Magyar Hírlap, 1970. december (3. évfolyam, 334-362. szám)
1970-12-01 / 334. szám
2 1970. DECEMBERI, KEDD A televízió FórumaFJ Nyugdíjkérdések, válaszok A TV Fórum a közelmúltban gazdaságpolitikai kérdéseket tárgyalt. Az érdekelt miniszterek és vezető gazdasági szakemberek idő hiányában nem felelhettek valamennyi telefonálónak, így jó néhány, sokakat érdeklő kérdés válasz nélkül maradt. Számos kérdésre már válaszoltunk lapunkban, ezúttal a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának illetékesei válaszolnak a Fórumhoz érkezett nyugdíjügyi kérdéseikre. Tervek — elgondolások Szóba kerül-e a IV. ötéves tervben a nyugdíjkorhatár leszállítása? (Zalán Péter.) A IV. ötéves terv keretében, a munkaviszonyban álló dolgozók nyugdíjrendszerének továbbfejlesztésénél nincs és nem is lehet szó a nyugdíjkorhatár leszállításáról. A statisztikai adatok szerint az átlagos élettartam örvendetesen meghosszabbodott, a népgazdaság munkaerőhelyzete is olyan, hogy minden munkát végezni tudó és akaró dolgozóra szükség van. Így gazdasági és emberi szempontokból egyaránt helytelen lenne a még teljes értékű munkát végző dolgozókat a termelésből idő előtt kiemelni és megélhetésüket nyugdíjból biztosítani. Várható-e az özvegy kettős ellátásánál meglevő korlátozás enyhítése? (222—990.) A nyugdíjtörvény általános elve: aki több nyugdíjra jogosult, a számára legkedvezőbbet választhatja. Tehát általában egy személy részére csak egy jogcímen folyósítható nyugellátás. Egyik kivétel az az eset, amikor a saját jogán öregségi vagy rokkantsági nyugdíjjal rendelkező özvegy, özvegyi nyugdíjra is jogosult. Ebben az esetben a kétféle nyugellátásra jogosult özvegy a két ellátás közül a kedvezőbbet választhatja és amennyiben a választott nyugellátás a havi 800 forintot nem éri el, ez a másik nyugellátásból legfeljebb 800 forintra kiegészíthető. E korlátozó rendelkezésnek anyagi okai vannak. Ahogy a nyugdíjak fedezetére felhasználható összeg bővül, az öszszeghatár is emelkedik. Ez hosszabb és le nem zárt folyamat: korábban az öszszeghatár havi 500 forintról 700, majd a jelenlegi 800 forintra emelkedett fel. Igaz-e, hogy a járulék nem fedezi a kifizetett nyugdíjakat? (Szabó Jánosné.) A dolgozók által fizetett nyugdíjjárulék a bértől függően progresszíven emelkedik: havi 1800 Ft keresetig 3 százalék, 1801—2300 Ft-ig terjedő keresetnél 4 százalék, stb. A következő példával mutatjuk be, hogy a dolgozó által fizetett nyugdíjjárulék mire nyújt fedezetet. _ ( Tételezzük fel, hogy a dolgozó havi keresete 2000 Ft. Nyugdíjjárulék címén fizet havonta 80 Ft-ot, ez évi viszonylatban 960 Ft. Tegyük fel, hogy ezt 40 éven át fizeti. A 40 év alatt befizetett összeg összesen 38 400 Ft. 40 év után kéri nyugdíjának a megállapítását, amely esetben nyugdíjának a havi összege 1400 Ft, ez egy évben 16 800 Ft. Ha a két összeget szembeállítjuk, könnyen levonható a következtetés, hogy a befizetett nyugdíjjárulék a nyugdíj folyósítására meddig nyújt fedezetet. Mikor kaphat a nyugdíjas felesége jutányos bérletet? (Zátonyi Pálné, 345—899.) A kérdés feltevője nyilván a nyugdíjasokat megillető kedvezményes villamos- és autóbuszbérletre gondol. E kedvezményes bérlet a nyugdíjasokat személyükben illeti meg. Tudomásunk szerint nem tervezik, hogy ezt a kedvezményt a nem nyugdíjas családtagokra