Magyar Hirlap, 1929. március (39. évfolyam, 50-73. szám)
1929-03-03 / 52. szám
Vásáron. Franciák a Nemzeti Szalonbem Két évtized távolságin át kétségtelen nagy örömmel köszöntjük a Nemzeti Szalon falai között újból a modern francia művészetet abban az együttesben, amellyel most, mint a francia avantgarde képviselői vonulnak fel, hogy • húsz esztendő után konstatálhassuk, ez összefoglalásban mi minden történt azóta, hogy utoljára itt megjelentek. Pontosan és primitív fogalmazásban Párizs e két évtized alatt ezzel a kiállítással ugyanazt a képet mutatja, mint hogyha irányok és törekvések szempontjából e húsz esztendőről egy magyar kiállítást válogatnánk össze. Természetesen, ennek a magyar kiállításnak úgy kellene felsorakoznia, hogy ne rekeszkődjék ki belőle mindaz, ami új törekvés és új kísértet. Nálunk meglepő egy kiállításban, ha a magyar piktúra és szobrászat legszélső törekvései is jelen vannak. E francia kiállításban éppen az a meglepő, hogy Párizs avantgardeja még ma is a maga képviselői közé számítja Besnard színes természetábrázolásán Signac pointil művészetét, a jólfésült divatfestőt, Van Dongent. A szobrászok közül pedig a tiszteletreméltóan gazdag Bourdellet. Valljuk meg őszintén, hogy a mi avant gardenk nem hajlandó ilyen türelemre és megértésre, viszont kétségtelen, hogy a mi konzervatívjeink se szívesen látják az ilyen harmonikus együttszereplést Kétségtelen, hogy ez a mostani kiállítás ismert nevek gazdag névjegyzékével és irányok teljes fölvonultatásával egész képet ad mindarról, ami Franciaországban és Párizs centrumszerepénél fogva az egész világon történt és történik a művészet új fejlődésében. Az előbb említett konzervatív szárnnyal szemben középúton olyan neveket találunk, mint Matisse, Utrillo, Vlaminck, a másik szélsőségben pedig Braque, aki papírkivágásokkal dolgozik, Marcoussis, a konstruktivista, vagy Charlemagne. Az összeállítás ellen tehát semmi kifogás nem eshet. Kár volna neveket és egyeseket kiemelni, az együttes kép a fontos s az a tájékozódás, amelyet a reprezentatív jellegű kiállítás ad. A rendezők azzal az anyaggal, amely kezükbe került, jól és helyesen bántak el. Úgy tudjuk, hogy a francia Lhote — az ismert festő és kritikus, aki, mint a kubizmus reprezentánsa, szintén szerepel a kiállításon érdekes képeivel — és a magyar Rózsafy Dezső szereztek komoly érdemeket a kiállítás összeállítása körül. Arról természetesen lehetne beszélni, hogy az egyes képek, amelyeket a művészek e vándorkiállítás céljaira rendelkezésre bocsátottak, nem jelentik túlzott megbecsülését a magyar publikumnak. Nemigen kerültek ide az egyes festők fejlődésének legújabb darabjai, sem kiváltképpen jellegzetes és teljes értéket jelentő munkái. Hogy csak a nagy nevek közül említsünk egyet-mást, Utrillo öt-hat esztendő előtti állomásán látható itt, pedig amióta megszűnt Párizs egyik legdivatosabb festője lenni, sok mindenben megváltozott. Picasso karcai sem azt a termését reprezentálják, amellyel legutolsó grafikai kiállításán Rosenbergnél szerepelt. Jó és értékes képek azonban seregszámra akadnak ebben a kiállításban, amelynek nívója azonban nem olyan, hogy ne kellene büszkéknek lennünk a mi avant garde-művészetünknek értékeire. Végül pedig a mai párizsi művészet legfiatalabb generációja nemigen kapott helyet a kiállításon. (K. L) Termosifi tőzsdezárlat Chicago, március 2. Búza: Márc. (előző zárlat 125) 125, máj. (1301/1) 130, júl. (133) 133. — Tengeri: Márc. (96'A) 96%, máj. (100%) 100%, júl. (1035/1) 103%. — Zab: Márc. (48%) 48%, máj. (51%) 51%, júl. (50%) 49%. — *----Márc. (—) 110%, máj. (112) 112%, júl. (m*&) 111%. Winnipeg, március 2. Búza: Máj. (előző zárlat 132%) 132, júl (133%) 133%, okt. (132%) 133%. — Zab: Máj. (60) 595/1, júl. (59%) 59%. Liverpool, március 2. Búza: Márc. (előző zárlat 9 sh. 0'% d.) 9 sh. 0% d., máj. (9 sh. 3% d.) 9 sh. 4 d. júl. (9 sh. 6% d.) 9 sh. 6%d. ^OdrkULT* RECEPTKÖNYV«-14S — színes képekkel illusztrált — receptet tartalmaz. Kére a fűszerkereskedésben 1 Ára 30 fillér. jA AGIK*ja HÍRLAP 1920 március 3. 