Magyar Hírlap, 1969. október (2. évfolyam, 271-301. szám)
1969-10-01 / 271. szám
Megjelenik a hét minden nap*ján, hétköznap 12, vasárnap 16 oldalon. Kiadja: a Lap* kiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9—11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221—285, 221—293, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,5 forint. Előfizethető a lapkézbesítőknél, bármely postahivatalban és a posta hírlapüzleteiben. Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat kirendeltségei és bizományosai terjesztik. 2. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1969. OKTÓBER 1. SZERDA Múltést förft ! A ma kezdődő hónap — október — immár nyolcadszor viseli a „hivatalos” címet: múzeumi hónap. A gyakorlat hagyománnyá vált — a sokféle mondanivaló között ilyenkor beszélünk az átlagosnál sűrűbben a legrégibb idők tárgyi emlékeit s a legújabb idők műkincseit is őrző intézményekről, ismereteinknek legszemléletesebb forrásairól: a múzeumokról. A közismert mondás szerint a jó bornak is kell a cégér. Vagyis, hát a hírverés sohasem árt. Voltaképpen azonban az egész esztendő múzeumaink „évada”. Nincs hét, hogy ne érkeznék hír valamilyen ős-, ó- vagy középkori lelet feltárásáról hazánk területén, hogy ne gazdagítaná nemzeti kincseinket egy-egy műalkotás felfedezése vagy gondos restaurálása. Úgyszólván naponta nyílik az országban új és új kiállítás. Hogy romantikus völgykatlanban, szabad ég alatt vagy városi középület díszes oszlopainak árnyékában ez egyremegy. S az érdeklődés? Emiatt sem kell szégyenkeznünk: évente hatmilliónyian látogatják múzeumainkat. A lakosság számához viszonyítva ezzel világszerte az előkelő második helyen állunk, az UNESCO kimutatása szerint. Az ügy nem szorul tehát különösebb reklámra. Mégis, minden október valami újat hoz, friss kínálatot jelent a közművelődésben. Nemcsak a közeli napokban megnyíló, tizenegy állandó és száznál több időszaki kiállítás híre vall erre. A múzeumok ügye — beleértve a történelmi múltunkat feltáró, kutató munkát is — mindinkább közüggyé válik. Ezt bizonyítja a Pest megyei KISZ-fiatalok kezdeményezése is: elvállalták a Szentendrén tervezett szabadtéri múzeum - közismert idegen szóval - skanzen védnökségét Az erről szóló alapokmányt éppen ma írják alá: dolgozó és tanuló lányok, fiúk tízezrei ragadnak ásót s egyéb szerszámot szabad idejükben, hogy 1975-ben megnyílhasson a számunkra, de a hozzánk látogató külföldiek számára is páratlan élményt ígérő, a Duna-medence népeinek egykori életét bemutató terület. A védnökségből illően veszi ki a részét a Hazafias Népfront is.Az ünnepi kiállítások egy része már megnyílt. Alkalmat adtak erre a budapesti művészeti hetek, a különféle tájrendezvények, a helyi megemlékezések felszabadulásunk negyedszázados évfordulójáról. A közfigyelem most mégis Orosháza felé fordul: október 4-én, e hét végén, ott fogadja először a közönséget az Orosháza nyolc nemzedéke című kiállítás. Ennek a tárlatnak az értékét különösen az adja meg, hogy ez a kiállítás nemcsak a város, a Békés megyei emberek, hanem egész népünk múltját, megtett útját, felemelkedését és ígéretes holnapját is elénk tárja. Most, hogy október beköszöntével külön szólunk a múzeumokról, egy egész éven át tartó munka szerény, jobbára névtelen hőseit ünnepeljük. Azokat, akik arról gondoskodnak, hogy bármerre is járjunk az országban, mindenütt legyen miben gyönyörködni, legyen miből tanulni. Azokat, akiknek fáradozása révén évről évre jobban megismerjük a múltat, hogy annál tudatosabb építői lehessünk a jövőnek. Új szakasz kapcsolataink fejlődésében Losonczi Pál a magyar—finn együttműködésről Dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke kedden délelőtt az Országházban látogatást tett Kállai Gyulánál, az országgyűlés elnökénél. Szívélyes, baráti eszmecserét folytattak, amelyen részt vett Péter János külügyminiszter, Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete, illetve Ahti Karjalainen külügyminiszter és M. J. Ingman, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Díszdoktorrá avatták a Finn Köztársaság elnökét Kedden a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen dr. Vrho Kaleva Kekkonent, a Finn Köztársaság elnökét az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatták. Az egyetem ünnepi közgyűlésén részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter és dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese. Jelen voltak az elnök kíséretének és a budapesti finn nagykövetség tagjai is. Az ünnepségen dr. Nagy Károly rektor jelentette be, hogy dr. Urho Kaleva Kekkonen elnököt kimagasló érdemei elismeréséül az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatják. Személyében nemcsak a rokonszenvel kísért államférfit, hanem annak a finn népnek hivatott képviselőjét is üdvözöljük, amelynek múltjában oly sok a közös vonás a magyar nép történeti életútjával. — Őszinte nagyrabecsüléssel követjük figyelemmel elnök úrnak a finn és a magyar nép barátságának elmélyítése, valamint az emberiség békéje érdekében immár hosszú időn át kifejtett áldásos tevékenységét — mondotta a rektor. Dr. Urho Kaleva Kekkonen életútját, tudományos tevékenységét, politikai és közéleti pályafutását dr. Sáránái Imre dékán ismertette, s a többi között szólt a korszerű közigazgatás kialakításáért végzett elméleti és gyakorlati munkásságáról, tudományos tevékenységéről. Hangsúlyozta, hogy széles jogászi műveltségét mint politikus is nagyszerűen felhasználta. Méltatta tevékenységét, amelyet parlamenti képviselőként, majd a finn kormányok tagjaként fejtett ki. Mint köztársasági elnök, nemzetközi fórumokon sokat tett a népek békés egymás mellett élése, a kölcsönös megértés légkörének kialakítása érdekében. — Dr. Urho Kaleva Kekkonen államelnök a demokratikus társadalmi berendezkedésért küzdött egész életében, a demokrácián nemcsak annak formális megnyilvánulásait értette, hanem a társadalmi javak méltányos elosztását, a létfeltételek és kulturális színvonal nivellálását is. Hazájában népszerűség övezi, a világ békeszerető emberei tisztelik és megbecsülik. — Legyen e díszdoktori cím egyetemünk és az egész magyar társadalom elismerésének jele Urho Kaleva Kekkonen személye és Finnország testvéri népe iránt — mondotta beszéde végén a dékán, majd dr. Urho Kaleva Kekkonent az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatta. Ezután a rektor átnyújtotta az elnöknek a díszes oklevelet, s a karok dékánjai az egyetemi tanács nevében a hagyományos kézfogással díszdoktorrá fogadták. A díszdoktorrá avatás után a finn államelnök nagy tetszéssel fogadott előadást tartott, amelyben a finn—magyar kapcsolatokról, a jogtudomány szerepéről, a béke iránti felelősségről szólt. A finn ésa magyar nyelv rokonságának tükrében méltatta népeink közös őskultúráját. — Az erre irányuló kutatások fő eredményei rövidesen szélesebb körökben is ismertekké váltak, s felébresztették a két nemzet közötti kulturális kapcsolatok megteremtésének gondolatát — mondotta a többi között. — Idővel a finn kultúra, különösen az irodalom és a művészet több barátot szerez Magyarországon, mint bárhol másutt. .. Manapság, amikor minden ország fejleszteni kívánja kapcsolatait, ismertté óhajtja tenni kultúráját, bővíteni akarja külkereskedelmét, valamint idegenforgalmát, megmutatta hasznosságát a magyarok és a finnek immár százados munkája, amely anélkül törekszik a két ország közötti kölcsönös kapcsolatokra, hogy ezek bárki ellen is irányulhatnának — mondotta a finn állam elnöke. — Természetes volt, hogy az 1937-ben megkötött, de a második világháború viharában rövid életűvé vált kulturális egyezményt az első kedvező alkalommal, arányaiban kibővítve megújítottuk. Amikor ez 1959 (Folytatás az 5. oldalon) MAGYARORSZÁG A KORMÁNYZÓTANÁCSBAN (AFP) A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség XIII. közgyűlésén 102 ország képviselői újabb négy évre Sigvard Ecklundot választották a szervezet vezérigazgatójává. Tíz új országot választottak két évre a 25 tagú kormányzótanácsba. Magyarországon kívül Brazíliát, Csehszlovákiát, Nigériát, Marokkót, Portugáliát, Svédországot, Spanyolországot, Uruguayt és Dél-Vietnamot. A közgyűlés felvette az,ügynökség tagjává Írországot. ŰRBIOLÓGIAI ÜLÉS (TASZSZ) Szeptember 22— 27-ig Várnában ülésezett a szocialista országok űrbiológiával és kozmikus egészségüggyel foglalkozó állandó munkacsoportja, s ugyanakkor tudományos szimpoziont is tartottak ugyanezekről a problémákról. Az ülésen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió képviselői vettek részt. BÜNTETOJOGÁSZOK KONGRESSZUSA (AFP) Rómában megkezdte munkáját a X. nemzetközi büntetőjogi kongresszus. A kongresszuson 56 ország képviselteti