Magyar Hírlap, 1970. május (3. évfolyam, 120-150. szám)
1970-05-01 / 120. szám
Magyar Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA - KÜLFÖLD 1970. MÁJUS 1.PÉNTEK 3 Alekszej Koszigin üzenete Wilsonnak (AFP) Mihail Szmirnovszkij londoni szovjet nagykövet csütörtök este átadta Harold Wilson brit miniszterelnöknek Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök szóbeli üzenetét Az üzenet tolmácsolására akkor került sor, amikor a miniszterelnök 10 perces kihallgatáson fogadta a nagykövetet , amint azt csütörtökön illetékes brit körökben közölték. Nyilatkozat a párizsi Vietnam-értekezleten Fegyveres eszkaláció Indokínában Lehel Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Semmilyen haladást nem hozott a Vietnammal foglalkozó párizsi négyes értekezlet csütörtökön megtartott 65. teljes ülése. Az ülés elején a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány küldöttsége különnyilatkozatában reagált az amerikai hadügyminisztériumnak arra a hivatalos beismerésére, hogy az Egyesült Államok kormánya engedélyezte a saigoni kormányzat zsoldoscsapatainak akciók végrehajtását Kambodzsa területén „amerikai katonai tanácsadók” közreműködésével. Ez — mutat rá a DIFK kormányának küldöttsége — a háborús eszkaláció újabb foka Indokínában, és kihívás a nemzetközi és az amerikai közvéleménnyel szemben. Az úgynevezett amerikai segítség pedig — amely „katonai tanácsadókból”, taktikai légi támogatásból és a hadműveletek logisztikai támogatásából áll, ügyetlen manőver, amellyel megpróbálják elleplezni az Egyesült Államok katonai beavatkozását Kambodzsában. A VDK küldöttségének nevében Nguyen Minh Vu szólalt fel. Megállapította, hogy az indokínai népek csúcsértekezletén elfogadott nyilatkozat történelmi jelentőségű okmány, amely új fontos lépés a három indokínai nép hazafias harcában. Anglia elhatárolja magát Nixon Kambodzsa-politikájától (Reuter, AFP) A Fehér Ház szóvivője közölte, hogy Nixon elnök beszédét a kambodzsai helyzetről csütörtökön, helyi idő szerint 21 órakor (magyar idő szerint pénteken hajnali 2 órakor) mondja el. A szóvivő elismerte, hogy amerikai katonák részt vesznek Kambodzsa területén folyó hadműveletekben. Nixon szerda délután újabb megbeszélést folytatott a kambodzsai helyzetről fő külpolitikai tanácsadójával, Kissingerrel. (AP) A brit kormány nem adta meg támogatását Nixon elhatározásához, hogy amerikai tanácsadókat és légi segítséget küld Kambodzsába. Az AP ezt a következtetést vonja le abból a nyilatkozatból, amelyet a brit kormány csütörtökön Indokínával kapcsolatban kiadott. A brit kormány álláspontja mindig is az volt, hogy az indokínai háború problémáját tárgyalás útján kell megoldani. Kambodzsa tényleges semlegessége mellett vagyunk — hangsúlyozza a nyilatkozat —, és ezt úgy szeretnénk elősegíteni, hogy törekszünk a nemzetközi ellenőrző bizottság működésének felelevenítésére. A külügyminisztérium szóvivőjét megkérdezték, vajon az Egyesült Államok előre tájékoztatta-e Nagy-Britanniát arról, hogy támogatja saigoni csapatok behatolását Kambodzsába. A szóvivő a kérdésre nemmel válaszolt. (AP, UPI) Kompong Cham (Lihanoukville) városának egyik vezetője csütörtökön megerősítette azokat a híreket, amelyek szerint április 28-án reggel háromnapos ostrom után a kambodzsai ellenállók kezére került Memot városa, s így a hazafias erők számára megnyílt az út a Memottól körülbelül száz kilométernyire fekvő Kompong Cham, Kambodzsa második legnagyobb városa felé. A saigoni rezsim egy nagy létszámú csapategysége minden harc nélkül bevonult Chipou és Prasaout városba, amelyek a Dél-Vietnam területébe beszögellő kambodzsai országrészben fekszenek, és amelyeket a hazafias erők április elején szálltak meg. A katonai műveletben körülbelül 40 harckocsi és páncélos jármű vett részt, rajtuk egy zászlóaljnyi kambodzsai származású zsoldos amerikai tisztek vezetése alatt, továbbá a dél-vietnami gyalogság zászlóaljai is. Norodom