Magyar Hirlap, 1932. szeptember (42. évfolyam, 196-220. szám)
1932-09-08 / 202. szám
Csütörtök HIPIAD 1932 szeptember 8. 5 letartóztattak egy szélhámost, aki 300.008 pengét csalt ki budapesti és külföldi cégektől A harminckétéves Zoltán Jenő fantasztikus pályafutása Szerdán reggel egy elegánsan berendezett Szabadság téri lakásból detektívek állították elő Zoltán Jenő vállalati igazgatót, akit napok óta keres a rendőrség. Az eleganciával berendezett lakás Zoltán Jenő barátnőjéé Volt, egy elegáns, ismert pesti hölgyé, aki miatt az alig harminckétéves fiatalember a nagystílű szélhámosságok egész sorozatát követte el. Fantasztikusan nagyra nőtt. Viharos múlt áll Zoltán Jenő mögött, ki 1932-ben, amikor régi, tisztes kereskedők alig tudnak hitelhez jutni, százezreket csalt ki gyáraktól, nagykereskedőktől, jóhiszeműmagánemberektől, mindenkitől, akit megtévesztett a biztos fellépés és simulékony filodor. Elindul egy szélhámos közgazdasági karrierje 1926-ban, zsebében néhány pengővel került fel Szikszóról Pestre egy szerény fiatalember, Soldan Jenő, aki egy szép napon megjelent a csőd alatt álló Böhm-hordógyár Vagyonfelügyelőjénél, akinek Zoltán Jenő révén mutatkozott be. Kijelentette, hogy édesapja dúsgazdag csehszlovákiai földbirtokos és ő azért jött fel a fővárosba, hogy új vállalkozásokba kezdjen. Néhány ezer pengőfoglalót adott át a vagyonfelügyelőnek, akit biztos fellépésével sikerült megnyernie és Zoltán Jenő megkezdte működését a Böhm-hordógyárban. „Működése“ abban merült ki, hogy hitelbe vásárolt mindent, amit adtak neki. Vasat, fát, egészségügyi berendezési cikkeket vásárolt igen nagy tételekben budapesti és külföldi vállalatoktól, a hitelbe vett árut pedig azonnal tovább adta. Működése fölött végül is a büntetőtörvényszék Flórinn-tanácsa mondott ítéletet, amely úgy szól, hogy Zoltán Jenőt 15 hónapi fogházra ítéli a bíróság. A tárgyaláson ugyanis kiderült, hogy közel 200.000pengővel, károsította meg az akkor márCross és Zoltán néven működő Böhmhordógyár hitelezőit. Az ítélet még ma sem jogerős és így a Szabadlábon lévő Zoltán Jenőnek alkalma nyílott újabb „vállalkozásokat“ alapítania. Három év előtt Zoltán és Társa címen öccse neve alatt a Dohány utcában textilüzletet nyitott, majd a város minden részében fiókokat állított fel. Vevőkre nemigen számított Zoltán Jenő, hanem teaszekereket bérelt ki, arra felrakatta az áruraktárt, amelynek egy részét a Teleki téren tovább adta, egy részét pedig elzálogosít’ totta. A nagystílű alapítás epilógusaként öccsének, akit jelenleg is köröznek, külföldre kellett szöknie, Zoltán azonban továbbra is Budapesten maradt és újabb vállalkozáson törte a fejét, árut le is szállították és Zoltán a kicsalt faanyagot másnap olcsó áron értékesítette. A vállalatnak tudomására jutott, hogy egy szélhámosnak lett az áldozata, feljelentést tett ellene és ekkor derült ki, hogy Zoltán Jenő, akit valójában Soldán Jenőnek hívnak és akinek édesapja nem dúsgazdag csehszlovákiai földbirtokos, hanem szerény sorban élő hitközségi alkalmazott Szikszón, nemcsak a Nasicit károsította meg, hanem közel húsz pesti és majdnem ugyanannyi külföldi vállalatot is. Azt is megállapították a detektívek, hogy Zoltán több tudakozódó iroda alkalmazottját