkamatviszonyait és több napon át tanácskozott a bankfőnökökkel és akkor egy olyan plattformot sikerült megállapítani, amellyel a nagy különbözeteket sikerült kiküszöbölni. A jegybank, értesülésünk szerint, azzal a tervvel foglalkozik, hogy a bankfiókok főnökeit rövidesen ismét Budapestre rendeli és velük a vidék hitelviszonyainak kérdését letárgyalja. A helyzet most aránytalanul könnyebb, mint volt tavaly október havában. Időközben a belföldön tudvalévően erős tempóban indult meg a mobil tőke képződése, a pénzintézetekben pénzbőség uralkodik, és a vidéki intézetek most már nincsenek annyira kiszolgáltatva és úgy a betét-, mint pedig a hitelpolitikájuk irányelveit minden külső kényszerítő körülmény mellőzésével állapíthatják meg. A jegybank egész természetesen arra törekszik, hogy az egyes vidéki centrumok kamatviszonyai között mutatkozó különbségeket eltüntesse és e téren is helyreálljon a békebeli állapot, amikor a fővárosi és a legkisebb vidéki centrum között maximálisan 2—3% differencia mutatkozott. Ennek a programnak a megvalósítása módjában áll a Magyar Nemzeti Banknak, nagy befolyásával eddig is sikerült a differenciákat kiküszöbölni és bizonyos, hogy a mostani akció, amely kétségkívül kedvezőbb körülmények között indul meg, mint tavaly, teljes sikerrel fog befejezést nyerni. Ebben a törekvésében természetesen a Pénzintézeti Központ is támogatja, melynek igazgatósága a napokban szétküldött körlevelében hívta föl a tagintézetek figyelmét arra, hogy a legális hitelszükségletek sérelme nélkül igyekezzenek úgy a betéti, mint pedig a hitelkamatot mérsékelni. A Magyar Vaskereskedők és Vasiparosok Országos Egyesülete egyébként ma beadványt intézett a pénzügyminiszterhez, amelyben kifejti, hogy a kereskedelem a kamatláb leszállítását csak úgy tudja megnyugvással fogadni, ha a kormány intézményesen is biztosítja az alacsonyabb kamatlábnak az érvényesülését a gazdasági élet egész vonalán. A beadványban a vasszakma érdekképviselete rámutat arra, hogy a kereskedők egyedül az olcsóbb pénztől várhatják a mai súlyos pangás megszűnését és a kereskedőket sújtó terhek könnyítését. Az egyesület vezetősége fölemlíti, hogy ma még 18—20 százalék mellett számítolják le a vidéki jó cégek váltóit is a vidéki pénzintézetek, nem is beszélve a magánosok által nyújtott kölcsönökre. Törvényes intézkedéssel kell tehát ismét megállapítani az uzsora határát. m hm Palace-Beliew-íw»r Az előkelő világ találkozóhelye. — 220 szoba. — Appartamentek fürdőszobával. — Elsőrangú bécsi és magyar konyha. »v*m**‡'+*+**» Tulajdonos: HANS HÜBNER Megszilárdult az értéktőzsde. Az értéktőzsdén ma prolongációs nap volt s ennek dacára az értéktőzsdén az árfolyamok emelkedtek. Sőt voltak papírok, amelyekben igen nagy volt az áremelkedés. A prolongáció általában simán folyt le, mert elegendő pénz állt rendelkezésre, eléggé kuláns föltételek mellett. Abból a körülményből, hogy egyes papírokban igen nagyarányú volt a prolongáció , igen nagy prolongációs díjakat fizettek, mint például a Ganz—Danubiusért, amelyért darabonként 10.000 koronát, a Magyar Cukorért, melyért darabonként 15.000 K-t, a Georgiáért, melyért darabonként 4000 koronát, a Magyar Hitelért, melyért darabonként 3000 koronát. De azonkívül is le kell szögezni, hogy a malompapírok is, a MFTR is, az Ingatlanbank is, s még néhány papír is lényeges áremelkedést ért el s hogy külföldi számlára ma már ismét erőteljesen vásároltak. A fix kamatozású papírok piacán mindössze egy-két kötés jött létre, általában azonban ez a piac üzlettelen volt. A Pénzintézeti Központ két iparüzem magánegyességét vállalta. A legutóbb kiadott rendelet szerint a Pénzintézeti Központ az intézeti érdekeltségekhez tartozó iparüzemek magánegyességét elvállalhatja. A rendelet alapján a budapesti törvényszéken most bejelentették, hogy a Városi Bankhoz tartozó Magyar Gombás Gumiárugyár Rt., továbbá az Üvegipar Rt. (Budapest, IV., Veres Pálné u. 8.) magánegyességét a központ elvállalta. Megemlítjük, hogy a nagytétényi gumigyárat időközben eladták és az új tulajdonosok birtokába került. A záloglevelek valorizálása Németországban. A jelzálogok és egyéb igények felértékeléséről szóló 1925. évi