9 Kétségtelenül megállapították Pirquet tanár és felesége öngyilkosságát Kihirdették Pirquet tanár végrendeletét Bécsből jelentik. A tragikus körülmények között elhunyt Pirquet tanár végrendeletében, amelyet ma a törvényszéken felbontottak, fogadott fiát, dr. Hans Pirquetet nevezi meg egyedüli örökösének. Dr. Hans Pirquet jelenleg New Yorkban egy ottani kereskedelmi vállalatnak alkalmazottja A végrendeletben Pirquet tanár kéri, hogy az ő munkája által világhírűvé tett bécsi gyermekklinika élére egyik tanítványát nevezzék ki. Pirquet név szerint négy tanítványát sorolja fel, akiket érdemesnek tart erre a tisztségre. Köztük vannak Nobel és Schick egyetemi tanárok is. Az államügyészség megadta az engedélyt Pirquet tanár és felesége eltemetéséhez. A temetés kedden délután 3 órakor lesz a központi temetőben, ahol a főváros díszsírhelyet adományozott az elhunyt tudósnak. Beavatott helyen megerősítik a Stunde-nak azt a jelentését, hogy a Pirquet tanár és felesége halála ügyében folytatott rendőri nyomozás kétséget kizáróan öngyilkosságot állapított meg. A legújabb jelentések szerint Pirquit tanár és felesége nem veronállal, hanem cankálival mérgezték meg magukat. A helyszíni szemle kétségtelenül megállapította, hogy az orvostanár és neje diankálit vettek be. Az ügyészség erre való tekintettel állott el a hullák boncolásától. A magyar filmgyártás ügyét véglegesen rendezi a belügyminiszter Értekezlet Scitovszky belügyminiszternél Szcitovszky Béla belügyminiszter ma délelőtt értekezletre hívta össze a magyar filmgyártás kérdésével foglalkozó hivatalos szervek és egyéb érdekeltségek képviselőit. Az értekezleten az elnöklő belügyminiszter elmondotta, hogy a magyar filmgyártás kérdése nemzeti probléma. Azt hiszi, abban a kérdésben, hogy magyar filmre szükség van, valamennyien egy véleményen vagyaunk. De ha ebben a kérdésben egyedül is maradna, akkor is keresné és azt hiszi, meg is találná az útját és módját annak, hogy miképpen lehet a magyar filmet feltámasztani. — A film ügye — mondotta a belügyminiszter -ír- művészeti és gazdasági probléma. Lehetetlennek tartom, hogy a magyar nemzet, amelynek géniusza a művészet minden terén kiéli magát, mindenütt nagyot és maradandót alkot, éppen a film terén maradjon vissza. A múltak tapasztalatai, de maga a jelen is feljogosít arra, hogy a filmgyártás terén is méltó szerephez jussunk. Világszerte működő kiváló íróink, rendezőink és színészeink megerősítenek abban a hitben, hogy itt joggal tartunk számot az érvényesülésre. Véleményem szerint a kérdés művészeti vonatkozásairól kár is többet mondani. A miniszter ezután áttért a filmprobléma gazdasági vonatkozásainak részleteire és miután a Filmipari Alap létjogosultságát megindokolta, foglalkozott azokkal az okokkal, amelyek a magántőkét nálunk távoltartják a filmvállalkozástól. __ Véleményem szerint — mondotta a belügyminiszter, — ennek oka a rentabilitás kérdésének fel nem ismerésében áll. És itt újból rá kell mutatnom arra, hogy a sajtó állásfoglalása milyen nagy szerepet játszik a magyar film ügyében. Amíg a kormány igyekszik a magántőke bizalmát fölkelteni, addig egy-két sajtóközlemény vagy nyilatkozat könnyen alkalmas lehet arra, hogy hosszú hónapok munkáját egy nap alatt aláássa. Nem vizsgálom, hogy mi az, ami az ilyen cikkek és nyilatkozatok megjelenésekor indító okként szerepel: — nem szeretem a meddő vitákat —. Higgyék el azonban, hogy a magyar film nagy ügyének akkor tesznek jó szolgálatot, ha panaszaikat és kritikájukat az illetékes hatóság elé juttatják