megvesztegette, hogy ha érdeklődnek viszonyai felől, jó információt kapjanak a hitelező gyárosok. A kiesett pénzekből Zoltán nagyúri életmódot folytatott, ismert alakja volt az elegáns budapesti bároknak. Barátnőjének elegáns luxuslakást rendezett be, fejedelmi borravalókat osztogatott a lokálokban. Kedden este barátnője társaságában még egyik elegáns dunaparti étteremben vacsorázott. Zoltán ekkor még nem tudott arról, hogy feljelentés érkezett ellene a rendőrségre. Szerdán reggel azután a feljelentés nyomán detektívek állították elő a főkapitányságra, ahol a nagystílű szélhámost előzetes letartóztatásba helyezték. Szerdán délig hat feljelentés érkezett Zoltán ellen, de bizonyosra veszik, hogy számos jóhiszemű vállalat még nem tud arról, hogy egy nagystílű szélhámos áldozata lett. Hozzávetőleges számítások szerint 3.100.000 pengő lehet az az összeg, amellyel Zoltán Jenő megkárosította hitelezőit. „A hitelező gyárosok réme“ A Wekerle Sándor uccában irodahelyiségeket bérelt, azokat elegánsan berendezte és az uccára hangzatos címtáblát akasztott ki: Magyar Gazdasági és Áruforgalmi Kt. A céget egyedül Zoltán jegyezte, ugyanaz aZoltán Jenő, aki három év óta csőd alatt áll. A hangzatos cégér mögé rejtőzve azután számos embert károsított meg ZoltánJenő, akit a pesti argot a „hitelező gyárosok rémé“-nek nevezett. Zoltán összeköttetésbe került özvegy Radocza Jánosnéval, akitől egy huszonötezerpengős váltót csalt ki azzal az ígérettel, hogy a váltót le fogja számítoltatni. A váltót azonban nem számítoltatta le, hanem újabb szélhámosságra használta fel. Megjelent néhai Politzer Albert örököseinél, akik a Szent János tér 2. szám alatti bérpalota tulajdonosai és kijelentene, hogy a bérpalotát meg akarja vásárolni. A vételár előlegeként letétbe is helyezte azt a huszonötezerpengős váltót, amelyet özvegy Radóczánétól csalt ki és a szentjános téri bérpalotát átiratta a részvénytársaság nevére. Zoltán most már mint „bérpalota-tulajdonos“ igyekezett áldozatokat szerezni, kaucióval házmesteri, gondnoki állásokat ígért és azon fáradozott, hogy a hitelre vásárolt bérpalotára kölcsönt szerezzen. A Nasici csalója Egy narancshéjon végre elcsúszott Zoltán karrierje Dr Zdánszky Oszkár ügyvéd, ügyészi megbízott a Nasici Tanningyár és Faipari Rt. nevében feljelentést tett ellene, mert a vállalattól a Gross és Társa ismert fakereskedő cég nevében mintegy tízezer pengő értékű faanyagot csalt ki hitelbe. A Nasici Faipari Rt. garanciát kért Zoltántól, mikor az a vállalat irodájában megjelent. Zoltán azután egyik társát vitte el a Nasici irodájába, ahol az garanciát vállalt érte. Az ' -■ — ■! ■ — i ni ii mm ' r .................. ■ a 4 középiskola vagy I RiaPlina 4 polgári iskola EaVSJsiiSf Vll elvégzése után a BUBAPFJTI KERESKEDELMI AKADFJNA 4 évfolyamú női felsőkereskedelmi iskolájában vagy 1 éves női kereskedelmi szaktanfolyamán folytathatják tanulmányaikat. A behatások folynak. Alkotmány utca II. Tel.: 20-5-47 Ezer pengy pénzbüntetésre ítélték a zsidózó Szontagh írásszakértőt A biatorbágyi merénylet nyomozásának idején két írásszakértő, Szontagh Emil és Fischof Gyula között incidens zajlott le, amely perre vezetett. Fischof Gyula ugyanis sajtó útján elkövetett rágalmazás címén pert