Magyar Hírlap, 1970. január (3. évfolyam, 1-31. szám)
1970-01-14 / 14. szám
A minisztérium képviselője közbeszól Cipőből soha sincs elég• Az angol cég késve szállít Változik a kereskedelmi gyakorlat Jogos igény: az ipar csökkentse exportszállításait Nem megnyugtató, hogy nálunk a cipő és a csizma dolga évről évre visszatérő ügy, gond és újságcikktéma. Miért? Ezt felderítendő ültünk össze a legilletékesebbekkel: Gál Lászlóval, a Cipőnagykereskedelmi Vállalat főosztályvezetőjével, Béder Miklóssal, a Fővárosi Cipőbolt Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójával és György Lajossal, a Belkereskedelmi Minisztérium főelőadójával. A beszélgetés, sajnos, újra időszerű, mert a tél derekán járunk, mostanában szolgálna leginkább a csizma, a téli cipő, de nem valami bőséges az üzletek kínálata. Ami van, nagyon drága és átánk, ami olcsó és nem ázik át, alig kapható. Nagyon kis szám Béder Miklós hivatalos számadatokkal bizonyított: tavaly 64 ezer párral több női csizma és bundacipő, 53 ezer párral több meleg gyermekcipő volt az üzletekben, mint egy évvel korábban; 141 ezer pár műbőr csizmát hoztak forgalomba 210— 300 forintért, 22 ezer bőrrel kombinált műbőr csizmát 290—390, és 51 ezer pár valódi bőrcsizmát 550—800 forintos áron. Rendre sorolta a számokat... S akkor a minisztérium képviselője közbeszólt: — A számok csakugyan mutatósak. Tavaly kilenc százalékkal több cipőt, csizmát vásároltak az országban, mint 1968- ban, s ezzel túlhaladtunk az évi 20 millió párat. Ha kicsit is, de előbbre léptünk. A több mint 20 millió pár lábbeli azt is jelenti, hogy az egy főre jutó évi cipővásárlás elérte a kettőt. Eredmény ez, habár más országokkal összehasonlítva nagyon más szám, a szocialista országok sorában is a közepén haladunk. Az üzletek forgalma jelentősen növekedett tehát, mégis azt kell mondanom: a kereskedelem nem tett meg mindent a jobb ellátás érdekében. Az év elején — s ezt már sokszor szóvá tettük — a kereskedelmi vállalatok tétováztak, bizonytalan helyzetet teremtettek az iparnál, de saját portájukon is. Amikor később egyenesbe kerültek, sürgős rendelésekkel halmozták el a gyárakat. Az ipar készséges volt, elfogadta a későn feladott rendeléseket, csak éppen nem teljesítette időre. November 30-án Budapesten 150 ezer, az országban 300 ezer pár csizma, téli cipő hiányzott a kereskedelem raktáraiból. — Hozzá kell tennem — kapcsolódott a beszélgetésbe Gál László —, hogy tavaly a cipők iránti kereslet minden várakozást felülmúlt. Nincs olyan kereskedelmi vállalat, amely számíthatna rá, hogy néhány cikkben kétszeresére növelt készlete sem lesz elegendő. — Éppen a legkeresettebb műbőr- és gumicsizmák hiányoztak, s inkább a 7— 800 forintos, drága csizmákat árusították. Ez mivel magyarázható? — kérdeztük. Mások is időben érkeznek. Ugyanakkor számolunk azzal, hogy az egy főre jutó cipővásárlás az idén 2,7-re emelkedik. Kevés a felsőrész . Mit szól ehhez az ipar? György Lajos gondterhelten sorolta. A gyárak többsége nagyarányú exportot vállalt, ugyanakkor terrhelésük nem nőtt, inkább visszaesett. A nagy exportfeladatok teljesítése és a növekvő hazai igények kielégítése együtt nem oldható meg. Az érdekeltek ezekben a napokban tárgyalnak. A belkereskedelem szeretné elérni, hogy az ipar csökkentse exportszállításait. Ez csak a gondok egyike. A gyárak krónikus anyaghiánnyal küzdenek: nincs elegendő felsőrész, bélés. Korszerűtlen a ragasztó is, tíz év óta változatlan összetételű anyaggal dolgoznak. Igaz, hogy minden bőrcsizma átázik, de vannak eszközök, amelyekkel ezt mérsékelni lehet. Ilyen például az impregnálás, amelyet a mi gyáraink nem alkalmaznak. Helytelen lenne elhallgatni: a beszélgető