Magyar Hirlap, 1929. május (39. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-12 / 106. szám

[Vasárnap [Vasárnap Móra Ferenc és Szabó Dezső — a nagy magyar tömegek írói Móra Ferencnek és Szabó Dezsőnek, a két kitűnő és magas színvonalú magyar írónak Si­került az, ami mai napság éppen az igazi írók­nak szokott ritkán sikerülni: sikerült eljutniok az egyszerű emberek szívébe, eljutni azokba a széles tömegekbe, ahová a modern regények közül inkább csak a detektívtörténetek és egyéb kolportázsmunkák szoktak eljutni. Móra Ferencet nem kell bemutatnunk lapunk olva­sóinak, hiszen a Visor­ban tűnt fel é­s azóta is állandó, szorgalmas munkatársa maradt annak a lapnak, valamint később a Magyar //irlap-nak is. Ismerik szívből fakadó derűjét, nyájas és nemes bölcsességét, széleskörű mű­veltségét, melyet a legzamatosabb, a legközvet­lenebb, élettel telített hangon tesz az Olvasók széles rétegeinek közös szellemi kincsévé. Nem­csak szórakoztatója, de tanítómestere is ő a magyar társadalomnak; olyan aranyos kedélyű, szinte fülbemászó hangú tanítómester, akit ba­rátjának, testvérének érez minden tanítvány ... S Szabó Dezsőről sem kell magyaráznunk, hogy a mai magyar irodalom legeredetibb és leg­izmosabb talentumainak egyike: olyan ragyogó és hatalmas egyéniség, kinek még hibáit és szertelenségeit is elismeréssel, sőt csodálattal kell fogadni. Ennek a két írónak egy-egy reprezentatív alkotása: Móra Ferenc Ének e búzamezőkről című regénye, az utóbbi eszten­dők talán legmélyebben magyar szépirodalmi munkája és Szabó Dezső Az elsodort falu című regénye, az utóbbi másfél évtized legna­gyobb magyar könyvsikere — a Magyar Könyv­hét alkalmából új kiadásban jelenik meg és olyan alacsony áron kerül forgalomba, amely ezt a két nagyszerű munkát mindenki számára hozzáférhetővé teszi. A három kötetes „Az el­sodort falu“ kötetje ezentúl 1 pengőbe, a két­kötetes „Ének a búzamezőkről“ köt­etje t­ől pengőbe fog kerülni. A magyar olvasóközönség köszönettel tartozik a Genius könyvkiadónak, mely nemes kultúrmissziót teljesít, amikor a két nagyértékű könyvet átadja az érdeklődő és művelődni vágyó magyarság nagy töme­geinek. Erdélyi Lexikon Dr. Osváth Kálmán szerkesztésében jelent meg nemrég ez a valóban hézagot pótló könyvecske, amelyről a szerkesztő túlzott szerénységgel ezeket írja: „Ha volna bá­torságom elmondani, mi az, amit ter­veztem és mi az, amit ezennel át­adok ... Az első tájékozódások meggyőztek, hogy tervszerű, hosszabb lejáratú kollektív munka végzésére és elvégzésére nem alkalmas a mai idő. És e felismeréstől kezdve az utolsó tollvonásig már tudtam, hogy ami a nagy tervből egy ember munkaerejével megvaló­sítható, az csak egy szerény Erdélyi Szótár, nem több .. Erre a szerénységre — legjobb meggyőző­désünk szerint — nincsen semmi szükség. Teljesen járatlan területen, a háború utáni idők bábeli esemény- és fogalomzavarában Osvát Kálmán és munkatársai hasznos és be­csületes munkát végeztek. Erdély újabb tör­ténetének pontos és mindenre kiterjedő fo­tográfiája ez a könyv, nélkülözhetetlen segéd­eszköz tehát mindazok számára, akiket hi­vatásuknál, elhelyezkedésüknél vagy érdek­lődésüknél fogva a határon túli élettel szoros szálak fűznek össze. „Több tiszteletet sz — ez a kötet mottója és utána több mint háromszáz oldalon érde­kes képanyaggal, kéthasábos sűrű szedéssel a mondanivalók egész