Magyar Hírlap, 1969. október (2. évfolyam, 271-301. szám)
1969-10-09 / 279. szám
Két szenátor javaslata: Az amerikai egységek 60 napon belül hagyják el Dél- Vietnamot (MTI) Kedden és szerdán újabb határozati javaslatok kerültek az amerikai törvényhozás elé, amelyekben a szenátorig az amerikai csapatok sürgős kivonását követelik Vietnamból. Az első ilyen javaslatot Coodell New York-i republikánus szenátor terjesztette be, s ebben a jövő év decemberét szabja meg a kivonás határidejéül. Még radikálisabb Hughes és Eagleton szenátorok kedden beterjesztett határozati javaslata, amely szerint az amerikai egységeknek hatvan napon belül el kell hagyniuk Dél-Vietnamot, ha a saigoni kormány nem tesz lépéseket az érdemi tárgyalásokra és nem bocsátja szabadon a politikai foglyokat. Szerdán Frank Church demokrata, és Mark Hatfield republikánus szenátor terjesztette elő közös határozati javaslatát, amely nem köti ugyan határidőhöz az amerikai csapatok kivonását, de azok meggyorsítását követeli olyan ütemben, amely nem okoz zavarokat és lehetővé teszi, hogy a lakosság soraiból is eltávozzanak azok, akik akarnak. Hatfield és Church korábban bejelentette, hogy támogatja az október 15-i „vietnami moratóriumot’’ az egyetemi hallgatók háborúellenes megmozdulását. A két szenátor kezdeményezésére szerdán a szenátus ülésén „vietnami vitát” rendeztek. Fulbright, a szenátus külügyi bizottságának elnöke közölte, hogy az október harmadik harmadára tervezett bizottsági vizsgálat mindhárom javaslattal foglalkozik majd. A bizottság ülésén meg akarja hallgatni Laird hadügyminisztert és Rogers külügyminisztert is a Niaron-kormány vietnami politikájáról. A Pentagon képviselői azonban közölték, hogy a hadügyminiszter a tervezett időpontban „előadásokat tart az ország más városaiban”. „Sokan megőrülnek vagy meghalnak.. Beszámoló a dél-vietnami háborús bűnökről (TASZSZ) Pham Van Ba, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front párizsi irodájának vezetője kedden találkozott francia és külföldi újságírókkal, és ismertette előttük az amerikai imperialisták és lakásaik dél-vietnami háborús bűneit kivizsgáló bizottság legutóbbi különleges közleményének főbb tételeit. A közleményben felsorolt tények azt tanúsítják, hogy az Egyesült Államok és a saigoni vezetés tovább szélesíti a háborút Dél- Vietnamban. Pham Van Ba nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a dél-vietnami bábok fokozzák a megtorló akcióikat az ország békés lakossága ellen, tízezrek vannak börtönben és a bebörtönzötteket rettenetesen kínozzák. A saigoni bábok bestiális módszerről Nguyen Thi Tren asszony, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány küldöttségének tagja — akit 1967 elején letartóztattak és egy évig sínylődött a börtönben — adott részletes tájékoztatást. Elmondotta, hogy olyan módszerekkel kínozzák a női foglyokat, hogy sokan megőrülnek vagy meghalnak. Hangsúlyozta: a világ népeinek fokozni kell a harcot a dél-vietnami amerikai agresszió megszüntetéséért, kényszeríteni kell az Egyesült Államokat, hogy vonja ki csapatait Dél-Vietnamból és szüntesse meg a saigoni bábrendszer támogatását Szórványos harcok Dél- Vietnamban (UPI) Az amerikai parancsnokság közleményében csupán szórványos harci tevékenységről számolt be. A partizánok 14 ízben vettek tüzérségi tűz alá különböző amerikai, illetve dél-vietnami katonai célpontokat. Az amerikai helikopterek a Saigon környékén levő tartományokban kedden több támadást intéztek a szabadságharcosok feltételezett állásai ellen. Az összetűzésekbe a tüzérség és vadászbombázók is beavatkoztak. A VDK tiltakozása (TASZSZ) A VDK külügyminisztériuma élesen elítélte az amerikai—saigoni hatóságok Thu Dúc börtönben alkalmazott terrorista módszereit. A