Magyar Hírlap, 1969. július (2. évfolyam, 179-209. szám)

1969-07-22 / 200. szám

Megjelenik a hét minden nap­ján, hétköznap 12, vasárnap 10 oldalon. Kiadja: a Lap­kiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9—11. A szerkesz­tőség és a kiadóhivatal tele­fonszámai: 221-285, 221-293, 222—408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta. 2. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,­ forint. Előfizethető a lap­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. POLITI­KAI NAPI­LAP 1969. JÚLIUS 22. KEDD Lengyelek, magyarok Ezer évnél több telt el azóta, hogy Lech és Cech vezér megállt a mai Magyarország­tól északra, letelepítvén népét. Ezerhárom esztendeje, hogy Mieszko fejedelem meg­alapította a lengyel államot. És ma negyed­­százada manifesztálta a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság a független Len­gyelország újraszületését... Dátumok, megannyi obeliszk a nagyszerű tesvérnép életútján. Egy népében, amely évezrede éli a kelet-európai népek közös sorsát. Keserve, gyásza és — tegyük hozzá — öröme velünk s a többiekével ezer év óta rokon. A történelem futólagos áttekintése is erről beszél. 1241: közös lengyel—cseh győzelem a tatárok felett; 1575 (és előtte annyiszor): közös magyar-lengyel király; 1939: a lengyel menekültek légiói Magyar­­országon ... S ha annyi vész után ma büsz­kén zenghet a himnuszuk: „Nem veszett el Lengyelország...” — akkor azt még valami­nek köszönheti, 1944 júliusának, a szovjet népnek, a szovjet fegyvereknek. Huszonöt évre tekintünk ma vissza, arra a negyedszázadra, amelyben a lengyelek — akárcsak mi - megtalálták helyüket, erős hátvédjüket az ezeresztendős, permanens dúlások ellen. Lengyel testvéreink földje szintúgy a „hadak útján" feküdt, mint a mi országunk. Ki csodálhatja tehát, ha ennyi szenvedés után népe biztonságot keres? A hitleri apokalipszis elválsültával, a nemzet egyötödének lemészárlását kiheverve, talpra állt e kemény nép. Segítségére volt ebben a felszabadító nagy ország s a szocialista közösség. A lengyel nép érzi az új világ épí­tői barátságának gigantikus erejét. A lengyel nép soha többé nem kér a teuton hordák okozta borzalmakból. Ezért kovácsolja híven biztonságának fundamen­tumát. Ezért volt éppen Lengyelország az, amely már tizenkét évvel ezelőtt javaslatot tett a közép-európai atomfegyvermentes övezetre, s ezért nem véletlenek a legutóbbi lengyel erőfeszítések sem, hogy - a buda­pesti felhívással összhangban - Gomulka javaslatával elmozdítsák a holtpontról a veszélyekkel terhesen megmerevedett euró­pai kibontakozást. Az új lengyel haza lét­érdekeinek garantálása a tét, s az ezeréves lecke ebben a lengyeleket hajthatatlanná tette. Békehatárainak ügyében testvérnem­zetünk nem ismer tréfát, egy évezred böl­csességével, a győztes erkölcsi erejével s az utóbbi negyedszázad acélozottságával áll ki a revánsvágyókkal szemben. Nem puszta szó: Lengyelország megacé­­losodott. A nemzet vezető erejének, a Len­gyel Egyesült Munkáspártnak programjával robbanásszerűen kiugró ipara, társadalmi rendszere, katonai ereje jelentős európai tényezővé tette. Bennünket mindig örömmel tölt el minden lengyel siker. Erejüket a ma­gunkénak is érezzük, s készen állunk, ha kell, minden erőnkkel, külső rész esetén fe­nyegetett lengyel testvéreink