Magyar Hirlap, 1927. május (37. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-22 / 116. szám

2 1927 május 22. szíttetett gépe számára. Amikor már minden készen volt az indulásra, a City of St. Louist ráto­lták a mesterséges startpályára és megtöltötték a benzintartályokat. Byrd kapitány melegen megrázta Lindbergh ke­zét az elindulás előtt, azután a két pilóta gépébe szállt, néhány perc múlva a karcsú gépmadarak már el is vesztek a ködben. Macska helyett a csirkecsont ! Lindbergh kapitány nagyon babonás és ezért akarta magával vinni­­fekete macská­ját is a repülőútra, de az utolsó pillanatban mégis meggondolta magát, mert attól tartott, hogy útja olyan nagy magasságokban visz majd, hogy a szegény állat abba belepusztul. Lindbergh kapitány egy oxigén álarcot is becsomagolt, viszont kabalából a macska helyett csirkecsontokat vitt magával repülő­út­jára. Lindbergh édesanyja, amikor meghallotta, hogy fia a legnagyobb titokban pénteken hajnalban útra kelt Párizs felé, , alig bírt örömével és kijelentette, hogy ha lett volna még egy hely a City of St. Louis-on, fiával együtt tette volna meg a légiutat Párizsba. Párizsban várják Lindberghet ! A francia hatóságok arra a hírre, hogy Lindbergh newyorki időszámítás szerint hat óra 52 perckor felszállott a curtisfieldi repülőtéren, minden előkészületet megtet­tek az amerikai­ óceánrepülő fogadtatására. Bár a számítások szerint csupán szombaton este 10 órakor érkezhetett Lindbergh Pá­rizsba, minden előkészületet megtettek, hogy a le bourget-i repülőtéren már nyolc órakor minden készen várja az amerikai pilótát. Maga a légügyi államtitkár jelent meg pénteken délután a repülőtéren és ő tette meg az utolsó intézkedéseket a repülő­tér megvilágítására, hogy Lindbergh kapi­tány valósággal nappali világításnál száll­hasson le Le Bourget mezején. De nem csupán Párizs repülőtere várta teljes fel­készültséggel az amerikai repülőt, hanem valamennyi többi francia légi kikötő is tel­jes kivilágításban ragyogott szombaton este. Repülés az amerikai száraz­föld felett A francia, angol és amerikai meteoroló­giai állomások szombaton egész nap egy­­értelműleg azt jelentették, hogy az Óceán fölött meglehetősen erős szél segíti elő Lind­bergh kapitány légi útját és valóban Lind­bergh hétórás repülés után el is hagyta Új­­fundland­ fölött­ az amerikai szárazföldet, hogy északkeleti irányban nagy ívben Ír­ország felé induljon. Valamivel elmúlott déli egy óra, amikor Lindbergh 170 kilométeres óránkénti sebes­séggel elrepült Halifax fölött és egy óra 50 perckor Újskócia partjai fölött, Milfordból látták a City of St. Louist. Lindbergh kapi­tány az amerikai szárazföld fölött igen ala­csonyan — mindössze nyolcvan méter ma­gasságban — szállt, úgyhogy minden pilla­natban pontosan ki lehetett venni a repülő­gép jelzését is. A New Yorkból befutó jelentések kivétel nélkül mind arról számoltak be, hogy Lind­bergh útja teljesen „menetrendszerűleg“ folyt le, az amerikai szárazföld fölött, sőt, Lindbergh valamivel tán még gyorsabban is tette meg az utat, mint ahogy előre számí­totta. A City of St. Louis 2000 liter benzint vitt magával útjára, ami 4400 mérföldes légiút megtételéhez elegendő, már­pedig az egész newyork—párizsi légiút csak 3600 mérföldet tesz ki. Az amerikai szárazföld fölött Lindbergh óránként átlag 175 kilomé­teres sebességgel haladt el, ami közel tíz százalékkal nagyobb eredmény, mint amivel számoltak. Repülés az Az Atlanti-óceán feletti útról aránylag sok jelentés futott be Londonba, amennyi­ben szinte óránként kopogott a szikratávíró, amely azoknak a hajóknak a híradásait kö­zölte, amelyek találkoztak Lindbergh kapi­tány repülőgépével. Egymásután érkeztek a különböző rádió jelentések ismeretlen hajók­ról, amelyek nem nevezték meg magukat és csak azt tudatták, hogy Lindbergh gépe 500, 10O, 300, 200 kilométerre van már csak az ír partvidéktől. Délelőtt 10 órakor találkozott az első hajó a City of St. Louis­­sal, az Atlanti-óceán fölött 500 mértföld­­nyire az új skóciai partvidéktől. A repülő­gépet, amely igen alacsonyan szállt, az M. Press of Scotland fedélzetéről tisztán látták. .