Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)
1970-09-01 / 243. szám
Magyar Hírlap HAZAI KÖRKÉP FÓRUM 1970. SZEPTEMBER 1. KEDD 3 Üdvözlő távirat A líbiai forradalom és a Líbiai Arab Köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Muammar Kadafit, a forradalmi parancsnoki tanács elnökét. Csehszlovák szakszervezeti küldöttség érkezett A SZOT elnökségének meghívására hétfőn Budapestre érkezett a csehszlovák forradalmi szakszervezetek központi tanácsa (URO) küldöttsége Jan Pillernek, a CSKP elnöksége tagjának, az URO elnökének vezetésével. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, továbbá a SZOT elnökségének több tagja. A vendégek megbeszélést folytatnak a SZOT vezetőivel a szakszervezetek helyzetéről, feladatairól s a hazánkban szerzett tapasztalatokról. Dr. Ajtai Miklós látogatása Dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn látogatást tett a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézetben. A vendéget Simon József, a X. kerületi pártbizottság titkára, dr. Talabér József, az intézet igazgatója és dr. Révai Miklós, a pártszervezet titkára fogadta. A helyi vezetők ismertették az intézet munkáját, feladatait, majd bemutatták a cement- és beton-, a sziklfátkémiai, az üveg- és durvakerámiai osztályt. Ezt követően dr. Ajtai Miklós részt vett és felszólalt az intézet pártszervezetének beszámoló taggyűlésén. Szovjet közlekedésügyi küldöttség Budapesten V. Sz. Gavrilov szovjet közlekedésügyi miniszterhelyettes vezetésével hétfőn küldöttség érkezett Budapestre a magyarszovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság vasúti szállítási állandó munkacsoportjának ülésére. A tanácskozáson közös intézkedéseket dolgoznak ki a következő ötéves tervre a két ország szállítási igényeinek jobb kielégítése érdekében. A VDK-ba utazott dr. Jávor Ervin Dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese hétfőn időszerű gazdasági kérdések megtárgyalására a Vietnami Demokratikus Köztársaságba utazott. Az őszi szezon nyitánya a Parlamentben nap Megkezdődött az országgyűlés következő ülésszakának előkészítése Tegnap délelőtt a Parlament Gobelintermében megkezdődött az országgyűlés soron levő ülésszakának előkészítése és ezzel tulajdonképpen kezdetét vette a Duna-parti palota nagy őszi szezonja. Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke 10 órára hívta meg a képviselőcsoportok vezetőit, az állandó bizottságok elnökeit, valamint a Parlament tisztségviselőit, akiket elsőként Párai Imre, az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatott a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatról. A tanácskozáson részt vettek Vass Istvánné, az országgyűlés alelnöke, valamint Drecin József, dr. Gadó Ottó és Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Párdi Imre a többi között hangsúlyozta : A negyedik ötéves terv kidolgozására irányuló tervezőmunka népgazdasági szinten befejeződött. A párt Központi Bizottsága júliusban határozatot hozott az ötéves terv irányelveiről. Július 30-án a kormány elé terjesztettük a tervről szóló dokumentumokat és a törvényjavaslat tervezetét a népgazdaság negyedik ötéves tervéről. A kormány az előterjesztett dokumentumokat alkalmasnak tartotta arra, hogy a vitában elhangzottak figyelembevételével véglegesítésre kerüljenek és ezt követően az országgyűlésben történő megtárgyalás céljából az országgyűlés elnökségének megküldje. Úgy véljük, minden szükséges feltétel rendelkezésre áll ahhoz, hogy az országgyűlés a legközelebbi ülésén népgazdaságunk fejlesztésének következő öt évre szóló programjáról érdemi vitát folytasson és megalkossa a IV. ötéves tervről szóló törvényt. Az Országos Tervhivatal elnöke részletesen szólt a terv kidolgozásának demokratizmusáról is. Kijelentette: Meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a IV. ötéves terv kidolgozásának időszakában fejlődött népgazdasági tervezőmunkánk demokratizmusa. A terv kidolgozását nemcsak magas szintű párt- és állami szervek