segítségére sietni. Töretlen egységünket nemrég a nagy moszkvai tanácskozáson is deklaráltuk. Úgy igaz, ahogy egykor a lengyel demokrata hazafi krónikás írta: „Magyar- és Lengyel­­ország mint két évszázados tölgy áll egy­más mellett, amelyeknek gyökerei a föld alatt összeszövődnek, így kell gyarapodniuk, így kell küzdeniük a vihar ellen.” Nem az egykori, nacionalista mítoszra épített barát­ság ez. Tölgyeink, a többi erős tölgyfával egyetemben ma már oltalmat nyújtó, ki­­pusztíthatatlan, termékeny erdővé terebélye­sedtek. A sok erős fa pedig egymást védel­mezve nő a magasba. A Szovjetunió és Lengyelország Összekapcsolták fejleszti testvéri együttműködését az Apollo 11-et Leonyid Brezsnyev beszéde a lengyel szejm ünnepi ülésén 05­02 Márkus Gyula, az MTI tudósítója je­lenti: A népi Lengyelország megalakulása 25. évfordulójának előestéjén, hétfőn Varsó­ban ünnepi ülést tartott a lengyel nem­zetgyűlés. A képviselők forró ünneplés­ben részesítették a szomszédos három ba­ráti ország, a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK párt- és állami vezetőit: Leo­nyid Brezsnyevet, Nyikolaj Podgornijt, Ludvík Svobodát, Gustav Husákot, Willi Stophot és Erich Honeckert. Hosszan tar­tó taps köszöntötte a lengyel párt és ál­lam vezetőit: Wladyslaw Gomulkát, Ma­rian Spychalskit és Józef Cyrankiewiczet. Az ülésen jelen volt számos meghívott vendég, a külföldön élő lengyelek szer­vezeteinek képviselői és a diplomáciai testületek vezetői. A jubileumi ülést Czeslaw Wycech, a szejm elnöke nyitot­ta­­ meg. Meleg szavakkal köszöntötte a külföldi delegációkat, majd megadta a szót az ünnepi ülés szónokának, Wladys­law Gomulkának, integrációja meggyorsításának szüksé­gességét. Végül köszönetet mondott az ország dolgozóinak a szocialista építésben vég­zett odaadó munkájukért, valamint a testvéri szocialista országoknak az őszin­te együttműködésért és segítségért. Han­goztatta, hogy Lengyelország a jövőben is a szocialista országok, a szocialista kö­zösség együttműködésének erősítésén fá­radozik. (Folytatása a 2. oldalon) Gomulka ünnepi beszéde Gomulka bevezetőül méltatta a 25 év­vel ezelőtt Lublinban megalakult Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság kiáltvá­nyának jelentőségét, amely megvetette a népi állam alapjait. Aláhúzta, hogy a testvéri lengyel—szovjet fegyverbarátság az imperializmus elleni harcban szüle­tett. „Felszabadulásunkat a Szovjetunió­nak és hős hadseregének köszönhetjük — hangsúlyozta —, a fasizmus felett ara­tott győzelemben a Vörös Hadsereg ját­szotta a döntő szerepet.” A szónok részletesen időzött a felsza­badulás utáni lengyel politikai helyzet értékelésénél, s megállapította, hogy az új állam kialakításában és formálásában döntő szerepe volt a munkásosztálynak és pártjának. „A történelem bebizonyí­totta, hogy Lengyelország sorsa elválaszt­hatatlanul összekapcsolódott a szocializ­mus sorsával. Hazánk csak szocialista országként, a szocialista közösség tagja­ként létezhet” — mondotta. Gomulka ezután méltatta a szocialista országok együttműködésének és a Varsói Szerződésnek a jelentőségét, s utalt ar­ra, hogy ez jelenti a fő akadályt az im­perialista tervek megvalósításának útjá­ban. Figyelmeztetett a német militariz­­mus és revansizmus újjáéledésének ve­szélyére, s hangsúlyozta: kontinensünk békés