Szihanuk az Indokína-találkozóról Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Szihanuk herceg csütörtökön sajtónyilatkozatban jelentette ki, hogy az indokínai értekezlettel de facto létrejött e népek egyesült frontja. A herceg a közös harcról szóló passzusokat idézi a közleményből, és hangoztatja, hogy a külön összekötő szerv létrehozását feleslegessé teszi a négy fél vezetőinek és megbízottainak a közös dokumentumban tervbe vett gyakori találkozója. (MTI) Csou En-laj kínai miniszterelnök jelen volt az indokínai vezetők tanácskozásának színhelyén — tűnik ki abból a táviratból, amelyet Szihanuk herceg a kínai kormányfőhöz intézett a kínai mesterséges hold felbocsátása alkalmából. Csou En-laj az értekezlet befejezésének napján, április 25-én fogadást adott a résztvevők tiszteletére, majd másnap ő vett részt az indokínai vezetők által rendezett fogadáson. A kambodzsai vezető táviratában foglaltak így megerősítik, hogy a találkozót kínai területen tartották. Élénk diplomáciai vita folyik az izraeli propagandakampány körül (AFP, AP, UPI) A Tel Aviv-i kormánynak az a szemmel látható igyekezete, hogy a szerdán megindított propagandakampányt új amerikai harci repülőgépek beszerzésére használja ki, mozgásba hozta a nemzetközi diplomácia gépezetét és világszerte széles visszhangot keltett. Az ügyben elsőrendűen érdekelt fél, az Egyesült Arab Köztársaság kormányának szóvivője útján szerda este nyilatkozatot tett közzé. A nyilatkozat leszögezi, hogy az izraeli kormány közleménye, és az azt kísérő nagyarányú propagandakampány az Egyesült Arab Köztársaság és a Szovjetunió ellen, olyan látszatot igyekszik kelteni, mintha Izrael keresné a békét, és éppen ő volna az, akit minden oldalról veszélyek vesznek körül. A szóvivő szavaival élve „az izraeli kampány az agresszív politika folytatása, és célja további amerikai támogatás elérése. Ez a támogatás képessé tenné Tel Avivot arra, hogy folytassa agresszióját az arab népek ellen, és továbbra is megszállva tartsa az arab országoktól elrabolt területeket.” (AFP) A brit kormány folytatni fogja erőfeszítéseit a közel-keleti konfliktus békés rendezésének előmozdítására a négy nagyhatalom megbeszéléseinek keretében — közölte Michael Stewart angol külügyminiszter csütörtökön az alsóház ülésén. A külügyminiszter Emmanuel Shinwell munkáspárti képviselő kérdésére válaszolt, aki azt sürgette, hogy a szerdai izraeli kormánynyilatkozat kapcsán a brit kormány „tegyen panaszt a Biztonsági Tanácsnál a Szovjetunió ellen”. A külügyminiszter hangoztatta: kormánya nem rendelkezik semmiféle bizonyítékkal arra nézve, hogy szovjet pilóták vennének részt Egyiptom oldalán a közel-keleti hadműveletekben. Képzeletbeli felvonulás Adjatok kulcspozíciót a lakatosoknak — hangzik egy régi szellemes szójáték, a munkáshatalom követelésének egy könnyed megfogalmazása. Jelképesen értelmezve a mondás ma is érvényes, ha figyelembe vesszük, hogy a lakatos néhol már elvégezte a középiskolát, s a mérnök és a könyvelő is azért küzd, amiért a lakatos. Ezzel el is érkeztünk témánkhoz, a nemzetközi munkásmozgalom mai helyzetének rövid fölméréséhez. Valaki, az egyik utóbbi május elsején ezt mondta: úgy teszünk, mintha a nemzetközi munkásmozgalom évi terveket teljesítene egyik május 1-től a másikig. Természetesen nem ilyen évi tervteljesítésről van szó (egy esztendő lezárása néha még a gazdaságban is mesterkélt), de az ünnep ok és alkalom a széttekintésre. Ha gondolatban egy május elsejei világfelvonulást képzelünk magunk elé, akkor itt láthatjuk a sorban a szocialista országokat, a nyolcvan-egynéhány kommunista párt tagjait, négy földrész szervezett és nem szervezett munkásait, a diákokat és mindazokat, akik a kapitalizmus ellen vagy akárcsak egyes kinövéseivel szemben tudatosan, nem tudatosan küzdenek; itt vannak a nem kapitalista úton haladó országok, azok az emberek és azok az országok, akik és amelyek fegyverrel szállnak szembe