külügyminisztérium, hivatkozva a dél-vietnami ideiglenes kormány szóvivőjének október 6-i nyilatkozatára, ismerteti az amerikai—saigoni hatóságoknak, a törvénytelenül letartóztatott és Thu Dúc börtönben fogatartott 1400 délvietnami női fogoly ellen elkövetett bűncselekményeit. „A VDK kormánya hangoztatja a külügyminisztérium nyilatkozata — teljes mértékben támogatja a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormánynak az üggyel kapcsolatos állásfoglalását, elítéli az amerikai—saigoni rezsimnek a Thu Dac börtönben fogva tartott nők elleni bűncselekményeit, amelyekért a teljes felelősség az amerikai agresszorokra és a saigoni bábhatóságokra hárul.” Souvanna Phouma újabb katonai segítséget kér Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Nem hangzott el hivatalos amerikai közlemény Nixon elnök és Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök keddi tanácskozásairól. Az elnök a tanácskozás kezdetén még azt is megtiltotta, hogy a fotóriporterek a szokásos módon fényképfelvételeket készítsenek a megbeszélés megnyitásáról. Nixon kétszer találkozott a laoszi miniszterelnökkel: előbb hivatalos megbeszélésen, majd a Fehér Ház által korábban „munkavacsorának” minősített banketten. Souvanna Phouma Rogers amerikai külügyminiszterrel is megbeszélést tartott. Nem hivatalos közlések szerint a laoszi miniszterelnök újabb katonai segítséget kért az Egyesült Államoktól, a laoszi kormány hadseregének megerősítésére. A segély fegyverek és repülőgépek szállítására terjedne ki, de Souvanna Phouma azt kérte, hogy az Egyesült Államok nyújton az eddiginél nagyobb légi támogatást kormánycsapatoknak, a hazafias erők élen vívott háborúban. A laoszi miniszterelnök látogatása csak sokkal előzi meg azt a kongresszusizsgálatot, amelyet az Egyesült Államok őszi „titkos háborújáról” kívánnak folytni. A szenátusi bizottságok rendelkezére álló adatok szerint az USA nagy erőkkel avatkozik be a laoszi polgárháborúba, beleértve amerikai katonai egységek felhasználását is. Az új brazil elnök a demokráciáról AP Emilio Garrastaru Medici, aki a szíriai katonai junta döntése alapjánmember 15-én foglalja el az elnöki szóit a súlyosan beteg Costa e Silva utódiként, kedden este rádió- és tv-beszédben ismertette politikai programját. Beszédében ,szabad sajtót, szabad egyházi és egyetemi életet” ígért, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy keményen fel fog lépni mindenfajta „felforgató és terrorista” tevékenység Medici — kinevezéséről szólva — hangsúlyozta, hogy sohasem pályázott az elnöki tisztségre, azonban nem térhet ki a megbízatás alól. „Brazília jelenleg olyan rendszer uralma alatt él, amelyet nem lehet teljességgel demokratikusnak nevezni” — mondotta a tábornok, gyökeres változásokat, ígérve, ugyanakkor elismeréssel szólt Costa e Silva politikájáról. fénz ](/) Magyar Hírlap_______________ nemzetközi politika 1969. OKTÓBER 9. CSÜTÖRTÖK 3 Schumann francia külügyminiszter ma érkezik Moszkvába Havel József, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Maurice Schumann francia külügyminiszter csütörtökön kezdődő hivatalos moszkvai látogatása áll a szovjet főváros politikai megfigyelői érdeklődésének középpontjában. „önálló látogatás” keretében utoljára négy esztendővel ezelőtt, 1965 őszén járt a Quai d’Orsay akkori vezetője — Couve de Murville — hivatalos úton a Szovjetunióban. A jelenlegi francia külügyminiszter moszkvai utazását formai szempontból tehát teljes mértékben indokolja az eltelt hosszas látogatásszünet. Igazolja továbbá az a tény, hogy Maurice Schumann fog elnökölni a szovjet—francia tudományos-műszaki és gazdasági együttműködést biztosító vegyes bizottság, az úgynevezett „nagy bizottság” jövő héten a szovjet fővárosban kezdődő ülésszakának