Magyar Hírlap, 1968. augusztus (1. évfolyam, 78-108. szám)
1968-08-01 / 78. szám
4 1968. AUGUSZTUS 1. CSÜTÖRTÖK HAZAI KORKÉP Magyar Hírlap Újabb eseménysorozatok kezdődnek a Szegedi Ünnepi Hetekemnől. Közel két hét telt el az augusztus 20-ig tartó Szegedi Ünnepi Hetekből, de gyakorlatilag ez már a félidőnek számít, mivel augusztusban mind a szabadtéri játékok színpadán, mind pedig városszerte újabb eseménysorozatok kezdődnek meg. Az eddigi időszak mérlege imponáló akár a látogatók számát, az érdeklődést tekintjük, akár a szabadtéri előadások, a különféle bemutatók színvonalára gondolunk. Idén is már jól vizsgázott Szeged, a játékok tizedik, jubileumi esztendejében még felkészültebben, kulturáltabban fogadja a sok tízezer hazai és külföldi vendéget. A Dóm téren — mint ahogyan az már közel egy évtizede megszokott jelenség — ezekben a hetekben jóformán egyáltalán nincs megállás, legfeljebb a hajnali órákban szünetel a munka. Amikor ugyanis nincs előadás, akkor van reggeltől hajnalig tennivaló: folynak a próbák, dolgoznak a műszakiak, zajlik a világítási, díszletállítási és a legkülönbözőbb szcenikai felkészülés. Állandó mozgásban van, ahogyan Szegeden mondják „szabadtéri lázban ég” a játékok több száz főnyi tagja, művészek, művészeti vezetők, mesteremberek, műszakiak óriási gárdája. János vitéz és Aida A szegediek elbúcsúztak már a kedves lett vendégektől, a rigai balett nagy sikerrel fellépett együttesétől, amely négy estén át csaknem harmincezer embernek szerzett élményt a Hattyúk tava előadásával. Tegnap, szerdán este a Bánk bán harmados előadásával a népszerű Erkelopera is lekerült a műsorról. Ma, csütörtökön este már Bagó furulyaszava és Kukorica Jancsi éneke hangzik fel a János vitéz záró főpróbáján, hogy szombaton Kertész Gyula rendezésében az első előadáson megelevenedjen Petőfi mesevilága. János vitézt Palcsó Sándor énekli, Iluskát Andor Éva, Bagót Dene József játssza, Kibédy Ervin lesz a francia király, a királylány Dunszt Mária, a gonosz mostoha Goblei Hilda és Alfonzó a falu csősze. A pénteki üres előadási napon sem lesz üres a színpad, mert már próbálnak atttjuk nagy bemutató, az Aida magyar szólistái, valamint az énekkar, a balett és a statisztéria. Az idei előadáson a teljes operát olasz nyelven adják elő Vaszy Viktor vezényletével. Az augusztus 11-i bemutatón és a további három előadáson a címszerepet Maria Biesu, a moszkvai Nagyszínház tagja énekli, Radamest Pedro Lavirgen, a barcelonai operaház szólistája, Aida atyját pedig Peter Glossop, a londoni Covent Garden tagja..--------------- A filmszemlétől a borkiállításig A mai nappal nemcsak a Dóm téren, hanem a Szegedi Ünnepi Hetek egyéb területén is újabb szakasz kezdődik, és minden napra esik egy-egy kiemelkedő esemény. Ma, csütörtökön kezdődik a háromnapos, 1. országos néprajzi filmszemle, Jancsó Miklós filmrendező zsűrielnökségével. A sajátos érdekességű bemutatókon az egykori népi kismesterségekről, népművészetről, népszokásokról láthatunk filmeket, valamint hazánk jellegzetes néprajzi tájait, embereit mutatják be. . Ugyancsak ma kezdődik az újszegedi szabadtéri színpadon, a szintén három napig tartó szakszervezeti együttesek III. országos táncfesztiválja, hazai és külföldi részvevőkkel. A népek barátsága gondolata jegyében lép majd fel a Vadrózsák-együttes, a Vasas Központi Művészegyüttese, a Bartók Béla táncegyüttes, a Somogy-táncegyüttes, a diósgyőri Vasastánccsoport, az