Magyar Hírlap, 1969. június (2. évfolyam, 149-178. szám)
1969-06-25 / 173. szám
Magyar Hírlap SHIM NEMZETKÖZI POLITIKA (VmO ors ag 1969. JÚNIUS 25. SZERDA 3 Koordinálni és fokozni kell a békeszerető erők akijeit A berlini béke-világtalálkozó felhívása Györffy Tibor, az MTI berlini tudósítója jelenti: Kedden a Dynamo sportcsarnokban megtartott plenáris üléssel befejeződött a négynapos berlini béke-világtalálkozó. Romes Csandra, aki a plenáris ülésen elnökölt, elmondotta, hogy a végleges adatok szerint a világtalálkozón 101 országból 1201 küldött vett részt — közöttük 55 nemzetközi és 320 nemzeti szervezet képviselői, valamint szervezeteken kívülálló személyiségek. A plenáris ülésen egyhangúlag elfogadták a berlini béke-világtalálkozó felhívását, valamint Vietnamra vonatkozó határozatát. Közös cselekvést a tartós békéért A béke-világtalálkozó felhívása közli: öt bizottságban — Vietnam; európai biztonság; Közel-Kelet; kolonializmus, neokolonializmus, nemzeti függetlenség, leszerelés — a világbéke megszilárdításának akaratától áthatottan tárgyaltuk meg a nemzetközi helyzet jelenlegi legfontosabb problémáit. Megállapítottuk, hogy álláspontjaink ezekben a kérdésekben messzemenően megegyeznek egymással. Üdvözöltük a szabad és demokratikus szellemben folytatott megbeszéléseket. Egységesek vagyunk annak a szükségességnek a felismerésében, hogy koordinálni és fokozni kell valamennyi békeszerető és imperialistaellenes erő akcióit. Kinyilvánított célunk, hogy lehetővé tegyük a földkerekség valamennyi népe számára a biztos és békés létet, az emberi méltóságot és a társadalmi haladást, mind a saját, mind pedig valamennyi más nép javára, az egyenjogúság, az önrendelkezés és a nemzeti szuverenitás alapján. Sok tennivalónk lesz még, amíg elérjük céljainkat. Tudatában vagyunk annak, hogy befolyásos erők léteznek, amelyek veszélyeztetik a békét. Az Egyesült Államok folytatja agresszióját Vietnamban. Izrael vonakodik kivonulni a megszállt területekről és nem teljesíti a Biztonsági Tanács határozatát, a palesztin nép nemzeti jogait nem tartják tiszteletben. Még nem számolták fel a kolonializmust, a neokolonializmust, a fasizmust, a neofasizmust és a rasszizmust. Megoldatlan az európai biztonság kérdése. Európa egymással szemben álló politikai és katonaicsoportokra oszlik. A Német Szövetségi Köztársaságban gondot okozó arányokat öltött a militarizmus és a neonácizmus. Európa békéje megköveteli a területi realitások elismerését és kollektív biztonsági rendszer megteremtését, ami lehetővé tenné a tömbök egyidejű feloszlatását. Meggyőződésünk, hogy a népek szerepe megnövekedett a háború és a béke kérdésének megoldásában. A béke védelmezőinek tömegakciói jelentős sikerekhez vezettek az imperializmus elleni küzdelemben. Ebből kiindulva, az a kívánságunk, hogy minden földrészen, területi és nemzeti síkon, sokszorozzuk meg a békéért, valamint a népek politikai és gazdasági függetlenségéért küzdő valamennyi erő egységesítésére irányuló kezdeményezéseket. Sürgető felhívással fordulunk valamennyi néphez, minden jóakaratú emberhez, hogy harcoljon az agresszió és az elnyomás mindenféle formája ellen. Egyesít bennünket meggyőződésünk, hogy a tartós béke megvalósulhat. Azért jöttünk össze, mert szükség van közös cselekvésre. Meggyőződtünk arról, hogy ez lehetséges, bűn élezi a háborút, Északon pedig továbbra is megsérti a VDK szuverenitását és biztonságát. Neokolonialista politikája megvalósítása érdekében támogatja Thieu —Ky—Huong közigazgatási rendszerét, amely semmiféle vonatkozásban sem képviseli a dél-vietnami népet. Az amerikai kormány, e politikát folytatva, figyelmen kívül hagyja a vietnami nép hősi, győzelmes harcával való szolidaritásukat, mind aktívabban bizonyító millióknak azt a követelését, hogy Vietnam szuverenitását és függetlenségét tiszteletben tartva fejezze be a háborút. b) Nagy horderejű esemény a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának megalakítása. E kormány a dél-vietnami nép nemzeti egységét és törvényes