Magyar Hírlap, 1968. október (1. évfolyam, 139-169. szám)

1968-10-01 / 139. szám

2 1968. OKTÓBER 1. KEDD NEMZETKÖZI POLITIKA ( M ) 'W-J1 Magyar Hírlap *r"'**lf**lcl* f —" j^1"^ ma m amm m A cseh gs ci szlo-QOnPflBAfl g TSI, amelynek pedig jelentős részét megté­vesztette az ellenforradalmi propaganda, kezdi helyesen felfogni azoknak az in­tézkedéseknek a tartalmát, amelyeket a szövetséges országok foganatosítottak Csehszlovákia megsegítésére. Egyre aktí­­vabban kapcsolódnak be Csehszlovákia széles néptömegei és utasítják el a jobb­oldali, antiszocialista erők tevékenységét. Ennek ellenére még jelenleg is, amikor pedig az ellenforradalom már vereséget szenvedett, a reakció nem tette le mér­gezett fegyverét. Minden eszközzel aka­dályozza a helyzet normalizálását. Laví­rozni igyekszik, elrejti igazi jellegét, pro­vokatív híreket terjeszt, nacionalista szenvedélyeket és a testvéri szövetséges csapatokkal szemben ellenséges érzelme­ket kelt. Függetlenül a csehszlovákiai szocializ­mus továbbfejlesztésének érdekében a sajtó, a rádió és a televízió fölötti párt­os államellenőrzés helyreállítására hozott intézkedésektől­, a csehszlovák sajtó egy sor lapjának hasábjairól a legutóbbi idő­kig azoknak a hangja hallatszik, akik semmiképpen nem akarnak megbékülni az ellenforradalmi tervek vereségével. A jobboldali erők jelenleg nem kockáz­tatják meg, hogy teljesen feltárják igazi céljaikat. Álszent módon a nemzeti egy­ség jelszavára spekulálnak, amelyből el­hagyják annak nemzeti tartalmát. Táma­dásaik célpontjának a moszkvai megálla­podást tették meg, amelyet a Szovjetunió és Csehszlovákia vezetői megbeszélései­nek eredményeképpen kötöttek. A reak­ciós erők alá szeretnék ásni a moszkvai megállapodást és gyengíteni a cseh és a szlovák nép erőfeszítéseit a szocialista rendszer megszilárdításáért folytatott WRMPRMelenségében a kis népekkel szembeni kegyetlenséget, a vitás kérdések megoldásának kíméletlen imperialista módszerét példázza — írja a lap a müncheni egyezmény 30. évforduló­ja alkalmából. — A nyugati hatalmak meghátrálási politikája és Csehszlovákia feláldozása az agresszív hitleri fasizmus­nak nem egyéb, mint a kapitalista osz­tályérdekek diktátuma, a Nyugat félelme egy Hitlerrel való konfliktustól. Mindazonáltal München értékes tapasz­talatokkal gazdagított bennünket — írja az újság. — München logikus következ­ménye volt, hogy a cseh és a szolvák tár­sadalom túlnyomó többsége csalódott a kapitalizmusban és az egész Münchent megelőző politikai rendszerben. Világossá vált, hogy a Münchent megelőző egyol­dalú szövetségi rendszer nem állta ki a próbát. Saját szövetségeseink kényszerí­tettek bennünket arra, hogy felszámol­juk köztársaságunkat. Következésképpen a szövetségi rendszert azzal a Szovjet­unióval való együttműködésre kellett fel­építeni, amely biztosítéka volt a háborút követő fejlődésnek. A prágai lap a továbbiakban megjegyzi, hogy egy kis nép nem élhet olyan szövet­ségesek nélkül, amelyekre minden körül­mények között számíthat. A München előtti Csehszlovákia vezetői is tudták, hogy az ország nem támaszkodhat csupán önmaga erejére, éppen ezért nem lehet semleges. A semlegesség nem lehet or­szágunk programja. Ez a körülmény fel­tétele bármely program megvalósulásá­nak. A cseh és a szlovák nép program­ját a demokratikus érzelmek és a szocia­lista gondolkodásmód határozza meg, va­lamint az a helyzet, amely a mai meg­osztott világban fennáll. Az egészségesen gondolkodó embert — tekintet nélkül azokra a megrázkódtatásokra, amelyek országunkat a jubileum évében érték — nem késztetheti csodálkozásra az a tény, hogy szocialista társadalmunk létének és pártunk politikájának