ÉDOSZ Szeged együttese, valamint az újvidéki Svetozar Markovics tánccsoport, az NDK hajesverdai házgyárépítő kombinátjának tánccsoportja, a román savinesti műanyaggyár együttese s a Szovjetunióból az Udmurt Köztársaság izsevszki együttese. Holnap, pénteken nyílik meg a III. szegedi fotószalon kiállítása, amelyen augusztus 20-ig tekinthetők meg a szegedi fotóművészek legértékesebb felvételei. Szombaton a minden évben nagy sikerű őszibarack- és borkiállítás nyílik meg, amelyen a szegedi táj őszibarackosainak kiváló termékein kívül az ország legjellegzetesebb őszibarack-vidékeiről és a jugoszláviai Vajdaságból is kiállítanak az ízletes, illatozó gyümölcsökből, tájjellegű borokból. dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT országos elnöke mondja. A következő héten is számos eseményben bővelkednek a Szegedi Ünnepi Hetek, egyebek között ekkor nyílik majd meg az V. eszperantó szeminárium, a minden évben igen látogatott világkiállítás, a Dómban orgonahangverseny, Újszegeden könynyűzenei hangverseny lesz, a Dóm téri szabadtéri színpadon a zárónapokon a Magyar Állami Népi Együttes mutatja be műsorát. Amikor pedig majd augusztus 20-án, az idei évadban utoljára szólalnak meg a fanfárok, akkor a Tisza Szállóban az ugyancsak hagyományossá vált gálaest fejezi be a szegedi jubileumi ünnepi heteket. Kétszázötven műalkotás a nyári tárlaton A Szegedi Ünnepi Hetek egyik legkiemelkedőbb művészeti eseményére vasárnap déli 12 órakor kerül sor. Ekkor nyílik meg a már a hagyományos IX. Szegedi Nyári Tárlat Szeged megyei jogú város tanácsa, a Magyar Képzőművészek Szövetségének Dél-Magyarországi Területi Szervezete és a Móra Ferenc Múzeum rendezésében. A kiállításra pályázó 160 művész 534 alkotásából a zsűri 122 művész 250 alkotását fogadta el az ország minden részéből. Az augusztus végéig nyitva tartó kiállítás megnyitó beszédét Római romkert és múzeum a Március 15. téren A Március 15. téren, az Erzsébet-híd pesti hídfője körül köztudomás szerint római kori alapfalak, épületrészletek maradtak fenn. Korábban már kialakítottak itt egy föld alatti múzeumot, amelyben a feltárt emlékeket bemutatták a közönségnek. A múzeum a hídépítés óta ideiglenesen zárva van. Felmerült a gondolat, hogy a Belváros rendezésével kapcsolatban a római tábort is új keretek között mutatják be. A fővárosi tanács foglalkozik ezzel a gondolattal, és a Budapesti Műszaki Egyetem építészettörténeti karán a végzős hallgatók diplomamunka feladatául tűzték ki ennek a szép városrendezési problémának megoldását. Zimonyi László szigorló mérnök a Március 15. téren feltárt római tábor, Contra Aquincum falainak romkertszerű bemutatására, valamint más kiállítások céljaira múzeumépületet tervezett. Magát a múzeumot a tér szintje alatt helyezi el, hogy ne zavarja a tér összhangját. A múzeum tetején tetőkertet javasol kialakítani. A romok felszínre hozása érdekében a tér területét 3,60 méterrel a jelenlegi szint alá süllyesztenék. A téren keresztül futó út azonban vasbeton lábakra állítva a jelenlegi szinten maradna, a lesüllyesztett romkert fölött haladna el. A sétálók a tér északi és déli oldalán lépcső- és teraszrendszeren át jutnának a romkerthez és a parkhoz. A romkertben néhányszáz főnyi közönség részére szabadtéri színpadot is terveztek. IFE/_ ÉVSZÁZAD-, Ma ötven esztendeje a német Wolff távirati ügynökség a legkülönbözőbb forrásokból származó adatok alapján közzétette az