követeléseit fejezi ki. A kormány készségét nyilvánította, hogy megkezdje a tárgyalásokat más dél-vietnami politikai erőkkel, ideiglenes koalíciós kormány alakítása céljából. Mi, a világtalálkozó részvevői, felhívással fordulunk valamennyi kormányhoz, minden nemzeti és nemzetközi szervezethez, személyiségekhez, a világ öszszes népéhez, mindenkihez, aki béke, szabadság és igazságosság után vágyik, támogassa nagyobb mértékben a vietnami nép küzdelmét, és követelje mind következetesebben az amerikai kormány agressziós háborújának beszüntetését. Valamennyi országban szervezzenek nagy mozgalmat: — a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya elismerésének követelésére; — az amerikai kormányra gyakorolandó erős nyomás érdekében, összekötve azt a vietnami agressziós háború azonnali beszüntetésének, az USA és az amerikai blokkhoz tartozó államok csapatai feltétel nélküli kivonásának követelésével; — a vietnami nép számos hatásos és állandó akció segítségével történő erkölcsi, politikai és anyagi támogatása érdekében, különösen 1969. július 20-a, az 1954. évi genfi megállapodás 15. évfordulója alkalmából. A bizottságok jelentései A plenáris ülés ezenkívül meghallgatta a világtalálkozó öt főbizottságának és több albizottságának az ülés elé terjesztett jelentését. Az európai biztonság kérdéseivel foglalkozó főbizottság jelentése visszatükrözi azt az egyöntetű álláspontot, hogy az Egyesült Államok imperialista politikája és növekvő együttműködése az NSZK agresszív köreivel, fokozta a háborús veszélyt Európában. A bizottság támogatásáról biztosította az európai biztonsági konferencia összehívására vonatkozó budapesti felhívást, valamint azt a javaslatot, hogy ez év októberére hívják össze az európai közéleti személyiségeknek az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó konferenciáját. A bizottság az európai biztonság fontos feltételei között kiemelte a jelenlegi európai határok, valamint a Német Demokratikus Köztársaság elismerését. E főbizottság egyik albizottsága részletes jelentésében rámutatott a neonácizmus és fasizmus jelentkező veszélyeire Nyugat-Németországban és több más országban. A leszerelési főbizottság hatásos lépéseket sürgetett az általános és teljes leszerelés szakaszonkénti megvalósítására, mindekelőtt a nukleáris fegyverek területén. A közel-keleti bizottság elítélte Izrael agressziós politikáját és nagy fontosságot tulajdonított a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozata végrehajtásának. A bizottság számos akcióra tett javaslatot, amelyek mozgósítják a világ közvéleményét a közel-keleti kérdés igazságos rendezése érdekében. A kolonializmussal, neokolonializmussal és nemzeti függetlenséggel foglalkozó bizottságok az újgyarmatosítás elleni akciókra helyezték jelentéseik súlypontját. Az egyes bizottságok jelentései érintették a vitában elhangzott ellenvéleményeket is. Például az európai biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottság előtt több küldött felvetette az úgynevezett csehszlovák kérdést. A csehszlovák küldöttség vezetője kérte, hogy tekintsenek el országa problémáinak megvitatásától. Ezzel számos küldöttség egyetértett, néhányan ellenvéleményt jelentettek be, de a probléma a fontos kérdések súlya következetében magától lekerült a napirendről. A közel-keleti bizottságban vita alakult ki a közel-keleti kérdés végleges rendezése körüli elképzelésekről és a cionizmus jellegének megítéléséről. Fokozzuk a vietnami nép támogatását A vietnami határozat hangoztatja: Mi, a berlini béke-világtalálkozó 101 országból érkezett küldöttei, kijelentjük: a) Az Egyesült Államok kormánya folytatja agresszív politikáját. Dél-Vietnam Lanyha légkör az FDP nürnbergi kongresszusán Polgár Dénes, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Nürnbergben hétfőn megnyílt a nyugat-németországi Szabad Demokrata Párt (FDP) kongresszusa. A kongresszus fő feladata, hogy végleges formába öntse a párt választási platformját, amelynek tervezetét a pártvezetőség már korábban