Magyar Hírlap, 1968. július (1. évfolyam, 47-77. szám)
1968-07-01 / 47. szám
? MÉG 5 NAPIG engedményes a vásár Camea arckrém Exotic szeplőkrém : Exotic bőrnyugtató *s krém Hermocith krém Borotvaecsetek Sörte ruhakefék ■ ■ :*.v és még sok egyéb KOZMETIKAI CIKK &jf 30—40 százalékkal olcsóbb áron!íszív • , ■hí Budapesten, Pest, Komárom, Nógrád megyékben au. 14 1968. JÚLIUS 1. HÉTFŐ HAZAI KÖRKÉP I/Magyar Hírlap Évi 560 ezer utas a Ferihegyi repülőtéren Földvári László miniszterhelyettes a légi közlekedés és a hajózás időszerű kérdéseiről író.* A légi közlekedés és a hajózás időszerűproblémáiról és feladatairól adott tájljjékoztatást a Magyar v . Hírlapnak Földvári László közlekedési«-rés postaügyi minisz..‘terhelyettes. Ezt a ... beszélgetést időszerűvé tette, hogy július 4-én lesz 50 eszkatendeje annak, hogy :’a magyar polgári légi forgalom meg, .kezdte működését. Ekkor zajlott le az első légipostás szállítás a Budapest— Pécs—Krakkó—Lemberg útvonalon. Már az idén: két TU-134-es “ — A légi közlekedés fél évszázados története, de különösen a második világháború utáni időszak olyan fejlődést mutat, amelyet a közlekedés területén talán csak a múlt század közepén a vasútépítés hőskorában tapasztaltunk — mondta a bevezetőben Földvári miniszterhelyet£'■ tes. — A háború után használt géptípusok ' sebessége még általában 300—400 kilométer volt óránként, ma pedig még a.rövid útvonalakra konstruált repülőgép tízéknél is 800—900 kilométer a normál sebesség. — Az utasforgalom évről évre növekszik és ugyanez vonatkozik a légi úton szállított árumennyiségre is. A géppark fejlesztése során igyekeztünk lépést tartani a nemzetközi színvonallal és ez a célunk a jövőben is. Az idén már két TU— 1. 134-es gázsugárhajtású gépet szerzünk be, melyek a MALÉV nemzetközi vonalain ,,közlekednek, jövőre pedig újabb TU— ■ 134-eseket vásárolunk. . . — Minden menetrendszerű járatunkon . _árut is szállítunk. Az IL—18-as gépek az utasokon kívül három-négy tonna árut ,rá is szállíthatnak. A magyar légi forgalom . .útvonala jelenleg összesen 30 ezer kiloimétert tesz ki A Ferihegyi repülőteret apitim évben 560 ezer érkező, induló és tranzit utas vette igénybe. A következő években is, reméljük, tovább fejlődik a hétségi forgalom. Célunk a devizahozam, ii. illetve a devizamegtakarítás növelése. ] ‘ Ennek érdekében széles körű piackutatást '"’ folytatunk, hogyan lehet a különböző te- tevékenységeket bővíteni. · A jövőben mivel bővül még a magyar légi forgalom? — Ha a gazdasági számítások kedvező ,új képet mutatnak, akkor a későbbi években, nagy távolsági repülésekre alkalmas gépek üzemeltetésével olyan interkontinentális összeköttetések megnyitására gondolunk, ahonnan jelentős turistaforgalom várható, például ahol sok magyar él. Az utazóközönség jobb kiszolgálása érdekében a város szívében egy központi épületre van szükségünk. A MALÉV elképzelése szerint a Roosevelt téren, az Akadémia mellett épülne majd fel ez a korszerű irodaház. Más javaslatok azt a Bajcsy-Zsilinszky Endre úton levő üres telket ajánlják, ahova egykor áruházat terveztek. A fővárosi tanács, amely eddig is mindenben segítette munkánkat, remélhetőleg kedvezően dönt a hely kijelöléséről, s utána kerül sor a tervezésre és építkezésre. Ami a hazai forgalmat illeti: jelenleg már csak Budapest és Debrecen között van légi forgalom, a többi vonalon megszüntettük a járatokat, mert nem voltak