Magyar Hirlap, 1930. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1930-01-23 / 18. szám
2 1930 január 23. HifiMAP__________ VIRÁG BENEDEK Ma száz éve hunyta le örök álomra szemelt ,tisztelendő Virág Ádám Ignác, szerzetesi néven Benedek és iskolai élményeire visszagondolva, alighanem mindenki csodálkozással csapja össze kezeit, hogy csak száz esztendeje ennek... Virág Benedek költői munkássága meglepően rövid idő leforgása alatt magasztosult irodalomtörténeti fejezetté — és ami ezzel oly gyakran együttjár, közben elfelejtkezett róla a világ. A klasszikus iskola, amelynek szellemében szorgalmasan írta ódáit, episztoláit és vegyes költeményeit ez a buzgó napszámosa a toll hadseregének, a klasszikus iskola a maga megkötött verselésével, ünnepélyesen emelkedett hangjával, mintha végérvényesen kiveszett volna a magyar literatúrában. Nemcsak ma, hanem már negyedszázaddal ezelőtt is és ez magyarázza meg legvilágosabban: miért borult a feledés sűrű fátyla Virág Benedekre és költészetére, amikor pedig egyik-másik kortársának írásait— gondoljunk csak Gvadányi Falusi nótáriusára ,— ma is szívesen olvassa a felnövekvő nemzedék. Költészete talán meghalt, de pályája — az örök írónak küzdelmes, gondokkal teli pályája — nagyon is él. Nem szeretett önmagáról beszélni. Amikor egyszer megkérték, írja le életrajzát, csak ennyit mondott: Születtem, szerettem hazámat s dolgoztam érte. Ez az én életem története. Iskolai tanulmányai a nemzetietlen korba estek, amikor „nemcsak unalmas a magyar szó, de ha tudják is, szégyenük a nyelvet , majdnem utálják azt beszélni“. És milyen volt az akkori iskola? Somot, almát, körtvélyt, itt eleget ehetsz. De a tudományban csak kevés részt vehetsz — mondja Losonczi István a Hármas Kis Tükörben. A fiatal Virág belép a pálosok közé, amikor pedig 1785-ben II. József sok mással együtt ezt a rendet is feloszlatja, világi pappá lesz és gimnáziumi tanári állást vállal. Betegsége miatt azonban rövidesen vissza kell vonulnia, ekkor Tabánba költözik és szinte elképzelhetetlen nélkülözések között éli napjait. Jövedelme az az évi háromszáz papírforint, amelyet a vallásalap folyósít számára és ez az összeg „élni kevés, éhenhalásra sok". Télen nem fűt, ha csak barátai, jó ismerősei meg nem könyörülnek rajta: az egyetlen ajándék, amelyet az emberektől elfogad: egy-két öl fa, hogy teljesen be ne fagyjon szobájának ablaka. Amióta Festetics György pénzén megindul 1798-ban a Magyar Minerva, ennek harmadik kötete Virág Benedek Poétái Munkája címmel lát napvilágot. Nagy gonddal válogatja össze kiadásra kerülő verseit. De pesszimizmusa már ekkor megcsendül. Cifra bokrétát ne remélj azonban. Nem magyar földön terem a borostyán. Verseiből sok helyen Horatius hangulata szól felénk, önállóságát, költői egyéniségét azonban mindenütt igyekszik érintetlenül fenntartani. Honfibánata fokozódik, de az egymásután következő évek szorgalmas munkával telnek. Meg akarja írni a honfoglalás nagy művét, azonban csak az expositio és invocatio maradt ránk. Élete főmunkájának a Magyar Századokat tekinti: egy évtizedig dolgozik rajta megfeszített erővel. Komoly elődei nincsenek, biztos forrásokra nem támaszkodhatik, mégis a pragmatikus históriaírás alapját veti meg. Objektivitása persze sok kívánni valót hagy maga után: a történelem magyar szereplőit csak jó oldalukról mutatja, a keresztes háborúk résztvevőit pedig „istentől elrugaszkodott csavargóknak" nevezi. Pesszimizmusa egyre erősebben elhatalmasodik lelkén. Teljesen visszavonul az emberektől és magányában szinte megközelíthetetlenül elbarrikádozza magát. * 1810 szeptember 5-én nagy tűz pusztít a Rácvárosban és a Tabánban. Virágnak mindene odavész: könyvtára, kéziratai, történeti munkájának összegyűjtött adatai. Még jobban össze kell húzódnia. Toldy Ferenc szerint szobácskájának összes bútorzata fenyőfa-nyoszolya, ily láda, ily könyvpolc és ily fiókos asztalka közül három szalmaszékből állott; ha látogatói voltak, a negyedik a nyoszolyán ült. Élete utolsó éveiben már alig hagyta el a Rácváros feljáratánál