Magyar Hírlap, 1968. október (1. évfolyam, 139-169. szám)

1968-10-01 / 139. szám

2 1968. OKTÓBER 1. KEDD NEMZETKÖZI POLITIKA ( M ) 'W-J1 Magyar Hírlap *r"'**lf**lcl* f —" j^1"^ ma m amm m A cseh gs ci szlo-QOnPflBAfl g TSI, amelynek pedig jelentős részét megtévesztette az ellenforradalmi propaganda, kezdi helyesen felfogni azoknak az intézkedéseknek a tartalmát, amelyeket a szövetséges országok foganatosítottak Csehszlovákia megsegítésére. Egyre aktívabban kapcsolódnak be Csehszlovákia széles néptömegei és utasítják el a jobboldali, antiszocialista erők tevékenységét. Ennek ellenére még jelenleg is, amikor pedig az ellenforradalom már vereséget szenvedett, a reakció nem tette le mérgezett fegyverét. Minden eszközzel akadályozza a helyzet normalizálását. Lavírozni igyekszik, elrejti igazi jellegét, provokatív híreket terjeszt, nacionalista szenvedélyeket és a testvéri szövetséges csapatokkal szemben ellenséges érzelmeket kelt. Függetlenül a csehszlovákiai szocializmus továbbfejlesztésének érdekében a sajtó, a rádió és a televízió fölötti pártos államellenőrzés helyreállítására hozott intézkedésektől, a csehszlovák sajtó egy sor lapjának hasábjairól a legutóbbi időkig azoknak a hangja hallatszik, akik semmiképpen nem akarnak megbékülni az ellenforradalmi tervek vereségével. A jobboldali erők jelenleg nem kockáztatják meg, hogy teljesen feltárják igazi céljaikat. Álszent módon a nemzeti egység jelszavára spekulálnak, amelyből elhagyják annak nemzeti tartalmát. Támadásaik célpontjának a moszkvai megállapodást tették meg, amelyet a Szovjetunió és Csehszlovákia vezetői megbeszéléseinek eredményeképpen kötöttek. A reakciós erők alá szeretnék ásni a moszkvai megállapodást és gyengíteni a cseh és a szlovák nép erőfeszítéseit a szocialista rendszer megszilárdításáért folytatott WRMPRMelenségében a kis népekkel szembeni kegyetlenséget, a vitás kérdések megoldásának kíméletlen imperialista módszerét példázza — írja a lap a müncheni egyezmény 30. évfordulója alkalmából. — A nyugati hatalmak meghátrálási politikája és Csehszlovákia feláldozása az agresszív hitleri fasizmusnak nem egyéb, mint a kapitalista osztályérdekek diktátuma, a Nyugat félelme egy Hitlerrel való konfliktustól. Mindazonáltal München értékes tapasztalatokkal gazdagított bennünket — írja az újság. — München logikus következménye volt, hogy a cseh és a szolvák társadalom túlnyomó többsége csalódott a kapitalizmusban és az egész Münchent megelőző politikai rendszerben. Világossá vált, hogy a Münchent megelőző egyoldalú szövetségi rendszer nem állta ki a próbát. Saját szövetségeseink kényszerítettek bennünket arra, hogy felszámoljuk köztársaságunkat. Következésképpen a szövetségi rendszert azzal a Szovjetunióval való együttműködésre kellett felépíteni, amely biztosítéka volt a háborút követő fejlődésnek. A prágai lap a továbbiakban megjegyzi, hogy egy kis nép nem élhet olyan szövetségesek nélkül, amelyekre minden körülmények között számíthat. A München előtti Csehszlovákia vezetői is tudták, hogy az ország nem támaszkodhat csupán önmaga erejére, éppen ezért nem lehet semleges. A semlegesség nem lehet országunk programja. Ez a körülmény feltétele bármely program megvalósulásának. A cseh és a szlovák nép programját a demokratikus érzelmek és a szocialista gondolkodásmód határozza meg, valamint az a helyzet, amely a mai megosztott világban fennáll. Az egészségesen gondolkodó embert — tekintet nélkül azokra a megrázkódtatásokra, amelyek országunkat a jubileum évében érték — nem késztetheti csodálkozásra az a tény, hogy szocialista társadalmunk létének és pártunk politikájának elvei