­r. Délután egy órakor a Canadian Pacific Line egy másik gőzösé­nek fedélzetéről pillantották meg Lindbergh repülőgépét. Óceán felett Délután két óra 50 perckor Valenciától száz mértföldnyire nyugatra pillantották meg Lindbergh repülőgépét, amint egyenletes, tempóban, igen alacsonyan Írország partjai felé szállt. Délután öt óra húsz perckor, amikor az első távirat arról számolt be, hogy­ Lindbergh repülőgépe megérkezett Ír­ország partjai fölé és elröpült Smerwick Harbour felett, déli iránynak tartva. A re­pülőgép mintegy háromszáz méter magas­ságban szállt és a gépet egész tisztán lehetett látni, a motor szabályszerűen működött. Az időjárási viszonyok rendkívül kedvezőek voltak. Ugyanezt a jelentést Tralee városá­ból is megerősítették. Délután öt óra ötven perckor adták le a következő jelentést Lindbergh repülőgépéről Cork grófság délnyugati ré­széről, ahol Goleen felett látták délkeleti irányban tovább szállani. Anglián át­­ Este nyolc óra tizenöt perckor érkezett a jelentés Plymouth kikötőjéből, amely arról számolt be, hogy a City of St. Louis elrepült a város fölött és elhagyta­­Anglia déli partját. Lindberghnek Plymouth - tól Párizsig mindössze csak 350 kilométeres utat kellett megtennie, így a plymouthi ki­kötő-parancsnokság azonnal közölte a le bourgeti repülőtérrel, hogy Lindbergh érke­zése tíz órára esedékes. Este nyolc óra harminc perc után a cherbourgi kikötő felett megpillan­tottak egy egyfedelű repülőgépet. Miután ebben az időpontban francia repülőgép nem volt a levegőben, azonnal kétségtelenné vált, hogy az csak Lindbergh aeroplánja lehetett. Kilenc óra előtt néhány perccel Lindbergh repülőgépe a Párizstól 200 kilo­ , Párizsba méternyire fekvő Bayeux város fölött szállt el és ezzel kétségtelenné vált, hogy Lindbergh most már feltétlenül eléri útja cégcélját: Párizst. Este tíz óra huszonkét perckor Lind­bergh amerikai repülőgépe leszállott a le bourgeti repülőtéren. Párizsban már este hat órától fogva lázas izgalommal várták a híreket Lindbergh ka­pitány útjának állomásairól és tízezrével se­reglettek ki az emberek Le­ Bourget repülő­terére, hogy szemtanúi lehessenek Lind­bergh kapitány leszállásának, amelyet tíz órára ígértek a lapok. Este féltíztől fogva frenetikus izgalom fogta el a repülőtéren összegyűlt tömeget, amelynek élén ott voltak a francia repülő­sport összes vezetői. A tömeg már szinte tel­jesen elfelejtette Coli és Nungesser szomorú VII. Nemzetközi Automobil-Kiállítás Városliget - Iparcsarnok 1927 június 4-13. tragédiáját, olyan erővel hatott mindenkire az a gondolat, hogy egyetlen ember egy kis repülőgépen teszi meg leszállás nélkül az utat New Yorkból Párizsba. Le­ Borget ter­mészetesen hatalmas fényjelzésekkel jelezte a leszállás helyét és amikor a reflektorok fényében egyszerre felbukkant igen alacsonyan a kis repülőgép, az állomáson összegyűlt tömeg ujongása is jelezte Lindbergh kapitány számára, hol kell leszállania. Akármilyen emberfölötti teljesítmény ál­lott és Lindbergh kapitány mögött, szabályosan és simán ereszkedett le a repülőtérre, ahol természetesen szinte pél­ ■mrarmwaiM—an—mwiwmr—i—ír dátlan örömrivalgás fogadta. Lindbergh se­gítség nélkül lépett ki repülőgépéből és nagy­ erőfeszítéssel azt a látszatot akarta felkel­teni, mintha az általa megtett hatalmas út nem merítette volna ki. A rendőrség óriási erőfeszítéssel tartotta távol a tömeget Lind­bergh kapitánytól, akinek különféle frissí­tőket kínáltak, miután a nagy út alatt nem,­ igen volt alkalma étkeznie és innia. Noha Párizs számára fájdalmas volt,­­hogy nem francia repülők nyerték meg a­ New York—Párizs