lévő szobáját, ápolást, támogatást nem fogadott el senkitől és amikor 1830 január 23-án meghalt, senki sem volt mellette. Vörösmarty Mihály ezeket jegyzi fel utolsó napjairól: „Ha- ALTA hashajtó * tála, mint többnyire minden literátoré, rettentő például szolgálhat mindeneknek, ki az ügyefogyott literatúra kopár mezejére az élet útjáról eltévedni elég boldogtalan... Az éjjel, hogy a gutaütés eltehetetlenítette, tyúkja a fejénél ült, kutyája mellette az ágyon s macskája rajta járt. Ezek voltak önállói az emberektől elhagyottnak s mint mondják, egy összerágott cinkanál hevert székén, mellyel hihetőleg orvosságot akart bevenni.. * Írósors, íróhalál anno 1830. Száz esztendő alatt vájjon mennyit változott a világ? ... (k. L) ’'fBSESnnBnMHBBnDKflBBBBnHHBSBSNSMBBHHHBHHKK' Teljes győzelmet aratott Nagykanizsán az ellenzéki párt formahibák miatt megsemmisítették a megyei törvényhatóságba beválasztott városi tagok mandátumát Nagykanizsáról jelenti a Magyar Hírlap tudósítója. Mint már jelentette a Magyar Hírlap szerdai számában, Nagykanizsa város választópolgársága a keddi választáson kijelölte a város jövendő politikájának irányát. Kedden éjjel tizenegy órakor még olyan hírek jártak,, hogy az egyik választókerületben csupán 80 százalékos győzelmet ért volna el a községi párt. Az éjjel két óráig tartó összeszámlálás eredményéből azután kitűnt, hogy a községi párt az egész vonalon százszázalékos győzelmet aratott, amennyiben a katolikus párt még egy póttagságot sem tudott magának a 38 rendes és 10 póttagsági helyből biztosítani. Az egész város a legnagyobb örömmel fogadta ezt az eredményt, amely a város valódi közhangulatának kifejezője. Ez az első eset egyébként, hogy a szervezett munkásság képviselői helyet kapnak egy városi parlamentben. A szociáldemokraták a községi párttal közös listán indultak, ezért biztosítottak a pártnak két mandátumot. Ezenkívül a megválasztottak között is van két szociáldemokrata. Így összesen 1 szociáldemokrata foglal helyet az új képviselőtestületben. Szerdára újabb szenzációja akadt Nagykanizsának Mint ismeretes, Nagykanizsán a múlt év november 4-én folytak le a közigazgatási választások, amely alkalommal 10 rendes és 5 póttagot küldött ki a város a megyei törvényhatóságba. Ezen a választáson lépett először porondra a községi párt, az akkor még élénk életet élő nemzeti párttal szemben s az eredmény az volt, hogy a nemzeti párt teljesen elbukott, egy emberét sem tudta behozni. A nemzeti párt részéről azután a választás eredményét formahibák miatt megtámadták. Ez a hiba abból állott, hogy a szavazatszedő bizottságok bizalmi férfiak kijelölése nélkül kezdték meg a szavazást. Zala vármegye igazoló választmánya kedden tartott ülésén a törvényhatósági választásokat emiatt az alaki hiba miatt megsemmisítette. A közvélemény most nagy érdeklődéssel várja, hogy a közigazgatási bíróság, ahová az ügy még kerülni fog, miként dönt majd az ügyben. A községi párt meg van győződve róla, hogy, ha a közigazgatási bíróság új választást rendel el, azon is hasonló győzelmet fognak elérni. A lakók ankétja az új lakbérleti szabályrendelet-tervezetről A főváros szociálpolitikai ügyosztálya elkészítette az új lakbérszabályzat tervezetét, amelyet hétfőn már tárgyalni is fognak a városházán. Miután itt olyan fontos kérdésekről van szó, amelyek a főváros lakosságának legéletbevágóbb érdekei, a Lakók Szövetsége ankétot rendezett ebben az ügyben, hogy ezen az ankéton pontról pontra tegye meg az észrevételeit a tervezet rendelkezéseire vonatkozólag. Szerdán este tartották meg ennek az ankétnak első ülését az Ügyvédi Kamara dísztermében. Az ankéton dr Strausz István országgyűlési képviselő elnökölt, a jegyzői tisztet pedig dr Popper Elemér látta el. Elsőnek dr Fái Sándor, a Lakók Szövetségének ügyvezető elnöke szólalt fel, aki bevezető beszédében kimentette dr Bródy Ernő elnök távollétét, aki a tokaji választáson való részvétele miatt nem jelenhetett meg. Ezután a lakbérleti szabályrendelet tervezetének első és második paragrafusát