elvei rendíthetet­lenek. Csehszlovákia nem akarja megke­rülni a többi szocialista országgal szem­ben vállalt kötelezettségeit. Nemegyszer hangzott el, hogy január utáni fejlődé­sünk és a demokratizálás irányában tör­ténő összes változás csak aláhúzza szo­cialista elveinket. Szövetségeseink és el­lenségeink ugyanazok, akik korábban voltak. ♦ (CTK) Václav Vales csehszlovák kül­kereskedelmi miniszter tegnap rövid lá­togatásra Bulgáriába és Jugoszláviába utazott. ♦ (TASZSZ) A spanyol katonai tör­vényszék kétévi börtönre ítélte Augustin Iberollát és Jose Maria Ibarollát, mert részt vettek a tavalyi bilbaói munkás­tüntetéseken. Az ügyész „államellenes te­vékenység” címén 12 évi börtön kiszabá­sát kérte. A magyar parlamenti küldöttség a koreai demilitarizált zónában A Kállai Gyula vezette magyar parla­menti küldöttség vasárnap Keszonba és Panmindzsonba utazott. Megtekintették Keszon, az egykori koreai főváros törté­nelmi nevezetességeit, majd a nap folya­mán ellátogattak a Koreát kettéosztó demi­litarizált övezetben levő Panmindzsonba. Pak Csun Guk vezérőrnagy, a katonai fegyverszüneti bizottság koreai tagozatá­nak vezetője kísérte­ küldöttségünket. Is­mertette a demilitarizált övezet helyze­tét, tájékoztatott a Dél-Koreát megszállva tartó amerikai haderők ismétlődő provo­kációiról. Delegációnk — a többi között — megtekintette azt az épületet, amely­ben 1953 júliusában megkötötték a fegy­verszüneti megállapodást. Pak Csun Guk tábornok este díszvacsorát adott a ma­gyar vendégek tiszteletére. A magyar küldöttség hétfőn reggel visszaérkezett Phenjanba, majd az un­­bongi Magyar—Koreai Barátság Termelő­­szövetkezetbe látogatott.­­ (MTI) A magyar fegyveres erők napja alkalmából ünnepségeket rendez­tek a KNDK-ban a tüzértiszti iskolán és a phenjani helyőrségi parancsnokságon. Az osztrák köztársasági elnök Jugoszláviába utazott Kocsis Tamás, az MTI tudósítója je­lenti: Franz Jonas osztrák köztársasági elnök Tito jugoszláv államfő meghívására teg­nap délelőtt hatnapos hivatalos látoga­tásra Jugoszláviába érkezett. Az osztrák elnököt Tito és a jugoszláv politikai élet számos más vezető személyisége fogadta. Jelen voltak a belgrádi diplomáciai kép­viseletek vezetői, közöttük Marjai József magyar nagykövet is. Jonas Belgrádon kívül Szlovéniába és Horvátországba látogat, s körútját Brioni szigetén fejezi be. Belgrádi politikai meg­figyelők úgy vélik, hogy a mostani állam­fői megbeszélések elsősorban politikai jellegűek lesznek. De Gaulle szerint folytatni kell az enyhülés politikáját Lehel Miklós, az MTI párizsi tudósítója jelenti. A péntek—szombati bonni találkozó de Gaulle tábornok és Kiesinger kancellár között semmi újat nem hozott — állapít­ják meg a tegnap reggeli francia lapok. A francia—német „csúcstalálkozók”, ame­lyekre évenként kétszer kerül sor, rend­szerint nagyon hasonlítanak egymásra — hangsúlyozza a Figaro. — De Gaulle tá­bornok ismét visszautasította az Európai Közös Piac kibővítését Nagy-Britanniával. Ugyanilyen következetes a Moszkva irá­nyában folytatott politikában. A néme­tek a csehszlovák események nyomán a nyugati szolidaritás határozott kinyilvá­nítását szerették volna elérni, de azok a nyilatkozatok, amelyek ebben a tekintet­ben elhangzottak, gyakorlati jelentőség nélküliek. Pszichológiai fontosságukat persze nem szabad lebecsülni. Nem került sor az európai eszme újbóli fellendítésére a találkozó után — állapít­ja meg a Combat, s beismeri, hogy téve­dett, amikor néhány nappal ezelőtt sze­rény mértékben erre számított. De Gaulle tábornok, miközben hangsúlyozta, hogy megérti a német vezetők nehézségeit és helyesli a csehszlovák válsággal kapcso­latos magatartásukat, rendkívül