Magyar Hirlap, 1927. április (37. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-01 / 74. szám
y'/4 *....... 1 0 FILLÉR 10 FILLÉR A Marrar Hírlap • polgári jogok kal* a Mur» Hírlap Magyarország társosa. Tiszteli a tudomáot, a mS »«sírt ksSgirBBF tSJjJBFSSjKW alkodását a demokrteatM és a toka ás a fondulat szabadságát. Oltalmaira , m fflMP vjef KjCsSK 'SfeMA S&' OkHL'jWiT'j.rótt művrltséstől várja. Nem viszi a gyengéket. aa rlnyomottakat. aj ül- jH| Kg •’3! töt SS S3 SD UHk« 3S5 K5T VSWSW hiába ajkára a haza orrát, de a hazát dövötteket. Válót kiált as Igazságtalan- P*-®» «8 dB Eg 8§ SSI 93 32 ' S» ®f Mr WU gy RSS VjvSgk szolgálja minden betűje. (indalala. ár tágnak, a gyűlöletnek áa a bosszúnak. W BA -rffS EK £1 Rgj !S® SV £39 ffij f&l Jgw Wm ESS jBA Um rá»? A Magyar Hírlap rrrjt a tiszta Védelmezi a mankót, mely a bákátlin- WE WB W BFt jjjff BBf ‘SS Wja KB mm KB ti» 3» megeyőződést megtürhetik, de meg nem rá* levegőjében elsorvad. Hirdeti a ná- HU MUV" BfH H 3* K* VZ! Aggj JBT£5g ME AtS «Cg jjj® SB hajlíthatják. A Magyar Hírlap tiszteli pék, osztályok áa felekezetek egyetérté- B WT mj 9f fgj Mg BBOs—JKAjOM BgS VSfs P® H HP M mások megerősödését, de hadat Üzen «át Tanítja az egyen áldozatkészségéi SB SSS HS M gg4 fmR«! ffi&j M laBSaBMam cg tájak MfJKf aa elvek mögé rejtő,« kalandorlásnak, a nemzet és társadalom nagy érdekei ES §3 29 Ba UH Ri’ ga§ MPHk vgS M BS! Jg fitt' Eg «SfiSfeSöjA Magyar Hírlap eszméket. Ideálokat, Iránt, a műveltség hatalmát, a kultúra Bffl SS M M9 33 SE «2 SRffA K5j S3® .SB ERI AB»i Wjk mi reformtörekvéseket szolgál, nem párútjának szabadságai, vámmentességét. jak KtS 1». réMB, S3®. . tokát, védelmedje az elnyomottaknak. v- • 1b—a————bs—iwuiiibm in wnri ht» urn tv XXXVII. ÉVF. 74. SI BABÉRÁG A POPOLO D’ITALIA SZERKESZTŐI ÍRÓASZTALÁN A szövetségek és a közeledések a népek, az országok között ritkán alapulnak az önzetlen, tiszta szerelmen. Ezek a szövetségek és közeledések többnyire érdekházasságok, amelyek fátyolt borítanak a szentimentális szempontokra, így jött létre Königgrätz után a szövetség Berlin és Bécs között, és így jött létre az orosz-francia szövetség. Bismarck terve volt sokáig a három császár szövetsége, és három konzervatív nagyhatalom öszszefogása a konzervatív rendszer védelmére, de a német birodalom helyett Franciaországgal kötött szövetséget az orosz cári kormány, noha éppen a szövetség kimélyítésének éveiben a francia köztársaság kormányai újból felvették a vörös jakobinus sapkát. Ha a magyar állami érdekek úgy követelik és ha a politika lehetőségei feltárják ezt az utat, akkor hadd jöjjön létre az olasz-magyar közeledés, lehetőleg a jugoszláv-magyar közeledés során elért eredmények teljes biztosításával és továbbépítésével. Ha Chamberlain angol külügyminiszter helyesnek találta a látogatást az olasz miniszterelnöknél, akkor a magyar kormányelnök, vagy a magyar kultuszminiszter sem lehet válogatósabb, mint az a politikus, aki a londoni Foreign Office élén áll. * "Akármilyen kifogásaink voltak sok részletkérdéssel szemben, mindig elismertük: van jelentősége annak az erőfeszítésnek, amellyel Klebelsberg gróf a magyar kulturális munka lehetőségeit akarja megvédeni és továbbfejleszteni. Az olasz út során elért sikerek jelentőségét sem akarjuk lekicsinyelni, de azért nem egyszer volt az az érzésünk, mintha a program kidolgozásánál Klebelsberg gróf kissé megfeledkezett volna Dante, Michelangelo, Mazzini és Garibaldi Olaszországáról, Mussolini Olaszországának javára. Aki beutazza Olaszországot, az vigyen babérágakat magával, amint sok babérágat helyezett el olasz útinaplójában Goethe, noha a