fejlődésének, az európai népek bé­kéjének alapvető feltétele az európai ha­tárok — köztük az Odera—Neisse-határ, valamint az NDK—NSZK államhatár — elismerése. Ezért fordultunk május 17-én azzal a javaslattal az NSZK kormányá­hoz, hogy írjunk alá az NDK-val meg­kötött görlitzi szerződéshez hasonló egyezményt az Odera—Neisse-határ ál­landó jellegéről. E javaslatunkra tovább­ra is várjuk a konkrét választ. A LEMP KB első titkára kiemelte a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testülete budapesti felhívásá­nak jelentőségét, s hangoztatta, hogy Lengyelország továbbra is következetesen fáradozik az összeurópai értekezlet létre­hozásán, az európai biztonsági rendszer megteremtésén és a tartós béke biztosí­tásán. Ezután az ország társadalmi és gazdasági fejlesztésének soron levő fel­adatait összegezte. Aláhúzta a KGST- tagországok együttműködése erősítésének. SZLOVÁK ÉVFORDULÓ (MTI) A szlovák nemzeti felkelés negyedszázados évfor­dulójának közeledtével szapo­rodnak az ezzel összefüggő megemlékezések. 1944. július­­ 20-án — 25 év­vel ezelőtt — tartotta a szlo­vákiai Zsarnócai völgy egy kis falujában utolsó illegális ülé­sét a Forradalmi Szlovák Nemzeti Tanács a fegyveres felkelés megindításáról és irá­nyításáról. A Szlovák Nemzeti Tanács tagjai közé tartozott Gustáv Husák, a CSKP KB je­lenlegi első titkára és Ladis­­lav Novomesky, az ismert szlo­vák közéleti férfi, író és pub­licista. Az évforduló alkalmá­ból Turócteplicen ünnepi ülést tartottak. PÁRTKONFERENCIÁK ROMÁNIÁBAN (MTI) Vasárnap rendkívüli pártkonferenciákat tartottak Romániában. A konferenciák egyetértettek a Román Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának a tizedik kongresszus­ra kidolgozott téziseivel és irányvonal tervezetével, s el­határozták Nicolae Ceausescu újraválasztását a párt főtit­kárává. A konferenciákon az RKP számos vezető személyi­sége vett részt s mondott be­szédet. A beszédek külpoliti­kai vonatkozású részében a szónokok hangsúlyozták, hogy Románia külpolitikájának ten­gelyében a szocialista orszá­gokkal való barátság és­ együtt­­működés áll. ÚJ POLITIKAI PÁRT AUSZTRÁLIÁBAN (AP) Reginald J. Turnbull független ausztráliai szenátor, a vietnami háború és az auszt­ráliai intervenció régi ellenfe­le, vasárnap új pártot alakí­tott Ausztráliai Párt néven. Turnbull az ausztráliai re­formmozgalom elnevezésű, ja­varészt liberális gondolkodású üzletembereket tömörítő laza szervezettel szövetkezett, azok­kal a polgári emberekkel, akik ellenzik a vietnami háborút. A párt jelenleg egyetlen parlamenti képviselője Turn­­bull, aki közölte, hogy csoport­ja az októberben vagy novem­berben esedékes képviselőházi választáson, legalább harminc jelöltet indít. MÉRGES GÁZOK OKINAWÁN (Reuter) Az Egyesült Álla­mok mérges gázokat és egyéb vegyi fegyvereket tárol Okina­­wán, valamint a Fülöp-szige­­teken, Dél-Koreában és Taj­vanon. A készletek okinawai raktározása pénteken derült ki, amikor a Pentagon elis­merte, hogy július 8-án baleset történt, s ennek következtében 24 amerikai szorult kórházi ápolásra. Az Egyesült Államokban most attól tartanak, hogy az ügy erélyes tiltakozást vált majd ki a japán közvélemény részéről és újabb problémákat okoz a japán—amerikai kap­csolatokban. PÁPUA LÁZADÁS (AP) A nyugat-iráni Wisseh­­tavak környékén, lázadó pá­pua