Magyar Hírlap, 1970. július (3. évfolyam, 181-211. szám)
1970-07-25 / 205. szám
Ugyanaz a svédül képzettség és munkaalkalom A stockholmi egyetemen éppen fél évtizede alapították a munkatudományi intézetet, ahol a foglalkoztatáspolitikát elemzik. Vizsgálataik egy része nemzetközi érdeklődésre tarthat számot. Figyelemre méltó például a munkaerőhelyzet és a közoktatás összefüggéseiről készített tanulmányuk, amely a teljes foglalkoztatásra való törekvés jegyében íródott. Kvalifikációs szakadék A képzettségi színvonal emelkedése világviszonylatban jellemző. A hivatalos felmérések tanúsága szerint 1955-ben a 20 éveseknek 9, 1968-ban pedig már 30 százaléka rendelkezett érettségivel, a felsőoktatási intézmények hallgatóinak létszáma pedig 23 ezerről 115 ezerre növekedett ugyanabban az időszakban. Ennek megfelelően az elmúlt két évtized generációjának kvalifikációs szintje számottevően magasabb, mint az idősebbeké. Bizonyos értelemben „képzettségi szakadék” keletkezett a fiatalabb és középkorú, illetve ennél idősebb dolgozók között. A 25—34 éves korcsoportban minden huszadiknak van felső fokú képzettsége, míg az 55—64 évesek közül csak minden ötvenedik rendelkezik diplomával. A svéd munkapiac igazgatási szervének adatai alapján 1968-ban a hozzávetőleg 3,8 milliónyi kereső réteg 55 százaléka általános iskolai végzettségű (ez 1962-ig 7, azóta pedig 9 éves kötelező oktatást jelent) és csak 3 százaléknak van egyetemi, vagy főiskolai diplomája. A középiskolát 8 százalékuk végezte el és 34 százalékuk félbe hagyta tanulmányait. A szakmastruktúra változásának az a leginkább szembetűnő jelensége, hogy 1960 és 1969 között a műszaki, pedagógiai és egészségügyi területeken az egész munkaerő növekedéséhez képest, ötször gyorsabban nőtt a foglalkoztatottak száma. Az elmúlt évek során bizonyos fokú munkanélküliség keletkezett Svédországban. 1967-től már egyes szakmák diplomásai is nehezen tudnak elhelyezkedni. A munkanélküliség átlagos időtartamát 1968 őszén 12,9 hétnek számították s az álláskeresők száma elérte a 78 ezret. A vizsgálatok kimutatták, hogy igen sok közöttük a fiatal, ami azzal függ össze, hogy a 24 éven aluliak iskoláik elvégzése után csak bizonyos időelteltével, átlagosan négy-öt hét múlva vállalnak, illetve kapnak megfelelő munkát is, akik középiskolát végeznek. (228 ezerről 560 ezerre.) Ezt a növekedést azonban az előrebecslések szerint akkor sem tudja felszívni a nemzetgazdaság, ha a jelenleginél nagyobb tempóban fokozódik irántuk a kereslet. Az 1968. évi elemzések szerint a képzettségi szint növekedésével, általában csökken a munkanélküliség veszélye. Ez azonban csak akkor marad így, ha a középiskolai végzettségűek egy része olyan hellyel is megelégszik, amihez alacsonyabb képzettségűek is megfelelnének. A diplomások esetében szintén várható, hogy bizonyos szakmákban egyre nehezebb lesz álláshoz jutni. Például Svédországban is jóval több bölcsész végez az elkövetkező esztendőkben, mint amennyit alkalmazni tudnak. Rugalmasabb módszerek A munkaerőkereslet szakmai-szerkezeti módosulását figyelembe véve nagymértékben fokozni kell a munkaerőpiac rugalmasságát. Azok, akik rövid időtartamú szakmai képzettséggel rendelkeznek vagy tanulmányaikat félbe hagyták, előbbutóbb elhelyezkedési neézségekkel fognak küzdeni. Nagyobb alkalmazkodó képességre kell törekedniük tehát a keresőknek, hogy a módosuló technikai-gazdasági feltételeknek megfeleljenek és munkaterületük változása ne jelentsen áthidalhatatlan akadályt számukra. Ennek figyelembevételével — és a korábbinál szélesebb keretek között — végzik majd munkájukat a pályaválasztási tanácsadó szervek és a felnőttoktatás kereteit is eszerint módosítják, az átképzési kapacitások kialakításával együtt. Mindettől a