rendíthetetlenek. Csehszlovákia nem akarja megkerülni a többi szocialista országgal szemben vállalt kötelezettségeit. Nemegyszer hangzott el, hogy január utáni fejlődésünk és a demokratizálás irányában történő összes változás csak aláhúzza szocialista elveinket. Szövetségeseink és ellenségeink ugyanazok, akik korábban voltak. ♦ (CTK) Václav Vales csehszlovák külkereskedelmi miniszter tegnap rövid látogatásra Bulgáriába és Jugoszláviába utazott. ♦ (TASZSZ) A spanyol katonai törvényszék kétévi börtönre ítélte Augustin Iberollát és Jose Maria Ibarollát, mert részt vettek a tavalyi bilbaói munkástüntetéseken. Az ügyész „államellenes tevékenység” címén 12 évi börtön kiszabását kérte. A magyar parlamenti küldöttség a koreai demilitarizált zónában A Kállai Gyula vezette magyar parlamenti küldöttség vasárnap Keszonba és Panmindzsonba utazott. Megtekintették Keszon, az egykori koreai főváros történelmi nevezetességeit, majd a nap folyamán ellátogattak a Koreát kettéosztó demilitarizált övezetben levő Panmindzsonba. Pak Csun Guk vezérőrnagy, a katonai fegyverszüneti bizottság koreai tagozatának vezetője kísérte küldöttségünket. Ismertette a demilitarizált övezet helyzetét, tájékoztatott a Dél-Koreát megszállva tartó amerikai haderők ismétlődő provokációiról. Delegációnk — a többi között — megtekintette azt az épületet, amelyben 1953 júliusában megkötötték a fegyverszüneti megállapodást. Pak Csun Guk tábornok este díszvacsorát adott a magyar vendégek tiszteletére. A magyar küldöttség hétfőn reggel visszaérkezett Phenjanba, majd az unbongi Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezetbe látogatott. (MTI) A magyar fegyveres erők napja alkalmából ünnepségeket rendeztek a KNDK-ban a tüzértiszti iskolán és a phenjani helyőrségi parancsnokságon. Az osztrák köztársasági elnök Jugoszláviába utazott Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Franz Jonas osztrák köztársasági elnök Tito jugoszláv államfő meghívására tegnap délelőtt hatnapos hivatalos látogatásra Jugoszláviába érkezett. Az osztrák elnököt Tito és a jugoszláv politikai élet számos más vezető személyisége fogadta. Jelen voltak a belgrádi diplomáciai képviseletek vezetői, közöttük Marjai József magyar nagykövet is. Jonas Belgrádon kívül Szlovéniába és Horvátországba látogat, s körútját Brioni szigetén fejezi be. Belgrádi politikai megfigyelők úgy vélik, hogy a mostani államfői megbeszélések elsősorban politikai jellegűek lesznek. De Gaulle szerint folytatni kell az enyhülés politikáját Lehel Miklós, az MTI párizsi tudósítója jelenti. A péntek—szombati bonni találkozó de Gaulle tábornok és Kiesinger kancellár között semmi újat nem hozott — állapítják meg a tegnap reggeli francia lapok. A francia—német „csúcstalálkozók”, amelyekre évenként kétszer kerül sor, rendszerint nagyon hasonlítanak egymásra — hangsúlyozza a Figaro. — De Gaulle tábornok ismét visszautasította az Európai Közös Piac kibővítését Nagy-Britanniával. Ugyanilyen következetes a Moszkva irányában folytatott politikában. A németek a csehszlovák események nyomán a nyugati szolidaritás határozott kinyilvánítását szerették volna elérni, de azok a nyilatkozatok, amelyek ebben a tekintetben elhangzottak, gyakorlati jelentőség nélküliek. Pszichológiai fontosságukat persze nem szabad lebecsülni. Nem került sor az európai eszme újbóli fellendítésére a találkozó után — állapítja meg a Combat, s beismeri, hogy tévedett, amikor néhány nappal ezelőtt szerény mértékben erre számított. De Gaulle tábornok, miközben hangsúlyozta, hogy megérti a német vezetők nehézségeit és helyesli a csehszlovák válsággal kapcsolatos