gazdaságosak. Ugyanakkor a vasút és az autóbusz gyors, kulturált összeköttetést biztosít, és ezért nem is szándékozunk fejleszteni a belső légi közlekedést. — A tiszai és a balatoni hajózásban lesz-e változás? — A MAHART Tokaj—Szeged között végez vízi áruszállítást, amit azonban fokozni lehetne, ha a vállalatok jobban élnének a lehetőségekkel. Személyforgalom — a Tisza igen változó vízállása miatt — jelenleg Szolnok és Tiszabura között van. — A Balatonon igyekszünk javítani a személyszállítást. Az idén két 350 személyes hajót — mely eddig a Dunán közlekedett — irányítottunk át a Balatonra. A nyáron üzembe helyezzük Balatonszántódnál az új, harmadik kompot is. Ezzel megkönnyítjük a Balaton két partja közötti közlekedést — mondotta befejezésül Földvári László miniszterhelyettes. F. J. Épül a Hungária és a Somogy — Hogyan váltak be a tengeri hajóink? Tervezzük-e a magyar tengerhajózás fejlesztését? — A magyar folyami és tengeri hajópark a múlt évben kétmillió-hatszázezer tonna árut szállított, a személyhajózás pedig hárommilliónál több utast vitt. Húsz tengerjárónk ma már jelentős fuvarozási feladatokat végez a tengereken. A magyar hajózás is számottevő devizát termel, illetve kímél meg a népgazdaságnak, szolgálja a közlekedés sajátos eszközeivel a fizetési mérleg javítását. Ez különben közlekedéspolitikánk egyik célkitűzése. A magyar tengerhajózás fejlődését nagymértékben segítik majd a hatezer tonnás mélytengeri hajók. Ezek közül az első a Budapest, Észak-Európa és a Földközi-tenger között ez évben már közlekedik. A második mélytengeri hajónk, a Hungária, hamarosan elkészül a bulgáriai Várnában, és a második félévben megkezdi a szállítást. Somogy nevű új tengerjárónk pedig a lengyel tengerhajózással kialakult baráti kapcsolatok alapján a lengyelországi Szczeczin és Nyugat-Anglia között közlekedik, üzemközösségben a lengyel vonalhajókkal. A dunai hajózás jövője — Mi a jövője a dunai hajózásnak? — A vízi utaztatás egyes viszonylatokban, éppen a hosszú megközelítési idő miatt, kevéssé kihasznált, rendkívül ráfizetéses. Emiatt kellett például az idén leállítani a Budapest—Mohács járatot, amivel a népgazdaság jó pár millió forintot takarít meg. A Dunán a vízi közlekedés, az áruszállításon kívül, elsősorban a pihenés, a szórakozás, kirándulás, üdülés egyik eszköze. Az üdülő és kiránduló járatok mellett évről évre többen kérik a külön sétahajó járatokat is, amelyek uzsonnával, zenével, vacsorával színesített kirándulást nyújthatnak az utasnak a MAHART számára is elfogadható áron. Kétszer keltek át az óceánon , Él Fonóban egy idős házaspár, Cséplő Jenő és felesége. A faluban azt mondják róluk: „amerikások .. Levél Amerikából A levelet sokan látták abban az időben. Az öregember büszkén mutatta barátainak: — Hívott a fiam. Azt írta, menjünk ki hozzá, különb dolgunk lesz ott, mint a mennyországban... A levél a virginiai Catlet községből jött. Az öregember fia írta a szép sorokat. A fiú, ifj. Cséplő Jenő, a hajdani Magyar Paraszt Szövetség titkára ajánlotta a cserét: a szülőfaluért szeretetet ígért. Id. Cséplő Jenő becsületesen végrendelkezett. Házát és földjét a falu termelőszövetkezetére hagyta. „Együtt van a falu, legyen hát mindenkié...” A közösség elfogadta a szerződést: „Ha így akarod, így legyen ...” A falu sajnálta és megkönnyezte a két öreget: — Legyen meg az örömük, éljenek boldogan! Az öregember a kutyájától