az imperializmussal. De nem túl széles-e ez a front? Nem keverünk-e össze ilyenformán önkényesen különböző mozgalmakat, irányzatokat, embereket és szándékokat? Minden csoportnak valóban megvan a maga sajátossága. A szocialista országok csapata, ez szűkebb kör, a nem -kapitalista úton haladóké: tágabb. A nemzetközi kommunista mozgalom szűkebb, határozottabban körvonalazott fogalom, mint ez: sztrájkolok. De akiket felsoroltunk, így vagy úgy, a békéért, az imperializmus ellen küzdők táborához tartoznak. A szocialista országok és általában a kommunista pártok a marxizmus-leninizmus alapján élnek, dolgoznak, de eszméik és tevékenységük sok ponton találkozik, nagyon fontos kérdésekben azonos mások eszméivel és cél-jaival, s ez ad lehetőséget a széles együttműködésre ... Itt vannak tehát a képzeletbeli májusi felvonuláson a szocialista országok. Milyen az egyéves mérlegük? Gazdaságilag tovább erősödtek, magasabb osztályba léptek. Említsük például (szerénytelenül magunkat előrevéve) a magyar gazdaságirányítás reformjának eredményeit, vagy az NDK sikereit a tudományos-technológiai forradalomban, vagy a KGST továbbfejlesztésének lépéseit. Ami a politikai fejeményeket illeti, ebben az esztendőben nagy figyelemmel fordultunk Csehszlovákia felé. Elmondhatjuk, hogy ha az ottani problémák még ma nem megoldottak, a jobboldalt visszaszorították, a konszolidálódás jól halad. Ebben a menetben a tizennégy szocialista ország nem visz egyforma jelszavakat, nem elsősorban a nemzeti sajátosságok, hanem a viták miatt. De a leglényegesebbet illetően megvan a tényleges vagy a potenciális belső egység: közös célunk a szocializmus, és legfontosabb feladatunk a háború elleni harc. De a családon belüli vitákat illetően is beszámolhatunk javulásról. A kommunista és munkáspártok múlt évi moszkvai tanácskozása fordulatot hozott a jobb- és az ultrabaloldali egységbontók elleni harcban, és az imperializmus elleni harc kérdésében azonos álláspont köré tömörítette a forradalmi munkásmozgalom csapatainak túlnyomó többségét. Igaz, nem csökkent a vita heve például Kínával, de nyilvánvaló lett, hogy Mao Ce-tung irányzata az országot az elszigetelődés felé sodorja. Nem véletlen, hogy az utóbbi esztendőben Kína igyekezett állami vonalon újra kiépíteni nemzetközi kapcsolatait, bár, tegyük hozzá, hogy nem elsősorban a szocialista országok irányában. Néhány esztendeje ismét erősödik az egység akarata a nemzetközi munkásmozgalomban, ennek a folyamatnak volt kiemelkedő állomása a moszkvai világkonferencia, amelyen 75 párt küldöttei jelentek meg. Azóta ez a folyamat tovább erősödik. A nézeteltérések, a viták ugyan nem tűntek el, de Moszkva óta világosabb, ami összeköt, hangsúlyozottabb, erősebb, ami küzdelmeinkben egyesít. Képzeletbeli májusi felvonulásunkon nemcsak a marxizmus-leninizmus szervezett csapatai jelentek meg, hanem a százmilliós munkás- és paraszttömegek, más dolgozó kisemberek is. Többen vonulnak, mint mondjuk néhány esztendővel ezelőtt. A hatvanas évek közepe óta ismét föllendültek a sztrájkmozgalmak Nyugat-Európában. Olaszországban például 1968-ban 68 millió munkaóra esett ki sztrájkok következtében, és 1969-ben egyetlen napon 20 millió munkás és alkalmazott lépett sztrájkba. Tavaly a Német Szövetségi Köztársaságban teljesen spontán sztrájk tört ki, a munkások nemcsak béremelést és hosszabb szabadságidőt követeltek, hanem több beleszólási jogot is az üzem dolgaiba. Rendkívül érdekes jelzés volt ez. Megmutatta, hogy a munkás (és a nem munkás) tömegek alkalomadtán kitűnő szervezőerőről és taktikai érzékről tesznek tanúbizonyságot még a szociálisan legkiegyensúlyozottabbnak látszó tőkésországokban is. Amit a polgári propaganda munkás-tőkés együttműködésnek nevez, amögött változatlanok az igazi osztályharcos frontvonalak. A „nem- munkásokat” említve, elsősorban a diákokra gondolunk. Néhány esztendeje, hogy táblákat ragadtak és azóta ki-kivonulnak az utcára, olykor-olykor