Magyar Hírlap, 1969. október (2. évfolyam, 271-301. szám)

1969-10-01 / 271. szám

Megjelenik a hét minden nap*­ján, hétköznap 12, vasárnap 16 oldalon. Kiadja: a Lap* kiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9—11. A szerkesz­tőség és a kiadóhivatal tele­fonszámai: 221—285, 221—293, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,5 forint. Előfizethető a lap­­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. 2. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM POLITIKAI NAPI­LAP 1969. OKTÓBER 1. SZERDA Múltést förft ! A ma kezdődő hónap — október — immár nyolcadszor viseli a „hivatalos” címet: múzeumi hónap. A gyakorlat ha­gyománnyá vált — a sokféle mondani­való között ilyenkor beszélünk az átla­gosnál sűrűbben a legrégibb idők tár­gyi emlékeit s a legújabb idők műkin­cseit is őrző intézményekről, ismereteink­nek legszemléletesebb forrásairól: a mú­zeumokról. A közismert mondás szerint a jó bor­nak is kell a cégér. Vagyis, hát a hír­verés sohasem árt. Voltaképpen azon­ban az egész esztendő múzeumaink „évada”. Nincs hét, hogy ne érkeznék hír valamilyen ős-, ó- vagy középkori lelet feltárásáról hazánk területén, hogy ne gazdagítaná nemzeti kincseinket egy-egy műalkotás felfedezése vagy gondos restaurálása. Úgyszólván na­ponta nyílik az országban új és új ki­állítás. Hogy romantikus völgykatlanban, szabad ég alatt vagy városi középület díszes oszlopainak árnyékában­ e­z egy­­remegy. S az érdeklődés? Emiatt sem kell szégyenkeznünk: évente hatmillió­­nyian látogatják múzeumainkat. A la­kosság számához viszonyítva ezzel vi­lágszerte az előkelő második helyen ál­lunk, az UNESCO kimutatása szerint. Az ügy nem szorul tehát különösebb reklámra. Mégis, minden október valami újat hoz, friss kínálatot jelent a közművelő­désben. Nemcsak a közeli napokban megnyíló, tizenegy állandó és száznál több időszaki kiállítás híre vall erre. A múzeumok ügye — beleértve a történelmi múltunkat feltáró, kutató munkát is — mindinkább közüggyé válik. Ezt bizo­nyítja a Pest megyei KISZ-fiatalok kez­deményezése is: elvállalták a Szentend­rén tervezett szabadtéri múzeum - köz­ismert idegen szóval - skanzen védnök­ségét Az erről szóló alapokmányt ép­pen ma írják­ alá: dolgozó és tanuló lá­nyok, fiúk tízezrei ragadnak ásót s egyéb szerszámot szabad idejükben, hogy 1975-ben megnyílhasson a szá­munkra, de a hozzánk látogató kül­földiek számára is páratlan élményt ígé­rő, a Duna-medence népeinek egykori életét bemutató terület. A védnökségből illően veszi ki a részét a Hazafias Nép­front is.­­Az ünnepi kiállítások egy része már megnyílt. Alkalmat adtak erre a buda­pesti művészeti hetek, a különféle táj­rendezvények, a helyi megemlékezések felszabadulásunk negyedszázados év­fordulójáról. A közfigyelem most mégis Orosháza felé fordul: október 4-én, e hét végén, ott fogadja először a közön­séget az Orosháza nyolc nemzedéke cí­mű kiállítás. Ennek a tárlatnak az ér­tékét különösen az adja meg, hogy ez a kiállítás nemcsak a város, a Békés megyei emberek, hanem egész népünk múltját, megtett útját, felemelkedését és ígéretes holnapját is elénk tárja. Most, hogy október beköszöntével kü­lön szólunk a múzeumokról, egy egész éven át tartó munka szerény, jobbára névtelen hőseit ünnepeljük. Azokat, akik arról gondoskodnak, hogy