megnyitásán. A helyzetelemzők mindezeken túlmenően a francia külügyminiszter látogatásának érdemi jelentőségét abban látják, hogy francia részről nyilvánvalóan újból megerősíteni kívánják, hogy a Szovjetunióval való együttműködés fejlesztése nem valamilyen konjunkturális, személyekhez kötött politika, hanem az objektív helyzet követelménye, a történelemben és a francia nemzeti érdekekben egyaránt mélyen gyökerező irányvonal. A Mezsdunarodnaja Zsizny című szovjet folyóirat, áttekintve a négy és fél évtizedes múltra visszatekintő szovjet— francia diplomáciai kapcsolatokat, egész sor pozitív példával támasztja alá a két ország viszonyának sarkalatos tételét: Moszkva és Párizs jó kapcsolata történelmi törvényszerűség, amely nem csupán a két fél érdeke, hanem egyetemes érdek is. Moszkvában elégedetten mutatnak rá: jóllehet, mind a Szovjetunió, mind Franciaország a maga útján halad, ezek az utak nemzetközi vonatkozásban számos alkalommal párhuzamosan futnak, sőt olykor találkoznak is. Pompidou: Nincs szükség a frank védelmére (MTI) Georges Pompidou köztársasági elnök a minisztertanács szerdai ülésének végén tartott összefoglalójában határozottan tagadta, hogy rossz hangulat uralkodna Franciaországban és problémák lennének a kormányon belül. Éppen ellenkezőleg — mondotta —, a kormány egész tevékenysége azt igazolja, hogy az egész kabinet által helyeselt politika megvalósításán munkálkodik. Pompidou a kormány eredményes tevékenységének igazolására ismertette a minisztertanács szerdai ülésén napirendre került különböző kérdéseket. A többi között hangsúlyozta,hogy a híresztelésekkel ellentétben, a frank ma nincs veszélyeztetett helyzetben, nincs szükség a frank védelmére. A kormányülésen elfogadott hitel- és egyéb intézkedések csak a francia valuta helyzetének további megszilárdítását szolgálják. A brüsszeli és a luxemburgi közös piaci tanácskozásokról elhangzott beszámoló nyomán Pompidou hangsúlyozta, a két tanácskozáson részt vett francia küldöttség tevékenysége Franciaországnak azt a szándékát tanúsítja, hogy fenn kívánja tartani a Közös Piacot, és célja: a kitűzött határidőre befejezni a Közös Piac felépítését. A kormány ülésén jóváhagyták az 1970-es költségvetés-tervezetetis. Az ENSZ közgyűlése folytatja politikai vitáját (UPI) Az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszakának általános politikai vitájában kedden felszólaló líbiai küldött hangsúlyozta a hazájában végbement politikai változások jelentőségét. Mint elmondotta, kormánya úgy határozott, hogy nem újítja meg a területén levő külföldi katonai támaszpontok használatára vonatkozó szerződést. „A szeptemberi forradalmi fordulat megszabadította Líbia népét a reakció uralmától és a külföldi imperializmus befolyásától” — mondotta. Mauritánia küldötte élesen elítélte az amerikai imperializmus vietnami háborúját. Vietnam népének egyedüli vétke az, hogy szabadon akar élni és maga akarja megoldani problémáit — mondotta. A küldött támogatásáról biztosította az ENSZ közgyűlése elé terjesztett szovjet javaslatokat. Főként a közel-keleti helyzet kérdéseivel foglalkozott felszólalásában Szomália képviselője. Izrael rendszeresen elszabotálja a Biztonsági Tanács határozatainak teljesítését, ezzel nyílt kihívást intézve az ENSZ és a nemzetközi jog ellen — mondotta. Pozitívan értékelte Jarring küldetését, ugyanakkor felszólalásában határozottabb intézkedéseket követelt az ENSZ részéről a közel-keleti helyzet rendezésére. Hasonló intézkedéseket sürgetett az afrikai fajüldöző rendszerek megfékezésére is. Az EAK-nak megfelel a „rhodoszi formula’* (MTI) Szerdán tartotta első sajtóértekezletét Kairóban dr. Abdel Megid, az EAK kormányának újonnan kinevezett hivatalos szóvivője. (Elődjét, Hasszán El Zajjatot az egyiptomi