is kiterjesszék, származó munkabért csak olyan mértékben lehet figyelembe venni, amilyen mértékben a mellékfoglalkozás a dolgozó főfoglalkozás szerinti munkaidejét a teljes munkaidőre kiegészíti. Az elmondottakon kívül a mellékfoglalkozásból származó bért csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a mellékfoglalkozás a munkabér kiszámításánál irányadó időszak egész tartama alatt fennállott, illetőleg az alatt az idő alatt, amikor a dolgozónak nem volt mellékfoglalkozása, teljes munkaidővel foglalkoztatták. Várható-e változás az 1962 előtt nyugdíjba ment gépkocsivezetők nyugdíjának számításánál? (490—330.) A munka bérezésére vonatkozó szabályok — és ennek megfelelően a nyugdíj szempontjából figyelembe vehető bérrészek is — időnként változnak. Ilyen változás következett be a gépkocsivezetők nyugdíjba beszámítható munkabérátlagának számításánál is. A megváltozott rendelkezéseket azonban csak azoknál lehet alkalmazni, akik a jogszabályok hatályba lépése után mennek nyugdíjba. Ez általános szabály, a gépkocsivezetők esetében sem lehet kivételt tenni. Nyugdíj-kiegészítés Milyen elvi alapokon történt a legutóbbi nyugdíjrendezés? (Berzsenyi György, 411—989, és Varga Béla, Dunaújváros.) A kérdés feltevői nyilván az 1970. március 1-i nyugdíj-kiegészítésre gondoltak. A nyugellátások 1970. március 1-i kiegészítése kettős célt szolgált. Az egyik cél az volt, hogy ellensúlyozza a már bekövetkezett áremelkedések hatását, a másik pedig az, hogy tovább csökkenjen a régi és az új nyugdíjak közötti különbség. Ezért az átlagosnál magasabb kiegészítést kaptak az 1954 és 1958 között, illetve az 1954. évet megelőzően nyugdíjazottak, mint azok, akik később váltak nyugdíjassá. Akiknél a nyugdíj megállapítására 1968. december 31-e után került sor, nyugdíjuk összegében már éreztette hatását a bérek emelkedése, amely az áremelkedés kiegyenlítésére is szolgált. Ezért nem került sor az 1968. december 31-e után megállapított nyugdíjak általános emelésére. Meg kell azonban jegyezni, hogy az 1968. december 31-e után megállapított nyugdíjaknál is az 550 forintos legkisebb összeg 610 forintra emelkedett. - A nyugdíj mértéke Hány nyugdíjév kell a 75 százalékos nyugdíjhoz? (Kiss Lászlóné.) Az öregségi nyugdíj két részből áll: a törzsnyugdíjból és a nyugdíj-kiegészítésből. A törzsnyugdíj, ha a dolgozónak legalább 25 szolgálati éve van, a munkabérátlag 50 százaléka. A nyugdíjkiegészítés minden szolgálati évért a törzsnyugdíj 1 1 százaléka. A jelenlegi rendelkezések szerint tehát a munkabérátlag 75 százalékát öregségi nyugdíjként az a dolgozó kaphatná meg, akinek 50 év szolgálati ideje lenne. Több mint 10 évi mellékfoglalkozás után miért nem jár nyugdíj? (Heigl Géza, 143—580.) A nyugdíjtörvény abból a tényleges helyzetből indul ki, hogy a dolgozók többségének sem másodállása, sem mellékfoglalkozása nincs és így a dolgozó megélhetését az egy munkaviszonyból származó bér alapozza meg. A nyugdíj megállapítása is az egy munkaviszonyból származó munkabér alapján történik. A mellékfoglalkozásban kapott munkabért csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a dolgozó a főfoglalkozásában a munkakörére előírt teljes munkaidőnek csak egy részére nyert alkalmaztatást. A mellékfoglalkozásból s Székesfehérvára. A város és az üzemek a régi és az új „Ami