és ezzel a sajtó részére csak azt hagyják meg, ami a közvélemény elé kerülve, a magántőkét a magyar film rentabilitásáról és szükségességéről meggyőzi. Nem szabad a rendszer és a követendő módszerek feletti vita érdekében feláldoznunk magát a magyar filmet A miniszter ezután annak a reményének adott kifejezést, hogy bizonyos hatósági intézkedésekkel talán nagyobb bizalmat lehet ébreszteni a magántőkében a magyar film rentabilitása iránt. — Talán van olyan rendelkezés, — mondotta a belügyminiszter, — amely alkalmas arra, hogy annak alapján a magántőke kalkulációját megtalálja. A teendő intézkedésekre vonatkozólag még eddig nem döntöttem. Higgyék el nekem azt, hogy minden komoly javaslatot, érvet és szempontot beható mérlegelés tárgyává fogok tenni, mert ilyen nagyfontosságú nemzeti kérdésben csak a viszonyok és a lehetőségek teljes áttekintése után tehet lelkiismeretesen állást foglalni. Az előadó ismertetése után hosszas és alapos vita indult meg, amelyben Tasnády Szüts András, Pogány Frigyes és Iborovitz Richárd, a Moziengedélyesek és a Filmkölcsönzők Egyesülete által beadott javaslatot indokolták és magyarázták. A Színpadi Szerzők Egyesülete és a Budapesti Színész Szövetség közös javaslatát Heltai Jenő, Lengyel Menyhért és Molnár Dezső ismertette az értekezlettel. A Filmipari Alap memorandumát Pekár Gyula terjesztette a miniszter elé. A Filmipari Alap és a szerzők és színészek közös javaslata a kontingens rendszer alapján elrendelendő kötelező filmgyártás mellett foglalt állást. Ezzel szemben a moziszakma memoranduma egy újonnan alakítandó szakmai részvénytársaság útján reméli a magyar filmgyártás újjáteremtését. A vitában a már említetteken kívül résztvettek még Tory Gerő k. államtitkár, Bencs Zoltán miniszteri osztálytanácsos és Geiger Richárd vezérigazgató. Az értekezlet, amely Va3 órakor ért véget, azzal zárult, hogy a belügyminiszter kijelentette, hogy az elhangzottak alapján bizonyára meg fogja találni azt a módot, amellyel a magyar filmgyártás nemzeti szempontból is nagyjelentőségű kérdését a közérdek szem előtt tartása mellett a lehetőség szerint közmegelégedésre fogja megoldani. Végül kilátásba helyezte a miniszter, hogy más irányú nagymérvű elfoglaltsága mellett is igyekezni fog a magyar filmgyártás megoldásának ügyében sürgősen végleges helyzetet teremteni. Két és félévi fegyházat kapott a sikkasztó adófőnök Szegedről jelentik: A szegedi törvényszék most ítélkezett Wickl István volt kevermesi forgalmi adófőnök bűnügyében, akit az ügyészség több rendbeli, folytatólagosan elkövetett hivatali sikkasztással vádolt. A bíróság három napi tárgyalás után bűnösnek mondotta ki Wickl Istvánt a vádbeli cselekményekben és ezért két és fél évi fegyházra ítélte. A felek fellebbeztek. Nincs kormányválság Németországban Berlinből jelentik: Müller kancellár szombaton délben megjelent Hindenburg elnöknél és közölte vele, hogy a nagykoalíció megalakítására irányuló fáradozásai sikertelenek maradtak. A kancellár felkérte az elnököt, hogy erősítse meg tárcájukban továbbra is a kormány tagjait, aminek Hindenburg elnök készséggel eleget tett. Ezzel azután egyszersmindenkorra alapjukat vesztették azok a hírek, amelyek szerint kormányválság, házfeloszlatás és új választás áll küszöbön. Szőrtelenítőt csak Dr. Morisson murkát fogadjon el is a maradékosztály olcsósága minden képzeletet felülmúl. Meg kell itt jegyyezni, hogy a nagy forgalom kövekeztében és most rendkívül megnövekedett a maradékosztály anyaga. Az áruház itt egyenesen féláron dob piacra cikkeket, a legdrágább gyapjúkelméktől kezdve a legpraktikusabb mosóanyagokig. Csak futtában jegyeztünk fel néhányat a nagy maradékokkázió áraiból: mosóvolle 65 fillértől; mintás műselyem 1.40; bélésre való brokát 1.50; kasha 1.95; jumperheime 2.48; crepella 