nyilvánosságra hozta. A kongresszus bevezető referátumát Walter Scheel országos pártelnök tartotta. Másfél órás beszédéből nyilvánvalóvá vált, hogy a pártvezetőség nincs könnyű helyzetben, a párt jobb- és balszárnya ugyanis számos kérdésben nem ért egyet. A pártvezetőség mindent el akar követni, hogy a két szárny véleményét közös nevezőre hozza. Kedden, a kongresszus második napján megkezdték a választási platform tervezetének megvitatását. A pártszervezetek által benyújtott módosító javaslatok nagy száma ellenére a vita lanyha légkörben folyt. A Szabad Demokrata Párt vezetősége csaknem bizonyosra veszi, és ez a kongresszusi felszólalásokban is kifejezésre jut, hogy a szeptember 28-i választások után folytatni fogják a nagykoalíciót. A másik lehetőség az lenne, hogy a CDU— CSU a szabad demokratáknak ajánlja fel a közös kormányalakítást. Scheel és társai most erősen hangoztatják, hogy ebben az esetben az FDP „kemény feltételeket"’ támasztana, szemben a szociáldemokrata párttal, amely hajlandó „olcsón is” odaadni magát. A nürnbergi kongresszus eddigi lefolyása azonban senkit sem győzött meg az FDP harcos hangulatáról és kemény kiállásáról. Inkább az mutatkozott meg, hogy a választási taktika kedvéért ez a párt is hajlandó engedményeket tenni elvi kérdésekben. Binh asszony visszaérkezett Párizsba (MTI) Binh asszony, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának külügyminisztere hétfőn egy fogadáson felszólította az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy teljes egészében és minden feltétel nélkül vonják ki a Dél-Vietnamban állomásozó csapataikat. A külügyminiszter hangoztatta: nagyra értékeljük, hogy a moszkvai értekezleten képviselt 75 kommunista és munkáspárt egyhangúlag elfogadott nyilatkozatban biztosította támogatásáról a dél-vietnami lakosság nemzeti felszabadítási mozgalmát és az újonnan alakult forradalmi kormányt. (TASZSZ) Bind asszony a berlini nemzetközi béke-világtalálkozóról, kedden visszaérkezett Párizsba. Úton Párizs felé rövid időre megszakította útját Prágában. A prágai repülőtéren Vaclav Pleskot külügyi államtitkár, Krouzil külügyminiszter-helyettes, valamint a Csehszlovák Nemzeti Front központi bizottságának képviselői fogadták a vendéget. Zsivkov algériai tárgyalásai (MTI) Az algériai látogatáson tartózkodó Todor Zsivkov bolgár miniszterelnök és kísérete kedden délelőtt koszorút helyezett az algériai szabadsághősök emlékművére és Abdel Kader algériai nemzeti hős síremlékére. Ezt követően megkezdődtek a politikai tárgyalások Todor Zsivkov, illetve Bumedien algériai elnök és miniszterelnök között. A BTA hírügynökség jelentése szerint a baráti és szívélyes légkörű tárgyalásokon a két felet kölcsönösen érintő kérdéseket vitatnak meg. Rendkívüli állapot Uruguayban (AFP) Uruguay egész területén kedden rendkívüli állapotot rendeltek el, tekintettel a szakszervezetek országos akcióira. A rendkívüli állapot bejelentéséről szóló kormányközlemény rámutat, hogy az ország közigazgatását megbénító sztrájkok miatt hozták meg az említett határozatot. ♦ (MTI) Edward derek, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a katowicei vajdasági pártbizottság első titkára kedden fogadta Némety Bélát, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövetét, aki a Haldex lengyel—magyar részvénytársaság fennállásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre érkezett az alsó-sziléziai iparvidék központjába. ♦ (ADN) Az NSZEP Politikai Bizottsága kedden Berlinben nyilvánosságra hozott határozatában teljes támogatásáról biztosítja a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletének eredményeit „Biztosítani a jövőt"? Fagyos CSU-kongresszus A CSU müncheni pártkongresszusának első napján még megteltek a Bayernhalle kongresszusi termének széksorai. A második napon azonban kellemetlen meglepetés érte a rendezőket, a hallgatóság soraiban tátongó foghíjakkal kellett szembenézniük a szónokoknak, többek között Straussnak és Kiesingernek. A kétnapos tanácskozás igazolta azokat az