weimari hercegség miniszterét távolról sem fogadták olyan ünnepléssel száznegyven év előtt Olaszországban, mint most Klebelsberg grófot. Goethe másfél évet töltött ott, ahol a „citromok virágzanak“, és nem lett a római egyetem díszdoktora, amint nem kapott még néhány más olyan kitüntést, amely osztályrészéül jutott Klebelsberg grófnak. Nem áll szándékunkban lekicsinyelni azt az eredményt, hogy egy kis ország kultuszminiszterét egész kivételes külsőségek között fogadta az olasz nagyhatalom a határ átlépésétől fogva Róma kapujáig, és az Örök Várostól a nápolyi öbölig. Éppen ezért hallgatni akartunk a Popolo d'Italia szerkesztői szobájában tett látogatásról. De ha már nem múlt el észrevétlenül ez a szépséghiba, mi sem hallgathatjuk el a megjegyzést: a római egyetem új díszdoktorának igazán kár volt éjszaka idején látogatást tenni a Popolo d'Italia szerkesztői szobájában és babérágat helyeznie a „történeti“ íróasztalra, hiába jelent meg Klebelsberg gróf fogadására a Popolo d'Italia szerkesztőségében az olasz diktátor fivére, Arnoldo Mussolini. Annak az íróasztalnak, amely mellett ülve a Popolo d'Italia szerkesztőségét vezette Mussolini, csakugyan van történeti jelentősége. A Popolo d'Italia szerkesztői székéből indult meg az a munka, amelynél fogva Olaszország megtámadta a monarchiát, és a magyar ezredek sora vérzett el az isonzói csatákban. A Popolo d'Italia rövid idő alatt vívta ki történeti szerepét. Nincs még tizenhárom esztendeje annak,hogy az olasz szocialisták nagy milánói lapjának, az Avanli-nak szerkesztői székéből a Popolo d‘Italia élére került az akkor harmincegy esztendős Mussolini. Ennek a lapnak nem voltak anyagi gondjai, mert a Popolo d‘Italia terjesztési költségeiről gondoskodtak azok, akik hazaküldték Olaszországba az adósságai elől Párizsba menekült Gabriele d'Annunziót, és megbízták a leghíresebb olasz író mellett a legtehetségesebb olasz újságírót azzal, térítsék le Olaszországot a semlegesség útjáról. Párizsból szemelték ki háborús propaganda két vezérét, és mind a két vezér bevált. D'Annunzio megérte a népszerűségnek azt a viharát, amely a quartói beszéd alapján hullámozta körül, pedig nem csupán az adósságok elöl volt kénytelen emigrálni hazulról, hanem azért is, mert bizonyos erkölcsi hibáit kezdték egyre élesebben szemére vetni. De most Gabriele d’Annunzio nagyon népszerű ember, nagyon gazdag ember, és Montenevoso hercege lett azért, amiért háborúba kergette Olaszországot. Akkor, amikor Olaszország háború nélkül is megkaphatta volna a háború által elért eredményeket... Benito Mussolini pedig, a fiatal szocialista újságíró, harminckilenc éves korára Olaszország diktátorává lett azokért az érdemekért, amelyeket a Popolo d’Italia szerkesztői íróasztala mellett szerzett. Az egyik ilyen érdem az olasz hadüzenet kikényszerítése volt. És a másik érdemről sem kár elfeledkezni: amikor Orlando, majd pedig nála határozottabban Nitti a békekonferencián szembefordultak Clemenceau kíméletlen követeléseivel. Benito Mussolini a most babérággal díszített szerkesztői íróasztal mellől támadta hátba az olasz államférfiakat, akik méltányosai akartak lenni a háborúvesztes országokkal szemben. Igen örülünk annak, ha Klebelsberg Kunó gróf megkapta a római egyetem díszdoktori oklevelét, amint nem kicsinyeljük le az olasz út során elért nagy eredményeket, csak éppen nem tudjuk, vájjon ezek az eredmények kevésbé jelentősek lettek volna-e akkor, ha csak Dante, Michelangelo és Garibaldi sírjára helyez babérágat Klebelsberg, és esetleg arra az íróasztalra, ahol Turinban írta meg Kossuth Lajos emlékiratait. A politikai államtitkárok mai értekezletükön