ismertette. Az van ezekben a pontokban, hogy a jövőben felmondás szempontjából a háztelkeket ugyanolyan elbírálás alá fogják venni, mint a lakásokat. Rámutatott az előadó arra, hogy milyen súlyos bonyodalmakat rejt magában ez a rendelkezés, hiszen pontosan meg se lehet állapítani, hogy egy telek házhely-e vagy sem. A második paragrafus a bérlő és a háztulajdonos közti írásbeli megállapodásra vonatkozik. Ezután dr Győry Ákos ismertette a szabályrendeletet a 3. paragrafustól kezdve. Már mindjárt ebben a 3. szakaszban a főváros lakosságának és éppen a legszegényebb, tehát legtöbb védelemre szoruló rétegnek vitális érdekeiről van szó. Míg az eddigi szabályrendelet szerint hetenként is lehetett lakást bérelni, az új tervezet csak az éves és havi bérletet ismeri. Pedig a munkások hetenként kapják a fizetésüket és a mai viszonyok között teljes lehetetlenség, hogy valaki ebből egy hónapra félre tudjon tenni. Ezért azt javasolta dr Győry Ákos, hogy vagy azt mondja ki az ankét, hogy továbbra is lehet hetenként fizetni a házbért, vagy pedig a havi bérlet és havi felmondás hangsúlyozásával tegye lehetővé, hogy az, aki akarja fizethesse hetenként is a házbért, egyheti részlet elmulasztása azonban ne vonja maga után az egész hónapi bér esedékességét. Élénk vitát provokált a 4. szakasz is, amelynek kapcsán az ankét leszögezte magát amellett, hogy a jövőben főbérlet helyett „bérvállalatos" és főbérlő helyett „bérvállalkozót“ írjanak. Ez a két elnevezés felelne meg egyrészt a jelzett fogalmai, igazi rendeltetésének, másrészt pedig sok tévedést küszöbölne ki. Most következett az ankét egyik legsúlyosabb pontja, amely a mai szomorú gazdasági helyzetben a fővárosi lakosság igen nagy részének sorsára vonatkozik. Ez a 6-ik, az úgynevezett „albérlő“ paragrafus. Ehhez a ponthoz igen sokan szóltak hozzá s végül is az ankét a maga álláspontját a szabályrendelettel szemben a következőkben határozta meg: „Ne legyen szükséges a bérbeadó hozzájárulása ahhoz, hogy a főbérlő albérlőt tarthasson-e, vagy sem. Sőt még abba se avatkozhasson bele, hogy a lakásban ágyrajárókat tartsanak-e Azért tartotta nagyon fontosnak az ankét, hogy álláspontját ebben a kérdésben kifejezésre juttassa, mert ma, amikor nemcsak a legszegényebb társadalmi osztály, hanem az intelligencia nagy része is, orvosok, ügyvédek, mérnökök, újságírók kénytelenek albérletben lakni, nem szabad ezeket az embereket a háziúr szeszélyének kitenni. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban még egy igen fontos rendelkezés van az új tervezetben. Ez az, hogy a háziúr rendőri segédlettel akadályozhatja meg az albérlőnek a lakásba való beköltözését és a rendőrség ilyen esetben köteles lesz a háziúr segítségére sietni, mielőtt még megvizsgálta volna, jogos-e a háziúr álláspontja, vagy sem. Ezzel a ponttal csak a következő ankét fog foglalkozni, de miután a rendelkezés már első látásra is abszurdum, fontosnak tartotta az ankét, hogy már most is tiltakozását jelentse be ez ellen. Az értekezlet az előadó javaslatára a kérdéses paragrafus 3-ik pontjaként a következő sorok beiktatását kívánta: „Az albérbeadáshoz a bérbeadó hozzájárulása nem szükséges, az ezen rendelkezéssel ellenkező megállapodás semmis.“ Nagy vitát váltott ki a szabályrendelet 9-ik szakasza, amely házastársak jogállását tárgyalja a bérleti viszony tekintetében és bizonyos vonatkozásokban jelentékeny előnyt biztosít a férjnek a feleséggel szemben. Igen sokan szóltak hozzá ehhez a paragrafushoz, de különösen nagy hatást keltett dr Wagner Lilla beszéde, aki a magyar feministák nevében bírálta ezt a nőkre nézve sérelmes szakaszt. Kifejtette dr Wagner Lilla, hogy a nőnek nem lehet kevesebb joga a lakásban, mint a férjnek, éppen annak a Csütörtök nőnek, aki a legtöbb időt tölti a lakásban, aki a legtöbbet érintkezik a háziúrral vagy annak képviselőjével. Egyáltalán lehetetlen helyzet az, hogy egy felnőtt ember jogilag kiskorú legyen. Az ankét egyhangúlag magáévá tette dr Wagner Lilla érvelését és elvetette az egész szakaszt, helyette azt