Magyar Hírlap, 1969. január (2. évfolyam, 1-30. szám)

1969-01-24 / 23. szám

Magyar Hírlap HAZAI KORKÉP 1969. JANUÁR 24. PÉNTEK 5 A Minisztertanács határozatai: Bővül a gyermekgondozási segélyre jogosultak köre A kormány tegnapi ülésén a munka­ügyi miniszter a gyermekgondozási se­gély kibővítésére tett javaslatot. Az elmúlt másfél év tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyermekgondozási se­gély rendszere bevált; az erre vonatkozó kormányrendeletet a dolgozó nők öröm­mel fogadták, amit az is bizonyít, hogy a segélyt a jogosult nőknek mintegy 75—80 százaléka veszi igénybe. A vállalatoknál megszűntek a kisgyermekes anyák — oly­kor váratlan — hiányzásából adódó prob­lémák. A gyermekgondozási segély rend­szere hozzájárult a születések számának növekedéséhez is. 1968-ban 155 ezer gyer­mek született, 17 ezerrel több mint 1966- ban, a segély bevezetését megelőző esz­tendőben. A hozott intézkedések iránt nagy nem­zetközi érdeklődés is mutatkozik, mert szinte az egész világon egyedülálló az ilyen jellegű szociális gondoskodás. A népgazdaság fejlődése lehetővé tet­te, hogy azokat a korlátozásokat, amelye­ket a gyermekgondozási segélyről szóló kormányrendelet kiadása idején — figye­lembe véve a népgazdaság anyagi erőit — alkalmazni kellett, most részben felold­ják, a gyermekgondozási segély időtarta­mát felemeljék és a segélyre jogosultak körét kiterjesszék. Az új kormányrendelet szerint a dolgo­zó nőt, amennyiben gyermekének gondo­zása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe és a szülést közvetlenül megelőzően másfél éven belül összesen legalább 12 hónapig munkaviszonyban állt, az eddigi két és fél évvel szemben gyermeke hároméves koráig illeti meg gyermekgondozási segély. Eddig csak az a dolgozó nő kaphatott gyermekgondozási segélyt, ahol a munka­körére megállapított teljes munkaidőben dolgozott. Az új rendelkezés a segélyre jogosultak körét azokra is kiterjeszti, akiknek munkaideje legalább napi hat óra. Gyermekgondozási segélyben része­sülhet továbbá — függetlenül attól, hogy mennyi ideje dolgozik —, aki bármely is­kola (tanintézet) nappali tagozatán vég­zett tanulmányainak befejezését köve­tően kilencven napon belül — akár meg­határozott, akár határozatlan időre szóló — munkaviszonyba lép, illetve kisipari szövetkezet, vagy mezőgazdasági (halá­szati) termelőszövetkezet tagja lesz. Az új szabályozás szerint az az anya, aki ledolgozta a fentiek szerint meghatá­rozott minimális (a szülést megelőző más­fél éven belüli 12 hónapos, legalább napi 6 órás) munkaidőt, akkor is jogosult a gyermek 3 éves koráig gyermekgondozási segélyre, ha próbaidős vagy meghatáro­zott időre szóló munkaviszonyt létesített és ez a szülési szabadság, vagy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt megszűnik. Ezzel összefüggésben a kormányrendelet az egyedülálló anyákra is kiterjeszti erre az időre — a táppénz és a terhességi­gyermekágyi segély kivételével — a be­tegségbiztosítási szolgáltatásokra, vala­mint a családi pótlékra való jogosultsá­got A segély összege változatlanul havi 600 forint, a termelőszövetkezeti tagok, s az ott dolgozók részére havi 500 forint. Több, gyermekgondozási segélyre igényt biztosító gyermek után a segély gyerme­kenként jár. A munkában eltöltött idő kiszámítása­kor — például ha a szabadságidő vagy a nyugdíjjogosultság megállapításához — figyelembe kell venni a munkaviszony tartama alatt gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságidőt is. A próbaidőre vagy meghatározott idő­re szóló munkaviszony megszűnését kö­vető időszak azonban akkor sem számít­ható be, ha ez alatt az anya gyermek­­gondozási segélyt kap. A dolgozó nő a gyermek gondozása cél­jából igénybe vett fizetés nélküli szabad­ságot a gyermek hároméves kora előtt megszakíthatja, de ezt