búcsúzott el utoljára. A falu papjának adta ajándékba. — Vigyázzon rá! Ez a Buksi nagyon hűséges volt hozzánk... Három év után.. A rokonokat meg a barátokat hallgatom meg először. — Húsvét másnapján már Amerikában ették az ebédet. Egy ideig boldogok lehettek. Legalábbis ezt lehetett kiolvasni a keresztkomájához írt levelükből. Aztán később, mint derült égből a villámcsapás, másmilyen levél érkezett. — Az volt abban a levélben, hogy már nem bírja tovább. Haza akar jönni, segítsük ebben. Segítse a rokonság, a közösség, a falu. Erősen kérte ezt. Kiérzett a sorokból, hogy már nem bírja sokáig... — Megbeszéltük a dolgot, és elküldtük a választ: Jöhet nyugodtan! Az egyik szomszéd: — Amikor hazajött Jenő bácsi, újra megbeszéltük a dolgát. Örökös ingyen lakást adtunk neki, itt dolgozik újra a termelőszövetkezetben. — Akkor, három éve, kilencvenöt kilós, erős ember volt. Hazajött hetvenkilósan . .. Három évvel az elutazása után, húsvét másnapján, megint itthon ették az ebédet. Igazat mondott! Az öregasszony mulatságosan tipegő, sárga pelyhes kiskacsákkal bíbelődik. — Én csak annyit mondok, az a jó, hogy itthon vagyunk. Ennél jobb nincs— A hiányos bútorzatú szobában szomorú dolgokról beszél idős Cséplő Jenő. — Még útban voltunk Amerika felé, amikor összeakadtunk egy otthoni idősebb magyarral. Kérdezte, hogy hova gyünk. Mondtam, hogy a fiamhoz, szeretettel hívott, ami még hátravan az életünkből, azt nála akarjuk leélni. Azt mondta: sajnálom, mert csalódni fognak. Amerikában más az élet, más a szeretet ... Nem hittem neki, megmosolyogtam ezt az embert, és búcsúzóul azt mondtam, hogy az évi fiam más, az tudja, mivel tartozik a szüleinek ... Egy mély sóhaj és keserű kézlegyintés. — Igazat mondott az az ember. — Kétszázholdas farmja van a fiamnak. Kilencven jószág van hozzá. Ketten dolgoztunk, ő meg én. Én annyit dolgoztam ott három év alatt, mint előtte itthon tíz éven át.. . Amerikáról ennyit mond még: — Ott egészen más világ van. A templomtető A paralda gangján sütkérezik a Buksi kutya. Kettőt vakkarit, ahogy észrevesz bennünket. Azt mesélik, örült a régi gazdának, de nem ment vissza hozzá. Innen a kapuból jól látni, hogy frissen tatarozták a templomot. A tetőre ifj. Cséplő Jenő küldte a pénzt, abból csináltatták. A család egyik rokona áll mellettünk, vallásos, középkorú ember. Nézi a tetőt, és így szól: — Csak félannyira szeretné az apját, mint ezt a templomot... Németh Sándor Milliomos a pénzzavarban Ha történetesen Kiss Miklós kárpitos kisiparos nem nyer csaknem kétmilliót a lottón, nem kerül pénzzavarba és elkerüli a bíróságot. Régi igazság: Keresd a nőt! Nos, ebben az ügyben — a nő keresett... Rába Jánosné 36 éves trolivezető, budapesti lakos 1964-ben bútort vásárolt részletre Kiss Miklós 49 éves kárpitostól. Az asszony addig vitte a részleteket, mígnem bizalmas viszonyba került a kisiparossal. Rábáné ekkor megtudta, hogy Kiss 1964-ben csaknem kétmilliót nyert a lottón. A pénzből a Budakeszi úton villát, a Balatonon több nyaralót, itt-ott öröklakást és gépkocsikat vásárolt. 