partnerek jó szándékkal keresik azokat a módszereket, amelyekkel a fel-felbukkanó akadályokon átléphetnek. Meggyőződésünk: szívügyüknek tekintik a lakosság gondját. És reméljük, jövőre már nem kell megbírálnunk sem az ipart, sem a kereskedelmet; lesz elegendő jó cipő és a fogástalan minőségű csizma. Halasi Árpád Minden csizma átázik? György Lajos vállalkozott a magyarázatra: — Csehszlovákiából nem érkeztek meg a rendelt gumicsizmák. A Mesés pótlására, a külkereskedelem közreműködésével, 30 ezer pár divatos gumicsizmát vásároltunk Angliában, de a szállító cég a szerződésben kötött határidőre nem küldte el azokat. Jelzésük szerint csak február 15- én adják fel az utolsó tételt. — A kevés olcsó csizma következményeként — tettük szóvá — fokozódott az érdeklődés a drága, valódi bőrcsizmák iránt. A várakozásnak azonban ezek sem feleltek meg, mert átáznak. Béder László: — A bőrcsizmák többségét fejlett cipőiparral rendelkező tőkésországokból importáltuk. Tény azonban, hogy nincs olyan bőr, amelyik ne ázna át. A külföldi tapasztalatok szerint az ottani nők a náluk is drága bőrcsizmát csak száraz, hideg időben viselik, esőben, olvadásban gumicsizmát hordanak. Ami pedig az árat illeti: egy bőrcsizmához ötször, annyi anyag kell, mint a cipőhöz, s ezért a csizmákat jelenleg nem lehet olcsóbban előállítani. — Milyen tanulságot vontak le a szakemberek a tavalyi zavarokból? — A tapasztalatok alapján megváltoztatjuk az eddigi kereskedelmi gyakorlatot — mondta Gál László. — Eddig ugyanis az őszi—téli időre szóló megrendeléseket nyáron adtuk fel az iparnak. Az idén már áprilistól nagy mennyiségben átvesszük a gyáraktól a csizsókat, téli cipőket. Ezzel a módszerrel az esetleg késedelmes szállí \ bT\ Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁG - VILAGGAZDASAG Több élelmiszer Javuló ellátás Ülést tartott az ÉDOSZ elnöksége Kedden az ÉDOSZ elnöksége az élelmezésipar idei tervét tárgyalta. A beszámoló arról tájékoztatott, hogy az elmúlt évhez képest az élelmiszeripar négy százalékkal több terméket ad. Ugyanakkor 6,7 százalékkal több élelmiszer kerül a belkereskedelmi hálózatba. Az ellátás szempontjából legfontosabb cikkeket előállító iparágak közül a tej- és a húsipar 6 százalékkal, a konzervipar pedig 10 százalékkal több árut termel. Ugrásszerűen, 17 százalékkal emelkedik a vágott baromfi belföldi forgalma, tejből négy százalékkal, sajtból pedig 11 százalékkal lesz több a tavalyinál. Az édes- és a szeszipar 10—10, a likőripar 5 százalékkal növeli termelését. Ezzel szemben a növényi olajipar, a cukoriparés a söripar az elmúlt évihez hasonló árumennyiséget biztosít a lakosság ellátására. , Az élelmiszerellátás egészében fedezi majd a szükségleteket, de az ellátás nem minden tekintetben lesz teljesen zavartalan. A húsellátásban , az első félévben még adódnak majd problémák, tőkehúsból nem mindig tudják majd fedezni a keresletet. Ez lesz a helyzet annak ellenére, hogy az egész évet alapul véve, húsból és húskészítményekből hat százalékkal lesz több, mint tavaly. 1970-ben az állati eredetű fehérjéket tartalmazó élelmiszerek fogyasztása az átlagosnál nagyobb mértékben növekszik. Húsfélékből másfél kilóval, tejtermékekből pedig várhatóan egy kilóval lesz nagyobb az egy főre jutó fogyasztás, mint tavaly. Az elnökség megvizsgálta az élelmiszer-ipari beruházások helyzetét is. Az egyedi nagy beruházások közül tervszerűen fejeződik be idén a paksi, a nagykőrösi és a debreceni konzervgyárak építése. A miskolci húskombinát műszak előkészítése folytatódik. A dán mérnök nyilatkozik ^ ^ öv \ ^[ MUÁRT—Danfoss kooperáció A Danfoss cég kiállítási autóbusza kedden délelőtt Budapestre érkezett. Az autóbuszban láthattuk a