Magyar Hírlap, 1970. június (3. évfolyam, 151-180. szám)

1970-06-01 / 151. szám

Magyar Hírlap___________/ T­­ _____________hazai korkép ______________ma, júniusi, hétfő ó SZÚR 5:5 Vidám, de nem mindig eredményes küzdelem Szitáló eső fogadta tegnap a közönsé­get, amely az immár hagyományossá vált XXVIII. SZÚR-ra, azaz a Színé­szek,Újságírók labdarúgó-mérkőzésére érkezett a Népstadionba. A hűvös, csa­padékos idő ellenére zsúfolásig megtel­tek a lelátók. Már csak néhány perc hiányzott tíz órához, a kezdet időpontjához, amikor az egyik pályabejáró fedett csarnokában megragadott valaki. Éles karmokat érez­tem. Mindenre számít az ember ilyen környezetben, csak arra nem, hogy med­vével találja szemben magát. Ne tessék megijedni, csak egy bocs volt a táma­dóm, ő is inkább pajkos, játékos kedv­vel, mint haragból ragadta meg lábszá­ramat. Gazdája és őrzője, az Állatkert­ből jól ismert Huszár bácsi elmondta: a féléves bocs a vidám felvonulás „kel­léke”. Ha minden jól megy, Késmárki Marika fogja láncon vezetni, és megeteti majd üvegből. Kabos és a Piros fény Néhány méterre a medvével történt barátkozásom színhelyétől lángvörös, 1500-as sport Fiat kocsit fedeztem fel. Szintén „bevetésre” várt. Szélvédőjére sziréna és villogó volt szerelve, oldalán „Piros fény” felirat ékeskedett. Rövid keresgélés után sikerült megta­lálnom gazdáját, minden SZŰR-ok „szín­foltját”, Kabos Lászlót. Az égi „permet­­fürdőben” állt, lelkesen mondta, ezt a műsort akármilyen időben meg lehet tar­tani, mindig sikert arat. Megkérdeztem a népszerű komikustól, milyen érzés a színháztermek meghitt közönsége helyett ilyen hatalmas aré­nában fellépni? — Nagyon nehéz, de ugyanakkor érde­kes feladat. A lelátókról az ember csak egy pici folt, nem érvényesülnek az arc­játék poénjei, s régi igazság: ekkora kö­zönséget hosszabb játékkal és szöveggel nem lehet megnyerni. Az első megjele­néssel azonban mindig nevetést arathat a komikus. Ezt a célt szolgálja mostani ötletem is, amelyben a tv műsorában szereplő Kék fény helyett Piros fény mű­sort lát a közönség. Itt közel százezer em­bernek játszom. Ha ebből huszonötezer nevet, már nagyobb sikert értem el, mint­egy egész színházi szezon alatt — tette hozzá nevetve. Az ügyelő fellépésre hívta, de menet közben még elmondta, hogy ez a huszon­ötödik SZÚR, amelyen fellép. Tehát most jubilál. Reméli, sikerrel. Néhány pillanat múlva Kabos László kigördült a piros kocsin. Szirénaszó mel­lett mesélte a közönségnek, hogy őt, a „Piros fény szerkesztőjét” sok krimi meg­oldására kérik fel. Egy bűncselekmény­nek maga is áldozatul esett. Egy ember­­rabló, nevezetesen egy szőke hajú női emberrabló tarkójának szorított lakás­kulccsal parancsolt rá, hogy eltérjen a kitűzött menetiránytól... Harsogott a nevetés, a móka közszere­tetnek örvendő mestere szép sikert ara­tott e különleges jubileumán. Úthengerstop A pályán egymást követték az esemé­nyek. Gobbi Hildát, Major Tamást fo­gadta nagy tapssal a közönség, majd nap­jaink Hacsek és Sajója, Hlatki László és Kibédi Ervin fokozta a jó hangulatot. Bent, a fedett kijárócsarnokban nagy izgalom uralkodik. A rövidhullámú adó­vevővel felszerelt rendező kérdezi két­ségbeesetten az irányító központtól, mit tegyenek, mert elromlott a Vidám Park-i kisautó, amelyen Zalatnay Sarolta ver­senyzett volna. Utasítás: ott a tartalék! Néhány pillanat múlva a válasz: az is rossz! Ekkor érkezett vissza kezét törül­­getve Zalatnay. Lehet, hogy szerelt? Min­denesetre közölte, jó lenne a masina, ■ csak az akkumulátora nem kap áramot. Cserére pedig nincsen idő. Mit lehet ten­ni? Galambos Erzsi, aki rolleren vesz részt a versenyben, felajánlja, hajtsanak ketten. Megpróbálják. Néhány balettlé­péshez hasonló láblengetés , az ered­mény lehangoló. Így nem lehet verse­nyezni. Pedig mi, akik a kulisszák mö­gött állunk, már tudjuk, komoly, „ideg­tépő küzdelem” van készülőben. Lassú­sági versenynek szurkolhat majd a kö­zönség.