javasolta, hogy hagyják csak továbbra is érvényben a jelenleg érvényben lévő lakbérszabályzat 5. paragrafusát, amely egyenlő jogokat biztosít a férjnek és feleségnek és amely húsz éven keresztül nagyszerűen bevált. A 10. paragrafus a bérlők és bérbeadótt viszonyával foglalkozott, de miután a kérdésben megállapodni nem tudtak, ennek a pontnak eldöntését is a következő értekezletre halasztották. Ezután dr Strausz István elnök mondott záróbeszédet, amelyben hangsúlyozta, hogy az értekezlet a lakók érdekét akarta a háziurak érdekével összeegyeztetni, azt akarta, hogy a háziurak a lakókat embereknek tekintsék. Az ankét nem magának, hanem az egész fővárosnak dolgozik. Köszönetét fejezte ki végül dr Strausz István a megjelenteknek, az előadóknak, a felszólalóknak és ezek után az ankét folytatását péntekre halasztotta. Lázár Miklóst választották meg a tokaji kerületben A tokaji választókerületben szerdán volt a választás. Két jelölt küzdött a mandátumért: Fenyő Miksa és Lázár Miklós, akik mindketten pártonkívüli programmal léptek fel. A szavazást heves választási küzdelem előzte meg. A választás napján azonban mindenütt rendben és nyugalomban folyt a szavazás. A késő esti órákban a választási központba befutott jelentések szerint az eredmény a következő: Lázár Miklós 4181, Fenyő Miksa 3156 szavazatot kapott és így Lázár Miklóst 1025 szótöbbséggel képviselővé választották. A választás eredményét a választási elnök hivatalosan csak a választási jegyzőkönyvek beérkezte után hirdeti ki -■g-nmwiiiniiT ■inníii»in ■—nan—pama—ik Marinkovics jugoszláv külügyminiszter nyilatkozata Belgrádból jelenti a Magyar Hírlap tudósítója, Marinkovics külügyminiszter a Politika külön tudósítója előtt a következő nyilatkozatot tette a hágai konferencia eredményeiről: A konferencia a hitelező államok és Magyarország, Bulgária és Ausztria között fennálló minden kérdés likvidálását, a múlttal való felszámolást kívánta és azoknak a kérdéseknek a megoldását, amelyeket a háború hagyott ránk örökségképpen. Természetesen, nemcsak a mi érdekünkben állott, hanem érdeke volt Európának is, hogy ily módon kétségtelenül megkönynyítsék Közép-Európa helyzetének megszilárdulását. Nem lehet azt mondani, hogy ezt a célt teljes egészében elértük. Elértük ezt Bulgáriával és Ausztriával kapcsolatban és nem a mi hibánk, ha Magyarországgal való vonatkozásban nem végződött a konferencia ugyanazzal az eredménnyel. Meggyőződésem, hogy Magyarországnak, a magyar államnak és a magyar népnek szintén érdekében állott volna, hogy ha a megoldás ezen az alapon létrejöhetett volna. A magyar delegáció nem akarta elfogadni, hogy a megegyezést ezen az alapon keressük és ezért jutottunk csak félmegoldáshoz és nem tudtunk olyan döntést hozni, amely Európa általános érdekének és a békének szempontjából a legideálisabb lett volna. Hangsúlyoznom kell, hogy a Magyarország számára javasolt megoldás pénzügyi szempontból majdnem olyan kedvező volt, mint az osztrák reparáció ügyében történt döntés és sokkal kedvezőbb, mint a bolgár kérdés megoldása. Magyarország meg lehet elégedve, hiszen kétségtelenül sokkal gazdagabb, mint Bulgária. Az is bizonyos, hogy a magyar nagybirtokosok is meg lehetnek elégedve, de fennmarad még a vitás és pörös ügyeknek egy sorozata, amelytől meg lettünk volna kímélve. A jugoszláv sajtó előtt tett egy másik nyilatkozatában megállapítja Marinkovics külügyminiszter, hogy a második hágai konferencia politikai és pénzügyi eredménye kedvező és programot szab a jövendő párizsi konferenciának. A párizsi értekezletnek különben, amely február 5-én kezdődik és megoldást kell találnia a magyar kérdésben, nem lesz könnyű munkája, de a probléma megoldásának legnagyobb nehézségeit Hágában már kiküszöbölték. Végül annak a meggyőződésének adott kifejezést Marinkovics külügyminiszter, hogy a hágai eredmények által teremtett új helyzet egész Közép-Európa gazdasági helyzetében és konszolidációjában kedvezően fogja éreztetni a hatását. ! 50 év óta elitámadhatatlan a nyelvoktatásban SERUIZ SCI! £335 SCUJIZ SCI!