gyár hűtő és fűtő automatikáinak teljes gyártási programját valamennyi újdonsággal együtt. Bemutatják tüzelőberendezésekhez felhasználható alkatrészeiket, hidromotorjaikat és szervokormány berendezéseiket. A dán cég hazai partnere a Műszaki Árut Értékesítő Vállalat, amelynek előadótermében tegnap a szakemberek négy különböző előadást is végighallgathattak a Danfoss újdonságairól. Magyarországon — kizárólagos joggal — a MÜÁRT hozza forgalomba a Danfoss cégtől beszerzett cikkeket. Hans Hansen mérnök, aki Európa-szerte bemutatja a kiállítási autóbusz érdekességeit, lapunk munkatársának elmondta, hogy cége mintegy 3 millió dán korona értékű árut szállít évente a MÜÁRT-nak, főleg automatikákat, fűtő- és hűtőberendezéseket, hidraulikát. Magyarországról a Danfoss évi 1,5 millió dán korona értékben szerez be árut, főleg olajszivattyúkhoz, gázégőkhöz való alkatrészeket. A jó nevű dán cég képviselője azt reméli, hogy a bemutató és az előadássorozat az eddigieknél jobban megismerteti a magyar szakemberekkel a dán cég gyártmányait. Szovjet-olasz kereskedelem Rómában bejelentették, hogy Riccardo Missli olasz külkereskedelmi miniszter január 14-én Moszkvába utazik, ahol aláírja majd az Olaszország és a Szovjetunió új, hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményét. A baseli értekezlet A tőkésvilág vezető ipari államai központi bankjainak képviselői Baselben tartott, havonta esedékes értkezelejükön megegyeztek abban, hogy az Egyesült Államokban az infláció elleni küzdelemben elért eredményeket a világszerte érvényes kamatlábak fokozatos csökkenésének kell követnie. Japán vasimport Japán ipari körök szerint 1973-ban az ország mintegy 120 millió tonna vasat importál, főként Ausztráliából, Indiából, Brazíliából és Dél-Afrikából. A nagyarányú importot a vas- és acélipari termékek gyártásának növelése teszi szükségessé. A japán vas- és acélipari cégek Chilével és Kanadával ugyancsak importszállítási tárgyalásokat folytatnak. A KGST-bank tanácsülése Moszkvában hétfőn megtartották a Nemzetközi Gazdasági Együttműködés Bankjának tanácsülését. Az ülésen dr. László Andor államtitkár, a magyar küldöttség vezetője elnökölt. A tanács megvitatta a bank tevékenységét és meghatározta az átutalási rubelben lebonyolított bankműveletek kamatlábát. Rekonstrukció a kanizsai üveggyárban A hőálló és zömében laboratóriumi berendezéseket gyártó Nagykanizsai Üveggyárban 86 millió forintos költséggel termelésfejlesztési rekonstrukciót hajtanak végre. A nagyarányú beruházást, a hagyományos termékek gyártásának korszerűsítésén kívül az is szükségessé tette, hogy a fővárosból Nagykanizsára telepítik a hőpalackgyártást. 1970-ben több mint 20 millió forintot fordítanak építésre és gépi beruházásra. Megépítik többek között a hőpalackezüstöző üzemet, az oxigéngyárat, a hűtőtornyot és az energiaszolgáltató üzemet. Vizsgálati eredmény A megyei és a járási tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályai országszerte kivizsgálták, hogy a termelőszövetkezetek miként tartják meg a melléküzemi tevékenységgel kapcsolatos kormányhatározatot. A felmérések egyöntetűen azt igazolák, hogy a tsz-ek döntő többségében a melléküzemi tevékenység a rendeletet megelőző időben is az időszakosan felszabaduló munkaerő foglalkoztatását és a helyi erőforrások megfelelő hasznosítását szolgálta. Ahol visszásságokra találtak, utasítást adtak a hibák felszámolására és a normális kiegészítő tevékenység feltételeinek megteremtésére. A vizsgálat szerint a legtöbb problémát az okozta, hogy a mezőgazdasági üzemek a telephelyüktől távol vállalkoztak munkára. A gazdaságok többsége az elmúlt hónapokban telephelyéhez közelebb hozta ezeket a