bármer­re is járjunk az országban, mindenütt legyen miben gyönyörködni, legyen mi­ből tanulni. Azokat, akiknek fáradozása révén évről évre jobban megismerjük a múltat, hogy annál tudatosabb építői lehessünk a jövőnek. Új szakasz kapcsolataink fejlődésében Losonczi Pál a magyar—finn együttműködésről Dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke kedden délelőtt az Országházban látogatást tett Kállai Gyu­lánál, az országgyűlés elnökénél. Szívé­lyes, baráti eszmecserét folytattak, ame­lyen részt vett Péter János külügymi­niszter, Rónai Rudolf, a Magyar Népköz­­társaság helsinki nagykövete, illetve Ahti Karjalainen külügyminiszter és M. J. Ingman, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Díszdoktorrá avatták a Finn Köztársaság elnökét Kedden a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen dr. Vrho Kaleva Kekkonent, a Finn Köztársaság elnökét az állam- és jogtudományok díszdokto­rává avatták. Az egyetem ünnepi köz­gyűlésén részt vett Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János kül­ügyminiszter és dr. Orbán László, a mű­velődésügyi miniszter első helyettese. Je­len voltak az elnök kíséretének és a budapesti finn nagykövetség tagjai is. Az ünnepségen dr. Nagy Károly rektor jelentette be, hogy dr. Urho Kaleva Kek­konen elnököt kimagasló érdemei elisme­réséül az állam- és jogtudományok dísz­doktorává avatják. Személyében nemcsak a rokonszenvel kísért államférfit, hanem annak a finn népnek hivatott képviselő­jét is üdvözöljük, amelynek múltjában oly sok a közös vonás a magyar nép tör­téneti életútjával. — Őszinte nagyra­becsüléssel követjük figyelemmel elnök úrnak a finn és a magyar nép barátságá­nak elmélyítése, valamint az emberiség békéje érdekében immár hosszú időn át kifejtett áldásos tevékenységét — mon­dotta a rektor. Dr. Urho Kaleva Kekkonen életútját, tudományos tevékenységét, politikai és közéleti pályafutását dr. Sáránái Imre dékán ismertette, s a többi között szólt a korszerű közigazgatás kialakításáért végzett elméleti és gyakorlati munkás­ságáról, tudományos tevékenységéről. Hangsúlyozta, hogy széles jogászi művelt­ségét mint politikus is nagyszerűen fel­használta. Méltatta tevékenységét, ame­lyet parlamenti képviselőként, majd a finn kormányok tagjaként fejtett ki. Mint köztársasági elnök, nemzetközi fórumo­kon sokat tett a népek békés egymás mellett élése, a kölcsönös megértés lég­körének kialakítása érdekében. — Dr. Urho Kaleva Kekkonen állam­elnök a demokratikus társadalmi beren­dezkedésért küzdött egész életében, a de­mokrácián nemcsak annak formális meg­nyilvánulásait értette, hanem a társadal­mi javak méltányos elosztását, a létfelté­telek és kulturális színvonal nivellálását is. Hazájában népszerűség övezi, a világ békeszerető emberei tisztelik és megbe­csülik. — Legyen e díszdoktori cím egye­temünk és az egész magyar társadalom elismerésének jele Urho Kaleva Kekko­nen személye és Finnország testvéri népe iránt — mondotta beszéde végén a dékán, majd dr. Urho Kaleva Kekkonent az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatta. Ezután a rektor átnyújtotta az elnöknek a díszes oklevelet, s a karok dékánjai az egyetemi tanács nevében a hagyományos kézfogással díszdoktorrá fogadták. A díszdoktorrá avatás után a finn államelnök nagy