a franciáknak Rheims, a németeknek Aachen, az olaszoknak Nápoly, a lengyeleknek Krakkó, a magyarok ilyen ősi városa, Székesfehérvár, a magyar történelmi múlt legrégibb városa, amelyet még I. István király emelt városi rangra” — írja az ezredik születésnapjára készülő városról egy Fejér megye nevezetességeit ismertető kiadvány. Vitathatatlan érdeme Székesfehérvárnak, hogy bár az eltelt húsz év alatt modern vidéki iparközponttá fejlődött, féltő szeretettel óvja a régmúlt századok hírmondóit a pusztulástól. A modern kor igényei szerinti fejlődés és hagyományápolás: ez a kettős törekvés jellemzi a hajdani középkori magyar állam fővárosát. S hogy ez a két szempont kitűnően megfér egymás mellett, jól bizonyítják a gazdasági, kulturális és más vonatkozású eredmények. Forgalmi csomópont és ipari központ Székesfehérvár. Budapest közlekedésének tehermentesítésében már most — távlatban pedig különösen — jelentős szerepet tölt be; itt fut össze nyolc fő közlekedési út és nyolc országos fontosságú vasútvonal. Az ipar mint vonzerő A város ipara az elmúlt húsz év alatt fejlődött rohamos ütemben mai színvonalára. A hajdani, inkább mezőgazdasági jellegű város újonnan telepített ipara az 1951. évi 940 millió forintról az idén nyolcmilliárdra emelte termelési produktumát, megszerezvén ezzel az ötödik helyet a magyar városok hasonló sorrendjében. A megyeszékhelyek közül Székesfehérvár fejlődött az elmúlt húsz év alatt a legdinamikusabban. Lakóinak száma az 1949-i 41 ezerről 72 ezerre emelkedett. Az átlagos munkáslétszám megháromszorozódott, a bérből és fizetésből élők száma 44 ezer. Fejlett ipara több mint 12 ezer ingázót vonz. S nemcsak saját lakóiról gondoskodik Fejér megye székhelye. Kétszázhúszezer lakos él 30—40 kilométeres körzeten belül a város közelében; az ő kommunális, egészségügyi, szociális, művelődésügyi, kereskedelmi ellátásukat is Székesfehérvár vállalja magára. Jelentős várospolitikai felismerés volt az a tény, hogy ha Székesfehérvár fejlesztésével nem tehermentesítik Budapestet, a környező népesség feltartóztathatatlanul tovább áramlik a fővárosba, tetézve ezzel a már amúgy is aggasztó túlzsúfoltságot. Ez a szempont is alapja volt a további fejlesztésnek, miszerint a város vezetői alapvetően a népgazdasági és a helyi érdekek összehangolására törekszenek. Hód János emlékérem Székesfehérvár minden lakója szívén viseli a város sorsát. Talán ez az egészséges lokálpatriotizmus a magyarázat az állami szervek és az üzemek sokoldalú kapcsolataira. Számos építő megállapodás vall arról, hogy a munkaközösségek is részt kívánnak vállalni a város fejlesztéséből. A VIDEOTON gyár például három éve tízmillió forintos költséggel rendbe hozta a város egyik sporttelepét. A Könynyűfémmű könyvjóváírással átadott a tanácsnak egy 3000 négyzetméteres üzleti és szolgáltató központot; az értékesítéséből befolyt összegből eddig öt külterületi peremboltot építettek. Nagy szükség van a jövőben is az üzemek és a városvezetők együttműködésére, hiszen számos, közösen megvalósítandó feladat előtt állnak. Mivel Székesfehérvárnak jelenleg egyetlen vásárló utcája van, a városi és regionális igények kielégítésére — a többi között — egy új üzleti központot kell létrehozni. Ebben az évben — Salgótarján és Sopron után — Székesfehérvár nyerte el a Magyar Urbanisztikai