tárháza következik Beszámol a lexikon az erdélyi intézmények­ről, a sajtóról, közgazdasági vállalatokról, is­kolaügyről, politikáról, egyházi és kulturális életrőől. Felvonul előttünk az erdélyi szárma­zású kiválóságok egész sora, nemcsak a még élők, hanem a közelmúltban elhaltak is. Át­gondolt, nagyszerűen tájékoztató tanulmá­nyok szólnak többek között az Ady-kultusz­­ról, az erdélyi munkásmozgalomról, a föld­reformról, az irodalmi társaságokról, a kö­zépiskolai és közigazgatási reformról, a ma­gyar és román irodalomról stb. Az ilyesfajta kísérlet a dolog természeté­nél fogva sohasem lehet teljes, az Erdélyi Lexikonban is vannak hiányok, de anyagá­nak gazdagsága folytán megérdemlik, hogy idehaza is fokozott figyelemmel forduljanak feléje. (-m-) Becseréljük régi használt darabonként P 3.50 ráfizetéssel, „ODEON“ lemezekre Táskagépek már P 33-tól Dénes Testvérek Rt.­­ VI., Teréz körút 26. ­*A CSERE HÍRLAP HÍRLAP MMÉMÉMÜ i it ■ Mimin Mim IRODALMI ÉLET IRODALMI ÉLET Mi készül? — Ma itt is csak a fiatalokról beszéljünk! — Kilenc fiatal költő: Dán György, Fekete Alfréd, Forgács Antal, Horváth Béla, Laka­tos Péter Pál, Radnóti-Glatter Miklós, Sü­­kösd Ferenc, Vajda János és Wagner György verses antológiát ad ki, melynek Jóság lesz a címe. A kötet előszavát Kállay Miklós írja. A fiatal költőgeneráció ezzel a könyvvel is demonstrálni akarja, hogy nem ismeri el a világnézeti szétszakadást az iro­dalmon belül, mert a legkülönbözőbb és leg­­ellentétesebb pártállású és felfogású költő­ket egyesíti magában. — Újságírói munka könyvalakban? — Bródy Lilinek, a fiatal női zsurnaliszta generáció talentumos riportereinek rövide­sen megjelennek könyvalakban a mai nők­ről és a mai nők problémáiról írott cikkei. A kötet címe: Rólad van szó drágám. — Regény? — Pedig­ Horváth Rezső vidéki szerkesz­tő, akinek ősszel aratott szép sikert Meghalni jobb című regénye új könyvet a­d ki, a Torz embereket, mely két érdekes regényt tartal­maz: a Gyilkosság a szőlőben izgalmas és fordulatos bűnügyi történet, melynek egy izzó szerelmi epizód ad színes keretet. A másik regény, Szép Karolin, egy egyszerű cselédlány drámája és kemény végzetszerű bűnhőd­ése. — Szatirikus munka? — Vécsey Leo Doktor Balkezes című re­génye a népszerű Edgar Wallace históriák jól sikerült persziflázsa. Ugyanaz a szerke­zet, detektívregény, azonban a trükkök és bravúrok komikumba és kudarcba fúlnak A Doktor Balkezes-nek, mely kigúnyolja a félre fogó detektívet, pikantériája, hogy a Magyar detektív című folyóirat közli folyta­tásokban. Legközelebb könyvalakban is megjelenik. SZENZÁCIÓS KÖNYVSIKEREK A KÜLFÖLDI PIACOKON A Magyar Hírlap hosszabb idő óta rend­szeresen és részletesen tájékoztatni szokta ol­vasóit a fontosabb külföldi könyvújdonsá­­gokról és ezek az ismertetések mindenfelé nagy érdeklődést váltanak ki. Ezúttal néhány pillanatfelvétel keretében azt akarjuk meg­világítani, hogy melyek azok a könyvsikerek, amelyek az európai érdeklődés homlokterében állnak. A megemlítésre kerülő munkák egy részéről az utolsó hónapok folyamán beszámoltunk már, más részével azonban talán most talál­kozik először a magyar olvasóközönség. A körsétát egy olyan irodalommal kell megkezdenünk, amelyről idehaza eddig édes­keveset tudnak. Bár különösen régente ha­talmas tábora volt Magyarországon az orosz íróknak, ezeknek érdeklődése elsősorban a korábbi