Don Quijote-i, de mindig őszinte és kemény harcra hívják a tőkés társadalmi rendet. Tudjuk, a diákmozgalmak eszmeileg vegyesek, de indítékaikban és céljaikban sok a közös a miénkkel. Vonulnak a képzeletbeli menetben a volt gyarmati országok, jönnek a latin-amerikaiak, s azok, akik ma is háborúban állnak az ellenséggel. Jönnek a vietnamiak, Indokína, ahol kommunisták és vallásos csoportok, analfabéta parasztok és Párizsban végzett értelmiségiek együtt küzdenek. Minden kincstári optimizmus nélkül mondhatjuk, hogy ez a felvonulás, lenyűgöző látvány. A hazai május 1-i tudósítások gyakran használt, kissé elkoptatott jelzője ez: sokszínű. A mi képzeletbeli menetünkre még inkább alkalmazható, tényleges és átvitt értelemben. Sokrétű, bonyolult. Ha ennek a gigászi menetnek egyetlen feliratot adnánk, egyetlen táblát, amely kifejezi közös gondolatukat; ha valami olyat akarnánk megfogalmazni, ami minden részvevőt összekapcsol, a szocialista ország üzemi igazgatóját, a nyugat-európai munkást, aki talán saját kiskocsiján megy a tüntetésre, az afrikai parasztot, a dél-amerikai kommunistát és a dél-vietnami partizánt — ez a felirat így hangzana: Béke, Függetlenség, Haladás. Képzeletben összeállítottunk egy menetet. Ez a menet azonban — s ez is a valósághoz tartozik —, ma még így, ilyen egységesen nem áll össze. Kissé tudományoskodó kifejezéssel élve: ez még csak potenciális menet. Az út hosszú. különböző, várható és nem várt fordulatokat tartogat. De bármily sokszínű és ellentmondásokat is magában rejtő ez a mi képzelt május 1-i felvonulásunk, mégis: nagy bizalmat ad. Az emberiség természetes, haladó erői növekednek, s egyre növekszik a világon a felelősségérzet is az atomháború elkerüléséért, fennmaradásunkért. Ez a felelősségérzet a másik jelszó, amelyet a menet tábláira írhatunk, amely kiegészíti az előbbit és összeköti a felvonulás sok-sok csapatát. Tatár Imre Van remény nyári megegyezésre Befejeződött a leszerelési konferencia tavaszi ülésszaka (TASZSZ, Reuter) A 26 tagú genfi leszerelési bizottság csütörtökön befejezte tavaszi ülésszakát. A konferencia június 13-án folytatja munkáját. A záróülésen a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Csehszlovákia és Svédország delegátusai szólaltak fel. A három nagyhatalom képviselőinek záróbeszéde megerősítette, hogy a nyári ülésszakon jók a kilátások a tengerek és az óceánok fenéktérségének atommentesítésével kapcsolatos szerződés tető alá hozására. James F. Leonard, amerikai küldött szerint a szerződéstervezet kidolgozását az ENSZ-közgyűlés legközelebbi ülésszakáig „komolyabb nehézségek nélkül” befejezhetik. Alekszej Roscsin, szovjet delegátus szerint is lehetőség van arra, hogy az ENSZ-közgyűlés ülésszaka után aláírásra előterjesszék az új, nagyfontosságú nemzetközi megállapodás szövegét. A leszerelési konferencia most véget ért ülésszakának másik fontos napirendi pontja volt a vegyi és a baktériumfegyverek teljes betiltása. A csütörtöki záróbeszédekből kitűnik, hogy ebben a kérdésben a keleti és a nyugati álláspont közötti alapvető különbséget nem sikerült felszámolni. Gromiko—Jedrychowski találkozó (MTI) Andrej Gromiko szovjet és Stefan Jedrychowski lengyel külügyminiszter csütörtökön Moszkvában véleménycserét folytatott a szovjet—lengyel kapcsolatokról, az európai biztonság erősítéséről, valamint néhány más időszerű nemzetközi problémáról. Stefan Jedrychowski és a kíséretében levő személyiségek csütörtökön hazautaztak Varsóba. Szerdán folytatják a SALT-tárgyalásokat (UPI, DPA) Csütörtökön megtartotta ötödik munkaülését a stratégiai fegyverzet korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. A bécsi konferenciához közelálló körök szerint a másfél órát tartó munkaülés még mindig az álláspontok kölcsönös tisztázását szolgálta. Az ülés után hivatalosan bejelentették, hogy a küldöttségek következő munkaülésüket szerdán az amerikai nagykövetség épületében tartják meg.