ügyes játszmát folytatott. Elérte azt, hogy Euró­pa kapui továbbra is zárva maradjanak Nagy-Britannia előtt. A gaulle-ista Nation kommentátora vi­szont azt hangsúlyozza, hogy a lényeges kérdésekben teljes Párizs és Bonn egyet­értése, abban tudniillik, hogy fenn kell tartani a békét Európában s folytatni kell az enyhülés politikáját. A lap szerint a bonni találkozó sokkal jobban végződött, mint ahogy kezdődött. A l’Humanité vezércikkében megálla­pítja, hogy de Gaulle tábornok békesze­­retetéről nem habozott bizonyítványt ki­állítani annak a nyugatnémet kormány­nak, amely kitart területi követelései és atomambíciói mellett. Veszélyes azonban, hogy Franciaország sorsát egy olyan ál­laméhoz köti, amely arra a fikcióra építi politikáját, amely szerint egyedül ő kép­viseli egész Németországot, s kétségbe­vonja a jelenlegi európai határokat. „Alkotmányosították“ a görög juntát Minden negyedik választópolgár távol maradt a szavazástól (Reuter, AFP) Görögországban a nép­szavazás tegnap reggelig beérkezett ada­tai szerint a szavazásra kötelezetteknek körülbelül 25 százaléka nem jelent meg az urnáknál, annak ellenére, hogy szigorú büntetést helyeztek kilátá­sba a távolma­radóknak. A szavazatok 94,9 százaléka „igen” volt. Papadopulosz görög miniszterelnök a népszavazás után rádióbeszédet mondott. Kijelentette: a kormány számára a nép­szavazás eredménye azt jelenti, hogy megbízást kapott az 1967 áprilisi „forra­dalom” feladatának végrehajtására. A kormány megtartja a hatalmat mindad­dig, amíg meg nem valósítja­ „az összes intézmények hathatós működését”.­­ Tiltakozások Miller brit munkáspárti képviselő, az Európa Tanács tagja, aki jelenleg Athén­ban tartózkodik, újságíróknak kijelentet­te, hogy a népszavazás eredményét nem lehet reálisnak tekinteni. A Nyugat-Németországban dolgozó gö­rögök vasárnap tüntető felvonulásokat tartottak Bonnban és Düsseldorfban, til­takozva az athéni katonai kormány ural­ma és a kormány által megtartott nép­szavazás ellen. A politikai foglyokért Andreasz Papandreu, a „görög felsza­­badítási mozgalom” Stockholmban tar­tózkodó vezetője a népszavazás eredmé­nyéről kijelentette: „Rabszolgaságban élő testvéreink számára az egyetlen lehetsé­ges út az aktív ellenállás, mindaddig, amíg Görögország ismét demokratikussá és szabaddá nem válik.” A demokratikus Görögországért küzdő francia bizottság petícióban, 4800 aláírás­sal, valamint a francia városok 1450 pol­gármestere és más tisztviselője nevében követelte az összes görög politikai fo­goly szabadonbocsátását. A bizottság nyilatkozatában kommentálta a vasárna­pi választást. Rámutatott, hogy az új al­kotmány a parlamentáris demokrácia lát­szatával akarja megsemmisíteni a szemé­lyi, politikai és szakszervezeti jogokat. Csou En-laj beszéde a KNK kikiáltásának évfordulóján A Kínai Népköztársaság kikiáltása 19. évfordulójának előestéjén az Országos Népi Gyűlés palotájában, ahol ötezer em­ber részére terítettek, Cou En-laj minisz­terelnök nemzetközi kérdéseket érintve élesen támadta a Szovjetuniót és a Var­sói Szerződést. A Csehszlovákiának nyúj­tott szocialista segítséget arra használta fel, hogy a Szovjetuniót Kína katonai ve­szélyeztetésével vádolja meg. Azt hangoz­tatta: Kínának készen kell állnia arra, hogy szétzúzzon bármiféle inváziót, akár amerikai imperializmus, akár — mint ál­lította — a szovjet revizionizmus és „szol­gái” részéről következzék az be, együtte­sen, vagy külön-külön. A kijelentések hallatára a Szovjetunió, Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Mongol Népköz­­társaság és Bulgária diplomáciai képvi­selői elhagyták a termet. A Munkáspárt kongresszusán elvetették az angol kormány bérpolitikáját (MTI) Tegnap az Ír-tenger partján fek­vő Blackpoolban megnyílt az angol Mun­káspárt LXVII. évi kongresszusa.