német törvény értelmében a záloglevelek és egyéb hasonló kölcsönkötvények felértékelése azon felosztási tömeg szerint történik, amelyet a hitelezők között igényeik aranymárka-összegének arányában felosztanak. A német birodalmi igazságügyminiszter a napokban rendeletet adott ki, amelyben kiegészítette a felértékelési törvénynek ez év augusztus elsején hatályba lépett általános végrehajtási rendeletét. A rendeletben különösen fontosak a záloglevélhitelezők igényének bejelentésére és bírói érvényesítésére megállapított záros határidők. A záros határidők megállapítása azért történt, mert a jelzálogbankok a jövő év január elsején felszámolási aranyzáloglevelek kiadását tervezik és így eddig az időpontig körülbelül megállapítható lesz a tartozások összege. Németország új törlesztéses kötvényekre cseréli át a háború előtt és alatt kibocsátott állami és községi kötelezvényeket. A nyilvános kölcsönkötvények megváltásáról szóló nérmet birodalmi törvény alapján az országok, a községek és más nyilvános jogi testületek márkára szóló kölcsönkötvényeit most megváltási kölcsönkötvényekre cserélik be, mégpedig úgy, hogy minden 1000 márka régi kölcsönkötvényért, amelyet 1919 január elseje előtt adtak ki, 25 birodalmi márka névértékű megváltási kölcsönkötvényt engedélyeznek. A kölcsönkötvények régi birtokosai a megváltási kölcsönkötvényen kívül még kisorsolási jogokat is nyernek, amelyeket névértékük ötszörösének készpénzben való megfizetésével váltanak meg. Egyes községeknél és községi szövetségeknél a megváltási összeg a névérték ötszörösén túl, egészen annak tízszereséig emelhető. A megváltási kölcsönkötvények törlesztését elvileg 30 év alatt viszik keresztül. A törlesztés ebben az évben kezdődik, de 20 évig megrövidíthető, vagy pedig 30 éven túl is meghosszabbítható. A régi birtokú kölcsönkötvények bejelentése 1926 november elsejével zárul. A magyar kereskedelmi utazók akciója a nemzetközi kereskedelem érdekében. A kereskedelmi utazók nemzetközi nagygyűlése tegnap délután megkezdte Bécsben érdemleges tanácskozásait. Auer Róbert, a Magyar Kereskedelmi Utazók Egyesületének elnöke és Gutmann Zsigmond királyi tanácsos, az egyesület alelnöke, a magyar delegáció nevében késznek nyilatkozik arra, hogy csatlakozzék egy nemzetközi szövetséghez, de természetesen azzal a feltétellel, hogy kizárólag gazdasági közeledésről van szó. A francia delegáció elnöke is hangoztatta annak szükségességét, hogy a kereskedelmi utazók nemzetközi szövetségben tömörüljenek, abból a célból, hogy kiküszöböljék azokat a nehézségeket, amelyek a különböző országokban a nemzetközi kereskedelem útjában állanak. 48,6 millió pengővel emelkedett az ultimó és devizavásárlások miatt a bankjegyforgalom. A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma az augusztus 31-iki kimutatás szerint az augusztus 23-iki állománnyal szemben 48,6 milió pengővel emelkedett. Az emelkedést egyrészt az államháztartás költségeinek fedezésére az állam saját számláiról történt kiutalások, másrészt az ultimóval kapcsolatosan, az egyéb girószámlákról történt leemelések és a váltóbenyújtások révén a bankkal szemben támasztott nagyobb igénylések idézték elő. A váltótárca-állomány 10.2 millió pengővel emelkedett. Az érckészletben elszámolt devizák és valuták vásárlása folytán 6,9 millió pengő került forgalomba. Ma megnyílt a bécsi vásár, Bécsből jelentik ! Ma nyílt meg a XI. nemzetközi bécsi árumintavásár, amely szeptember 3-tól 12-ig tart. A tartós gazdasági válság ellenére a vásáron úgy a belföldi, mint a külföldi termelés igen gazdag anyaggal képviselteti magát, így Cseh- Szlovákia üveg- és porcellánárukkal és szövöttárukkal, Magyarország különösen kosárárukkal s háztartási és konyhafölszerelési cikkekkel, Lengyelország a lengyel bányák termékeivel és likőrökkel, Anglia, amely első ízben jelent meg, máltai és ciprusi gyarmatainak bőrdíszműárucikkeivel szerepel. A mező- és erdőgazdasági mintavásár külön fénypontja az idei bécsi vásárnak. A magyaróvári selyemgyárral tárgyalnak a sárvári telep eladásáról. Szombathelyről jelentik: A most szünetelő sárvári műselyemgyár belga érdekeltsége tárgyalásokat kezdett a magyaróvári selyemgyár igazgatóságával a gyár átadásáról. 