­­ Odakint, a lelátók mögött ősöreg sörös kocsit látok, négy kihizlalt ménnel, póni­­fogatot, özönvíz előtti automobilokat és egy úthengert. Vezetője, Aradszky László igazi „úrvezető” módjára felajánlja szol­gálatait Zalatnaynak. A jármű nélkül maradt énekesnő örömmel kap a kínál­kozó alkalmon, és feltelepszik a nyomó­henger dobozára. Mellettem megjegyzi valaki: — Ezt nevezik hengerstopnak! Csakhogy a stopos nem jut vele mesz­­szire. Végül megkezdődik a verseny. Aradsz­­ky még aggódva kiált a szerelőknek: ho­gyan lehet megállni? De hatalmas dör­renés, és indul az első futam. A pónin, autón, szamárháton és sok egyéb mulat­ságos „járműn” célba érkező énekesek közismert dalaikkal köszöntik a közön­séget. Hofi és a bikaviador Az eső szerencsére elállt, de még hű­vös szél fúj. Dél felé már az utolsó mű­sorszámok következnek. A lelátók mö­gött két atyafi tehenet és borjút tart kö­télen. Hofi Géza lóháton köröz a jószág körül — torreádorruhában —, és néze­geti a bőgő szarvasmarhákat. Tekinteté­ben ott a kérdés: ezekkel kell megküzde­­nem? Nos, népszerű parodistánkra való­ban nagy feladat várt. A szarvasmarhák tulajdonosai bizonygatták a körülállók­­nak, ha ezek az állatok megmakacsolják magukat, két ember sem tudja elvonszol­ni őket. Néhány bátor vállalkozó akad — csakugyan kevés sikert értek el. A „torreádor” e látvánnyal emlékei kö­zött lépett az arénába. Cseles ember lé­vén, nem a szarva közt, hanem a farká­nál ragadta meg a „felbőszítendő” álla­tot, az „első magyar bikaviadal” szen­vedő részvevőjét, de — hiába biztatás, taps, nevetés — nem tudta körbevon­­szolni a stadionban. Kloss kapitány egyenlít Az utolsó műsorszám aratta a legna­gyobb sikert. Megérkezett virággal borí­tott kocsiján a népszerű Kloss kapitány, azaz Stanislaw Mikulski lengyel színész, és a közönség egészségér­e ürítette poha­rát. Az izgatottan várt „rangadó mérkőzés­re” már derült időben került sor. Bár a közönség kedvenceit, a színészeket biz­tatta, mégis az újságírók szerezték meg a vezető gólt. Az egyenlítő labdát Kloss kapitány rúgta a hálóba. Az eredmény hamarosan ismét az újságírók javára ala­kult, és 2:1-es állással végződött az első félidő. A futballmérkőzésen kívül még egy sporteseménynek lehetett tanúja a sta­dion közönsége. Fuss rendszeresen, és tíz évvel meghosszabbítod életedet — körül­belül ez az elve annak a mozgalomnak, amely a futás egészséges sportját kívánja népszerűsíteni. A kedvébresztő tisztelet­kört színészek és újságírók futották a kilencvenezres közönség előtt. A második félidő változatlanul heves küzdelemmel folytatódott. Az eredmény végül is 5:5-re alakult. A sok gól ellenére ennek a mérkőzés­nek mégsem a hálóba jutott labdák ad­ják meg jelentőségét. Sokkal inkább az a jó hangulat, vidám légkör, amely a lelá­tók közönségét és a pályára lépőket ösz­­szekovácsolja. Esztergomi László Körkérdés a szabad időről Tóth Dezső, a Testnevelési Tudomá­nyos Kutató Intézet igazgatóhelyettese egy nemrégiben készült reprezentatív felmérésre hivatkozva elmondotta, hogy növekszenek azok a statisztikai adatok, amelyek bizonyítják: a városi ember egyre kevesebbet tartózkodik szabad le­vegőn. A felismerés nem új, de e felismerést bizonyító statisztikák szaporodása elgon­dolkodásra késztet. S az elgondolkodá­son túl: további vizsgálódásokra. A ri­porternek sem ideje, sem módja nincs a tudományos megközelítésekre, de meg­teheti, hogy egy ilyen felhős, borongós vasárnap este egy kis szondázást végez­zen, s szúrópróbaszerűen megkérdezzen néhány városlakót: mivel töltötte vasár­napját? Íme néhány válasz: Szemes Jánosné 46 éves szövőnő. Ki­használva a szabad szombat lehetőségeit, már előre kitakarított és megfőzött a négytagú családnak. Lánya — aki egye­temre jár — kirándulni ment barátaival, kisfia pedig a XIV. kerületi úttörőház­ban a gyermeknapi ünnepségen vett részt. Férjem — mondja — nagy nehe­zen tudott két jegyet szerezni a SZOR- ra, délelőtt ott voltunk, ebéd után pe­dig „kirándultunk” a vásárba. Mire ha­zaértünk, úgy elfáradtam, hogy tévét nézni sem volt erőm — így korán le­fekszem .. Sidó Ferenc, többszörös asztalitenisz­világbajnok. „Lerándultunk a családom­mal Siófokra. Több barátunkkal talál­koztunk, a víz, sajnos, még hideg volt, fürdeni nem tudtunk — ezért dél tájban átmentünk Tihanyba. Ott megebédel­tünk, körülnéztünk egy kicsit a környé­ken és már fordultunk is vissza. Este a tévében a világbajnokságot nézzük.” Szamos—Erzsztfó, gyermekgyógyász. Pszichológiai vizsgájára készült. Este is­merőseihez látogatott — véleménye sze­rint kellemesen, nyugodtan telt el a va­sárnapja ... Szemenyi Zoltán főiskolai tanár: „Még szombaton este kimentem a telkemre, Máriamakkosra. A lányom egyetemi vizsgára készül, a feleségem pedig a ro­konaihoz látogatott, így legalább nyu­godtan dolgozhattam, pihenhettem. Dél­után még a BNV-re is »kiugrottam­', most pedig egy-két iskolai dolgozatot nézek át...” Orosz Adél, az Állami Operaház szó­­lótáncosnője: „Zsúfolt volt a vasárna­punk: délelőtt a Bahcsiszeráji szökőkút­­ban táncoltam Máriát, utána pedig Vác­­ra utaztam, ahol egy stadiont avattak fel, és az ünnepi műsorban szerepeltem. Délután ötéves kislányommal megnéztük Antonio Gade előadását. Jól ismerem, még Nizzában találkoztam vele, nagy­szerű ember, örültem, hogy újból lát­hatom. Az előadás után csatlakozott hozzánk férjem, Kovács Béla klarinét­­művész, aki szintén szerepelt a műsor­ban. Nemrég értünk haza. A gyereket már lefektettem, én pedig, azt hiszem, olvasni fogok...” Baradlai József, a VILATI mérnöke szegedi rokonait látogatta meg. Kocsi­jával még az árvíz által veszélyeztetett területekre is ellátogatott, a szomorú kép annyira lehangolta, hogy — eredeti tervével ellentétben — még vasárnap visszajött Budapestre. Telefonálásunk időpontjában épp a televíziót nézte. Személyes tények. Általános következ­tetésekre nem alkalmasak, összességük­ben azonban nem cáfolják a statisztiká­kat. B. K.—F. J. A hét végére már lassú felmelegedés várható Az óceánról érkező nedves, hűvös le­vegő, miután elárasztotta Nyugat-Euró­­pát, tovább folytatta útját Közép-Európa felé, ugyanakkor a Biscayai-öböl felett magas nyomású zóna alakult ki, amely lassan vonul Közép-Európa fölé. Emiatt a következő 24 óra alatt a Kárpát-meden­cében az időjárásban lassú javulás vár­ható. Dr. Tóth Pál, a Meteorológiai Intézet tudományos csoportvezetője elmondotta, hogy egy héttel előbb nemcsak az óceáni hűvös levegőtömeg vetette vissza hazánk légterének a naptárnak megfelelő hőmér­sékletét, hanem ennek a lehűlési sza­kasznak második hullámában jóval hi­degebb sarkvidéki száraz légtömeg is megjelent. A május 27-én elkezdődött hi­deghullám nem két napig, hanem négyig időzött hazánkban. De ez sem váratlan, sem szabálytalan nem volt, mivel 25-e, Orbán napja az utolsó fagyosszentnek fenntartott hely. Orbán ezúttal pontosan érkezett, s hétfőn hajnalban — de sze­rencsére csak néhány helyen — gyenge talajmenti fagyot hozott. Az óceáni ütemterv az időjárásban kö­vetkezetesen érvényesült, mert megjött a 20 fokos meleg, nyomában azonban ott volt az újabb hideg,hullám, szemerkélő esővel, északnyugati széllel és napsütés nélküli nappallal. A Meteorológiai In­tézet —mondotta dr. Tóth Pál — a hűvös időjárásból csak las­sú kilábalást ígér, mivel fölöttünk a ma­gasban még mindig örvénylik a hűvös, meglehetősen nedves levegőtömeg, ami a kellemetlen lehűlést kiváltotta. De a nap­sütés már ismét érvényre jutott, s a hét végére, péntekre, szombatra 20 fok fölé emelkedett a nappali hőmérséklet csúcs­értéke, sőt sok helyen elérte a 23 fokot is. A jelenlegi kisebb lehűlés az óceáni le­vegő beáramlásának a következménye, de ez a hűvös időjárás már nem tartós! Nyugat-Európán át, Közép- és Kelet- Európa fölé újabb meleghullám érkezik, s e hét eleje ismét a felmelegedés jegyé­ben indul. 