­­ A kongresszus tegnap megtárgyalta a közlekedési szakszervezet javaslatát, amely követeli, hogy szüntessék meg a bérkorlátozást. Frank Cousins, a szakszer­vezet főtitkára azt kívánta, hogy a kor­mány forduljon végre a munkásokhoz és ne a bankárokhoz. Roy Jenkins pénzügyminiszter válaszá­ban az aktív fizetési mérleg kivívásáért szállt síkra, s közölte, hogy a bankárok segítenek kilábalni az adósságból. Rend­kívül ésszerűnek nevezte a kétmilliárd dolláros baseli hitelegyezményt, és tizen­nyolc hónapos terminust szabott a gazda­sági egyensúly megteremtéséhez. A Szueztől keletre levő brit támaszpontok felszámolását azzal indokolta, hogy „gaz­dasági középhatalommal lehetetlen nagy­hatalmi politikát folytatni”, majd a bér­­korlátozást ideiglenesnek nevezte. Bizta­tónak jellemezte a kivitel fokozódását. Éles vita után a kongresszus ötmillió 98 ezer szavazattal egymillió 124 ezer el­lenében elfogadta a közlekedési szakszer­vezet javaslatát, amely felhívja a kor­mányt a bérbefagyasztás hatálytalanítá­sára. Üdvözlő távirat a Kínai Népköztársaság megalakulásának évfordulója alkalmából a kínai népköztársaság Államtanácsának Peking A Kínai Népköztársaság megalakulásá­nak 19. évfordulója alkalmából üdvözle­tünket és jókívánságainkat küldjük a testvéri kínai népnek. A Kínai Népköztársaság megalakulá­sát az egész haladó emberiség a haladás, a szocializmus történelmi jelentőségű győ­zelmeként értékelte. A magyar nép elismeréssel adózik a kínai népnek a szocializmus építésében el­ért eredményeiért és további sikereket kíván országépítő munkájához. Budapest, 1968. október 1. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG FORRADALMI MUNKÁS-PARASZT KORMÁNYA . Péter János külügyminiszter táviratban fejezte ki jókívánságait Csen Ji külügy­miniszternek. A Kínai Népköztársaság ünnepén T­izenkilenc évvel ezelőtt, 1949. október 1-én kikiáltották a Kínai Népköztár­saságot. Történelmi esemény volt ez: a szocialista országok sora egy négyezer éves múltra visszatekintő nagy néppel, a világ legnagyobb népességű országával, egy hatalmas kiterjedésű ázsiai állammal gyarapodott. Az ünnepi esemény pontot tett egy történelmi korszak végére, és an­nak a kezdetét jelentette. Kína népe­s kommunista pártja vezette hősi harcá­nak győzelme után lelkes erőfeszítéssel fogott hozzá, a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország segítségével, a nagy újjá­építéshez, a feudalizmus túlhaladásához, a szocializmus gazdasági és társadalmi alapjainak a lerakásához, az emberhez méltó életkörülmények biztosításához. A szocialista országok rokonszenvvel figyelték a kínai nép erőfeszítéseit, és minden tőlük telhetőt megtettek a barát­ság erősítésére. Az ötvenes évek végén azonban mind nyilvánvalóbbá vált, hogy Kína vezetői letérnek a marxizmus-le­­ninizmus útjáról, szem elől tévesztik a realitásokat az ország fejlesztésében, s a proletár internacionalizmussal, a szocia­lista országok szolidaritásával össze nem férő nagyhatalmi, nacionalista politikát érvényesítenek nemzetközi viszonylatban. Kína, amely korábbi elszigeteltségét akarta végképp legyőzni, még elszigetel­tebb lett. A pekingi vezetők ma érthetet­len módon ellenségeiknek tekintik leg­jobb barátaikat, a kommunista pártok és a szocialista országok nagy többségét. Sajnálatos, hogy így alakultak az esemé­nyek, de ez nem csökkentheti a nagy kí­nai nép iránti szolidaritásunkat. Kíván­juk, hogy a népi Kína mielőbb találja meg újból helyét a szocialista országok közösségében, a haladás nemzetközi erői­nek oldalán.

Next