magatartásukat, rendkívül ügyes játszmát folytatott. Elérte azt, hogy Európa kapui továbbra is zárva maradjanak Nagy-Britannia előtt. A gaulle-ista Nation kommentátora viszont azt hangsúlyozza, hogy a lényeges kérdésekben teljes Párizs és Bonn egyetértése, abban tudniillik, hogy fenn kell tartani a békét Európában s folytatni kell az enyhülés politikáját. A lap szerint a bonni találkozó sokkal jobban végződött, mint ahogy kezdődött. A l’Humanité vezércikkében megállapítja, hogy de Gaulle tábornok békeszeretetéről nem habozott bizonyítványt kiállítani annak a nyugatnémet kormánynak, amely kitart területi követelései és atomambíciói mellett. Veszélyes azonban, hogy Franciaország sorsát egy olyan államéhoz köti, amely arra a fikcióra építi politikáját, amely szerint egyedül ő képviseli egész Németországot, s kétségbevonja a jelenlegi európai határokat. „Alkotmányosították“ a görög juntát Minden negyedik választópolgár távol maradt a szavazástól (Reuter, AFP) Görögországban a népszavazás tegnap reggelig beérkezett adatai szerint a szavazásra kötelezetteknek körülbelül 25 százaléka nem jelent meg az urnáknál, annak ellenére, hogy szigorú büntetést helyeztek kilátásba a távolmaradóknak. A szavazatok 94,9 százaléka „igen” volt. Papadopulosz görög miniszterelnök a népszavazás után rádióbeszédet mondott. Kijelentette: a kormány számára a népszavazás eredménye azt jelenti, hogy megbízást kapott az 1967 áprilisi „forradalom” feladatának végrehajtására. A kormány megtartja a hatalmat mindaddig, amíg meg nem valósítja „az összes intézmények hathatós működését”. Tiltakozások Miller brit munkáspárti képviselő, az Európa Tanács tagja, aki jelenleg Athénban tartózkodik, újságíróknak kijelentette, hogy a népszavazás eredményét nem lehet reálisnak tekinteni. A Nyugat-Németországban dolgozó görögök vasárnap tüntető felvonulásokat tartottak Bonnban és Düsseldorfban, tiltakozva az athéni katonai kormány uralma és a kormány által megtartott népszavazás ellen. A politikai foglyokért Andreasz Papandreu, a „görög felszabadítási mozgalom” Stockholmban tartózkodó vezetője a népszavazás eredményéről kijelentette: „Rabszolgaságban élő testvéreink számára az egyetlen lehetséges út az aktív ellenállás, mindaddig, amíg Görögország ismét demokratikussá és szabaddá nem válik.” A demokratikus Görögországért küzdő francia bizottság petícióban, 4800 aláírással, valamint a francia városok 1450 polgármestere és más tisztviselője nevében követelte az összes görög politikai fogoly szabadonbocsátását. A bizottság nyilatkozatában kommentálta a vasárnapi választást. Rámutatott, hogy az új alkotmány a parlamentáris demokrácia látszatával akarja megsemmisíteni a személyi, politikai és szakszervezeti jogokat. Csou En-laj beszéde a KNK kikiáltásának évfordulóján A Kínai Népköztársaság kikiáltása 19. évfordulójának előestéjén az Országos Népi Gyűlés palotájában, ahol ötezer ember részére terítettek, Cou En-laj miniszterelnök nemzetközi kérdéseket érintve élesen támadta a Szovjetuniót és a Varsói Szerződést. A Csehszlovákiának nyújtott szocialista segítséget arra használta fel, hogy a Szovjetuniót Kína katonai veszélyeztetésével vádolja meg. Azt hangoztatta: Kínának készen kell állnia arra, hogy szétzúzzon bármiféle inváziót, akár amerikai imperializmus, akár — mint állította — a szovjet revizionizmus és „szolgái” részéről következzék az be, együttesen, vagy külön-külön. A kijelentések hallatára a Szovjetunió, Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Mongol Népköztársaság és Bulgária diplomáciai képviselői elhagyták a termet. A Munkáspárt kongresszusán elvetették az angol kormány