munkaerő-eloszlás kedvezőbbé válását és a „képzettségi szakadék” mérséklését remélik a svéd munkatudományi szakemberek, akiknek eredményes tevékenysége értékes tanulságokat tartogat számunkra is. __________________________ B. K. Mit lehet „felszívni" A munkanélküliség átlagos időtartama sokkal hosszabb az alacsonyabb képzettségűek csoportjában, mint a diplomásoknál, ezek ugyanis ritka kivételtől eltekintve egy hónap alatt újra elhelyezkednek. A prognosztikus számítások szerint Svédországban 1980-ra az egyetemi és főiskolai képesítéssel rendelkezők száma 1965-höz képest több mint kétszeresére, 90 ezerről 200 ezerre emelkedik. Hasonló növekedés várható azoknak a létszámában Hizlalda - társulással A Mezőnagymihályi Állami Gazdaság a szomszédos mezőkeresztesi, mezőnyárádi, tardi és bogácsi termelőszövetkezetekkel közösen igrszerű sertéshizlaldát épít. A 150 millió forintos beruházási költséget a társult nagyüzemek részint saját fejlesztési alapjukból, részint állami támogatásból és bankhitelből fedezik. A hizlalda évente 40 ezer hízott sertést ad majd piacra. Új munkahelyek külföldi tőkével? -j" " Foglalkoztatási gondok Jugoszláviában jelentős, a munkanélküliek száma mégis csak 10 ezerrel csökkent, s a munkaközvetítő intézmények listáin még mindig 360 ezer ember neve szerepel. Némileg növekedett ugyan a munkaerőkereslet, de minden szabad helyre ma is átlag hét jelentkezőt tartanak nyilván. Sajátos új vonás azonban, hogy míg a fejletlen vidékeken még mindig nagyon sokan nem tudnak elhelyezkedni, addig egyes fejlettebb területeken már munkaerőhiány is mutatkozik. Különösen nagy a kereslet gépész-, építész- és elektromérnökök, közgazdászok, jogászok, vendéglátóipari szakemberek, fémipari, építőipari és elektromosipari szakmunkások iránt. Ez két okkal magyarázható: egyrészt a tömeges külföldi munkavállalással — egyes adatok szerint pillanatnyilag már 700 ezer jugoszláv dolgozik külföldön, s számuk tovább emelkedik —, másrészt pedig azzal, hogy az egyetemek nehézkesen alkalmazkodnak a gazdasági igényekhez. Az új helyzetben különböző jugoszláv szervek — elsősorban a szakszervezetek — azt javasolják, hogy az erősebb vállalatok támogassák a munkanélküliek szakmai képzését, mindenekelőtt a fejletlenebb vidékeken, mert így viszonylag alacsony befektetéssel biztosíthatnak új munkaerőt maguknak. Egyelőre azonban nem nagy az érdeklődés az elgondolás iránt. A jugoszláv szövetségi munkaügyi tanács és a szakszervezet lehetőséget lát arra is, hogy külföldi tőkebefektetéssel növeljék a foglalkoztatottságot. Az NSZK- ból és Franciaországból már mutatkozik érdeklődés ilyen jellegű megoldás iránt, s a jugoszláviai Tomos gyár, valamint a szabadkai Szever ilyen megállapodást köt a francia Citroennel, illetve a nyugatnémet Siemens-gyárral. Új munkaerő-gazdálkodási jelenségek mutatkoznak Jugoszláviában. A legújabb hivatalos adatok figyelmet érdemlő változásokra utalnak. Május végén Jugoszláviában 3 millió 780 ezer ember dolgozott a társadalmi szektorban, ami 4,2 százalékkal több, mint a múlt év hasonló időszakában volt. A természetes népszaporulat miatt és annak következtében, hogy a falusi elvándorlás változatlanul igen / HORIZONT. HORIZONT* horizont!