átrepülésére kitűzött dí­­­jat: az újságpaloták előtt mindenütt hatal­­mas tömegek ünnepelték Lindbergh kapiti­tányt, mikor a fényreklámok bejelentették a leszállását a repülőtéren. [Vasárnapi ELEVENEKRŐL ÉS HALOTTAKRÓL, továbbá arról, hogy az enyhe tél volt oka, hogy az idén kevesebb látogatója volt a múzeumoknak Ma jelent meg a főváros Statisztikai Ha­vi füzeteinek legfrissebb száma, mely rend­kívül érdekes és meglepő adatokat mond el Budapest életéről. Az 1927. év első ne­gyede — három hónap története — van megírva ebben a füzetben, mely már dr. Illyefalvi I. Lajosnak, a Statisztikai Hivatal új igazgatójának a szignumával látott nap­világot. Egy milliós lakósú nagyváros gaz­dasági erőpróbáiról, küzdelmeiről, sikerei­ről és csalódásairól beszélnek ezek a szá­mok, és azt mutatják, hogy a város nagy életereje, a lakosság szorgalma és tehetsége legyőz válságot és minden akadályt, mely útját állja fejlődésének és boldogulásának. Az első, amit a füzetből megtudunk, hogy az év első negyedében 718-al többen haltak meg Budapesten, mint ahány­an születtek. Ha a vidéki bevándorlás nem pótolná ezt a deficitet, akkor idővel nagyon számottevő lenne a népesség fogyása. A halál derekasan dolgozik. Átlag 53­54 ember hal meg naponta, de márciusban voltak napok, amikor 63-an haltak meg. Természetesen az influenza is erősen se­gített emelni a halálozási arányszámot, de tavalyhoz képest erősen megnőtt a tüdő­vészben, a tüdőlákban, a szívbajokban és agygutában meghaltak száma is. A halálo­zások 28,6 százalékát a tüdővész okozza és minden 4—5-ik ember tüdővészben hal meg Budapesten. A Statisztikai Havi füzetek legfrissebb szá­mából különben kitetszik, hogy a mentők­nek is egyre több munkát ad Budapest foly­ton lázasabb és gonddal telibb élete. Az év első negyedében naponta átlag 96-szor hív­ták a mentőket, akik az idén három hónap alatt 8577-szer nyújtottak első segítséget. A lakásstatisztikából megtudjuk, hogy a februári házbérfertályban 47 lakás, 99 üz­lethelyiség és 123 raktár állott üresen. Ez már haladás, mert néhány hónappal eze­lőtt még sem üres lakás, sem üres helyiség nem volt. Rendkívül érdekesek a füzeteknek azok a tabellái, amelyek Budapest gazdasági éle­téről informálnak. A gazdasági statisztika adatgyűjtését és feldolgozását Illyefalvy Lajos igazgató teljesen új, modern alapokra helyezte. Gazdagabbá, megbízhatóbbá és gyorsabbá tette a publikációkat, hogy ezek­nek az adatoknak még idejében hasznát vehesse a közönség. A gazdasági élet jelen­ségeivel foglalkozó statisztikából az látszik, hogy a válság még nem múlt el, az üzlet­beszüntetések tempója ugyanolyan, mint tavaly ilyenkor volt. Az idén az év első három hónapjában 1433 üzletet csuktak be, körülbelül ugyanannyit, mint a múlt év első hónapjában. Az év első negyedében a statisztika 91 új fizetésképtelenségi esetről számol be, melyeknél 5.6 millió pengő ak­tívával szemben 11.7 millió pengőt tettek ki a passzívak. Érdekes, hogy egyedül már­ciusban 37-re rúgott a fizetésképtelenségek száma és 3.8 millió pengő aktívával szem­ben 8 millió pengő passzíva állott. A közraktárak forgalma nagyott nőtt. Márciusban 8.1 millió pengő áru feküdt a közraktárakban. Az áruforgalmi statisztika azt mutatja, hogy az év első negyedében vasúton és hajón 13.4 millió q árut hoztak be Budapestre és 3.1 millió q-át szállítottak el. 111 árufajta import-export statisztikáját ismerjük meg ebből a tabellából, amelyből kiderül, hogy a vidéki lisztet nagy tételek­ben hozzák fel a pesti piacra és hogy csak nyers kávé 12.630 q érkezett márciusban Budapestre. Nagy forgalmat bonyolít le Budapest, petróleumban, műtrágyában és rúdvasban. Három hónap alatt 39,0000 q fonal- és szövetárut, 1099 q papirosárut hoz­tak a fővárosba. Rendkívül megnőtt az épí­tési anyagok importja, ami azt mutatja, hogy a lakásépítés mégis csak megkezdő­dött. Az idegenforgalom