Magyar Hírlap, 1971. március (4. évfolyam, 60-90. szám)
1971-03-01 / 60. szám
Mirelitvásár A hűtőipar megállapodott a budapesti Közért vállalatokkal a mirelitáruk bolti bemutatóiban és értékesítési versenyében. Az értékesítési verseny és a mélyhűtött áruk bemutatója április 30-ig tart. Ez alatt az idő alatt száz vagon mirelitkészítmény eladását tervezik. A vállalatok részére a hűtőipar ötvenkétezer forint tárgyjutalmat ajánlott fel. Elmondották több Közért vállalatnál, hogy a mirelitértékesítési versenynek és árubemutatónak az a célja, hogy minél több háziasszony megismerje a mélyhűtött készítményeket, megkedvelje azokat, hiszen ezek az ételféleségek megkönnyítik a háziasszonyok második műszakját, mert gyorsan elkészíthető belőlük az ebéd, a vacsora. Az értékesítési versenyben a vállalatok két kategóriában vesznek részt. Az első csoportba tartozik a belvárosi, a józsefvárosi, az óbudai, s a kelenföldi a másodikba a XIII-ik kerületi, a zuglói, a kőbányai, a kispesti és a pesterzsébeti Közért vállalat. A hűtőipar többek között egy korszerű hűtőszekrényt ajánlott fel annak a Közért vállalatnak, amelynek boltjaiban a legszínvonalasabb bemutatót tartják, s amelynek kirakataiban a mélyhűtött árukat a legszebben helyezik el. A versenyt április 30-ig tíznaponként értékelik. A „rákoshegyi remete" kiállítása Félegyházán A Kiskun Múzeumban vasárnap kiállítás nyílt Csimra Gyula festőművész, az 1966-ban elhunyt „rákoshegyi remete” alkotásaiból. A kiskunfélegyházi kiállítás azért is érdekes, mert Czimra — noha kora legkiválóbb mesterei közé tartozott — nem különösebben ismert nevű művész. Az 1920-as években Párizsban, majd rövid ideig Szentendrén dolgozott. Azután haláláig visszavonultan élt és alkotott. Az emlékkiállítást Haulisch Lenke művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmunkatársa rendezte. A tárlat anyagát korábban Budapesten és Debrecenben már bemutatták. Sokszor a magánügy is közügy Sukoró íratlan törvénye Sukorót összetartó faluként emlegetik Fejér megyében. Ismerői azt állítják, hogy „a falu minden közügyben egy húron pendít” — lakossága egységesen foglal állást, együtt cselekszik. Némelyek bizonygatták, hogy a kis hegyi faluban gyakran a magánügy is közügy. A tizenévesek A lejtős út kanyarjában, Sukorón egy hajlott hátú, fekete ruhás öregasszony targoncán hordót tol. Jön vele szembe vidáman tereferélve két tizenéves lány, miniben, hosszú fehér sállal a nyakban. Az egyik lány átadja kézitáskáját a másiknak, megfogja a targonca karját és tolja a hegynek. A képet szimbolikusnak érzem és azt gondolom, hogy ebben a faluban talán így veszik át a terhet szüleiktől a fiatalok. Megkérdezem a lányokat: — A nagymamájuk a néni? Se nagymamájuk, se a rokonuk. Erzsi néni csak ismerősük ... — Nálunk ez szokás — mondja a szőke. — Mi is megöregszünk, nekünk is jólesik majd, ha segítenek a fiatalok — folytatja a másik, a dióbarna szemű, mint kiderül, gimnazista. — Építjük a művelődési házat. Nincs sukorói család, amely ne segítene valamiképpen az építkezésnél. Itt tulajdonképpen szégyen kimaradni a közös munkából. Az olyan embert megszólja a falu. Szólás-mondás Sukorón: „Segíts máson, hogy rajtad is segítsenek.” Meg az: „Aki másoknak nem segít, azon senki se segítsen!” — Jó néhányan a múlt esztendőben is építkeztek. Jött egyik is, másik is, amikor nem kapott Fehérvárott vagy Kápolnásnyéken építőanyagot, hogy elnökasszony, segítsen. Segített ő is, a termelőszövetkezet is. Az emberek viszont mindenféle közügyben részt vesznek. Szót érteni egymással Század végi parasztház pitvarában és két szobájában dolgozik az 1470 holdat birtokló Kossuth Tsz. Varga József 11 éve a falu gazdáinak akaratából tszelnök. A tagság sorsát érintő minden fontos ügyben a közgyűlés dönt, ahogy ők mondják: „A kisebbik falu.” Legutóbb a zárszámadási előkészületek idején határozott a tagság a háztáji sertéstenyésztés fejlesztéséről — mondja az elnök. — Mikor