ENSZ-delegáció vezetőjévé nevezték ki.) Az Egyesült Arab Köztársaság és a többi arab állam — jelentette ki Megid — el vart szánva arra, hogy ellenáll az izraeli agressziónak és felszabadítja a megszállt területeket. A szóvivő szerint az EAK-nak a konstruktív lépésekre való készsége ellenére sem látható semmiféle haladás a közel-keleti béke megteremtése felé. Megid hangoztatta, hogy az Egyesült Államok súlyos felelősséget vállalt magára azzal, hogy növeli „egy agresszív államnak nyújtott katonai segítségét”, és leszögezte, hogy az arab államok nem fogják ölbe tett kézzel nézni, ahogyan Amerika Izraelt segíti. A sajtóértekezleten Megid ismételten kifejtette kormányának álláspontját a közel-keleti béke megteremtéséről. Eszerint az EAK elutasít minden közvetlen tárgyalást Izraellel, ugyanakkor hozzájárul ahhoz, hogy az úgynevezett „rhodoszi formula” alapján tárgyaljanak a megegyezésről, amelynek az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22-i határozatán kell alapulnia. Izraeli légitámadások Jordánia ellen (AFP) Izraeli légikötelékek szerdán hajnalban rakétákkal és gépfegyverekkel támadták Al Salai helységet az Ammantól mintegy 70 kilométerre fekvő Irbid városka közelében. Jordániai szóvivők szerint a légelhárítás felvette a harcot a betolakodó repülőgépekkel és távozásra kényszerítették azokat. Az izraeli akció következtében két polgári személy életét vesztette, három pedig megsebesült — közölték Ammanban. Tel Aviv-i közlés szerint az újabb izraeli légitámadást — ebben a hónapban már a harmadikat — végrehajtó repülőgépek sértetlenül visszatértek támaszpontjukra. Izraeli harci repülőgépek szerdán délben — a nap folyamán másodízben — intéztek támadást a Jordániai területen levő feltételezett gerilaállások ellen. A reggeli órákban egyébként Izraelben bejelentették, hogy a Jordán-folyón levő Abdullah-híd közelében összecsapás volt egy izraeli járőr és arab gerillák között. A tűzpárbajban állítólag öt arab gerilla vesztette életét. Rogers 44 • a tengerfenék demilitarizálásáról (AFP) William Rogers, az Egyesült Államok külügyminisztere megelégedését fejezte ki azzal, kapcsolatban, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségének Genfben sikerült megállapodásra jutnia a tengerfenék nukleáris demilitarizálásával kapcsolatban. Nyilatkozatában, amelyet Carl Barth, a külügyminisztérium szóvivője ismertetett, kijelentette: kedden reggel örömmel értesült erről a megállapodásról, amelynek célja megakadályozni a nukleáris fegyverkezési versenyt az óceánok mélyén. Ezt a szerződéstervezetet most a leszerelési értekezleten részt vevő delegációknak, majd utána az ENSZ-közgyűlésnek is meg kell vizsgálnia. Más szavakkal, még jelentős utat kell megtenni, mielőtt a szerződéstervezet aláírás végett a világ országainak vezetői elé kerülhet — mondotta Rogers. Zavargások Montrealban Kedden este Montrealban körülbelül kétszáz gépkocsivezető nagyszabású tüntetést rendezett a Murray Hill közlekedési vállalat helyiségei előtt. Az összetűzések során egy gépkocsivezető életét vesztette, tíz pedig megsebesült. A vállalat Montreal és a város nemzetközi repülőtere közötti közlekedés kizárólagos jósát monopolizálja. A város gépkocsivezető szervezetei ezen kizárólagosság ellen tiltakoznak. A gépkocsivezetők a városi rendőrök és tűzoltók sztrájkját használták fel arra, hogy támadást intézzenek a vállalat intézményei és garázsai ellen. A kanadai nagyváros — harminc év óta először — kedden reggel gyakorlatilag rendfenntartó erők nélkül maradt, mert 3700 rendőr és 2400 tűzoltó sztrájkba lépett béremeési követeléseinek alátámasztására. Néhány órával a rendőrök sztrájkjának megkezdését követően a gengszterek Montreal tíz bankját kirabolták, s ezenkívül több üzletet megtámadtak.