Társaság által adományozott Hild János emlékérmet, a városfejlesztésben elért kimagasló eredményekért. A lendületes iparfejlesztésen kívül ugyanis a város vezetői nem feledkeztek meg Székesfehérvár műemlékeinek, hagyományainak ápolásáról sem. Ennek az összehangolt várospolitikának köszönhető, hogy a mai Székesfehérvárott lépten-nyomon az ősi Alba Regia hangulatát érezzük. A középkor évszázadaiból mindössze a XV. században épült gótikus Szent Anna kápolna maradt fenn; a romok fölé egy barokk város emelkedett. Székesfehérvár belvárosában még ma is állnak a XVIII. század barokk, copf, klasszicista és romantikus stílusú műemlék épületei. Sok házat a város nagy építészfia, Ybl Miklós tervezett. A modern élet kerete Mintha egy történelmi levegőt árasztó szabadtéri múzeumban járna itt az ember. És mégsem múzeum ez, mert — hasonlóan a budai Várnegyedhez — a modern élet keretéül szolgálnak a hajdani lakóépületek. S ahogy a régi házak otthont adnak az új kor emberének, a XX. század is alkalmazkodott a múlt sajátosságaihoz: a kirakatokat, a cégfeliratokat, a városi élet fontos tartozékait a környezetbe illesztette, tiszteletben tartva ezzel az épen maradt régi városrész összképét, stílusát. Remek összhangban van környezetével például az ország legszebb működő, rokokó faragványokkal ékesített műemlék gyógyszertára, a Fekete Sashoz címzett patika. Nagy gondot fordít a város a múlt, immár „felhasználhatatlan”, inkább történelmi érdekességet jelentő emlékeinek ápolására is. Sok időt és nagy energiát igénylő szervező, irányító, koordináló munkára volt szükség, hogy ilyen legyen a város. Hild János emlékérmet kapott tehát dr. Tilinger István, a Székesfehérvári Városi Tanács vb-elnöke is, mert az ő tanácselnökségének 14 esztendeje alatt alakult ki a város fejlesztésének mai, eredményes koncepciója: a történelmi városmag megőrzése, a körülötte fekvő elavult városrészek korszerű átépítése és a város nagy arányú ipari fejlesztése. S talán az elismerő emlékérem is biztosíték arra, hogy Székesfehérvár ebben a szellemben fejlődik tovább. H. Valachi Anna HAZAI KORKÉP Magtér Hírlap Felelőtlen minőségmegállapítás isrefo * Kétezer panasz — súlyos tanulságokkal A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet fontos megállapításokat tett a forgalomban levő ruházati termékekkel kapcsolatban. A közelmúltban befejezett vizsgálat szerint a textilruházati cikkek és a lábbelik jelentős része továbbra is az indokoltnál magasabb osztályba sorolva kerül forgalomba. A kereskedelem és a vásárlók kifogásai, valamint a hatósági minőségellenőrzők adatai szerint a ruházati ipar vállalatainak többségénél felelőtlenül állapítják meg a minőséget. (Például gyakran első osztályú áruként hoznak forgalomba olyan gyártmányokat, amelyek a megmunkálás vagy az anyag súlyos hibái miatt csak osztályon kívüli minősítést kaphatnának.) A KERMI 2030 vásárlói kifogást vizsgált meg a harmadik negyedévben. A reklamáció 55 százaléka lábbelikre, 41 százaléka textilruházati cikkekre, 4 százaléka bőr és műbőr ruházati gyártmányokra vonatkozott. A legtöbben a szövetek nem kielégítő színtartóságát kifogásolták. Fébtűen sok kifogás volt a Specia elnevezésű műselyem kelméből készült női ruhákkal és blúzokkal, valamint a Pamutnyomóipari Vállalat másik két termékével, a Jojo és Joice