Antant-hatalmak veszteséglistáját. A németek szerint a háború négy éve alatt a velük szemben álló hatalmak legkevesebb huszonötmillió embert vesztettek halottakban, sebesültekben és eltűntekben vagy foglyokban. Hivatkoztak egy beszédre, amelyet Péterváron mondott egy népbiztos: az oroszok az októberi forradalomig négy és fél millió halottat, hatmillió sebesültet ismertek be. Franciaország ötmillió, Anglia kétmilliónyolcszázezer, Olaszország egymilliónyolcszázezer főnyi veszteséget tart nyilván, Szerbia elvesztette felnőtt férfilakosságának felét, Románia hadseregének felét. A Wolff-ügynökség egyetlen szót sem ejtett a német, az osztrák és a magyar veszteségekről. És akkor mi van? Egy május végi délelőtt fölcsengett a telefonom. — Ugye ön írta a Szemtől szemben Rotschilddal címmel a Magyar Hírlapban ma megjelent riportot? — szólt a drót túlsó végéről egy kellemes férfihang. Fölcsengett a szívem is, örül az ember, ha a nyájas olvasó telefonjával tiszteli meg... — Igen, én — válaszoltam megilletődötten. — Akkor szíves tudomására hozom a következőket: az írása tetszett, de sok haszna, úgy látszik, nincs. Én most egy telefonfülkéből beszélek, egy ferencvárosi büfé mellől. Egy pohár sört kértem, és majdhogynem egy felet kaptam. Azt mondtam erre a csaposnak, éppen ma írt magukról is, egy nagy szélhámosság kapcsán, a Magyar Hírlap. Nézze csak, mutattam neki az újságot, itt van, hogy mennyi sört loptak el a vevőktől. Tudja kérem, mit mondott a csapos? Azt, hogy: ha írt, hát írt Na és akkor mi van? A riport, amelyről a telefonáló és a ferencvárosi csapos egyaránt volt szíves nyilatkozni, Rotschild úrról, a gebinesről szólt, aki tizenöt vendéglő, italbolt, büfé vezetőjétől alig több, mint két esztendő alatt megvásárolt és természetesen továbbadott: 1500 liter pálinkát, konyakot, 122 hektó hordós sört, 3000 üveges sört és 200 palack bort, amelynek üzleti értéke 238 ezer 675 forint. Az üzletvezetők és helyetteseik ezt a hatalmas italmennyiséget a kedves vevőn spórolták meg, tőlük lopták el — blokksétáltatással, borházasítással stb. A telefonáló kedvetlenségem hallatán nyugtatni kezdett: — Na, mondja már, és akkor mi van?... Jobb, ha a vevő passzív? Nem sokkal említett írásom megjelenése és a telefonáló jelentkezése előtt, a fővárosi tanács, a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság beszámolója alapján a vásárlók érdekvédelméről tárgyalt. Itt hangzott el a következő megállapítás is: A legtöbb visszaélés a vendéglátóiparban fordul elő, a vizsgált egységek negyven százalékában találtak szabálytalanságot. A tanácskozáson érdekes vita alakult ki a vevő, a vendég szerepét illetően. Szóljon-e a vevő, ha kisebb szabálytalanságot észlel, vagy hallgassa el? Többen azon a véleményen voltak, jobb, ha a vevő passzív, nem érdemes néhány fillérért szólni, mert akkor letorkolják. Felesleges vitatkozás támad, s ez a kérdést nem oldja meg. (Vagyis: És akkor mi van?) Ezen a tanácskozáson felszólalt Sarlós István, a végrehajtó bizottság elnöke is, és nem értett egyet azokkal, akik a kérdést elbagatellizálják. A lopás — mondotta — akkor is lopás, ha csak húsz fillérről van szó. Igenis, szóljon a vásárló, 10—20 fillérért is, és ne engedje magát becsapni... Az ülés egyébként leszögezte: Szigorúbb szankciókat kell bevezetni és a tudatos kártevőket le kell váltani, az eddiginél szigorúbban meg kell büntetni. A fővárosi tanács ülésével szinte egy időben az országgyűlés