5000 koronával lett olcsóbb a búza. A mai készárupiacon a búzáért a malmok 5000 koronával leszállították pénzajánlatukat. A kínálat vontatottan indult meg. Zárlat felé áru jelentkezett 347.500 koronás áron felsőtiszai állomásokról. Alsótiszavidéki malmok a vásárlástól tartózkodtak. Pénzajánlatot nem lehetett ezekben a relációkban hallani. 170 ci-át kérnek jugoszláv exportőrök ex Schlepp Passau. —■ Rozsban a belföldön minimális volt a forgalom. Elkelt mindössze 400 méter mázsa, 230.000 koronával, pesti paritásban. Somosújfalusi paritásban 108 öK-át fizettek. — Tengeriben a helyzet változatlan. Májusi elhajózásra 100 lK-át kérnek jugoszláv kereskedők ex Schlepp Bécs. Téli és tavaszi vasúti árak teljesen változatlanok. — Zab és árpa változatlan. Árpa iránt van némi érdeklődés, főleg jó sörárpa iránt érdeklődnek csehszlovák, illetőleg müncheni számlára. De miután a német sörárpa terméseredményéről és minőségéről Németországban az utóbbi időkben jobb hírek vannak elterjedve, a müncheniek kezdik beszüntetni nálunk a sörárpavásárlást. Ami a határidőpiacot illeti, a világpiacon mindenütt nagy áresések voltak a búzában s ez alól a budapesti határidőpiac sem tudta magát kivonni. A búza 5000 koronával olcsóbban indult minden kategóriában s még azonkívül is tovább lanyhult, úgyhogy októberi búza 356.000 koronás nyitás után 352.000 koronáig gyengült; májusi búza pedig 390.000 koronás nyitás után 386.500 koronáig. Zárlat előtt a kontremin, tekintettel arra, hogy az utóbbi napokban elért nagy nyereségét realizálni akarta, fedező vásárlásokhoz fogott s ezért a búzaárak zárlatig némileg megjavultak. Az októberi búza zárlata 354.500 korona, a novemberié 358.000 korona, a márciusié 385.000 korona, a májusié 389.000 korona volt. Ma ismét történt egy kötés nemzetközi búzában, októberi szállításra, 348.000 koronás árban. Mint már tegnap megírtuk, a rozs a határidőpiacon kelendőbb cikk, mint a búza. Úgy, hogy a rozs, amely szintén 3—4000 koronára olcsóbban indult, az effektív piacon történt eladások hatása alatt ismét emelkedni kezdett, és az októberben szállítandó rozs 245.000 koronán és a márciusban szállítandó 267.000 koronán zárult. A készárupiacon különben a következő bejelentett kötések voltak: Búza: 450 q pestv. (77) 3462.5 pp., 150 q pestv. (76) 3412.5 pp., 450 q fejérm. (77) 3425 ppar., 600 q fejérm. (77) 3425 ppar., 300 q pestv. (77) 3425 ppar., 150 q pestv. (77) 3412.5 ppar. Rozs: 300 q 2300 ppar., 100 q 2312.5 ppar. Zab: 150 q 1850 Bp. kocs. dohos. — Hivatalos árfolyamok: Tiszavidéki búza 337—355, felsőtiszai 335—352.5, más 332—350, rozs 230—235, árpa I. 215—220, közepes 205—210, sörárpa, felvidéki 270—300, más 260—290, zab I. 205—210, közepes 190— 200, tengeri 267—270, repce 540—560, korpa 160—162.5. Fizetésképtelenségek. Spatz József (Erzsébet tér 16.) fővárosi kereskedő kényszeregyességi ügyében az adós és a hitelezők között létrejött az egyesség 40 százalékos kvóta mellett. Nagy István dr. törvényszéki bíró az egyességet most jóváhagyta. — Kollár Aurél (Akácfa ucca 6.) kényszeregyességi ügyét a törvényszék befejezettnek nyilvánította. — Kocsis Józsefné és Társa cég és ennek tagjai dr. Kocsis Józsefné és özv. Luvai Kornélné kényszeregyességi ügyében az egyességet jóváhagyó végzés jogerőre emelkedett. Lengyel István dr. törvényszéki bíró az eljárást befejezettnek nyilvánította. — Wendauer József és neje ügyében Orbán József dr. törvényszéki bíró az eljárást befejezettnek nyilvánította. — Kővári és Goldberger vendéglősök közkereseti társaság (Aréna út 81.) kényszeregyességi ügyében Csiky Károly dr. törvényszéki bíró az adósok ellen elrendelt biztosítási intézkedéseket megszüntette. — Landerer Károly (Aréna út 32.) géplakatos kényszeregyességi ügyét Nagy István dr. törvényszéki bíró jóváhagyta. — Sámson és Társa cég ügyében Orbán József dr. törvényszéki bíró a további eljárást megszüntette. — Gánts Pál székesfehérvári (Deák Ferenc utca 10.) úri és női divat-, szatócs és rövidárukereskedő ellen a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás megindult. szt. Lukási fürdőibera tökéletes téli kára TUNGSRAM lámpával a világítás a leggazdaságosabb