590 telefonhívás két óra alatt A nyári menetrend első napja A pályaudvarokon nagy a forgalom május utolsó napján. Miklós László — a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium ügyeletes főmenetirányítója — szobájá­ban szünet nélkül csöngettek a telefonok. Egymás után futnak be a budapesti és vidéki vasútállomások jelentései. — Számunkra jelentős ez a vasárnap — mondja Miklós László. — Ma született a MÁV új menetrendje. Ma indult első út­jára a miskolc—balatoni közvetlen vo­nat, hajnali 4 óra 54 perckor pedig Gyé­kényesről először indult el a Somogy­­expressz Budapestre, a Déli pályaudvarra. — Nem okozott fennakadást az új me­netrend ? — Mi, a MÁV dolgozói, már jó előre megtanultuk a megváltozott idea ,sokat így ez nekünk semmiféle problémát nem okozott. Esetleg néhány tájékozatlan utas­nak ... Pedig könnyű volt a tájékozódás. Csak tárcsázni kellett a 429—150-es menetrendi tudakozót, s azonnal részletes felvilágo­sítást kaptunk. Itt tudtuk meg mi is, hogy a hűvös idő ellenére ugyancsak melegük van az ügyeletes felvilágosítóknak. 14 óra 30 perctől 16.30-ig számolták a hívásokat, összesen 590-en érdeklődtek a vonatok indulásáról. A tudakozó dolgozói dere­kasan állták a rohamot... A. V. A bolygóvárosok A tavasz pezsdülés új iramot diktál az építkezéseknek. Sorra érkeznek a hírek születő létesítményekről. Felkerestük a Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalatot, amelyre a legnagyobb feladatok hárulnak a lakás­­program végrehajtásánál. Különösen je­lentős megbízatásuk az új városrészek tervezése. Pszichológusok, szociológusok, politikusok hosszas és beható vitája: ho­gyan építsük fel új városrészeinket, hogy azok „alvó” jellege megszűnjék, s való­ban pezsgő centrumok, lakóhelyek legye­nek. A tervezővállalat tehetséges kollek­tívája kialakította az úgynevezett bolygó­városok építésének magyarországi varián­sait, amelyek megvalósítása nem egysze­rűen lakótelepeket rak le a városok pere­mén, hanem városi életet élő kulturális, kereskedelmi-emberi centrumokat. Ter­veik alapján készült el Salgótarjánban, Veszprémben, Tatabányán az új város­­központok egy-egy része, s kerül sor Szolnokon, Kaposváron, Zalaegerszegen, Kecskeméten ilyen építkezésekre. A tervezővállalat néhány érdekes bu­dapesti épületnek is szülője — ezek a jö­vőben épülnek fel: a Budapesti Állami Áruház a Tanács körúton, a gépesítési felügyelőség központi iskolája, a marxis­ta-leninista továbbképzés székháza a Villányi úton, a mozgásszervi sérültek otthona a Kútvölgyi úton. Bud­apestre érkezett Tadeusz Galinski Vasárnap Budapestre érkezett Tadeusz Galinski miniszter, a lengyel R.S.W. Prasa, a lapkiadó tevékenység minisz­tériumi irányító szervének elnöke Várko­­nyi Péternek, a Kormány Tájékoztatási Hivatala elnökének meghívására. A ven­déget a Ferihegyi repülőtéren a tájékoz­tatási hivatal elnöke és a budapesti len­gyel nagykövetség képviselője fogadta. Az első kempingezők a Balaton mellett A szép napsütéses hét végét május utolsó vasárnap reggelére bonis, esőre hajló, szeles idő váltotta fel. Ennek elle­nére megteltek a siófoki szállodák, touring hotelek és a balatonföldvári mo­tel is, ahol több mint négyezer külföldi vendég, köztük angolok, NSZK-beliek, osztrákok és jugoszlávok tartózkodtak. Az Express Utazási Iroda balatonföldvári táborába több mint kétszáz magyar, szov­jet és francia fiatal érkezett a hét vé­gére. A déli parti vendéglátó és szórakozó­helyek mindenütt kinyitottak már, így fürdés hiányában sem unatkoztak a ven­dégek. Megérkeztek az első kempingezők is: a balatonföldvári nemzetközi kem­pingben húszan ütötték fel sátrukat. A nagy szél miatt a személyhajóforgalom gyér volt, de kompon annál több gép­­jám­űvet szállítottak. Somogy megye meleg vizű strandjain: a nagyatádi, igali, csokonyavisontai termálfürdőben csak­nem tízezren fordultak meg.

Next