harminc nappal előbb be kell jelentenie munkáltatójának. Azok számára, akik 1967. január 1. nap­ján vagy azt követően született gyerme­kük után az új kormányrendelet szerint gyermekgondozási segélyre jogosultak, ezt 1969. április 1-től kell folyósítani inttézkedések a gümőkór végleges leküzdésére A kormány 1960-ban rendeletet adott ki a gümőkór elleni küzdelem fokozására. Az egészségügyi miniszternek a rendelet végrehajtásáról szóló jelentése megálla­pítja, hogy a tett intézkedések eredmé­nyesek voltak és a második ötéves terv időszakában ezen a téren alapvető fordu­lat következett be. Az egészségügyi hálózat dolgozói igen áldozatkész munkát végeztek és a gümő­kór elleni küzdelemre a korábbinál jelen­tősen nagyobb anyagi erők is álltak ren­delkezésre. Ez lehetővé tette a tbc-gon­­dozó és fekvő­intézeti hálózat fejlesztését és korszerűsítését: példa erre, hogy az el­múlt tíz év alatt a tbc-gyógyintézetekben a férőhelyek száma mintegy háromezer ággyal bővült A gümőkór elleni megelő­ző intézkedések (szűrővizsgálatok, BCG- oltások) ma már az egész lakosságot érintik. Mindezek eredményeképpen a tbc-ből eredő halálozás aránya a felnőtt lakos­ságnál — 1957-hez viszonyítva — 32 szá­zalékkal csökkent, s a gyermek tbc-halá­­lozás lényegében megszűnt. A betegek gyógyítása minden tekintetben megfelel a követelményeknek, várakozás nélkül ke­rülhetnek gyógyintézetbe és a szükséges ideig gyógykezelésben részesülnek. Az új tbc-s megbetegedéseknek mintegy 70 szá­zalékát ma már a szűrővizsgálatok során állapítják meg. A BCC-oltások bevezetése óta a gyermek tbc-s megbetegedések szá­ma 95 százalékkal csökkent, s a megelőző intézkedések, a felkutatás és a gyógyke­zelés együttes hatására nemcsak a tbc miatti táppénzes napok, hanem a rok­kanttá vált személyek száma is jelentősen alacsonyabb a korábbinál. E jelentős eredmények ellenére a gümő­kór hazánkban még nem leküzdött be­tegség. A gyermek tbc-megbetegedések számának minimumra csökkentésével ugyan már elértük a legfejlettebb orszá­gok szintjét, de az idős lakosság körében a tbc — a múlt örökségeként — még mindig eléggé elterjedt. Ezért a leküzdé­sére irányuló erőfeszítéseket tovább kell folytatni. A Minisztertanács jóváhagyólag tudo­másul vette a tbc-s megbetegedések helyzetének javulásáról szóló jelentést Határozatot hozott arra, hogy az egész­ségügyi miniszter adjon ki irányelveket a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanácsok részére a tbc-hálózat és intéz­ményei további feladataira. Korszerű út, korszerű vendéglátás Budapesttől az országhatárig Magyarország már korábban csatla­kozott az európai főközlekedési úthálózat fejlesztésére vonatkozó ENSZ-egyez­­ményhez és ezzel kötelezettséget vállalt arra, hogy a nemzetközi előírások szerint kiépíti az egyezményben megjelölt autó­utak hazai szakaszait. Ebből a szempont­ból különösen jelentős az E. 5. számú — London és Iskendermn közötti — autóút. Jelenleg az E. 5. számú nemzetközi út Budapestig az 1. számú főút nyomvona­lán halad; Budapest és Tatabánya kö­zötti szakasza M. 1. elnevezéssel, autó­pályaként — két nyomsávval — már megépült. Az M­ 1-es főút a távlati el­képzelések szerint továbbiakban meg­építendő szakaszán is elkerüli a forgalmi gócokat; azt tervezik, hogy Győr és az országhatár között a Szigetközön halad­jon át. A kormány által elfogadott regionális terv feltárja Budapest és a nyugati or­szághatár (Hegyeshalom, Rajka) között az 1. és az M. 1. számú főútnak a for­galom lebonyolításával kapcsolatos prob­lémáit, célul tűzi ki, hogy az utak kör­nyéke kulturáltabb legyen és a korszerű idegenforgalmi igényeknek megfelelően történjék az autósok fogadása és ellá­tása. "Mindezek megvalósítását a nemzetközi tapasztalatok is indokolják. Magyaror­szágnak is fel kell készülnie az autós tu­risták