emelkedő tendenciát mutat. Az év első három hónapjában 58.500 szállodába szálló idegen­­ jött Budapestre. Ezzel szemben megállapíthatjuk, hogy a külföldre utazók száma csökkent. Az év első negyedében 7858 útlevelet állított ki a­­ budapesti rendőrség, míg tavaly ugyanezen idő alatt 9356 útlevelet állított ki. Új tabella a Statisztikai Havi füzetekben a posta-, távirda- és távbeszélőforgalomról való. Megtudjuk belőle, hogy márciusban 16,1 millió közönséges levelet (napi 180.000) 486.000 ajánlott levelet, 130.0(H) táviratot adtak fel Budapesten. A telefonközpontok márciusban 5.442.000 közönséges helybeli beszélgetést olvastak meg (naponta cca 176.000 közönséges beszélgetés). A nyilvá­nos állomásokon márciusban 56.600-an be­szélgettek. Megtudjuk ebből a füzetből azt is, hogy, az idén az év első negyedében 12,5 millió köbméter vizet ivott meg Budapest, viszont tavaly ugyanebben az időben 13,5 millió köbmétert, amiből az következik, hogy a budapesti ember vizet is kevesebbet iszik ma, mint régen. Az is érdekes, hogy a ma­­gánháztartások gázfogyasztása erősen emel­kedik, aminthogy emelkedik a villamosáram­ fogyasztása is. Ezekből a jelekből a magán­háztartások javulására lehet következtetni.­­A Statisztikai Havi füzetek indiszkrét szám­adatai elárulják azt is, hogy egyre fogy azoknak a száma, akik nyilvános fürdőben fűtődnek. Ez időszerint átlag 6100—6500 ember fürdik nyilvános fürdőben Buda­pesten. Olvasásra az idén, úgy látszik, több idejük van az embereknek, mint tavaly volt. ,,A városi könyvtárt például tavaly ,az év három első hónapjában 40.000 ember látogatta, az idén 50.000 ember. Ezzel szemben a mú­zeumok publikuma jelentékenyen megfo­gyott, aminek nyilván az lehet az oka, hogy a múzeumokban belépődíjat szednek és sok embernek nincs pénze, sok pedig sajnálja a belépődíjra valót. De a múzeumbajárók számának a csökkenése összefügg azzal is, hogy az idén enyhe telünk volt. A tapaszta­lat ugyanis azt bizonyítja, hogy mennél szi­gorúbb a tél januárban-februárban, annál többen járják a múzeumokat. Tudniillik a múzeumok téli publikumának jórésze me­legedni jár a múzeumba. A füzet terjedelmes adóstatisztikával vég­ződik, amelyből megtudjuk, hogy három hónap alatt 118.165 „adóalany“ 9,1 millió pengő forgalmi adót fizetett. De ezenkívül is tele van érdekes és meglepő számmal ez a füzet, melynek minden tabelláján meglát­szik a szerkesztő gondos és alapos keze, Illyefalvi igazgatónak — úgy látszik — az a szerkesztői programja, hogy az eddiginél közelebbi nexust teremtsen az élet és a Statisztikai Hivatal között. A kormányzó Sopronban A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kor­mányzó és felesége ma este Sopronba uta­zott, ahol holnap résztvesz a huszárezred zászlószentelő ünnepségén és a vitézek telekbeiktató ünnepélyén. A kormányzó kí­séretében elutaztak: Bulcsi vitéz Janky Kos­csárd lovassági tábornok, a honvédség fő­­parancsnoka, Denk Gusztáv vkszt. ezredes, a katonai iroda főnöke, dr. Uray István, a kabinetiroda helyettes főnöke, Görgey­ György ezredes, a testőrség parancsnoka, vitéz Magasházy László alezredes, első szárnysegéd, Koós Miklós és Vetter Antal százados szárnysegédek, Brunswick György, őrnagy, utazási felügyelő, Szalay Lajos testőrszázados. A MÁV részéről Horánszky Gyula miniszteri tanácsos, a MÁV igazga­tója kíséri a kormányzó különvonatát . «■■■ iimi in Mi i i ii r i in ii~M'r'iriTi~aTi'— T­ermén­y tőzsde-zárlatok Chicago, május 21. Búza: Máj. (előző zárlat 142%) 144%, júl. (138­2) 1397/s, szept. (1357/s) 137%. Tengeri: Máj. (897/s) 88%, júl. (92%) 917s, szept. (94%) 93%. Zab: Máj. (487s) 48, júl. (497s) 49Ws, szept. (467/s)­­. Rozs: Máj. (1097a) 1097/s, júl. (108Va) 1087a, szept. (997a) 100. Winnipeg, május 21. Búza: Máj. (előző zárlat (1527/8) 153s/a, júl. (151%) 1527a, okt. (139)1 1407s- Zab: Máj. (61%) 61, júl. (60%) 607a, ,

Next