vitái és határozatai segítették, hanem a szakemberekkel szakmai és tudományos testületekben, tanácsi és vállalati vezetőkkel lefolytatott viták, az általuk kidolgozott elemzések és javaslatok értékes hozzájárulást jelentettek a tervjavaslat kidolgozásához. Ilyen értelemben elmondhatjuk: a hozzáértő társadalmi közvélemény ismeretében megfelelő „párbeszéd” alapján folyt a munka. Ezután arról beszélt, hogy a tervjavaslat reálisan megítélt gazdasági valóságra épül, amelyben megfelelően kifejezésre jut népgazdaságunk jelen fejlődési szakaszának lényege és sajátosságai. Párdi Imre a továbbiakban leszögezte: A gazdaságirányítás reformja számottevően hozzájárult a harmadik ötéves terv sikeres teljesítéséhez, ezért alapelveinek változatlanul hagyásával az új ötéves tervidőszakban folytatják a reform teljes kibontakoztatását. A kormány — mondotta — e törvényjavaslattal az országgyűlés elé terjeszti a népgazdaság negyedik ötéves tervében a fejlesztés fő céljait, a fontosabb szerkezeti változásokat, a népgazdaság egyensúlyfeltételeit és követelményeit, s a gazdasági szabályozás fő irányát. Az Országos Tervhivatal elnöke ezután részletes tájékoztatót adott a népgazdasági terv főbb vonásaiból, az életszínvonal tervezett alakulásáról, s kiemelten foglalkozott a nemzetközi gazdasági együttműködéssel. Az Országos Tervhivatal elnökének tájékoztatójához több képviselő szólt hozzá, tett fel kérdéseket. Ezután dr. Korom Mihály igazságügyminiszter ismertette a választójogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet, mint ismeretes, a közeljövőben az országgyűlés elé terjesztenek. Az igazságügyminiszter elmondotta, hogy a fennhatósága alatt működő intézmény jogi formulákba öntötte a kormány és az MSZMP Központi Bizottsága áprilisi határozatát a választójogi törvény módosításáról. Leszögezte: a jelenleg is érvényes választójogi törvény alapelvei megmaradnak, a szükséges változtatásokat a szocialista demokrácia további kibontakoztatása igényli. Végül Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke ismertette a következő, őszi ülésszak előkészítésének tennivalóit. A napirendek fölötti vitában kifejtette véleményét Galló Ernő, Kerkay Andorné, Dr. Gonda György, Inokai János, dr. Varga Jenő, Pólyák János, Varga Péter, Vida Miklós, Gazsó Sándor, Báli Zoltán, Varga Zsigmond, Illés Dezső, Papp Lajos, dr. Révai Zoltán, Iván Istvánné, Jedlicska Gyula és Kovács István képviselő, V. A. ■'IV JÁTÉK Karinthy Ferenc és dr. Váradi György beszélgetett vasárnap este a televízióban, a Gellérthegyi álmok vetítése előtt. Háborús színdarab ez, s a beszélgető partnerek megjegyezték: érdekes, hogy amíg az első világháborút aránylag gyorsan maga mögött hagyta az irodalmi emlékezet, a második új és új ihletet, új és új mondanivalót ad ma is, negyedszázad múltán is az íróknak. S amíg a színdarabot, a szívmelegítő játékot néztem, eszembe jutott, hogy egyebek között azért nem felejtették el az emberek a második világháborút, mert nem engedjük elfelejtelek „Nem engedjük” — ezen nagyon sokakat értek. Karinthy Ferencet és más írókat, filmrendezőket, akik most is a második világháború témaköréből merítenek. De gondolok természetesen másokra is. Politikusokra, kormányokra, mozgalmakra, akik és amelyek olyan elevenen emlékeznek és emlékeztetnek a második világháborúra, ahogy az az első után legfeljebb egy évtizedig volt tapasztalható. Ezerkilencszáztizennégy-tizennyolc valahogy még az előző háborúkhoz tartozott (ezt mondta Karinthy Ferenc is), míg a harminckilenc-negyvenötös valami újat hozott. Az a hagyományos emberirtás módszereinek tetőfoka, ez a pusztítás új technológiájának kezdete. Kezdete? — írom le, s megdöbbenek. Nem kezdet, mert nem akarunk folytatást. Hanem mi? Bemutatkozás, riasztó példa, felrázó mementó, egy elképzelt harmadik világháború előjátéka? Kicsinyített mása? Itt találom egyik okát annak, hogy nem akarjuk, nem engedjük homályba veszni, történelemkönyv-fejezetté, monográfiatémává szelídíteni. Félelmetes