indított Szontagh Emil írásszakértő és Kapy Rezső, az Új Nemzedék munkatársa ellen, mert Szontagh nyilatkozatot tett Kapy előtt és azt állította, hogy Fischef Gyula azért száll szembe az ő szakvéleményével, amely szerint a biatorbágyi merénylet színhelyén talált levelet Leipnik Márton írta, tehát ő a merénylő, mert a liberális sajtó és a zsidó Fischef Gyula menteni igyekszik a zsidóvallású Leipnik Mártont, illetve a zsidóságot az esetleges felzúdulástól. Szerdán tárgyalta ezt a sajtópert a büntetőtörvényszék ,1 évies tanácsa. Legelőbb Kapy Rezső hírlapírót hallgatták ki, aki elmondotta, hogy telefonon kért véleményt Szontagh Emiltől, amikor Fischef Gyula kétségbevonta nyilatkozatában hogy a merénylet színhelyén talált cédulát Leipnik Mérten írta. Szontagh Emil nyilatkozatát híven közölte, sőt enyhítette, mert Szontagh sokkal durvább és ízléstelenebb szavakat használt. Az írásszakértő később telefonon felhívta lapjának szerkesztőségét és érdeklődött, van-e ott Kapy nevű munkatárs, aki előtt ú. antiszemita nyilatkozatot tett és most attól tart, hogy valamelyik zsidó újságíró ugratta öl be. Szontagh Emil azzal védekezett a bíróság előtt, hogy ő nem ■adott arra felhatalmazást, hogy informatív jellegű kijelentését közöljék. Fel is szólította a szerkesztőséget, hogy ha nyilakozata megjelenne, mutassák be neki előbb a cikket. Kihallgatása során azt a meglepő kijelentést tette a vádlott írásszakértő, hogy határozottan tagadja még ma is, hogy Fischof Gyula az igazságot derítette ki. Matuska ügyében nálunk még nem folytatták le a nyomozást, ezért vonja kétségbe Fischof véleményének helyességét. Szontagh védője, Meitzer István és Kapy védője, dr Halász Lajos a valódiság bizonyításának elrendelését kérték, amihez Fischef jogi képviselője is hozzájárult. A bíróság el is rendelte a bizonyítást és megkezdte a tanuk kihallgatását. Az első tanú, Sági Pál hírlapíró elmondotta, hogy ott volt a rendőri sajtóirodában, amikor Kapy Rezső felhívta Szontaghot telefonon és azután gyorsírójegyzeteiből felolvasta, hogy miket mondott Szontagh. Az írásszakértő nyilatkozata rendkívül élesen és durván fakadt ki a zsidóság és a liberális sajtó ellen. Gáspár Jenő, az Ij Nemzedék segédszerkesztője, a következő tanú vallotta, hogy Szontagh a nyilatkozat megjelenése után rektifikációt akart közzétételül azzal, hogy neki zsidó ügyfelei is vannak, tehát nyilatkozata üzleti károkkal járhat rá. Utoljára Milvius Attila rsendőrszázados tett tanúvallomást. Elmondotta, hogy ő kérte meg hivatalosan Fischof Gyulát, hogy a merénylet ügyében tartson írásvizsgálatot. A lapoknak sem Fischof nyilatkozott, hanem a csendőri sajtóiroda. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Szontagh Emilt és Kapy Rezsőt és Kapyt rágalmazásért 100 pengő pénzbüntetésre ítélte, de az ítélet végrehajtását felfüggesztette. Szontagh Emilt ezer pengő pénzbírságra ítélték, büntetését azonban nem függesztették fel. Megállapítja az ítélet megokolása, hogy ■Szontagh a legsúlyosabban megrágalmazta Fischef Gyulát. A főtárgyaimon bebizonyosodott, hogy Fischef a legteljesebb mértékben helyesen járt el és célja az igazság kiderítése volt. Az elítélt írásszakértő nagyothalló ember és amikor az elnök emelt hangon tudomására