1966 végére a hatalmas összeget teljesen elköltötte. Ekkor azt mondta Rábánénak, hogy Hajdúszoboszlón nagyobb nyaralót akar építtetni, amit az TBUSZ útján külföldi vendégeknek ad ki. De pénzzavarba került, kölcsön kellene. Az élelmes asszony pénzszerző körútra indult. Első áldozata özv. Drinóczi Istvánné, Nagytemplom utcai tüzelő-kiskereskedő volt, akitől 6000 forintot kért a pénzzavarba került milliomos részére. Nem sokkal később ugyancsak a Nagytemplom utcában Tóth Pálnét tüntette ki látogatásaival, tőle 30 000 forintot vett fel. S következett sorban a többi Nagytemplom utcai áldozat: Siklósi Józsefné 5500, Schmidtterer Imréné 20 000 forintot adott az asszonynak. Miután a Nagytemplom utcai hiszékenyeket alaposan „levágta”, az élelmes „pénzbeszedő” Csepelre tette át működése színhelyét. Itt Kramán Ferencné csepeli lakosnak 12 000 forintjába került az ismeretség. Hasonlóképpen járt Borbély Jánosné Felsőgödön, aki 5000 forinttal fizette meg hiszékenységét. Közben „a kölcsönkérés érdemes mestere” megtudta, hogy a kárpitos Balassa Imréné budapesti lakostól 55 500 forintos kölcsönt vett fel. Nyomban lecsapott Balassánéra is. Azzal az ürüggyel, hogy Érden házat vett, ő is kölcsönkért 10 000 forintot az asszonytól. Ezután jöttek a feljelentések. A kárpitos a rendőrségen azt vallotta, hogy a 94 000 forintból, amelyet Rábáné különböző helyekről az ő részére vett fel, nem adott neki egy fillért sem. Sőt — mint azt a birtokában levő hónokkal igazolhatja — az asszony 300 000 forinttal neki is tartozik. Rábáné viszont azt állítja, hogy átadta a pénzt a kárpitosnak, aki a pénzszerzésért kisebb összegeket adott neki és mindig üres bonokat íratott vele alá. Ez lett a nagy szerelemből, de hol van a 394 000 forint? A kérdésre a választ majd a Pesti Központi Kerületi Bíróság kutatja ki a közeljövőben megtartandó tárgyaláson. B. E. AFÉL ÉVSZÁZAD Ma, ötven esztendeje Schuller Dezső fővárosi tanácsjegyző előterjesztésére úgy döntöttek, hogy a nyári időben csak a hallgatók egy része kaphat ebédet a fővárosi diákmenzán. A rendelkezés súlyos gondot okoz sok száz vidéki diáknak, aki szeptemberben szigorlatozik, és a könyvtárak látogatása, vagy családi körülmények miatt kénytelen nyáron is Budapesten tartózkodni. A diákok elhatározták: kérni fogják, hogy Schuller tanácsjegyző helyett más legyen a menza fővárosi megbízottja, mert nem való ilyen intézmény élére az, aki szívtelenül, rideg bürokratizmussal akarja intézni a diákok sorsát. Az ebédmegvonó határozat egyébként nem lépett életbe. Harrer Ferenc alpolgármester személyesen eljárt az ügyben , a határozatot egyelőre irattárba küldte, végrehajtani nem kell. A Pest megyei NEB júliusi vizsgálatai A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság július folyamán a megye területén levő vendéglátóipari vállalatok gazdálkodását vizsgálja meg. A vizsgálat iránya: mit tesznek a vendéglátó üzemek a lakosság igényeinek kielégítéséért és hogyan használják nagyobb önállóságukat. Megvizsgálják az üzemi étkeztetés helyzetét is. Fontos vizsgálata lesz a népi ellenőrzésnek, hogy az új termelői árak és a különböző állami támogatások miként ösztönzik a mezőgazdasági üzemeket a belföldi ellátás fokozására. Megvizsgálják továbbá a gyenge adottságú mezőgazdasági üzemek helyzetét is. Védőeszköz-katalógus Évente több száz millió forintot fordít az ország az iparban használatos védőruhákra, védőfelszerelésekre. Ezekből nagy választék áll az üzemek rendelkezésére. A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet most katalógusba gyűjtötte a korszerű védőruhák, védőeszközök és védőfelszerelések leírását. A katalógus ismerteti az egyes eszközök alkalmazási területét, anyagát, karbantartását és a forgalomba hozó vállalat címét is.