az egyik tagot rábírtuk, hogy hasznosítsa háztáji alját sertéshizlalással, adunk süldőt, abrakot, tápot, a másik, a harmadik, a többi taggal is muszáj volt megtárgyalni a közös ügyet, különben megsértődtek volna. De hát mi sukoróiak ilyen emberek vagyunk, igényeljük, hogy sorsunkba vágó kérdésekben egyezkedve szülessen döntés. Sikerült egyezségre jutniuk. Évente a tagság ötszáz-hatszáz árusüldőt nevel, hizlal a háztájiban. Annyit, mint eddig a szövetkezet. A szövetkezet pedig korszerű kocanevelőt, szaporítótelepet létesít. Hogyan segít a szövetkezet az egyéni gondokon? Molnár Jánost, Szűcs Józsefnét, Bartalos Györgynét járművekkel segítette építőanyag-szállításkor. A kőbánya a forgalmi árnál jóval olcsóbban adta a követ. A járadékosoknak, a tsz-nyugdíjasoknak soron kívül szállítanak, s elvégzik helyettük a mezei munkát. Mindez és még sok más mutatja, hogy él Sukorón az összetartás, az egymást segítés íratlan törvénye. Bodnár István Az összetartás példái Félig kész, tágas épület ötlik szemembe a falu közepén. Két ember fenyődeszkákat cipel az udvarra. — Mi lesz ez a terjedelmes épület? — Művelődési ház — válaszolja a tag-baszakadt piros arcú. — Kész lenne már — így a másik —, de jött a szatmári meg a csongrádi árvíz, oda kellett az építőanyag. Emiatt tartunk még az elején ... Innen a tanácsházára megyek. Korántsem hivalkodó épület, amiben a helyi államigazgatás székel. Mutatósabbak mellette a jó bort termelő szőlősgazdák lakóházai. A vb-elnök szobájában öt ember csak állva fér el Mihelyt belépek, egyszerre két legény adja át az ülőhelyét. KISZ- esek A vb-elnök Nagyjakab Antalné. — összetett falu-e Sukoró? — kérdésén rövid ismerkedés után. 4 Magyar Hírlap HAZAI KÖRKÉP V 1- 9k 1971. MÁRCIUS 1. HÉTFŐ 3 Tavasz a télben — tél a Téli tavasz köszöntött hazánkra január 20-án. Ezen a napon csupán Sopronban csúszott le a higanyszál mínusz egy fokig. Két nappal később a téli időszakban leghidegebb tájakon — Borsodnádasd és Putnok térségében — is lazábbra engedték a sálat; a havas hónapokban legmelegebb vidéken — Siklós, Barcs, Szigetvár környékén — a fejekről a kézbe kerültek kucsmák, kalapok. A januári tavasz 28-án mosolygott a legbarátságosabban: ekkor nyolc fokkal volt magasabb a napi középhőmérséklet Budapesten a százesztendős átlagnál, a legmagasabb nappali hőmérsékleti érték plusz 10,2 fok volt. Afféle tavasz a télben, amilyennek ebben az évben örülhettünk, jó, ha emberöltőnként egyszer adódik. Most ismét itt a tél... Az első orvosmeteorológus És mikor köszönt ránk megint a tavasz? Ez az a kérdés, amelynek megválaszolására még az Országos Meteorológiai Szolgálatnál sem vállalkoznak, mivel... Mivel ott lelkiismeretes emberek dolgoznak, akik nagyon jól tudják, mekkora károkat okozhat egy felelőtlen előrejelzés. Régi vágya az emberiségnek, hogy kifürkéssze a jövőt. Az a fáraó, akinél hajdan egy József nevű fiatalember jelentkezett tizennégy éves távprognózissal, mai szemmel tekintve — bizonyos mértékig — modern gondolkodású uralkodó lehetett. Őfelsége elhitte, hogy hét bőséges esztendőre hét sovány következik. Építőipari kapacitásának jelentékeny hányadát ezért biztosította magtárépítésre ... Az óvatos Hippokratész nem vállalkozott időjóslásra, a meteorológiához mégis van köze. Mai szóhasználattal élve: ő volt az első orvosmeteorológus. Az időjárás és egyes betegségek összefüggéséről írt. Az újkorban tengeri katasztrófa irányította a tudományos világ érdeklődését az időjárás-előrejelzésre. 