kirendeltségeket, s így törvényes keretek között és valóban a helyi erőre támaszkodva láttak munkához. Hasznos a melléküzemág x'Migro 1970. JANUÁR 14. SZERDA 7 Nézőpont Hamis mérleg? Az ország első főkönyvelősége, a Pénzügyminisztérium, március végére elkészül mintegy 4550 vállalat és ktsz, továbbá 3100 mezőgazdasági szövetkezet gazdasági számvetésével. A mérlegbeszámoló és a zárszámadások új vonása, hogy azokat nem a felettes hatóságok, hanem maguk az igazgatók, az elnökök hagyják jóvá. Nagyot nőtt felelősségük súlya. Igaz adatokat tartalmazó mérleget készíteni törvény. Az új gazdaságirányítási rendszerkeretei között ugyanis a mérlegekben kimutatott, eredményektől sok, nagyon is sok függ: a vállalat, szövetkezet jövője. És természetesen a dolgozók anyagi helyzete, hiszen a mérlegek adatai alapján osztják ki az év végi részesedést is. Ne áltassuk magunkat: fel kell készülni arra, hogy a törvénnyel néhány helyen visszaélnek, s a mérleg hamis adatokat rögzít majd. A Pénzügyminiszté- rium és az adóhivatalok revizorai — mint az elmúlt esztendőben mindig — az idén is alapos munkát végeznek, s ahol kimutatható a szándékos félrevezetés, súlyosabb esetben a büntetőjogi felelősségre vonás sem marad el. A vállalatok többféle módon is meghamisíthatják gazdasági beszámolójukat, pénzügyi eredményeiket. Legkézenfekvőbb a hamis leltár készítése, a leltárak, s általában a készletek helytelen értékelése, az áremelés és a nyereségre ható egyéb vállalati tényezők befolyásolása. Amikor a vállalat a helytelenül alkalmazott árkonstrukció vagy egyéb szándékos áremelési törekvések eredményeképpen magasabb nyereséget ért el, ennek eltüntetésére is végrehajthat mérleghamisítást. Ezt azzal az elgondolással teszi, hogy tudja: az árdrágítás következményei esetleg súlyosabbak, mint maga a mérleghamisítás ténye. A szakértők véleménye szerint gyakori hamisítási módszer az is, hogy a vállalatok nem eredménytömegük növelésére, hanem annak csökkentésére törekednek. Így egyrészt az adott elszámolási időszakban nyereségükből kevesebbet fizetnek be az államnak, másrészt a meg nem engedett tartalékolással módot adnak arra, hogy a következő évben kevesebb erőfeszítéssel tudjanak eredményt felmutatni. A mérlegkészítés, a számvetés nagy körültekintést, figyelmet, gondos és őszinte elemzőmunkát igényel. Az adatokat, a beszámolókat csaknem félezer revizor vizsgálja felül. Tudjuk: 1970 a harmadik ötéves terv utolsó és az új gazdasági mechanizmus harmadik esztendeje. Ahhoz tehát, hogy felsőbb osztályba léphessünk, a vállalatok, a szövetkezetek munkájáról illik jó és igaz bizonyítványt kiállítani.. Betonszerződés jó hír a magánépítőknek A magánlakás-építők anyagellátása érdekében mintegy 400 millió forint értékű előre gyártott beton- és vasbeton termék termelésére és forgalomba hozatalára folytattak eredményes tárgyalásokat a Beton és Vasbetonipari Művek, valamint a Tüzép Egyesülés vezetői, s kedden délután aláírták az erről szóló idei szállítási szerződést. A megállapodás szerint az előző évinél tíz százalékkal több, összesen 12 000 lakás födémszerkezetéhez szükséges terméket —■ mintegy négymillió méter födémgerendát és különféle födémkitöltő elemet szállítanak a Tüzép és Faért vállalatok telepeire, ezenkívül kétmillió négyzetméter mozaiklapot és különböző betoncsöveket, kútgyűrűket, járdalapokat, kerítéselemeket gyártanak a lakosság közvetlen anyagellátására. A Szolnokon épített új épületelemgyár automata gépsora gazdag szín- és mintaválasztékban gyárt mozaiklapokat, így a múlt évinél 600 000 négyzetméterrel — 20 százalékkal — több jó minőségű mozaiklapot gyárt a Beton és Vasbetonipari Művek. Az idén a mozaiklap már nem lesz hiánycikk.