kereskedelmi bizottsága is megállapította: A fogyasztóknak maguknak is minden alkalommal fel kell lépniük, ha visszásságokkal, a vásárlók érdekeit sértőjelenségekkel, mulasztásokkal találkoznak. (Azóta mi van?) Dr. Vajda Ödön, a Fővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet igazgatója az elmúlt héten második negyedévi vizsgálataikról nyilatkozott. Elmondotta, hogy a társadalmi ellenőrök bevonásával több mint tizenötezer mintát vettek, s a vizsgálatok során az élelmiszerek, italok, háztartási, vegyipari és kozmetikai termékek 9,4 százaléka megbukott. Elmondotta többek között azt is, hogy a közelmúltban tizenhét peremkerületi vendéglátóipari egységet kerestek fel, s hetvenöt minta közül huszonnyolcnál állapítottak meg minőségrontást, csalást. A vermutot és a gint szinte mindenütt (!) vizezték. A kávéval is bajok vannak. Még mindig nagyon sok helyen hat gramm kávé helyett 3,2—3,1 grammot találtak egy duplában. Ne lehessen bulizni! (Sajnos magam előtt látom most az olvasót, aki ezt mondja. De legalábbis gondolja: Ellenőriznek. Jó. És akkor mi van?) Végre magyarán (tettekkel is) tudomására kellene hozni az érintetteknek: nincs tovább, nincs türelem azok számára, akik a gazdaságirányítás új rendjét bulizásra használják ki. Egyet kell érteni azoknak a véleményével is, akik azt vallják: Sem a kereskedelem, sem a vendéglátóipar, sem a különböző gazdasági szervek minőségi ellenőrzése nem lép fel mindig kellő eréllyel a súlycsonkítókkal, a minőségrontókkal, vásárlók megkárosítóival, a lakosság becsapóival szemben. Pedig a törvényes szankciók adva vannak ... És most ismét tollamra telepedik a kisördög. Aki ezt mondja. És akkor mi van? Ezt pedig a következők miatt mondja." /OÁ Levél az V. kerületből Július 26-án a Magyar Hírlap szerkesztősége Takács Andrástól, az V. kerületi Vendéglátóipari Vállalat rendészeti vezetőjétől levelet kapott. Részlet a levélből: „Az idő távlatából újra elolvasva 1968. május 26-i V. A. tollából megjelent Szemtől szembe Rotschilddal című cikket, indíttatva érzem magam ezen levél megírására. Foglalkozásomból és beosztásomból kifolyólag a cikk egészével egyetértek, nem értek egyet azonban az utolsó bekezdésben foglaltakkal: «Pedig ha a vállalatnál az ellenőrzés valahogyan jobb lett volna, most nem a rendőrség dolga lenne leleplezni ezt a bűnszövetséget. Kérdések, kérdések... Vagy ne legyünk enynyire kíváncsiak?« Nos, igen, legyünk kíváncsiak. Az idézett rész úgy hangzik, mintha V. A. rendelkezne megbízható és jó módszerekkel, melyeknek alkalmazása a leleplezést biztosítani tudja. Én a magam részéről sajnos ilyennel nem rendelkezem, és tapasztalat alapján kell megállapítanom, hogy két azonos ügynek a leleplezése nem bonyolítható azonos módszerrel... Fentiektől függetlenül szívesen látom személyes beszélgetésen V. A. elvtársat, és számítok rá, vagy hasonló ügyekre vonatkozóan, azok leleplezésére jó módszereket fog velem közölni.” A félreértések elkerülése végett ez úton közlöm: Nem én vagyok az V. kerületi Vendéglátóipari Vállalat ellenőrzésre hivatott rendészeti vezetője. Ezek után ha az V. kerület valamelyik kocsmájában „átvágott” kedves vendég holnap felhívna telefonon, és azt panaszolná, hogy a pénzéért csak fél pohár sört kapott, és azt kérdezné, mit csináljon, most már mit tehetnék mást, mint hogy azt tanácsolnám, forduljon magához az atyaúristenhez. De tessék mondani: És akkor mi van? Várkonyi András