Magyar Hírlap, 1968. augusztus (1. évfolyam, 78-108. szám)
1968-08-01 / 78. szám
Primidi lapokból ft.^A-V.: ■■■‚ο■- *■‚. %»*&*› V * f Newsweek Humphrey annak idején ki nem adott beszéde, amelyet a San Franciscó-i Commonwealth klubban széndékozott elmondani, csak úgy értelmezhető, mint a Johnson-kormány politikájával, elsősorban világpolitikájával történő tudatos szakítás — írja Walter Lipmann. — A vietnami háborúról majdnem kimondja, hogy hiányzik hozzá az alkotmányos és erkölcsi alap. Amerikai elsőrendű érdekei nem Ázsiában vannak — mondja most Humphrey, s nyoma veszett annak az ígéretének, hogy nagy társadalmat teremt Ázsiában. Meg sem említi már, hogy mindenki ügye a mi ügyünk, hogy nincsenek stratégiai és kulturális korlátai hatalmunknak, befolyásunknak és érdekeinknek, s hogy mindenütt be kell avatkoznunk, ahol kommunista részvétellel fenyegető lázadás veszélyeztet egy kormányt. Eléggé világos, miért hozták most nyilvánosságra ezt a beszédet. A szavazók, különösen a demokratapárti szavazók nagy többsége ellenzi Johnson ázsiai háborúját. Szinte bizonyos, hogy nem választják meg Humphreyt, ha McCarthy és Kennedy hívei Rockefellerhez pártolnak, vagy akár csak otthon maradnak. Humphrey ebben a beszédében nem tett mást, mint kikölcsönözte vetélytársai külpolitikáját. tt tv ■"’T?1 rr .f Egy háromta-Herald ca&ete (Tribune gy szövetségi bíróság megtagadta a Garrison ügyész által gyanúsított Clay L. Shawnak azt a kérését, hogy szüntessék meg ellene az eljárást. A bíróság elutasította a védelemnek azt a kérését is, hogy a néhai Kennedy elnök gyilkossága ügyében készült Warren-jelentést minden amerikai bíróságra nézve kötelezőnek mondja ki. Shaw védőjének ugyanis az volt a terve, hogy a tárgyaláson az egész Warren-jelentést mint Shaw ártatlanságának bizonyítékát terjeszti a bíróság elé. Shawt 1967. március 1-én vették őrizetbe. Három héttel később a New Orleans-i kerületi ügyészség vádat emelt ellene a Kennedy-gyilkosságban való részvétel miatt. A tárgyalás időpontját még nem tűzték ki. 3 Ickcr 3ürder Leitung Skaf Sli rsaság területén megnyíltak a Compagnie Francaise des Minerais d’Uranium (CFMU) irodái, hogy az Afrika területéről Franciaországba irányuló uránszállításokat megszervezze és ellenőrizze. Francia elképzelések szerint már 1972-re nagy mennyiségű uránércet igénye a francia ipar, évenként mintegy ötszáz tonnányit. A kapcsolatokat elsősorban Gabonnal, a Niger Köztársasággal kívánják elmélyíteni. Jelenleg Franciaország az uránérc vonatkozásában Kanadával és Svédországgal tart fenn szorosabb kapcsolatot, de a francia igények e vonatkozásban máris túlhaladták a lehetőségeket. DIE •WELT k’CStovábbi lépés a monarchia felé” címmel egy spanyolországi eseményről számol be. Spanyolországban új törvény látott napvilágot, amelyben az állami tisztségek protokolllistáját szabályozzák. Eszerint az államfő után a jövőben a második helyen hivatalosan is a trónörökös következik. A harmincéves Juan Carlos, akit a monarchista körök régóta szeretnének Spanyolország üres trónjára ültetni, most hivatalosan is a második emberré vált az országban. Az új törvény arról is intézkedik, hogy „elfoglaltság vagy betegség esetén” a trónörökös még az államfőt is helyettesítheti. VI. Pál pápa a születésszabályozásról (AP) VI. Pál pápa zarándokok előtt szerdán mondott beszédében kitért a születésszabályozás kérdésével foglalkozó enciklikára. Kijelentette, hogy az enciklikában megfogalmazott döntést „nem kis szenvedés’’ után hozta és mérlegelései közben „a házasság intézményével kapcsolatos keresztényi meggondolásokból” indult el Mint ismeretes, a Humanae Vitae című enciklikát hétfőn ötéves előkészítő munka után hozták nyilvánosságra. Az enciklika a katolikus egyháznak a születésszabályozás mesterséges eszközeivel szemben megnyilvánuló konzervatív álláspontját juttatja kifejezésre. NEMZETKOOLITIKA_______ 2968. AUGUSZTUS 1. CSÜTÖRTÖK fotttiYaK ftlKatf Nyilatkozat az iraki kormányváltozásról (MTI) Hasszan al-Bakr, iraki elnök kedden elhangzott