1854. november 14-én — a krími háború idején — a balaklavai öbölben vihar pusztította el az egyesült angol—francia flottát. A francia kormány ezt követően Leverrier csillagászt kérdezte meg: „Volna-e lehetőség hasonló elemi csapások előrejelzésére?” A tudós, miután körülbelül tíz földközitengeri megfigyelőállomás adatait elemezte, igennel válaszolt. A kérdés tán meg is lepte, hiszen annak elhangzása előtt már tizenkét évvel előbb adtak távírón időjárás-prognózist: Kreil Prágából, Paddington Indiából. A bécsi és a belgrádi prognózis Az előrejelzés vágyában gyökereznek a népi megfigyelések: a gyertyaszentelőkor előbúvó mackó meginterjúvolása (német földön a borz hasonló viselkedését figyelik), a jeget törő vagy hozó Mátyás, a meleget zsákoló Szervác, Pongrác, Bonifác, a negyvennapos esővel fenyegető Medárd. — A velük kapcsolatos megfigyelések a szinguláris esetek sorába tartoznak — magyarázza Vissy Károly, az Országos Meteorológiai Szolgálat tudományos csoportvezetője. — Miért jellemző e napok táján az időjárás a következő hetek időjárására, ma még nem tudjuk, nincs rá olyan egyértelmű magyarázat, mint például az évszakok váltakozására. Medárd az más... Ha június előtt erősen felmelegszik a nagy, kelet-európai síkság, a magasba tört légtömegek helyébe óceáni, páradús légtömegek nyomulnak. Monszun , minimonszun ... A nemrég még híres bécsi időjárásnaptárról már kitudódott, hogy az nem más, mint egy biztosító társaság szervezőjének reklámötlete. Megbízhatósága annyi, mint a régi százesztendős jövendőmondó kalendáriumé. — Mostanában a belgrádi naptár tűnt fel — említjük —, ez mennyire szavahihető? — Úgy tudom, egy jugoszláv hajóskapitány készíti passzióból. Egy hónapon át figyelemmel kísértük. A naptár várható napi maximumot és minimumot is jelez. Januárban a maximumokat tekintve öszszesen 119 fok, a minimumokat tekintve 115 fok volt az eltérés a jelzett és a bekövetkezett hőmérsékletek között; ez napi átlagban 7,5 fok. Valószínűtlen, hogy a kapitány jobban fel volna szerelve műszerekkel, több megfigyelő állomással lenne kapcsolatban, mint az állami meteorológiai intézetek. De mégha lenne is: a Belgrád környéki időjárás legfeljebb néhány déli megyénk déli peremére lehet jellemző, de Kecskeméttől északra már aligha. Kísérleti jelleggel hazánkban is készítenek két hétre szóló távprognózist. A statisztikai elemek dominálnak benne. Hihető, hogy az elektronikus számítógépek alkalmazásával annyira növekszik majd az efféle távprognózisok megbízhatósága, hogy azokat — a rövid és középtávúakhoz hasonlóan — közölheti a sajtó, a rádió, a tévé. Meteorológiai „szolgáltatás" Az Országos Meteorológiai Szolgálat egy-két napos prognózisa tudományosan megalapozottak. Olyannyira, hogy számos iparág szerződéses kapcsolatban áll az intézménnyel. Egy jónevű kisz — például — a viharos szél előrejelzését igényli, mivel pehelykönnyű műanyagokat tárol a szabadban. Nyári éttermek vezetői váratlan zápor gyors jelzését kérik a riasztószolgálattól. Még hétágra süt a nap, amikor a fürge pincérek „Ha megengedi a kedves vendég!” felkiáltással megkezdik a kaszírozást. A szolgálat ügyfelei közé tartoznak a KPM közúti igazgatóságai, amelyek a jelzéseknek jó hasznát veszik: az időjárás alakulásának megfelelően csoportosítják át gépparkjukat, megkezdik az utak sózását, stb. stb. A Balatonon nyáridőben dolgozik a viharjelző szolgálat. Különös, de igaz, hogy a mezőgazdaság kevésbé él azzal a biztonsággal, amelyet a riasztószolgálat nyújthatna, pedig fél évtizede sincs, hogy egy jókor adott figyelmeztetés ötvenmillió forint kártól óvta meg a gyümölcstermelő gazdaságokat. Az összeg pontos, ki lehetett számítani abból, hogy az egyik nagyüzem megtette a szükséges intézkedéseket a fagyveszély közeledtének hallatán, a másik nem. Amott segített a füstölés, emitt lefagyott a barack, a cseresznye, a mandula virága. És vele együtt elfogytak a gazdag zárszámadáshoz fűzött remények. Az idén sincs még kizárva, hogy a téli tavaszt, tavaszi tél követi... Borváró Zoltán Fórum Nemzeti néphadsereg Ma tizenöt éve állították fel az NDK nemzeti néphadseregének első alakulatait. Azután történt ez, hogy végleg létrejött a két német állam. A szocialista országok előzőleg hosszú évekig arra törekedtek, hogy Németországból egységes, demokratikus állam váljék, javaslatok sorát tették, következetes diplomáciai küzdelmet