hozta, hogy ezer pengőre ítélték, fölugrott, felkapta a vádlottat, padján lévő bőrtáskáját és teljes erőből földhöz vágta, majd magából kikelten kiáltozott, hogyan jön ő ahhoz, hogy ezért így elítéljék. Méhes tanácselnök emiatt kétszáz pengő rendbírságot rótt ki Szontághra, aki ezután dadogva védekezett, hogy ő beteg és ideges ember. Az ítélet ellen Szontagh Emil jelentett be csak fellebbezést. Izgalmas hajsza után elfogták László László spiritiszta kalandort Kalandorfilmekbe illő izgalmas hajsza után szerdán az esti órákban sikerült a rendőrségnek újra elfognia László Lászlót, a viharos múltú spiritiszta médiumot, a hírhedt kalandort. Mint ismeretes, László László kedden délután, amikor a detektívek egy helyszíni szemlére vezették ki az ügyészség fogházából, furfangos módon szökött meg. László László, aki gazdag kereskedőcsaládból származik, közismert alakja a budapesti spiritiszta világnak. Sok esztendeig tartó kalandos élet után spiritiszta körökkel került összeköttetésbe, amelyek kitűnő médiumot véltek felismerni benne, de a fiatalember rövidesen szélhámosságokra használta fel a spiritiszta körökben szerzett jó hírnevét. Később kiderült róla, hogy egész médium-szereplése szélhámosságokon épült fel. A materializációs jelenségeket például úgy idézte elő, hogy még a szeánsz elött libazsíros vattát tömött kabátja zsebébe és a sötétben észrevétlenül nagy kézügyességgel alakokat formált a vattából és ezeket a libazsíros voltából gyárt figurákat tartották a hiszékeny spiritiszták materializációs jelenségeknek. Később megismerkedett egy fiatal leánnyal, aki teljesen a befolyása alá került. Rávette a leányt, hogy együtt kövessenek el öngyilkosságot. A szerencsétlen fiatal leány szinte hipnotikus befolyás alatt engedelmeskedett a parancsnak, mert László azt mondta neki, hogy azután ő is agyonlövi magát. A revolver eldördült, a golyó meg is ölte a leányt, de László nem követett el öngyilkosságot. Akkoriban öngyilkosságra való rábírásért le is folytatták ellene az eljárást. Később kasszafúró lett László László, betörőbandát alapított és amikor elfogták, azzal védekezett, hogy nem azért járt kasszát fúrni, hogy vagyont szerezzen, hanem világraszóló találmányai kidolgozásához volt szüksége pénzre. A halálsugár problémáját akarta megoldani — adta elő a rendőrségen —, olyan gépet akart szerkeszteni, amelynek sugarával mérhetetlen távolságból is lehet pusztítani mindent. A rendőrségen természetesen kétkedve fogadták a szélhámos nagyhangú kijelentéseit. A spiritiszta szélhámos vakmerő szökése Az ügyészségi fogházban ült mostanáig László László különböző bűncselekmények miatt, amikor néhány nappal ezelőtt a főkapitányságra bejelentés érkezett, amelyben egy budapesti műkereskedő sikkasztással vádolt meg három ügynököt. Ebben az ügyben szerepe volt László Lászlónak is. A Markó utcai fogházból átkísérték a főkapitányságra László Lászlót, hogy kihallgassák ebben az ügyben. László a kihallgatása során kijelentette, hogy a műkereskedőtől kapott képeket nem adta el és így nem is tarthatta meg az értük járó pénzt. A képek ma is megvannak és ő ezt bizonyítani tudja a Generali egyik tisztviselőjével. A detektívek közrefogták Lászlót és átmentek vele a Generali épületébe. Miközben