bérpolitikáját (MTI) Tegnap az Ír-tenger partján fekvő Blackpoolban megnyílt az angol Munkáspárt LXVII. évi kongresszusa. A kongresszus tegnap megtárgyalta a közlekedési szakszervezet javaslatát, amely követeli, hogy szüntessék meg a bérkorlátozást. Frank Cousins, a szakszervezet főtitkára azt kívánta, hogy a kormány forduljon végre a munkásokhoz és ne a bankárokhoz. Roy Jenkins pénzügyminiszter válaszában az aktív fizetési mérleg kivívásáért szállt síkra, s közölte, hogy a bankárok segítenek kilábalni az adósságból. Rendkívül ésszerűnek nevezte a kétmilliárd dolláros baseli hitelegyezményt, és tizennyolc hónapos terminust szabott a gazdasági egyensúly megteremtéséhez. A Szueztől keletre levő brit támaszpontok felszámolását azzal indokolta, hogy „gazdasági középhatalommal lehetetlen nagyhatalmi politikát folytatni”, majd a bérkorlátozást ideiglenesnek nevezte. Biztatónak jellemezte a kivitel fokozódását. Éles vita után a kongresszus ötmillió 98 ezer szavazattal egymillió 124 ezer ellenében elfogadta a közlekedési szakszervezet javaslatát, amely felhívja a kormányt a bérbefagyasztás hatálytalanítására. Üdvözlő távirat a Kínai Népköztársaság megalakulásának évfordulója alkalmából a kínai népköztársaság Államtanácsának Peking A Kínai Népköztársaság megalakulásának 19. évfordulója alkalmából üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a testvéri kínai népnek. A Kínai Népköztársaság megalakulását az egész haladó emberiség a haladás, a szocializmus történelmi jelentőségű győzelmeként értékelte. A magyar nép elismeréssel adózik a kínai népnek a szocializmus építésében elért eredményeiért és további sikereket kíván országépítő munkájához. Budapest, 1968. október 1. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG FORRADALMI MUNKÁS-PARASZT KORMÁNYA . Péter János külügyminiszter táviratban fejezte ki jókívánságait Csen Ji külügyminiszternek. A Kínai Népköztársaság ünnepén Tizenkilenc évvel ezelőtt, 1949. október 1-én kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. Történelmi esemény volt ez: a szocialista országok sora egy négyezer éves múltra visszatekintő nagy néppel, a világ legnagyobb népességű országával, egy hatalmas kiterjedésű ázsiai állammal gyarapodott. Az ünnepi esemény pontot tett egy történelmi korszak végére, és annak a kezdetét jelentette. Kína népes kommunista pártja vezette hősi harcának győzelme után lelkes erőfeszítéssel fogott hozzá, a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségével, a nagy újjáépítéshez, a feudalizmus túlhaladásához, a szocializmus gazdasági és társadalmi alapjainak a lerakásához, az emberhez méltó életkörülmények biztosításához. A szocialista országok rokonszenvvel figyelték a kínai nép erőfeszítéseit, és minden tőlük telhetőt megtettek a barátság erősítésére. Az ötvenes évek végén azonban mind nyilvánvalóbbá vált, hogy Kína vezetői letérnek a marxizmus-leninizmus útjáról, szem elől tévesztik a realitásokat az ország fejlesztésében, s a proletár internacionalizmussal, a szocialista országok szolidaritásával össze nem férő nagyhatalmi, nacionalista politikát érvényesítenek nemzetközi viszonylatban. Kína, amely korábbi elszigeteltségét akarta végképp legyőzni, még elszigeteltebb lett. A pekingi vezetők ma érthetetlen módon ellenségeiknek tekintik legjobb barátaikat, a kommunista pártok és a szocialista országok nagy többségét. Sajnálatos, hogy így alakultak az események, de ez nem csökkentheti a nagy kínai nép iránti szolidaritásunkat. Kívánjuk, hogy a népi Kína mielőbb találja meg újból helyét a szocialista országok közösségében, a haladás nemzetközi erőinek oldalán.