matematikai pontossággal ki tudjuk számítani a harmadik világháború hatását. Ha ilyen és ilyen bombát dobnak le, úgy X. város centrumától számított ilyen és ilyen sugarú körben pusztul el minden, ennek ilyen és ilyen szorzata szerinti távolságig csak az élőlények, a szél adott sebessége a radioaktív hamut... Hasonlítsuk össze az emlékműveket. Az első világháború elesettjeinek szentelt szobrokat és vésett köveket csupa pátosz lengi körül, a borzalmakat akkor gyorsan eltakarta a romantika, az igaz vagy az álhazafiság, a zászlólobogtatás. A második világháború után is emeltünk szobrokat az elesett hősök tiszteletére, de a legtöbb, a legnevezetesebb emlékművek a borzalmat fejezik ki, a tiltakozást, a soha többet. Próbáljunk nagyon tárgyilagosan fogalmazni: a második világháború megmutatta, hogy igen nagy tömegű embert lehet kiirtani. De amit a fasiszták csak nehézkes, lassú technológiával tudtak megtenni, azt az atombomba másodpercek alatt elvégzi. S hogy semmi kétségünk ne legyen efelől, Hirosimával és Nagaszakival a harmadik világháború előre küldte hírnökeit, bemutatta prototípusát. A második világháború megmutatta, hogy mi rejlik az emberi lélek mélyén jóságban és állatiasságban, mennyire jutottak föl és le a végletes szenvedélyek, a végletes szenvedések és a végletes elembertelenedések. Bemutatta az elembertelenedés messzi-messzi szélsőségeit, a futószalagon pusztítandó emberek adatait közömbösen könyvelő katonatisztviselőt, és a gázkamra ajtajában álló csont-bőr lényt, a ledobandó vagy irányítandó bombát nyomógombokkal kezelő, jól öltözött technikustisztet és az ég felé tekintő parasztot, városi polgárt, aki nem menekülhet, nem állhat tető alá, nem áshat árkot, mert az égből jön, megállíthatatlanul jön valami ... S a kettő között fölvonultatta a típusok, a szándékok, a gondolatok, a kis és a nagy életek millióit, amelyekből máig is merítenek az írók. De talán elsősorban azért merítenek mindebből, mert a jövő nem engedi feledtetni a múltat. A moziplakátokon gyakran látni bombarobbanástól spriccelő földet, harckocsit, repülőgépet, s a járókelő olykor már bosszúsan legyint: megint egy háborús film! Igaz, vannak sablonos háborús filmek, de nincsenek sablonos háborúk. S az is igaz, hogy a jó, az igazi írók, a jó rendezők nem a sokszor lejátszott kliséket veszik elő, igyekeznek mind mélyebbre ásni. Teszik azt, amit csak a művészek tudnak: embert, a háborúk szereplőinek gondolatait, lelkét ábrázolni. Segítenek megérteni végletes események diktálta magatartások okait, megláttatják velünk, hogyan reagálnak az emberek a társadalmi, a külső hatásokra, a rájuk zúduló történelemre. A mi politikai világunk pedig megmutatja a társadalmi talajt, amelyből a fasizmus fakad, és általános mozgósításra hív az atomháború ellen. Közösen dolgozunk. Nem engedjük elfelejteni a második világháborút, mert meg akarjuk akadályozni a harmadikat. Talán nem túlzott optimizmus, ha azt mondom, hogy van reményünk a sikerre. Karinthy Ferenc színdarabja arról szól, hogy a háborúba belopakodik a játék. Mi vigyázunk — sokan, sokan —, hogy játékunkba, amelyet életnek nevezünk, ne lopakodhassék be a háború. TATÁR IMRE -------------------------------------------------------------------Tanulásról, tanításról tanév előtt Az 1970—71-es tanév megkezdése alkalmából, a Magyar Távirati Iroda munkatársának kérdéseire válaszolt dr. Fekete József, a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztályának vezetője. Bevezetőül ismertette a beiratkozás, a továbbtanulás helyzetét hazánkban, majd elmondotta, hogy milyen lényeges tartalmi változásokat terveznek az általános iskolákban és a gimnáziumokban. Kitért arra, hogy ott, ahol kell, foglalkoznak egyes tantárgyak tantervének és tankönyveinek korszerűsítésével, de nagy horderejű változásokra nálunk már nincs szükség! A kialakított alapelveket kell a hibák kijavításával, az anyagi, gazdasági feltételek folyamatos gyarapításával megvalósítani. A fizikai dolgozók gyermekeinek