a folyosón haladtak, László megállt az egyik ajtó előtt és benyitott. A detektívek azt hitték, hogy ott találják majd a tisztviselőt, akire László hivatkozott. Mielőtt azonban még egy lépést tehettek volna, László hirtelen bevágta maga mögött az ajjót és a szobákon keresztülrtázva rohant előre. Percekig tartó vad hajsza után, úgy látszik, sikerült kijutnia a folyosóra és a Generali épületének két kapuja közül az egyiken el is tűnnie. A délutáni órákban rendkívül forgalmas volt az ucca és László. László az ucca forgatagában pillanatok alatt eltűnhetett, így történt, hogy mire a detektívek lezáratták az intézet két kapuját, addigra már hire-hamva se volt a vakmerő szélhámosnak. László telefonon jelentkezik A Fülöp-detektívcsoport indított , nyomozást a vakmerő szélhámos kézrekerítésére. Maga Fülöp, a detektívcsoport fejel aki tizenkét éve ismeri László Lászlót, vezette a nyomozást, összehivatta a csoport tagjait és kiadta a parancsot, hogy éjjel-nappal figyelni kell László László minden rokonát és ismerősét. A detektívhad hamarosan szétszéledt a városban és lesbeálltak, hogy a szélhámost kézrekerítsék. Közben szerdán délután megszólalt a főkapitányság telefonja s egy férfihang a következőket mondotta: — Én vagyok, László László, az urak hiába nyomoznak utánam, nem fognak tudni elfogni, mert vigyázok magamra. És ezzel lecsapta a kagylót. Farkas Lajos detektív a Mátyás tér 13. számú házat figyelte, ahol László László két testvérének van üzlete. Már erősen alkonyodon, amikor László László testvére, László Ferenc, fehér kabátban kilépett az üzletéből és társaságában volt két másik ember. A detektív messziről figyelte a két embert, akik rövid beszélgetés után a Homok utca felé indultak. Farkas detektív ekkor odalépett László Ferenchez, hogy megkérdezze, ki volt ez a két férfi, akivel beszélgetett. Mikor László Ferenc vonakodott felvilágosítást adni, a detektív a két férfi után sietett, akik közül az egyik — mint később kiderült — László László volt. A távolság egyre kisebb lett közöttük. Amikor a két férfi látta, hogy valaki következetesen követi őket, futni kezdtek. A detektív utánuk eredt, majd kiabálni kezdett: — Fogják meg! Fogják meg! László Lászlót, aki menekülés közben nekiszaladt egy járókelőnek és elesett, sikerült elfognia a detektívnek. Nyomban bekísérte a főkapitányság központi ügyeletére, ahol letartóztatták. “11-T|J 5»7*"1- 35 a ~—lu~'p— 51L—*-*L S Troxki£f beengedik Pöstyénbe Prágából jelentik: Trockij Leó, Szovjet- Oroszország egykori diktátora szeptember végén Pöstyénbe jön. A volt népbiztos megkapta a beutazási engedélyt Csehszlovákiába, de a feltűnés elkerülése végett csak a fürdőidény lezajlása, tehát szeptember 15-e után érkezik Pöstyénbe. Agrofesszionalista hipkórd-bajjnokságok A Beketow-cirkuszban szerdán este eldöntetlenül végződött az izgalmas mérkőzés a szerb Bartovich és a néger Tomson között. Angelescu legyőzte a magyar Dobót, a lengyel Stibor pedig a jugoszláv Viadort. sf/fi, u*rwt£&urziA,... annak nincsen jó rádiója. Azt a változatosságot és szóra- 60y '1 ,kiszíilak "«uh, semmi sem pótolhatja. Mindenki ülli,az 1 lámpás- 7050-es Orion rádióval. — Mindenkinek készséggé! bemutatják bármely szaküzletben. Syd^QidQriQn. usóidmjiaffiú*