rádióbeszédében kijelentette : „A forradalmi parancsnokság tanácsa úgy határozott, hogy meg kell teremteni Irakban a demokratikus nemzeti egységkormányt. Meg fogjuk valósítani az irakiak és az arab nemzet minden reményét, független olajpolitikát dolgozunk ki, és nem fogunk meghajolni a nemzetközi olajmonopóliumok előtt” — hangsúlyozta az elnök. Hasszán al-Bakr a kurd problémát érintve megígérte, „a kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy e kérdést békésen megoldhassák, megőrizzék a kurdok és az iraki nemzet érdekeit. Az elnök végül megállapította: „őszintén törekszünk az arab egység létrehozására, s előkészítjük fegyveres erőinket Palesztina felszabadítására.” A Bagdadból érkezett legfrissebb jelentések szerint a keddi „új államcsíny” végrehajtásában az elnök legfőbb támogatója El-Takriti tábornok, a fegyveres erők vezérkari főnöke volt. Takriti a 10. páncélos hadosztály élén ellenőrzése alatt tartja az iraki főváros valamennyi stratégiai pontját. A köztársasági palotát 13 tank őrzi. Razak el-Najef volt miniszterelnök úgy döntött, hogy Marokkóba megy önkéntes száműzetésbe — jelentette a MENA hírügynökség. Egy katonai repülőgép Bagdadból Ammanba indult, hogy onnan Bejrútba szállítsa Abdel Rahman al-Daud volt hadügyminisztert. A kairói sajtó az újabb iraki fordulatról A kairói lapok vezető helyen adnak hírt az iraki kormány feloszlatásáról, a miniszterelnök és a hadügyminiszter száműzetéséről. Az Ahram szerint a Baath Párt „régi gárdája” számolta fel a fiatal tisztek csoportját, amely vele együtt részt vett a július 17-i államcsínyben. A Progres Egyptien kiemeli El-Bakr elnök nyilatkozatát, mely szerint az új kormány vonala a haladás lesz. A nyilatkozat azzal vádolja az eltávolított személyeket, hogy reakciós elemekkel akarták helyettesíteni a kormány haladó erőit, ellenforradalmi és haladásellenes politikát folytattak, el akartak törölni bizonyos haladó törvényeket. Politikájuk lelepleződött amikor a július 28-i minisztertanácson javasolták az Iraki Nemzeti Olajtársaság felszámolását. A nyilatkozat szerint az új bagdadi kormány független olajpolitikát követ majd, és megerősíti a nemzet olajtársaságot. Az izraeli hatóságok ki akarják tepíteni a palesztinai menekülteket a gázai övezetből (MTI) A kairói lapok tudósításai szerint a jordániai Husszein-hídnál drámai események zajlottak le. A hidat a jordán hatóságok lezárták, hogy megakadályozzák tízezer palesztinai menekült deportálását. Az izraeli megszálló hatóságok módszeresen eltávolítják a palesztinai menekülteket a gázai övezetből, és elhatározták 50 ezer palesztinai kitelepítését a Jordán folyó keleti partjára. Az arab államok U Thant közbenjárását kérték a deportálás megakadályozására, de Izrael ennek ellenére megkezdte az 50 ezer palesztinai elhurcolását. Az első tízezer menekültet egy Jerikó mellett felállított táborba szállították. Az ellenállás leküzdésére az izraeliek tankokat vetettek be. Tankok kísérték azokat az autóbuszokat is, amelyeken a palesztínaiakat a jerikói táborból a Jordán hidjához szállították. A jordániai őrség azonban lezárta a hidat. Az izraeli erők megtorlásul tüzet nyitottak a jordániai állásokra. A tűzpárbaj órákon át tartott, s ezalatt az autóbuszok visszavitték a menekülteket a jerikói táborba. A kairói lapok szerint az arab államok nevében háromtagú delegáció — az EAK, Szudán és Líbia képviselője — kereste fel az ENSZ-ben . Thant főtitkárt és a Husszein-hídnál lezajlott események kapcsán ismét kérte, hogy az ENSZ küldjön haladéktalanul megfigyelőket a helyszínre a deportálások ügyének kivizsgálására. A vezető kairói lapok vezércikkei hangsúlyozzák: meg kell akadályozni az újabb izraeli deportálási akciót. Az Ahram szerint minden eszközt igénybe kell venni az izraeli terv keresztülhúzása érdekében. A lap szerint olyan izraeli manőverről van szó, melynek célja a közel-keleti válság politikai rendezésének megakadályozása. (AFP) Hasszán el Zajjat, az EAK kormányának szóvivője szerdán megerősítette, hogy Londonban