iskolák reprezentánsai felé fordult, az élők közül pedig csak Mereskovszkij és Gorkij tudott nagyobbszámú olvasóközön­séget teremteni magának. Az új orosz irodalomról azonban alig vet­tek itt eddig tudomást, aminek persze nem utolsó sorban az orosz viszonyok zavaros­­sága volt az oka. Pedig ennek a fiatal generá­ciónak a sorában számos meglepő tehetsé­get találhatunk, közöttük mindenekelőtt a párizsi emigrációban élő ILJA EHRENBERGOT, akinek gyors egymásutánban megjelenő re­gényei a francia és a német könyvpiac leg­keresettebb termékei közé tartoznak. Ez az új orosz irodalom sokban különbözik a ré­gebbi iskoláktól: tárgy választásában, téma­­keresésében európaibb szempontok vezérlik és bár gyökerei az orosz talajhoz rögzítik, nem huny szemet a nyugati eszmeáramlatok előtt sem. Nagyszerűen igazolja ezt a tételt Ehrenburgnak talán legkerekebb alkotása, amely ilyesformán kétféle közönség előtt nyert csatát: a néprajzi sajátosságok kedve­lői megtalálták benne azt a levegőt, amely csak orosz könyvekben lelhető fel; viszont azonban a modern társadalmi problémák hívei is érdeklődéssel olvasták végig ezt a minden részletében művészi munkát, amely a mai orosz nagyváros életének megdöbben­tően szemléltető keresztmetszete. Az egyik távoli irodalom után beszéljünk a másikról. Kína eddig ugyancsak ismeretlen volt az európai ember szemében, irodalmá­ról és kultúrájáról pedig éppen semmit sem tudtak. Annál nagyobb feltűnést keltett nem­rég egy Párizsban­­ élő fiatal kínai tudósnak és írónak, Ma mire címmel megjelent kis könyve. CHENG TCHENG a neve ennek a sok megpróbáltatáson keresz­tülment fiatalembernek, aki ezzel az írásával nem kívülről akarja bemutatni hazáját az idegennek, hanem ellenkezőleg: a kínai lélek legmélyére vezeti az olvasót. Édesanyját ál­lítja mondanivalóinak középpontjába és rajta keresztül egy egész nemzet lelkivilága feltá­rul előttünk: az Európában élő és európaia­­san gondolkodó kínai költő megrajzolja egy, a forradalom hullámverései által megzavart tradíciójú kínai család életét. A Paul Veléry szép bevezető tanulmányával ellátott kötet — amely dithirambusa a szülői és hazasze­retetnek — Franciaországban nagy f közönség­­sikert ért el és a napokban Meine Mucet címmel megkezdte diadalútját ném­et nyel­ven is. H­a már Párizsból kiindult sikeredről be­szélünk, meg kell emlékeznünk a nálunk is jól ismert MAUROIS új regényéről. A „Climats“ megjelenéséről részletesen beszámolt annak idején a Magyar Hírlap és most csak azt mondhatjuk, hogy az események teljesen igazolták a jóslatot a könyv bekövetkező népszerűségéről. Mint is­meretes, ez a regény mindössze két egymás­mellé helyezett levélből áll: a két levél két házasság történetét mondja el, két különböző természetű asszony közelébe kerül egy és ugyanazon férfi és bármennyire erősnek tű­nik is fel időnként a szerelem, amely őt az egyik. Vagy a másik asszonyhoz láncolja, ezek a szerelmek nem nyernek harmonikus befe­jezést. Bármilyen közelségben élünk, — ta­nítja Maurois — mégsem tudjuk egymást teljesen megérteni és ez a kiábrándítóan hangzó tétel, amely az embert a könyv olva­sása után még soká követi, alighanem alkal­mas arra, hogy sokfelé ellentmondásokat ébresszen ... Ugyancsak francia könyvsiker Kessel híres repülőregénye, amely az előbbihez hasonlóan szintén két országban szerzett már ed­dig híveket magá­nak. Kessel