* Hírek a Közös Piacról Az Európai Gazdasági Közösség műszaki fejlesztési minisztereinek tanácskozásán bejelentették, hogy 1970 végén, vagy 1971 elején konferenciát tartanak a műszaki fejlesztés egyes területein lehetséges együttműködésről. Erre a hat tagállamon kívül meghívják Angliát, Svédországot, Svájcot, Dániát, Norvégiát, Írországot, Ausztriát, Spanyolországot és Portugáliát is. Az értekezlet célja, hogy együttműködést hozzon létre a számítógépgyártás, a távközlés, a modern közlekedési eszközök, az óceánográfia és a fémipar területén. Az az amerikai terv, mely szerint csökkentenék az Egyesült Államok textil- és cipőimportját, a Közös Piac több mint 500 millió dolláros exportját fenyegeti. A Közös Piac végrehajtó bizottsága figyelmeztette az amerikai kormányt, hogy ez a rendelkezés ellenintézkedéseket vonna maga után. A kérdéssel foglalkozó genfi ülést július 31-re halasztották, hogy időt adjanak Washingtonnak a tervezett rendelet módosítására. Az NSZK tőkekivitele Hivatalos helyen közölték, hogy 1969- ben tovább emelkedtek a nyugatnémet konszernek tőkeelhelyezései a gyengén fejlett országokban. A nyugatnémet tőkebefektetések jelenleg az összes külföldi beruházás 30 százalékát alkotják. A fejlődő országokban 1961 óta megháromszorozódtak a magánjellegű közvetlen beruházások, amelyek 1969 végéig elérték az 5,4 milliárd nyugatnémet márkát. A közlemény szerint a magánjellegű közvetlen beruházások regionális megoszlásában a latin-amerikai országok állnak az élen. Az Expo-70 vendégstatisztikája Az osakai világkiállítást — az Expo— 70-et — megnyitásától, március 15-től kezdve eddig összesen 37 millió 828 ezren tekintették meg. Nyugatnémet külkereskedelem A Német Szövetségi Köztársaság behozatalának értéke a múlt hónapban 9,569 milliárd nyugatnémet márkára emelkedett, 1,394 milliárd nyugatnémet márkával, vagyis 17 százalékkal volt magasabb, mint 1969 júniusában. A szövetségi statisztikai hivatal csütörtökön Wiesbadenben közzétett adatai szerint az NSZK kivitelének értéke júniusban elérte a 10,705 milliárd nyugatnémet márkát és 1,358 milliárd nyugatnémet márkával, vagyis 15 százalékkal haladta meg az előző év megfelelő időszakának eredményét. Termésprognózis: a rekord alatt — a hazai igények felett Háromhetes késésben a betakarítás Az elmúlt néhány napban teljes erővel megindult az aratás, a betakarítás azonban így is legalább három hetet késik — mondta Rékai Gábor, a Gabona Tröszt vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján. Tavaly ősszel idejében elvetették — 2,4 millió holdon — a búzát, a kedvezőtlen téli időjárás, valamint az ár- és a belvízkárok miatt azonban legalább 200 ezer holdon kipusztult a termés. Rozsból 40 ezer, őszi árpából 25 ezer holdra tehető a veszteség. Főleg az alföldi részekről jelentettek nagyobb mértékű pusztulást. A terméseredmények megítélésénél a szakemberek egyelőre óvatosak. Annyi biztosra vehető, hogy az idei termés alatta marad az elmúlt évi rekordnak, de az is kétségtelen, hogy ennek ellenére kenyérgabonából többet takarítanak be, mint amekkora az ország szükséglete. A búza az elmúlt három év átlagához hasonló termelést hozott. Sok függ azonban attól, hogy a következő három hétben hogyan alakul az időjárás és a mezőgazdasági nagyüzemek mekkora veszteséggel takarítják be a termést. Az idei gabonák keverékesebbek a tavalyinál, főképpen azért, mert a késői kitavaszodás miatt a gyomirtással nem tudtak időben elkészülni a nagyüzemek. Területenként nagyon változó a búza úgynevezett beltartalmi értéke is. Az idei aratás, mindent egybevetve, lényegesen nehezebb, mint az elmúlt években bármikor volt. Főképpen a gyomok okoznak gondot. Az aratáson csaknem 13 ezer kombájn dolgozik és eddig 30 ezer vagonnyi kenyérgabonát takarítottak be, ami azonban lényegesen kevesebb a tavalyinál. A felvásárló vállalatok tovább növelték a nagy teljesítményű átvevőhelyek számát. Ezzel lehetővé tették, hogy egyszerre több mezőgazdasági üzem nagyobb várakozás nélkül adhassa át az árut. A tröszt vállalatainak több olyan átvevőhelye van, ahol 24 óra alatt 1500—2000 tonnányi gabonát tudnak átadni a termelők. Tavaly csak 350 helyen volt biztosítva a nagyüzemi átvétel, az idén már 450-re nőtt a korszerű gépekkel ellátott központok száma. A raktárkapacitás egyetlen