2.75; foulardselyem 2.90; imprimé crépe de Chine (Bemberg) 340; 135 cm; széles kabátszövet 5.90; crépe Georgette 5.98. Általában, ha az ember a maradék stokkot szemügyre veszi, szinte érthetetlen, hogyan lehet ráfizetés nélkül ilyen árakat jegyezni .. Ezek után most már megértem, miért oly zsúfolt a Gerő-áruház, s azt is természetesnek találom, hogy ez a modern elvekkel dolgozó üzlet nyolcévi fennállása óta miért növekedett meg évrőlévre. Olcsó áron és ha lehet, ha a maradékkalkulációban kifutja, féláron adni jó árat, ez az a kereskedői elv, amelyen minden fellendülés alapszik. Déli séta, amelyen kiderül, hol lehet jót olcsón, sőt feláron vásárolni Hiába száll még a fagypont alá a higany oszlop, hiába bollik még itt-ott jéggöröngybe a sima aszfalthoz szokott láb, mégis csak március van s a levegő elhozza a tavasz és holnapi derülés sejtelmét. Ez az átmeneti szezon már különösen alkalmas a déli sétálásra, korzózásra s eközben, — ami ilyenkor rendkívül lényeges, — a bevásárlásra, mert az új divat, bizony, már bekopogtatott. Bevallom, az új divat az aktualitás s ez utóbbi a riportert mindig érdekli.. Benézek tehát itt is, ott is üzletekbe, ahol most mérik ki vagy mérik le a divatot, lemérik nagyszerű slágerszövetek, selymek és kelmék formájában s egyenesen oda térek be, ahol legnagyobb a forgalom, ahol a legtöbb hölgy tolong és válogat a pultok előtt. Az egész Belvárosban nem találkoztam oly nagy forgalommal, mint az Andrássy út egyik tágas bolthelyiségében, Gerő maradék- ét divatáruházában, Andrássy út 6. (az Operaház oldalán), ahol a gazdag szövet-, selyemét mosóosztályon kívül rögtön szemembe örül: a maradékosztály. Mi az oka, vetem fel a kérdést magamban, hogy amíg annyi bolt ásít manapság az ürességtől, addig ez az üzlet szinte zsúfolásig megtelt elegáns, úri vásárlóközönséggel. Ennek nem lehet véletlen oka, állapítom meg és közelebb lépek a pultokhoz, hogy megfigyeljem, mit vesznek itt oly lázasan az emberek, s milyen áron veszik, hogy úgy kapnak rajta. Először is a gyapjúosztályon nézek körül Hallom a keresletet: — Átmeneti kabátszövetet kérek. — Vagy pedig: — Tavaszi kabátra akarnék valami jó, tartós és divatos anyagot. — ÉS a kínálat így válaszol: — Hogyne, parancsoljon. Nagyszerű angol és francia kabátmeg ruhaszöveteink már mind beérkeztek és ha magyargyártmány iránt tetszik érdeklődni, parancsoljon, az is van. — Szemügyre veszem a felkínált anyagokat. az angol és francia piac nagy újdonságai itt vannak. Kabátkelmék: tweed-ek, double cashmir-ek. Ruhaszövetek közül sok Angora-kashát látok. Azután jumperkelméket, gyapjúszövetet és gyapjútrikót. Itt sorakoznak az összes divatszínek: belge sokféle árnyalatban, franciakék és általában, a még mindig kedves kék árnyalatok, azután zöld inkább a világos tónusokban. Megtapogatom a minőséget: elsőrendű. Megkérdezem az árakat: csodálkozom. Ismerem pontosan a belvárosi piac árait. A Gerő-áruház ugyanazért a minőségért mindenkinél olcsóbb árat kér. Ez a titka tehát a szokatlan forgalomnak és magyarázata a rendkívüli népszerűségnek. Tovább megyek a selyemosztályra. Itt is a divat-sláger selymeit figyelem meg először. A crépe Tiflis könnyebb minősége itt már 12.50 P.-ért kapható (minden divathölgy tudja, hogy ez az ár egyenesen okkázta, a Tiflis legnehezebb minőségét, amelyért benn a városban 18—20 pengőt kérnek, itt 14.50 pengőért bocsátják áruba. A nehéz crépe Georgette ára — a szokott 10—11 pengő helyett — itt nem több 8.50 pengőnél. És így megy ez sorra minden osztályon, valamennyi piacra dobott árunál. Például a gyapjúcrepe ma is bámulatos olcsó: 3.75 pengő a könnyebb, 8.50 a nehéz minőség. Azok a közkedvelt crépe de Chine divatkendők, amilyet majd minden hölgy hord manapság nyakában itt különös kedvezményképpen 4.90 pengőért kaphatók. Végül