magát. NÁCI RÉMTETTEK (PAP) Bialystokban befejezték munkájukat a tudósok, akik a Wehrmachtnak a vajdaság területén 1939 szeptemberében elkövetett bűneivel foglalkoztak. A hitleri csapatok 1939. szeptember 14-ére virradó éjszaka Zambron városában 300 embert öltek meg. NEMTELEN BOSSZÚ (AFP) Felháborító ítéletet hoztak Grigoriosz Farakosz, a Görög KP Politikai Bizottságának tagja ellen, azzal a váddal, hogy fontos szerepet töltött be 1946-tól 1949-ig az ellenállási mozgalomban. A tavaly kirótt életfogytiglani börtönbüntetés mellett újabb hatévi büntetéssel sújtották. JAPÁN SAJNÁLKOZÁS (Reuter) A japán külügyminisztérium sajnálkozását fejezte ki a Kínában végrehajtott legutóbbi atomrobbantási kísérlet miatt, és felszólította a Kínai Népköztársaságot, hogy szüntesse be a nukleáris robbantásokat. 13:2 (AP) Az Elbrick amerikai nagykövet elrablása nyomán szabadon bocsátott 15 brazíliai politikai fogoly közül 13 Kubában kíván letelepedni A nap híreiből ---------100 Tárgyalás New Yorkban a Közel-Keletről (MTI, UPI, AFP, Reuter) Rogers amerikai külügyminiszter tegnap egész napos tárgyalást folytatott a közel-keleti kérdésről. Délelőtt Golda Meir izraeli miniszterelnökkel találkozott, délután több arab állam külügyminiszterével folytatott megbeszélést, az éjszakai órákban pedig harmadízben is tanácskozott Gromiko szovjet külügyminiszterrel. A hírek szerint a szovjet—amerikai eszmecsere eredményeként kialakulóban van egy olyan javaslat, amely gyakorlati intézkedéseket tartalmaz a BT-határozat végrehajtására. E javaslat állítólag olyan „csomagtervet" irányoz elő, amely magában foglalja az izraeli csapatok kivonásának, illetve Izrael és valamennyi más közel-keleti ország szuverenitásának garanciáját. Golda Meir tiszteletére, ahol U Thant ebédet adott, Meir asszonyon kívül megjelent Eban izraeli külügyminiszter, Tekoah izraeli ENSZ-nagykövet, Gunnar Jarring, az ENSZ közel-keleti különmegbízottja és a négy nagyhatalom képviselője. Meir asszony és Riad álláspontja Golda Meir izraeli miniszterelnök újabb rádió- és tv-nyilatkozataiban változatlanul azt hangoztatta, hogy Izrael ragaszkodik a közvetlen tárgyalásokhoz Tel Aviv és az arab országok között. Riad egyiptomi külügyminiszter az ENSZ-nél akkreditált tudósítókkal találkozott. Nézete szerint a lapok túlságosan sokat foglalkoznak az úgynevezett „rhodoszi formulával”, vagyis azzal, hogy miként lehetne közös fedél alá, de mégis külön tárgyalóasztal mellé hozni Izrael és az arab országok képviselőit. Szerinte Gunnar Jarring feladata lenne az, hogy (Folytatása a 3. oldalon) . Brandt-kormány megalakításáról tanácskoznak Bonnban Egyetértés a szociáldemokrata-szabad demokrata koalíció üeyében Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Tegnap mindhárom bonni parlamenti párt vezető testülete tanácskozást tartott a választás utáni helyzetről és a kormányalakításról. A Szociáldemokrata Párt elnöksége elhatározta, hogy tárgyalásokat kezd a Szabad Demokrata Párttal, egy Brandt-vezette kormány megalakításáról. Később Kiesinger meghívására Brandt egy szociáldemokrata delegáció kíséretében felkereste a CDU vezetőségét, de ezen a tárgyaláson nem vetődött fel a nagykoalíció esetleges folytatásának kérdése. A legnagyobb érdeklődés tehát a Szabad Demokrata Párt elnökségének tanácskozását várta. A párt elnöksége hosszú tanácskozás után úgy döntött, hogy először a Szociáldemokrata Párttal kell tárgyalni kormányalakításról. A 30 tagú elnökségből csak ketten szavaztak e határozat ellen. Willy Brandt bonni lakásán tegnap este megkezdődtek a koalíciós tárgyalások a Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokrata Párt között. Ez jól tükrözi a két párt elnökének, Brandtnak és Scheelnek azt a szándékát, hogy mielőbb befejezett tényeket teremtsen és elébe vágjon egy esetleges CDU—CSU torpedózási akciónak. Kiesinger kancellár tegnap este szintén találkozott Schellel, a Szabad Demokrata Párt elnökével, és javaslatot tett neki egy olyan koalíciós kormány megalakítására, amely a CDU—CSU, valamint az FDP képviselőiből állna. A szabad demokraták vezetőjét a nap folyamán fogadta Heineman köztársasági elnök is. A Német Kommunista Párt elnöksége nyilatkozatot adott ki. Kijelentette, hogy „egy SPD—FDP koalíciós kormány megalakulásában, amely a demokratikus népakaratot tükrözi, új politika bevezetésének lehetőségét látja”.