szövetekkel kapcsolatban is. A szaporodó panaszok miatt a BÉTEX Kereskedelmi Vállalat megszigorította a színes mosóáruk kereskedelmi átvételét, s erről értesítette valamennyi ipari szállítóját. Közölte a gyártókkal, hogy a próbamosáskor nem megfelelő minőségű szövetek átvételét megtagadja. Mindezek ellenére — úgy tűnik — az iparban nem mindenütt törődnek az osztályba sorolás ellenőrzésével. Erre enged következtetni az a tény, hogy a KERMI által legújabban megvizsgált minták 37 százalékánál vitatható atermékek osztályba sorolása. (Sajnos, nagyon ritkán fordult elő, hogy jobb minőségű szövetet alacsonyabb osztályba soroltak volna, csak fordítva.) A forgalomban levő szöveteknél gyakran részben vagy teljesen hiányzik a hibajelölés. Nincs vagy nem megfelelő az áruhoz tartozó kezelési utasítás. A KERMI megtiltotta például a „Karakas” elnevezésű kétrészes női ruhák további értékesítését, mivel a nyakrészbe bedolgozott szegőszalag a mosásnál elszínezte a fehér színű ruhákat. Változatlanul sok a panasz a cipőipar termékeire. A harmadik negyedévben ezernél több lábbelit vizsgáltak meg. A legtöbb kifogás ezúttal is a talpleválások miatt volt. A KERMI megvizsgálta a tartós fogyasztási cikkek minőségét is. Az Ideál, az Elektrosvft és a Szaratov hűtőszekrények megfelelnek a követelményeknek. A Lehel hűtőgépek minősége jó, de az ellenőrzött darabok egy részénél az ajtógumik kifordulása ismétlődő hiba. A HIM 301 mosógépnél változatlanul meglevő hiányosság a tárcsasúrlódás és a zajosság. Az elmúlt hónapokban sok panasz volt a zománcedényekre. A lábasok, fazekak minőségének javulását eredményezte a dobozos csomagolás bevezetése. Egyenetlen vastagság, vetemedés és mázhibák miatt nem feleltek meg az első osztályú követelményeknek az Alföldi Porcelángyár tányérjai. A bútorok egy részénél a szakemberek megállapítása szerint még mindig kifogásolható az oldalak, a tetőrész, a fiókok pontatlan illesztése, az ajaz hibás szerelése. Szaporodnak a vásárlói reklamációk a bőr- és műbőr ruházati cikkek minőségével kapcsolatban is. A vásárlók elsősorban a varrásoknál található szakadás, az éleknél és a gomboknál jelentkező gyors kopást kifogásolták a joggal. Bosszantó, hogy a gyerekholmik még mindig sok hibával kerülnek a vásárlókhoz. A babytakarók egyes szállítmányai szennyezettek, méret- és szövethibásak voltak. Változatlanul kifogásolható az iskolafüzetek vonalazása. A vizsgálatok tanulságai a — enyhén szólva — rosszul minősítő vállalatoknak figyelmeztetésül szolgálnak, de felhívják az illetékes szervek figyelmét arra, hogy a jövőbe is idejében és a kellő szigorral intézkedjenek a közszükségleti cikkek jó minősége érdekében. Fahidy József Nevelőtestületi értekezletek Befejeződtek a novemberi nevelőtestületi értekezletek, amelyeken a párt Központi Bizottságának ifjúságpolitikai határozatából adódó tennivalókról tanácskoztak az alsó és középfokú oktatási intézmények pedagógusai. A középiskolákban a nevelői közösségek tanácskozásának napirendjén szerepelt a forradalmiság helyes értelmezése, a szocialista demokratizmus, a szocialista hazafiság, az iskolavezetés demokratizmusa, a diákönkormányzat, a korszerű tanár—diák viszony kérdése, továbbá annak a vizsgálata, hogyan lehet pedagógiailag jobban megalapozni az ifjúsági mozgalom iskolán belüli tevékenységét.