fogadására, korszerű autóutak épí­tésére, az utak mentén szervizállomások, szállodák, kempingek, éttermek létesíté­sére. E fontos szolgáltatások idegenfor­galmi vonzerőt és jelentős bevételi for­rást jelentenek. A regionális terv az útvonal mentén a forgalom kiszolgálására ellátási centru­mokat (csomópontokat) jelöl ki. Budaörsön, Komáromban, Győr—Li­­kócspusztán, Mosonmagyaróvárott és ké­sőbbiek során Bicskén olyan centrum lé­tesül, amelyben a benzintöltő és szerviz­­állomások mellett szállodát, illetve kem­pinghelyet, éttermet-eszpresszót, keres­kedelmi, egészségügyi létesítményeket, információs szolgálatot talál az utazó. Tatabányán, később pedig az M­ 1. szá­mú autóút távlati nyomvonalán a Komá­romon át Kisbér felé vezető út keresz­teződésénél, továbbá az autóút és a Bra­tislava és Mosonmagyaróvár közötti 15. számú főút találkozásánál javasolja a terv ugyanilyen centrum létesítését, de szálláslehetőség biztosítására ezeken a helyeken nincs szükség. E centrumokon kívül az útvonal men­tén az üdülésre, turisztikai célra alkal­mas területeken további kempingek, tu­ristaházaik, fogadók, kilátók, vízi telepek építését tervezik az ezekhez kapcsolódó vendéglátóipari, kereskedelmi, egészség­­ügyi stb. létesítmények megvalósításával együtt. A terv az első ütemben Tatán turistaközpont, Győr közelében, a Duna mentén fekvő Lovadpusztán autós­ vízi kemping, s a turisták által eddig is igen kedvelt, Győr melletti Abdán fogadó­­csárda elhelyezését javasolja. Az autóút legszebb szakasza a Vértes és Gerecse hegység között vezet, ennek egyik leg­vonzóbb pontján, Biatorbágyon a későb­biekben autóskilátó, az idegenforgalmi szempontból még nem kellőképpen fel­tárt Vértesben pedig turistaközpont léte­sítése szerepel a tervben. A korszerűsí­tés mellett az utat környező vidék szép­ségére és gondozottságára is nagyobb fi­gyelmet kell fordítani. Elsősorban helyi erőforrásból, a tájké­pp rontó körülmények megszüntetésére kél törekedni. A következő tennivaló le­het parkosítással, közvilágítással az út melletti területek esztétikus környezeté­nek kialakítása, majd zöld sávok, faso­rok, facsoportok, parkerdők, erdősávok telepítése és helyi jelzősé­gek elhelyezése. Hegyeshalomnál folytatni kell a mo­dernizálást és a további határállomáso­kon is korszerűsíteni a nemzetközi for­galom kiszolgálásához szükséges létesít­ményeket. Új határállomás forgalomba állítására is sor kerül. A regionális terv ütemzést neon tartal­maz; a kormány határozata előírja, hogy a regionális rendezési terv alapján az illetékes minisztériumok és a tanácsok készítsék el hosszabb időre szóló fejlesz­tési programjukat, amely — anyagi erőik­től függően — részletesen meghatározza a végrehajtandó feladatokat a K­Ö­Z­ÉLET­I DIPLOMÁCIA Komócsin Zoltán látogatása a Csepel Autógyárban Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára csütörtökön a Csepel Autó­gyárba látogatott. Útjára elkísérte Cser­­venka Ferencné, a Pest megyei pártbi­zottság első titkára. A vendégeket Fröschl Gusztáv, a gyár vezérigazgatója, Feren­­czi Imre, a pártbizottság agit. prop. titká­ra és Turjánszky Mihály, a szakszerve­zeti bizottság titkára fogadta. Az autó­gyár művelődési házában rendezett mun­kásgyűlésen Komócsin Zoltán tájékozta­tást adott az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Kinevezés A kormány Huszár Istvánt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesét a hivatal elnökévé kinevezte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a Minisztertanács javaslatára — Huszár Istvánt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét álla­m­titkárrá nevezte ki. Felmentés, kinevezés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Páles Gyulát, a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnökhelyettesi tisztségéből — eddig végzett