tetszéssel fogadott elő­adást tartott, amelyben a finn—magyar kapcsolatokról, a jogtudomány szerepé­ről, a béke iránti felelősségről szólt. A finn és­­a magyar nyelv rokonságának tükrében méltatta népeink közös őskul­túráját. — Az erre irányuló kutatások fő eredményei rövidesen szélesebb körök­ben is ismertekké váltak, s felébresztet­ték a két nemzet közötti kulturális kap­csolatok megteremtésének gondolatát — mondotta a többi között. — Idővel a finn kultúra, különösen az irodalom és a mű­vészet több barátot szerez Magyarorszá­gon, mint bárhol másutt. .. Manapság, amikor minden ország fejleszteni kívánja kapcsolatait, ismertté óhajtja tenni kultúráját, bővíteni akarja külkereskedelmét, valamint idegenforgal­mát, megmutatta hasznosságát a magya­rok és a finnek immár százados munkája, amely anélkül törekszik a két ország kö­zötti kölcsönös kapcsolatokra, hogy ezek bárki ellen is irányulhatnának — mon­dotta a finn állam elnöke. — Természe­tes volt, hogy az 1937-ben megkötött, de a második világháború viharában rövid életűvé vált kulturális egyezményt az első kedvező alkalommal, arányaiban ki­bővítve megújítottuk. Amikor ez 1959­ (Folytatás az 5. oldalon) MAGYARORSZÁG A KORMÁNYZÓTANÁCSBAN (AFP) A Nemzetközi Atom­energia Ügynökség XIII. köz­gyűlésén 102 ország képviselői újabb négy évre Sigvard Eck­­lundot választották a szervezet vezérigazgatójává. Tíz új or­szágot választottak két évre a 25 tagú kormányzótanácsba. Magyarországon kívül Brazí­liát, Csehszlovákiát, Nigériát, Marokkót, Portugáliát, Svédor­szágot, Spanyolországot, Uru­guayt és Dél-Vietnamot. A köz­gyűlés felvette az,ügynökség tagjává Írországot. ŰRBIOLÓGIAI ÜLÉS (TASZSZ) Szeptember 22— 27-ig Várnában ülésezett a szo­cialista országok űrbiológiával és kozmikus egészségüggyel foglalkozó állandó munkacso­portja, s ugyanakkor tudomá­nyos szimpoziont is tartottak ugyanezekről a problémákról. Az ülésen Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Magyar­­ország, az NDK, Románia és a Szovjetunió képviselői vettek részt. BÜNTETOJOGÁSZOK KONGRESSZUSA (AFP) Rómában megkezdte munkáját a X. nemzetközi büntetőjogi kongresszus. A kongresszuson 56 ország képvi­selteti magát. NÁCI RÉMTETTEK (PAP) Bialystokban befejez­ték munkájukat a tudósok, akik a Wehrmachtnak a vaj­daság területén 1939 szeptem­berében elkövetett bűneivel foglalkoztak. A hitleri csapa­tok 1939. szeptember 14-ére virradó éjszaka Zambron vá­rosában 300 embert öltek meg. NEMTELEN BOSSZÚ (AFP) Felháborító ítéletet hoztak Grigoriosz Farakosz, a Görög KP Politikai Bizottsá­gának tagja ellen, azzal a vád­dal, hogy fontos szerepet töl­­­tött be 1946-tól 1949-ig az el­lenállási mozgalomban. A ta­valy kirótt életfogytiglani bör­tönbüntetés mellett újabb hat­évi büntetéssel sújtották. JAPÁN SAJNÁLKOZÁS (Reuter) A japán külügymi­nisztérium sajnálkozását fejez­te ki a Kínában végrehajtott legutóbbi atomrobbantási kí­sérlet miatt, és felszólította a Kínai Népköztársaságot, hogy szüntesse be a nukleáris rob­bantásokat. 