ez idő szerint tárgyalásokat tartanak a Lloyds Biztosító Társaság és a Szuezi Csatorna Társaság képviselői az 1967 júniusa óta a csatornában veszteglő 15 hajó ügyében. Az EAK nem óhajtja a hajókat tulajdonosaik akarata ellenére visszatartani. Véget értek az „Égi Pajzs” hadgyakorlatok (TASZSZ) A szovjet légvédelmi csapatok „Égi Pajzs” elnevezésű hadgyakorlata befejeződött. A több napos gyakorlatokat nagy területen, különböző fegyvernemek részvételével bonyolították le. A gyakorlatok célja annak megállapítása volt, hogy a csapatok képesek-e korszerű feltételek között hadműveleteket folytatni, megsemmisíteni egy technikailag jól felszerelt ellenséget. Pavel Batyickij marsall, a légvédelmi csapatok főparancsnoka a Krasznaja Zvezda munkatársának kijelentette: „A csapatok teljesítették az eléjük állított feladatokat. A parancsnokok és a törzsek magasfokú hadműveleti-harcászati felkészültségről tettek tanúságot, és megmutatták, hogy képesek irányítani a csapatokat a korszerű harc nehéz körülményei között, a haditudomány és haditechnika legújabb vívmányainak felhasználása alapján. A hadgyakorlatok megmutatták a csapatok magasfokú harckészültségét.” A hadgyakorlatokat irányító törzset meglátogatta Andrej Grecsko marsall, honvédelmi miniszter. Szovjet-japán szakszervezeti kapcsolatok (TASZSZ) Két héten keresztül japán szakszervezeti küldöttség tartózkodott a Szovjetunióban. A küldöttség tagjai körutazást tettek az országban, s megismerkedtek a szovjet szakszervezetek tevékenységével. Takao Okamura, a küldöttség vezetője igen hasznosnak nevezte a küldöttség látogatását. A japán küldöttség tagjai megállapodtak a szovjet szakszervezetek vezetőivel, hogy ezentúl aktívabb tapasztalatcserét folytatnak a munkásmozgalom különböző problémáiról. A japán küldöttség szerdán Moszkvából Varsóba utazott. ♦ (CTK) Ondrej Klokoc, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke fogadta Sztankó Pál pozsonyi magyar főkonzult. , ♦ (Agerpres) A Román Népköztársaság kormánya jegyzéket intézett a Lengyel Népköztársaság kormányához. A jegyzék megállapítja, hogy a román kormány megítélése szerint az utóbbi időben a Lengyel Népköztársaságban a televízióban és a sajtóban olyan megnyilatkozásokra került sor, amelyek hatással lehetnek a két nép további kapcsolataira, mert — szintén a jegyzék szerint — a lengyel televízió és sajtó elferdíti Románia kül- politikáját. Jelentések Kínából Vélemények Kínáról Az MTI pekingi tudósítója az utóbbi napokban rendszeresen beszámolt arról, hogy a kínai fővárosban ismét hatalmas tömegtüntetések zajlanak. Az új erődemonstráció-sorozatban az iskolás gyerekektől az idős üzemi munkásokig úgyszólván minden korosztály részt vesz. A tüntetések célja Kína új „művelődéspolitikai programjának” támogatása. Ezt a programot Mao Ce-tung személyesen hirdette meg abból az elgondolásból kiindulva, hogy az eddigi oktatásügyi rendszer a kapitalizmus restaurációja irányában hat, és „végzetesen elszakítja az értelmiséget a munkásosztálytól, a parasztságtól”. Az új megoldás Mao szerint a hagyományos rendszer gyökeres átszervezése, a már végzett hallgatók kétkezi munkára irányítása, továbbá új műszaki és egyéb káderek kinevezése a példamutató politikai öntudatú fizikai munkások soraiból. A Hunan Bibao című lap szerint a reform célja az, hogy eltüntesse a szellemi és a fizikai munka közötti különbséget, a falu és a város közötti differenciát, és kinevelje az új embertípust. Az oktatási reform megvalósítását az úgynevezett forradalmi bizottságokra és a hadsereg különleges propagandacsoportjaira bízták. A központi vezetőség a bányákban és a falvakban, az iskolákban és a kutatóintézetekben, a különböző intézményeknél és a családi otthonokban egyaránt terjeszti az új elveket, és a kampányt összekapcsolja a Mao ellenzékének nyilvánított értelmiségi réteg és a háttérbe szorított magasrangú állami- és pártvezetők elleni újabb támadásokkal. A tudósító a reform várható következményeit vizsgálva megállapítja, hogy annak végrehajtása