munkájának elismerése mellett — visszahívta. Dr. Páles Gyulát egyidejűleg a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesévé kine­vezték. Az Interparlamentárius Unió magyar csoportjának vezetőségi ülése Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának vezetősége Barcs Sándor el­nökletével csütörtökön ülést tartott az Országházban. Megvitatta és döntést ho­zott a legközelebbi Bécsben sorra kerülő tanácsülés előtt álló feladatokról. A cso­port az Unió négy állandó bizottságához nyújtott be memorandumokat Miről tárgyal az idén az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága? Az országgyűlés mezőgazdasági bizott­sága csütörtökön dr. Bencsik István el­nöklésével megtárgyalta az elmúlt évi munkáját és idei munkatervét A vitá­ban felszólalt Barta András, dr. Raskay Tóth Bertalan, dr. Bélák Sándor, Bojtor Miklós, Farkas Pál, Kovács István, Laka­tos András, K. Papp József, Tóth Balázs és dr. Zsigmond László. Az elfogadott munkaterv szerint a bi­zottság az idén előreláthatólag hat ülést tart A múlt évi költségvetés végrehaj­tásán és a jövő évi költségvetés előké­szítésén kívül több más fontos kérdést is megtárgyal, például a termelőszövet­kezeti tagság szociális és kulturális hely­zetét, valamint a tsz-tagok folyamatos foglalkoztatását. Napirendre tűzi a köz­­gazdasági tényezőknek a mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatását továbbá azt, milyen szerepet tölt be, hogyan ér­vényesül a tudomány a mezőgazdasági termelésben. Az egyes témákban több megyei kép­viselői csoport véleményét kérik ki, má­sok tanulmányozására pedig albizottságo­kat küldenek ki Fokozzák az exportra termelők érdekeltségét Felmérték az ipar és a külkereskedelem kapcsolatait A Gazdasági Bizottság egy korábbi ha­tározatában utasította a külkereskedelmi minisztert és a pénzügyminisztert, hogy a tőkés export növelése érdekében vizs­gálják felül a külkereskedelmi vállalatok szerződéskötési és érdekeltségi rendsze­rét, s a tapasztalatok alapján tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A Gazdasági Bizottság határozatának­­ végrehajtása érdekében a Külkereskedel­mi Minisztérium széles körű felmérést kezdett, amelyben a Külkereskedelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Anyag- és Árhivatal képviselőiből álló komplex brigádok vettek részt. Az infor­mációgyűjtés 10 külkereskedelmi válla­latra és azok legnagyobb partnerei közül 45 termelő vállalatra terjedt ki A vizsgálat során megállapították, hogy a külkereskedelmi és termelő vállalatok együttműködésének szabályozására eddig kialakított szerződéses formák­­ a gya­korlatban beváltak, alapjai a jó együtt­működésnek. A Külkereskedelmi Minisztérium veze­tő testülete a felmérésről készített beszá­molójelentést megvitatta és intézkedése­ket készít elő az exportképesség fokozását célzó beruházások fokozottabb segítésére, s arra, hogy a termelők szélesebb köré­nek biztosítson devizahitelt. Megvizsgál­ják a termelőknek azt a kívánságát is, hogy a külkereskedelem olyan társ legyen, amely a közös üzletekbe — esetleg fej­lesztési alapjának terhére — anyagi esz­közöket invesztál és részt venne közös vállalkozásokban. ­Új lakónegyed­­ Székesfehérvárott Székesfehérvár ötödik új városrésze, a Velinszky lakótelep, az Engels út, a Má­jus 1. tér, a Rákóczi út és a Népköztársa­ság út által határolt területen épül fel A város mártírhalált halt kommunista pedagógusáról, Velinszky Lászlóról elne­vezett lakótelepen hat év alatt összesen 1640 korszerű lakást építenek, a régi, földszintes, egészségtelen lakóházak he­lyett. Tizenhat tantermes általános isko­lát, százszemélyes óvodát, hatvanszemé­lyen bölcsődét, presszót, két élelmiszer­­boltot és több autóparkírozót is kap az új lakónegyed. 1969-ben elkészülnek az első tízszintes lakóházak.

Next