előzetes jóslatokat, amelyek szerint nem a párt sorainak belső rendezéséről van szó, hanem a szeptemberi választást megelőző kampány tényleges megkezdéséről. Egyben az is bebizonyosodott, hogy a CSU — Nyugat-Németország első számú „erős emberének”, Straussnak pártja, amely lényegileg a CDU bajorországi fiókszervezete — legfeljebb annyiban különbözik a CDU-tól, hogy hangsúlyozottabban és nyíltabban vallja a párt jobbra tolódó választási programját. Hiába hangzottak el a két nap során leggyakrabban a „fiatal, új, modern, dinamikus” jelzők a párt programjával kapcsolatban, ha végigtekintünk a hozzászólásokon , meglehetősen sokat hallott ósdi és merev programtervezet képe bontakozik ki. Mindenekelőtt feltűnő az NDK elismerésével kapcsolatos korábbi kifejezések ismételt visszatérése. Kiesinger szerint a 17 millió „középnémet” nem „államnépként” viselkedik, vagyis az NDK nem rendelkezik az államiság jegyeivel, tehát elismerésével nem érdemes foglalkozni. A CSU kongresszusán egyszerűen elfelejtették szóba hozni, hogy ezt a 17 millió németet egyesítő államot a de facto elismerés után a harmadik világ számos országa éppen ezekben a hetekben ismeri el sorozatosan de jure is, ez pedig a nyugatnémet külpolitika sarkkövének tartott Hallstein-doktrína összeomlását jelenti. Scheel, a parlamenti ellenzék szerepét betöltő Szabad Demokrata Párt egyik vezetője, Kiesinger beszédét bírálva megjegyezte: a kormány elnöke korábban kevésbé ingerülten fejezte ki magát. Még feltűnőbb talán a CDU—CSU politikájában az elutasító állásfoglalás újbóli hangsúlyozása az Odera—Neisse-határ kérdésében. A szocialista országok egyetértésével találkozó lengyel kezdeményezéssel kapcsolatban Kiesinger kongresszusi beszédében megelégedett azzal az általános közléssel, hogy az NSZK kész a tárgyalásokra, de rögtön hozzátette, hogy ez a probléma csak az európai kérdésekkel összefüggésben, hosszú ideig tartó előkészítő munka után tisztázható. CDU nemrégiben „Az áttelepültek és menekültek uniója’’ nevű szervezetet hozta létre az „Odera—Neisse tartományi szövetségek” utódaként azzal a céllal, hogy a választásokon e szervezetre is támaszkodva növelje tömegbázisát. A CDU—CSU vezetői arra számítanak, hogy az NDK hangsúlyozott el nem ismerése több millió szavazót feléjük fordít. A CDU hétfőn Bonnban előterjesztett választási programja a várakozásnak megfelelően elveti az NDK elismerését, azzal az érveléssel, hogy egy ilyen lépés „nem hozna békét, csupán megpecsételné Németország kettéosztottságát és megzavarná Berlin (mármint Nyugat-Berlin) szabadságát”. Münchenben ismét állást foglaltak az atomsorompó-szerződés aláírása ellen, Strauss kijelentette, hogy „aki a német nemzeti érdekeket hangsúlyozza, még nem folytat nacionalista politikát”, a német érdek pedig szerinte az atomfegyver megszerzése. Az európai biztonság kérdéseire a bajor pártvezér csak annyiban tért ki, hogy megjegyezte: a kontinens jövőjének biztonságát az biztosítaná legjobban, ha az Egyesült Államok politikáját kontinensünkön Európa (értsd: Nyugat-Európa, vagy éppen Bonn?) irányítaná a katonai kérdésekben. Bár Strauss többször hangsúlyozta,hogy lehetetlen egy NPD—CDU—CSU koalíció létrejötte, Thadden pártjának tizedannyi bírálatot sem juttatott beszédében, mint a baloldalnak. Kijelentette: amennyiben az NPD betiltása szóba kerülhet, úgy a baloldali radikalizmust jelentő SDS-nek, az SPD ifjúsági szervezetének sincs létjogosultsága. Az FPD-vel kapcsolatban megelégedett egy lekicsinylő kijelentéssel. A kétnapos müncheni tanácskozás bebizonyította, hogy Straussék a nagykoalíció idejét lejártnak tekintik, és a CDU— CSU abszolút többségét akarják elérni a szeptemberi választáson. Noha Strauss hevesen tiltakozott ellene, mégis valószínű, hogy a párt vezetőitől nem idegen az NPD-vel létrehozandó koalíció gondolata. Nyugat-Németország legerősebb pártja további jobbratolódással, a hagyományos elzárkózással, az adenaueri fagyos időket idéző demagógiával igyekszik „biztosítani a szeptemberi jövőt”. Bérczik Árpád