újabb áldozatokat követel Kína gazdasági életétől, amikor az amúgy is nagy szakemberínségben elvonja a frissen végzett kádereket a gyárakból és üzemekből. Ez nyilvánvalóan kitermeli majd a gazdasági szakirányítók elégedetlen táborát. Másrészt áldozatokat követel maguktól a fiatal szakemberektől is, akik a reform értelmében esztendőket kötelesek képzettségüknél igénytelenebb munkával eltölteni, amíg végül közvetlen munkatársaik, jóakaróik vagy ellenségeik eldöntik, hogy alkalmasak-e a mérnöki munkára. A kezdeti elégedetlenséget jelzi már a Sanghajban megjelenő Venhui Bao, amely egyik cikkében rövidlátóknak nevezi azokat, akik nem értenek egyet az intézkedéssel, „nem veszik észre, nem akarják megszokni, nem akarják elismerni az új, szocialista dolgokat, és ezért rosszul érzik magukat”. A lap szerint a friss diplomásokból hiányzik az önismeret bölcsessége, a kitaposott úton akarnak haladni, és lebecsülik a nép aktivitását. A külföldi lapok sokat foglalkoznak az utóbbi időben az úgynevezett kulturális forradalom és a hatalom kérdésével. A párizsi Le Monde egyik cikkében a többi között ezt írja: „Az új maoista vezetés Pekingben okvetlenül elmondhatja magáról, hogy csaknem egész Kínát behálózzák már forradalmi bizottságai, az új tartományi hatóságok ... Csakhogy a forradalmi bizottságok tekintélye, a hivatalos sajtó beismerése szerint is, nehezen jut érvényre. A „kínai Hruscsov”a nevén még mindig nem nevezett Liu Sao-csi párthívei szemmel láthatóan elég erősek még ahhoz, hogy makacs ellenállást tanúsítsanak. A bizottságokon belül klikkharcok folynak. Végül pedig a bizottságok, amelyek különböző időpontban és különböző körülmények között jöttek létre, sokfélék, és rossz az egymás közti kapcsolatuk, ami biztatja a széthúzó erők szerveződését. Magát a központi hatalmat is gyengítik az egymással szembenálló irányzatok. Mivel a kommunista párt többé-kevésbé széthullott, a Csou En-laj által vezetett mérsékelt tisztviselői kar valamiképpen az élvonalba került. A mérsékeltek 1967 óta könyvelhettek el sikereket. A szélsőséges baloldaliak 1968 áprilisa óta törnek fel újra.’’ A szovjet APN (Novosztyi) hírügynökség kínai helyzetképében egyebek között arról ír, hogy „az úgynevezett kulturális forradalom kezdete óta több mint két év telt el a legélesebb politikai harcban, amelyet Mao Ce-tung kényszerített ki önmaga és nacionalista eszméi abszolút egyeduralmának megszilárdításáért. Az ország mindenoldalú válságának mélysége és súlyossága elsősorban azzal magyarázható, hogy lényegében a jelenlegi harc kimenetelétől függ az ország társadalmi rendszerének sorsa és jövő fejlődésének iránya. Most minden eddiginél világosabbá vált, hogy nemcsak a szocialzimushoz hű kínai kommunisták ezreinek életéről és haláláról van szó. A kérdés így vetődik fel: Legyen vagy ne legyen kommunista párt, legyen vagy ne legyen szocialista állam Kínában? Mi lesz ezután? A Kínában lezajló legutóbbi eseményeket lényegében politikai fordulatként kell értékelni. E fordulat fő célja eltávolítani a kommunista pártot, amely nem mindig engedelmeskedett Mao Ce-tung akaratának. Nem véletlen, hogy maga Mao, mint a Kínai KP Központi Bizottságának elnöke kiadta a jelszót: tüzet kell nyitni a törzskarokra. A törzskarokon a különböző fokú pártbizottságok értendők. Ennek következtében megbénult a párt, mint a kínai társadalom vezető ereje. A Központi Bizottság csak névlegesen létezik. A KB titkárságának funkcióit ténylegesen a kulturális forradalom ügyeinek irányításával foglalkozó, Mao Ce-tung által kinevezett csoport, és a Központi Bizottság Lin Piao vezette katonai bizottsága látja el. A Politikai Bizottság 17 tagja közül nyolcat eltávolítottak, a politikai bizottság állandó bizottságának hét tagja közül pedig csak három maradt a helyén. A KB tagjait és póttagjait háromnegyed részben diszkreditálták vagy különféle megtorlásoknak vetették alá. Az összes helyi — tartományi, járási, városi — pártbizottságot feloszlatták” — olvashatjuk a szovjet hírügynökség helyzetképében.