folytattak a célért. A nyugatiak azonban - megszegve a potsdami egyezményt - megakadályozták ezt, kettészakították Németországot. Létrejött nyugaton a Német Szövetségi Köztársaság, keleten a Német Demokratikus Köztársaság és természetesen ennek fegyveres ereje is. Annál is inkább jelentős a nemzeti néphadsereg létrejötte, mert a másik német államban — már előzőleg — megszervezték a Bundeswehrt, az agresszív atlanti tömb európai kulcshadseregét. Az NDK nemzeti néphadserege azóta lendületesen fejlődött. Együtt a szovjet hadsereggel és a Varsói Szerződésben egyesült más testvéri országok haderőivel korszerű eszközökkel rendelkezik, hogy őrt állhasson Európa békéjének vártáján. Csak divat? Amióta tudom, hogy egy magára valamit is adó tizenévesnek véres verítékkel ki kell koptatnia az új farmer térdét és fenekét, mielőtt egyáltalán felvenné, nem érhet meglepetés — már ami a fiatalok divathóbortjait illeti, így azon sem csodálkozom, hogy manapság nemcsak a lányok, hanem a fiúk is hordanak a nyakukban láncot, bizsut. Miért is csodálkoznék, amikor a minap egyik képeslapunkban is olyan öltözéket ajánlottak az ifjak figyelmébe, melynek „kiegészítője” egy bőrből készült nyakbanfüggő volt. Nekik tetszik, hordják hát. Egy valami mégis szemet szúr, s viszolygást kelt bennem: számos fiatal nyakában látok fityegni a húszas-harmincas évekből származó érdemrendeket. Ki tudja, hol szerzik be, s menő viseletnek tartják a mutatós medéliákat, nem is sejtve eredetüket, s még kevésbé azt, hogy milyen „érdemekért” osztogatott ilyesmit a főméltóságú kormányzó. Szemem elé villant már egy bőrzeke kivágásából például a „Nemzetvédelmi kereszt”, ami formáját tekintve is kínosan hasonlít a német vaskeresztre, s a „tartalmi" hasonlóság is nyilvánvalóvá válik, ha elolvassuk a Magyar Érdemrend és Díszjelvények című — ma már csak múzeumokban böngészhető — kiadvány magyarázó szövegét. Eszerint a szóban forgó kitüntetést annak idején azok érdemelték ki, „akik akár a magyarországi kommunizmus súlyos megpróbáltatásainak idején, akár a hazánktól elszakított és utóbb a Szent Koronához visszatért területeken... törhetetlen magyar hittel ... stb.”. És sorolhatnánk még jó néhány „érdemet” a divatcikké vedlett, de mindmáig egy sötét történelmi korszak emlékei közé tartozó medáliákról. De talán ennyi is elég. Harmincegynéhány évvel ezelőtt „menő fejnek" számítottak azok, akik a „vitézi jelvénnyel" és a rendszer más érdemjeleivel dekorálták mellüket Érdemeiket azonban — bizton remélem — egyetlen mai fiatal sem vallaná magáénak. * D Vásárhelyi különkiadás Vasárnaptól mindennap megjelenik a Csongrád megyei Hírlap hódmezővásárhelyi különkiadása. A lap fejlécén felülnyomás jelzi a vásárhelyi jelleget, ami azt jelenti, hogy egy oldalon csak hódmezővásárhelyi információkat közöl. A különkiadás megjelenésének hírére 1000 új előfizetővel gyarapodott a városban a lap olvasótábora. Hármas aranylakodalom Hármas aranylakodalmat, valóságos népünnepélyt rendeztek vasárnap a Komárom megyei Neszmély községben: Kovács Bálinték, Lévai Jánosék és Pajtó Lajosék házasságuk 50. évfordulóját ünnepelték a falu kultúrházában. Az idős házaspárok szép számú vendégsereg, kiterjedt rokonság, számos gyerek és unoka jelenlétében újították meg hitvesi fogadalmukat. Megnyitották a nyíregyházi művészeti heteket Vasárnap a nyíregyházi Jósa András Múzeumban dr. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója megnyitotta Boross Géza képzőművészeti alkotásainak kiállítását. Dr. Telepy Katalin művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főmunkatársa méltatta a bemutatott műveket. E kiállításmegnyitó egyúttal kezdete volt a nyíregyházi művészeti heteknek is. A kulturális eseménysorozatot dr. Ördögh János, a nyíregyházi városi tanács vb-elnökhelyettese nyitotta meg. Színházi előadásokat, hangversenyeket, próza- és versmondó esteket, filmbemutatókat tartanak a művészeti hetek keretében.