Bod Jánost kérték fel Gaál Gaszton vádjainak tisztázására A képviselőház mai ülésén Gaál Gaszton indemnitási beszédében a tisztviselőkről is beszélt és többek között azt mondotta: „Tarthatatlan az is, hogy egyik-másik államtitkár úr például az állások egész halmazát szedi össze államtitkársága alatt és milliárdos jövedelmekre tesz szert." Az államtitkárok között csakhamar elterjedt Gaal Gaszton beszéde idevonatkozó részének a híre és sürgősen érintkezést kerestek egymással, hogy megbeszéljék, miképpen válaszoljanak Gaal Gaszton vádjaira. Csütörtökön este az egységes part egyik külön szobájában megbeszélésre ültek tiszai, Prónay György báró miniszterelnökségi, Schandl Károly földművelésügyi, Szabóky Alajos pénzügyi, Petri Pál közoktatásügyi, Dréhl Imre népjóléti, Sztranyanszky Sándor belügyi és Ángyán Béla igazságügyi államtitkárok. A kormány politikai államtitkárai tehát valamennyien megjelentek, hogy további tennivalóikat megbeszéljék. Az államtitkárok külön értekezéséről tudomást szereztek a kormánypárti képviselők is, az államtitkárok azonban megbeszélésüket szigorúan bizalmas jellegűnek nyilvánították és így rajtuk kívül senki más nem is vett részt a tanácskozáson. Körülbelül egy óra hosszáig értekeztek a politikai államtitkárok, de annak eredményéről semmiféle közlést nem adtak ki. Annyi mégis nyilvánosságra jutott, hogy az államtitkárok sáléban Gaal Gaszton mai parlamenti beszédének rájuk vonatkozó részesei foglalkoztak és elhatározták, hogy Gaal Gaszton kijelentésével szemben egységesen fognak eljárni. Az államtitkárok tanácskozásának befejeztével a Magyar Hírlap munkatársának alkalma volt beszélni az értekezlet valamennyi résztvevőjével, a politikai államtitkárok azonban a legszigorúbban elzárkóztak minden közlés elöl és csak annyit voltak hajlandók elárulni, hogy egy valór mennyinket érdeklő ügyben folytattak bizalmas megbeszélést. Az államtitkárok értekezletének eredményét azonban mégis sikerült megtudnunk. Értesüléseink szerint a politikai államtitkárok azt határozták, hogy felkérik Bud János pénzügyminisztert, szólítsa fel a parlament nyílt ülésésén Gaal Gasztont , nevezze meg név- szerint azokat az államtitkárokat, akikre vádjait értette. Valószínű, hogy Bod János, aki ennek a kérésnek eleget tesz, már a Ház legközelebbi ülésén ilyen irányú felszólítást intéz Gaal Gasztonhoz. Sötét színben látják a párizsi körök a kínai helyzetet (A Magyar Hírlap párizsi tudósítójától.) Az angol kormány, vagy legalább az angol kormány jobbszárnya kezdettől fogva nagyaggodalommal beszélt a kínai helyzetről és mindig számolt a beavatkozás elkövetkezésével. Briand azonban idáig soha nem tette magáévá ezt az angol álláspontot és francia részről mindig az volt a felfogás, hogy Kínával szemben békés magatartást kell tanúsítani. Éppen ezért jelent éles fordulatot az idáig elfoglalt állásponttal szemben az az expozé, amelyet ma tartott a francia minisztertanács előtt Briand. Ezúttal a francia külügyminiszter szinte teljesen feladta optimista álláspontját, és igen sötét képet festett a kínai helyzetről. Úgy látszik, Briand most már számol azzal a lehetőséggel, hogy Kínában a kommunisták fognak felülkerekedni és ebben az esetben a francia kormány támogat minden angol részről megindított katonai akciót. A Kínában idáig partra szállított francia csapatok többnyire annamita katonákból állanak, de ma a minisztertanács úgy határozott, hogy hazulról is fognak fehér csapatokat Kínába küldeni. A párizsi lapok szinte egész vonalon közölnek olyan kínai tudósításokat, amelyek szerint erősen előretört a kommunista áramlat a kínai forradalom központjaiban, és