nem francia, mégis francia nyel­ven teremtette meg világhírét — akárcsak Panait Istrati —. Argentínába menekült orosz Zsidó szülők gyermeke ez a mindig újszerű témával jelentkező író, akinek a Les Captifs, egy tü­dőbetegszanatórium­ban játszó cselek­­ményű regénye mellett a Repülőtiszt törté­nete a leghatásosabban megalkotott mun­kája. Átlépve a francia határokon, Olaszország földjén Pirandello a divat. Nálunk eddigelé leginkább csak darabjaiból ismerték ennek a kivétel nélkül egyéni uta­kon járó költőnek nevét, pedig Pirandello a regényirodalom terén is alkotott már jó né­hány maradandó értéket. Ezek közül talán legérdekesebb a kettős életű Mattia Pascalról szóló történet, amelynek hőse holttá nyilvá­­níttatja magát és így kíséri azután figyelem­mel „hátrahagyott“ hozzátartozóinak, első­sorban feleségének további életét. Egészen fantasztikus fejleményekkel találkozunk a regény folyamán, Mattia Pascal kettős életé­nek rajza hátborzongatóan sikerült, amiben alighanem közrejátszik magának az írónak kettős élete is. Kevesen ismerik nálunk Pi­randello életének tragédiáját: felesége el­méje korán elborult, úgyhogy az emberektől távol, külön villában kellett őt elhelyezni. Pirandello, aki foglalkozására nézve leány­iskolai tanár és délfelettjei az iskolatermek falain belül telnek el, munkája végeztével hazatér a csendes villába, ahol feleségének Víziói és kószán felépített légvárai fogadják. A szerény, visszavonult életű tanárból így lesz egy őrült aszony férje, aki feleségét ra­jongásig szereti és minden tekintetbe igyek­szik a kedvében járni. Ilyen életmód mellett azután valóban nem csoda, ha valaki hajlik a fantasztikumok felé ... A hozzánk legközelebb álló német könyv­piacon — mint mindig — most is nagy az élénkség. A Tag des Buthes alkotásával ugyan az illetékes tényezők sorra elmondták bizonyára jogos panaszaikat, emellett azon­ban igazán impozánsan folyik tovább a könyvprodukció. Legújabban A háborús tárgyú munkák kerültek az érdeklődés előterébe. Mint istae­­setes, az első ilyen irányú­­könyv Arnold 1929 május 15. 23 Zweig Grischa-ja és csodálatos, hogy mikor annyi kétes értékű külföldi fércmunka jele­nik meg magyar nyelven, ennek a valóban standard értékű könyvnek lefordítására hiába várunk. Pedig az egyik legelőkelőbb , német irodalmi folyóirat kritikusa a Grischá­­ról többek között így ír: Az ókor gályarabjai óta nem­ élt a földön ember, aki még álmá­ban is, sőt egész halálos órájáig oly meg­­­­döbbentő rabszolgaságban élt volna, mint a modern háborúk harcosa. Hogy ennek az életnek elviselhetetlen borzalmasságára reá tudjunk mutatni, ahhoz éreznünk kell a va­lódi értelemben vett szabad emberi élet szép­ségeit és ezzel szemben a szégyent, amelyet a szolgaságba való letiprásunk jelent. Ez ed­dig csak Arnold Züveignek sikerült... Hasonlóképen megrázó emberi dokumen­tum és a legkimagaslóbb „Bestseler“-ek egyike az e lap hasábjain annak idején beha­tóan tárgyalt „Jahrgang 1902“, a fiatal német publicistának, Ernst Glaesernek munkája, amely számunkra talán szokatlan szókimosz­­dása ellenére is megérdemelné, hogy vala­melyik kiadónk közvetítse a magyar olvasó­közönségnek. A felsorolást ezúttal nem folytathatjuk to­vább. Még csak annyit, hogy Németország­ban most áll tetőpontján a Wels-láz (érde­kes, hogy Wells regényei jóval előbb jelen­tek meg nálunk, mint német fordításban