év alatt százezer tonnával bővült, ennek ellenére a tavalyinál nagyobbak a tárolási gondok. Mindezt azzal magyarázzák, hogy még mindig nagyok a tavalyi készletek, ezért szükségtárolóhelyeken kénytelenek majd elraktározni az új gabona egy részét. Leveskiállítás Magyar—svájci konzervipari egyesülés A világhírű svájci Nestle konszern és a Konzervipari Tröszt közös kiállításán tizenhatféle levest, levesport, ételsűrítményt és különféle szárított árukat mutattak be a MÉM Váci utcai bemutatótermében. Ezeket az élelmiszereket a Nestle konszern üzemeiben készítették és most szó van arról, hogy hazánkban is nagyobb tételeket hoznak majd belőlük forgalomba. A Nestle és a Konzervipari Tröszt ugyanis rövidesen kooperációs megállapodást köt. Erről Kovács László, a tröszt vezérigazgatója a következőket mondta: — A Szegedi Paprika- és Konzervipari Vállalat leveskészítő üzemében úgy akarják tovább bővíteni a választékot, hogy az üzem kapacitásának felét kitevő gépeket a Nestlé konszern receptje alapján, svájci technikai segítséggel a világ minden részében forgalomba hozott cikkeket — egyebek között például a nálunk is ismert Maggi leveskészítményeket — állítják majd elő. Több tucat mintából választják ki a hazai ízlésnek legjobban megfelelőket és ezeket nagy mennyiségben árusítják majd. A kooperáció lehetővé teszi, hogy a szegedi üzemben évente 20 millió adag levesport, sűrítményt stb. készítsenek. | Magyar Hírlap____________________________népgazdasági vilaggazdasag_____________________im július 25. szombat 7 Átalakul a józsefvárosi állomás Konténer-pályaudvar Budapesten neveket — a vasúti kocsikról közúti járművekre rakja át. A nagy csomagok fogadására az eddiginél korszerűbb emelő és szállítóeszközöket szerez be a MÁV. A konténerekről nagyrészt már gondoskodott: jelenleg 7800 — 1,5—3 tonnás — konténert bocsáthatnak megbízóik rendelkezésére. Jobb szervezéssel is igyekeznek kihasználni a konténeres szállítás előnyeit. A közelmúltban megszervezték a háztól házig fuvarozást, vagyis a vasúti kocsiról közvetlenül teherautóra rakják a tartályt, amelyet azonnal rendeltetési helyére szállítanak. A fuvaroztatók egyelőre nem a várt mértékben érdeklődnek, pedig a konténeres szállítás a gépi rakodás révén jóval olcsóbb és a vállalatoknak sokkal kényelmesebb. Az alacsony igénybevétel egyik oka, hogy a fuvaroztatók szerződésben állnak a szállító vállalatokkal, s ezért csak a következő évben nőhet ugrásszerűen az érdeklődés. Erre fel is készült a MÁV: az idén vásárolnak 50 nagy, hat méter hosszú, 20—30 tonnás alumínium transzkonténert a Magyar Hajó- és Darugyártól. A nagy szállítótartályokhoz speciális vasúti kocsikat is rendeltek. Készülnek azok a tervek, amelyek szerint a Budapest-Józsefvárosi pályaudvart 1972-re konténerállomássá alakítják át. Tárolóhelyeket létesítenek, 35 tonnás darut helyeznek üzembe, amely a 20—30 tonnás szállítótartályokat — transzkonté- Rum és gyümölcs Kubából Az utóbbi időben több magyar külkereskedelmi vállalat végzett piackutatást a Kubai Köztársaságban, hogy növelje a belkereskedelem áruválasztékát bővítő cikkek behozatalát. A Konsumex eddig főként gyümölcslikőröket és rumot importált, legutóbbi import fogyasztási cikk kiállításán pedig bemutatott többféle olyan ajándéktárgyat, amely a magyar üzletekben a jövőben forgalomba kerülhet. A Hungarofruct növényi konzerveket, gyümölcsleveket vásárolt Kubából; a magyar ízlésnek legjobban megfelelő ananászbefőtt bizonyult a legkeresettebbnek. A legnagyobb mennyiségben a Monimpex importálja a kubai közszükségleti cikkeket, a vállalat vásárlója a kubai narancsnak, citromnak, mandarinnak, kávénak, rumnak és egyéb áruknak. A behozatali adatok azt mutatják, hogy a legtöbb cikknél növekednek a vásárlások.