őslakók megrohantak egy indonéz katonai egységet és két katonát meggyilkoltak. A jelentések szerint néhány nap óta kiújult a hollandok által támogatott, „szabad pápua mozgalom”. A nap híreiből Az AFP és a UPI hétfő éjszakai jelen­tése: Hétfőn, magyar idő szerint 22 óra 23 perckor a „Sas” és a Columbia, azaz a holdkomp és az anyaűrhajó kötelékrepü­lést kezdtek, amely az összekapcsolási manőver utolsó előtti szakaszát jelentette. A két űrszerkezet egymással állandó rá­diókapcsolatban volt. 22 óra 35 perckor a holdkomp és az anyaűrhajó összekapcsolása megtörtént, miután 27 óra és 48 percet voltak távol egymástól. A feladat végrehajtásával befejeződött a holdexpedíció útja. Rövid együttes re­pülés után — az éjszakai órákban — el­távolították az összekötő alagút fedelét és átvitték az űrkabinba a felbecsülhetet­len értékű talajmintákat tartalmazó lá­dákat. A holdkomp két utasa alapos „nagytakarítást” végzett: megtisztította űrruháját és előbb Armstrong, majd — a holdkomp kiürítése után — Aldrin is visszatért az űrkabinba. (A Holdon végzett kutatásokról és a si­keres manőver előzményeiről szóló tudó­sításunk a 3. oldalon.) A hagyományos magyar-lengyel barátság ma már erős szövetség Apró Antal beszéde Lengyelország újjászületésének 25. évfordulóján AK­­ ISZSZMP Budapesti bizottsága, és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az Egyesült Villamosgépgyár Gyömrői úti művelődési házában Lengyelország fel­szabadulásának 25. évfordulója alkalmá­ból hétfő délután nagygyűlést rendezett, amelyet Bugár Jánosné, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkárhe­lyettese nyitott meg. A nagygyűlés elnökségében foglalt he­lyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az ország­­gyűlés elnöke, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter, Böjti János külügyminiszter-he­lyettes, Szépvölgyi Zoltán, a budapesti pártbizottság titkára, Timmer József, a SZOT titkára, Szakall József, a X. kerü­leti pártbizottság első titkára. Ugyancsak az elnökség tagja volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A lengyel és a magyar himnusz felcsen­dülte után először Apró Antal mondott ünnepi beszédet, majd Tadeusz Hanuszek beszédét hallgatták meg a nagygyűlés részvevői. Apró Antal hangsúlyozta, hogy a csak­nem 33 millió lakosú, mintegy 312 ezer négyzetkilométer területű szocialista Len­gyelország egyik alapvető tényezője ma Európának; tekintély és tisztelet övezi, úgy tekintenek rá, mint olyan államra, amely nélkül nem lehet beszélni Európa politikai kérdéseiről, az európai békéről és a nemzetközi munkásmozgalom problé­máiról sem. A Lengyel Egyesült Munkás­párt és a Lengyel Népköztársaság kormá­nya igen sokat tett és tesz napjainkban is Európa békéjének biztosításáért és szo­cialista közösségünk gazdasági, politikai, valamint — nem utolsósorban — katonai összefogásának erősítése érdekében. — Ma, a Lengyel Népköztársaság fel­­szabadulásának 25. évfordulóján szívből köszöntjük a testvéri lengyel népet, ve­zetőit, testvérpártunkat, a Lengyel Egye­sült Munkáspártot, amely a dolgozó tö­megek támogatásával győzelemre vitte a szocializmus ügyét. A népi Lengyelor­szág a szocializmus építésének időszaká­ban a fejlett ipari országok sorába küz­dötte fel magát. Hatalmas méretű iparost­(Folytatás az 5. oldalon)

Next