és a Zsolnay-cég kiadásában most kerülnek egy­más után piacra az idehaza már jól ismert regények, így legutóbb a Krisztina Alberta atyja). Ebből csak az a tanulság, hogy min­den valóban értékes könyvnek eljön az ideje, ha nem közvetlen megjelenésekor, akkor va­lamivel később, — épp a napokban olvastuk egy körkérdésre adott válaszok sorában, hogy a bécsi könyve keres­kedésekben az utóbbi hetek legkeresettebb könyvei közé tartozik Felix Salten Bambija, ez az utólér­­hetetlen finomsággal megírt állatregény, amely pedig már jó esztendővel ezelőtt jelent meg a könyvpiacon ... (K. L) Boross Mihály: Az ész sztrájkja Nem első nagyobb méretű kísérlete Boross Mi­hálynak a fantasztikus regény területén ez a vaskos kötet, amely azonban sok mindenben, szerkezeti, témabeli és fölfogásbeli dolgokban is erősen különbözik az utópisztikus regények megszokott formájától. Sőt különbözik mind­azoktól az ilyenfajta írásoktól is, amelyek eddig a szerző nevével megjelentek. Eddigi írásaiban alapvető volt mindig a jövő elkép­zelése számára egy technikai természetű hipo­tézis és fontos tényezőként szerepelt a könyvben ennek a hipotézisnek valószínűsé­gét és elfogadhatóságát precíz tudományos ér­vek látszatával alátámasztani. Mai formájában azonban ez mellékes lesz a számára. A jövő elképzelésének fantasztikuma teljes szabadsá­got kap, nincs realitások látszatához sem le­szögezve, sőt előadásában sem kíván a valóság szuggesztiójával hatni. Nem a tudományos eszközök és a belőlük előálló életlehetőségek kérdése most már regényének a témája, ha­nem inkább azok a társasági és társadalmi lehetőségek, amelyek ilyen nyomon előállhat­­nak. Itt sem korlátozza semmiféle valószínű­ségi kérdés. A regény azzal indul, hogy egy dúsgazdag amerikai trösztelnök a családjával regényt ír. íródeákul, vagyis a regény tulajdon­képpeni megírójául egyik hivatalnokukat kap­csolják magukhoz, kiemelve őt nemcsak hiva­talából, hanem egész privát életéből. Készül a regény, mely arról szól, hogy egy véletlen utcai összeütközésből, egy bicikli és egy auto­mobil karamboljából miként lesz vakmerően fantasztikus és vakmerően romantikus elkép­zelésben egy nagy kommunista forradalom és ennek nyomán az intellektuális ellenállásnak egy másik nagy forradalma. Közben azonban, míg ez a regénybeli elképzelés megszületik, tovább folyik ennek a családnak az élete is : a család élete pontosan korrespon­dál a re­gény képzelt eseményeivel. Az élet a maga fordulataival hovatovább megismétli a fantázia merész játékát. Tulajdonképpen tehát itt két regény fut egymás mellett ugyanazzal a tézis­sel és ugyanazokkal az akciókkal is. Viszont ezeknek a szociális és evolúciós kérdéseknek komolyságával szemben Boross Mihály a meg­­írás eszközeiben keresi azokat a módokat, hogy a könyve elsősorban érdekes és mulattató olvasmány legyen. Szereti a meglepő fordula­tokat, a váratlan eseményeket, nyilván azzal a hittel, hogy az előadásnak ezzel a könnyebb formájával könnyebben tudja átadni és érvé­nyesíteni mondanivalóit a nagyközönség számára. Az óriási érdeklődés arra nyitott bennnünket, tivey a törvény­esen vedés arclánc eltüntető HERO SKIM készítményünket az 50 pengős luxus csomagoláson kívül 12 pengős bolgár! csomagolásban is forgalomba hozzuk Medic. Chemical Co. L!d. New York Magyarország: vezérképviselő Kozmochemia rt. Budapest Vll., Hermina-1­8.

Next