kivált Sanghaj körül erősödött meg a kommunista befolyás. Csang-Kai-Sek tábornok, a kantoni csapatok főparancsnoka még az önbizalom hangján nyilatkozott a külföldi újságíróknak. A Qatal tábornok tábori szürke egyenruhát visel, minden rangjelzés és minden kitüntetés nélkül, csak éppen gallérjába van fűzve a kék-vörös selyemszalag, mint a forradalom jelvénye. Csang-Kai-Sek tábornok igen nyomatékosan megcáfolta azokat a híreket, amelyek a külföldi negyedek megszállásáról beszélnek. Erről szerinte szó sem lehet, több más oknál fogva azért sem, mert a külföldi negyedek helyőrsége katonailag igen erős, és így igen nagy ellenállással kellene számolniok a forradalmi csapatoknak, amelyek nem akarnak ilyen kalandokba bocsátkozni. Csang-Kai-Sek egyben megcáfolta azokat a híreket, mintha béketárgyalásokat folytatna Csang-Cso-Un tábornaggyal, vagy Csang-Cse-Lin vezérkari főnökével. Ilyen béketárgyalásokról nincsen szó, hanem ellenkezőleg: Csang-Kai-Sek tábornok most dolgozza ki a haditerveket Észak- Kína meghódítására. Egyelőre bizonytalan azonban, sor kerül-e majd ezeknek a haditerveknek a végrehajtására, mert két-három nap óta, minden jel szerint, egyre inkább kiéleződik a feszültség Csang-Kai-Sek tábornok és a forradalom radikális szárnya között. Tiszta képet nem lehet formálni az eseményekről, de úgy látszik, mintha ezért a feszült helyzetért most nem Csang-Kai-Sek tábornok viselné a felelősséget, hanem a forradalmi tábor radikális elemei, amelyek ma talán veszélyesebb ellenfelet látnak a forradalom győztes hadvezérében, mint az északi csapatokban. Csang-Kai-Sek tábornok két héten át halogatta Sanghai megszállását, és úgy látszik, ez az óvatosság nem volt alaptalan, mert Sanghaira támaszkodva, most egyre inkább előretörnek a radikális forradalmi erők. Egyelőre még Csang-Kai-Sek tábornok kerül minden nyílt összetűzést a radikális és a kommunista csoportokkal, meglehet azonban, hogy a közeli napokban megindul a testvérharc a délkínai forradalom táborában. Nem igen lehet tudni, várjon a kommunista agitátorok szítják-e a tüntetéseket a külföldi negyedek ellen, de az bizonyos, hogy a kivált Sanghai munkásnegyedeiben egyre nagyobb az izgalom a külföldiekkel szemben, és tegnap az egyik ilyen tüntetés során ismét megtámadták a francia negyedet. A kínai tüntetők, szokásuk szerint, az asszonyokat és a gyerekeket küldték előre, de azért a helyzet olyan válságos volt, hogy a francia csapatok parancsnoka szükségesnek tartotta a fegyverek használatát a kínai tömegek szétszórására, és a francia csapatok sortüzének több emberélet esett áldozatul Az Egyesült Államokban is sokkal súlyosabbnak látják egy-két nap óta a helyzetek mint a múlt hetekben. Állítólag a kormány már elhatározta Wiliams tengernagy visszahívását. Williams tengernagy volt idáig a kínai partokra kiküldött amerikai csapatok főparancsnoka és a kormányhoz küldött jelentéseiben mindig optimista hangon ítélte meg a helyzetet. Mivel ezek a jelentések most nem igen nyernek igazolást, az amerikai kormány egy része azt szeretné, ha Bristol altengernagy, aki jelenleg Konstantinápolyban amerikai főbiztos, váltaná fel Williams tengernagyot. Nem lehet tagadni: egy-két nap óta Párizsban és Washingtonban is igen nagyi idegességgel mérlegelik azt a lehetőséget, vájjon a kínai városok munkásnegyedeinek és a kínai parasztoknak mozgósításával nem fognak-e felülkerekedni a kommunisták a kínai forradalomban. Ebben az eset-,ben Dél-Kína igen súlyos hátvédévé lehetne, az orosz szovjetköztársaságnak, amely az így elért siker után alighanem újból megkezdené munkáját India forra-dalmasítására. Akármilyen békés volt idáig