hátrányos tanulmányi helyzetének megszüntetésére többek között azt tervezi a minisztérium — a budapesti Műszaki Egyetem KISZ-szervezete tapasztalatait felhasználva —, hogy kis létszámú csoportok részére másfél éves előkészítő tanfolyamokat szervez a középiskolák III—IV. osztályaiban az egyetemi, főiskolai továbbtanulás elősegítésére. E tanfolyamok — mondotta Fekete József — évente 6—7 ezer fiatal előkészítését biztosítanák. — Abból az alapelvből kiindulva — folytatta —, hogy minden iskolareform megvalósulásának alapvető feltétele a nevelők személye, előtérbe kerül a pedagógusok továbbképzése. 1969-ben új továbbképzési rendszert vezettünk be. Ennek lényeges vonásai: az egyetemek és főiskolák intézményes részvétele a továbbképzésben, a megyei továbbképző kabinettek kialakítása és működtetése, valamint az egyéni továbbképzés. A továbbiakban szólt az V. nevelésügyi kongresszus jelentőségéről, arról, hogy lesz elegendő tankönyv az idén, s befejezésül leszögezte: az 1970—71-es tanév indításának feltételei biztosítottak. Most már az igazgatókon, nevelőkön és a diákokon a sor, hogy ki-ki a maga posztján minél eredményesebben oldja meg a reá váró feladatokat. Helytálltak az árvízvédelemben A Szolnok megyei polgári védelmi ezred kitüntetése Szolnokon, a Tisza-parti Szabadtéri Színházban hétfőn díszünnepségen köszöntötték a megyei polgári védelmi ezredet, amelynek személyi állománya az árvíz idején hősi helytállást tanúsított. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt Csáki István, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács vb-elnöke, megyei polgári védelmi parancsnok, Sipos Károly, a városi pártbizottság első titkára és Tóth Lajos ezredes, a Polgári Védelem Országos Törzsparancsnokságának képviselője. Schwarcz Imre alezredes felolvasta Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter parancsát, amelyben a legfelsőbb párt- és állami vezetők nevében méltatta a polgári védelmi ezred hősies helytállását. Fodor Mihály megyei polgári védelmi parancsnok ünnepi beszédében kiemelte hogy az utóbbi négy évtized legnagyobb tiszai áradása idején a megyei polgári védelmi ezred tízezer méter töltésszakaszt épített, huszonkilencezer homokzsákot töltött meg, s a május 24-től július elejéig tartó, intenzív védekezés idején, százharminc kilométeres Tisza-szakaszon biztosította a rendszeres járőrellenőrzést. Az ünnepség keretében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa megbízásából a Tiszavölgyi árvízvédelemben, az élet- és vagyonmentésben kiemelkedő eredményt elért polgári védelmi ezred parancsnokait, tagjait kitüntetésben részesítették. A személyi állomány nevében Ligán Rudolf tartalékos tiszt mondott köszönetet. Úttörők az árvízkárosuláskolákért Hétfőn a MÉH Tröszt vezérigazgatóságán ünnepélyesen aláírták az Úttörők az árvízkárosultakért elnevezéssel indult mozgalom feladatait rögzítő együttműködési megállapodást. Az ország több mint négyezer úttörőcsapatának társadalmi akciója szeptember 15-től november 15-ig tart. A vállalások dokumentumait Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének főtitkára, Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, Máthé Mihály, az ifjúsági osztály vezetője, valamint Balassa János, a MEH vezérigazgatója írta alá. A két hónapra szóló megállapodás szerint a segélyakció célja a tönkrement iskolai felszerelések pótlása, kiegészítése, az árvíz sújtotta iskolák úttörőcsapatait ért károk enyhítése, az arra rászoruló pajtások megsegítése. A mozgalomban részt vevő úttörők intenzív hulladékgyűjtésbe kezdenek, felajánlják iskolai rendezvényeik bevételeit s a különféle társadalmi munkájukért kapott összegeket is. Nagyjavítás a kőolaj-feldolgozóban Karbantartók szállták meg hétfőn a Komáromi Kőolajipari Vállalat legnagyobb üzemét, az évi egymillió tonna teljesítményű szőnyi kőolaj-feldolgozót. A két hétig tartó nagyjavítással alapozzák meg a naponta milliós értéket előállító üzemben a következő év zavartalan munkáját.