13:2 (AP) Az Elbrick amerikai nagykövet elrablása nyomán szabadon bocsátott 15 brazíliai politikai fogoly közül 13 Kubá­ban kíván letelepedni A nap híreiből ---------10­0­ Tárgyalás New Yorkban a Közel-Keletről (MTI, UPI, AFP, Reuter) Rogers ame­rikai külügyminiszter tegnap egész napos tárgyalást folytatott a közel-keleti kér­désről. Délelőtt Golda Meir izraeli mi­niszterelnökkel találkozott, délután több arab állam külügyminiszterével folytatott megbeszélést, az éjszakai órákban pedig harmadízben is tanácskozott Gromiko szovjet külügyminiszterrel. A hírek sze­rint a szovjet—amerikai eszmecsere ered­ményeként kialakulóban van egy olyan javaslat, amely gyakorlati intézkedéseket tartalmaz a BT-határozat végrehajtására. E javaslat állítólag olyan „csomagtervet"­ irányoz elő, amely magában foglalja az izraeli csapatok kivonásának, illetve Iz­rael és­ valamennyi más közel-keleti or­szág szuverenitásának garanciáját. Golda Meir tiszteletére, ahol U Thant ebédet adott, Meir asszonyon kívül meg­jelent Eb­an izraeli külügyminiszter, Te­­koah izraeli ENSZ-nagykövet, Gunnar Jarring, az ENSZ közel-keleti különmeg­­bízottja és a négy nagyhatalom képvi­selője. Meir asszony és Riad álláspontja Golda Meir izraeli miniszterelnök újabb rádió- és tv-nyilatkozataiban vál­tozatlanul azt hangoztatta, hogy Izrael ragaszkodik a közvetlen tárgyalásokhoz Tel Aviv és az arab országok között. Riad egyiptomi külügyminiszter az ENSZ-nél akkreditált tudósítókkal talál­kozott. Nézete szerint a lapok túlságosan sokat foglalkoznak az úgynevezett „rho­­doszi formulával”, vagyis azzal, hogy mi­ként lehetne közös fedél alá, de mégis külön tárgyalóasztal mellé hozni Izrael és az arab országok képviselőit. Szerinte Gunnar Jarring feladata lenne az, hogy (Folytatása a 3. oldalon) . Brandt-k­ormány megalakításáról tanácskoznak Bonnban Egyetértés a szociáldemokrata-szabad demokrata koalíció üeyében Polgár Dénes, az MTI tudósítója je­lenti: Tegnap mindhárom bonni parlamenti párt vezető testülete tanácskozást tartott a választás utáni helyzetről és a kormány­­alakításról. A Szociáldemokrata Párt elnöksége el­határozta, hogy tárgyalásokat kezd a Sza­bad Demokrata Párttal, egy Brandt-ve­­zette kormány megalakításáról. Később Kiesinger meghívására Brandt egy szociáldemokrata delegáció kíséreté­ben felkereste a CDU vezetőségét, de ezen a tárgyaláson nem vetődött fel a nagy­koalíció esetleges folytatásának kérdése. A legnagyobb érdeklődés tehát a Sza­bad Demokrata Párt elnökségének tanács­kozását várta. A párt elnöksége hosszú tanácskozás után úgy döntött, hogy elő­ször a Szociáldemokrata Párttal kell tár­gyalni kormányalakításról. A 30 tagú el­nökségből csak ketten szavaztak e hatá­rozat ellen. Willy Brandt bonni lakásán tegnap es­te megkezdődtek a koalíciós tárgyalások a Szociáldemokrata Párt és a Szabad De­mokrata Párt között. Ez jól tükrözi a két párt elnökének, Brandtnak és Scheelnek azt a szándékát, hogy mielőbb befejezett tényeket teremtsen és elébe vágjon egy esetleges CDU—CSU torpedózási akció­nak. Kiesinger kancellár tegnap este szintén találkozott Schellel, a Szabad Demokrata Párt elnökével, és javaslatot tett neki egy olyan koalíciós kormány megalakítására, amely a CDU—CSU, valamint az FDP képviselőiből állna. A szabad demokra­ták vezetőjét a nap folyamán fogadta Heineman köztársasági elnök is. A Német Kommunista Párt elnöksége nyilatkozatot adott ki. Kijelentette, hogy „egy SPD—FDP koalíciós kormány meg­alakulásában, amely a demokratikus nép­akaratot tükrözi, új politika bevezetésének lehetőségét látja”.

Next