Magyar Hírlap, 1971. április (4. évfolyam, 91-119. szám)

1971-04-22 / 111. szám

MIJiGYIJR VÍRUP NEMZETKÖZI POLITIKA 1971. ÁPRILIS 22. CSÜTÖRTÖK 5 A Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) őse ellen vívott engesztelhetetlen harc­nak. — Az eszmék harcában állásaink erősebbek, mint eddig bármikor. Mellet­tünk van a szocializmus reális eredmé­nyeinek igazsága. Eszméink ereje abban van, hogy azokat alátámasztja a társa­dalmi fejlődés egész menete, amely lé­pésről lépésre vezeti az egész emberisé­get a szocializmus felé. Ellenfeleink, tud­va ezt, minden eszközzel igyekeznek le­járatni eszméinket, kételyeket akarnak támasztani annak a nagy ügynek a tör­ténelmi igazságával szemben, amelyért mi, kommunisták küzdünk. Ez az oka an­nak, hogy a burzsoá ideológia elleni of­­fenzíva, a harc a különböző rendű és ran­gú opportunista, revizionista, nacionalista irányzatok ellen a legidőszerűbb feladat volt és marad számunkra — mutatott rá Brezsnyev. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban megjegyezte, hogy a szocializmus építé­sének minden országban megvannak a maga sajátosságai, megkülönböztető jel­legzetességei. Ugyanakkor történelmileg bebizonyosodott, a közös törvényszerűsé­gek jelentősége minden szocialista ország fejlődésében.­­ Ezért távolról sem vé­letlen például az a mélyreható kölcsönös kapcsolat, amelyet a BKP X. kongresszu­sán és az SZKP XXIV. kongresszusán megvitatott kérdések között fennáll. Tör­vényszerű, hogy mindkét kongresszus fi­gyelmének homlokterébe került egy olyan feladat, mint a dolgozók jólétének lé­nyeges fellendítése. Az SZKP XXIV. kongresszusa, csakúgy, mint a BKP X. kongresszusa ismét megmutatja, hogy az olyan kérdések, mint a szocialista de­mokrácia fejlesztése, a szocialista tár­sadalom osztályai és társadalmi csoport­jai egységének megerősítése a munkás­­osztály vezető szerepe mellett, mindenkor a kommunisták figyelmének középpont­jában van a szocializmus országaiban. Lelkes tetszésnyilvánítással fogadott beszéde befejező részében Brezsnyev hangoztatta, hogy a szovjet és bolgár kommunisták megbonthatatlan harcos barátsága, a szocialista országok közös frontjának, a forradalmi erők közös frontjának szilárd láncszeme volt és ma­rad, összefogásra törekedve dolgozik. Erősít bennünket, hogy országunk a Varsói Szerződés tagállama, a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának szervezetéhez, a szocialista országok közösségéhez tar­tozik. Különösen nagy jelentőségű szá­munkra, hogy a Szovjetunióval és kom­munista pártjával, azzal az országgal és párttal vagyunk szoros szövetségben, egy­ségben és megbonthatatlan barátságban, amely létrejötte óta a szocializmus, a ha­ladás élen járó osztaga, és ma is az. A haladás híveinek örömére, ellenségeink bánatára a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa is meg­mutatta: Lenin dicső pártja magasra tartja az alkotó marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus zászlaját.­­ A történelmi tapasztalat, a jelen valóság egyaránt mutatja, a proletár in­ternacionalizmus eszméje, az összefogás és az egység, a szocialista világrendszer­nek, a nemzetközi munkásosztálynak, a világ kommunista és munkáspártjainak leghatalmasabb fegyvere. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt az egység, a szocia­lizmus és a béke, a népek alapvető ér­dekeinek védelmében, a többi testvér­párttal együtt, a leghatározottabban és egyformán elutasítja a jobb- és a „balol­dali” opportunizmust, a nacionalizmust, a szovjetellenességet, a kínai vezetők szakadár tevékenységét. Támogatunk mindent, ami az egységet erősíti, eluta­sítunk mindent, ami az imperialistákkal szembeni közös frontunkat gyengíti.­­ A kommunista és munkáspártok, a szocialista országok nagy többségének sok évi állhatatos erőfeszítése, az 1969-es moszkvai tanácskozás eredményeként az utóbbi időben egységünk erősödött. A nemzetközi munkásmozgalom, a haladás erőinek összefogása, küzdelme, a szabad­ságszerető népek harca keresztül húzza az imperialisták minden számítását. Az imperialista agresszorok ma még sok szenvedést okoznak a hősiesen harcoló vietnami népnek, Indokína népeinek, az arab népeknek, és jogos aggodalmat kel­tenek a békét kívánó emberekben az egész világon. De semmiféle imperialis­ta manőver és az erőpolitika sem tud változtatni a világ fejlődésének fő irá­nyán: az emberiség a kapitalizmusból a szocializmus irányába halad, a népek, a nemzetek szabadok lesznek, és a béke le fogja győzni a háborút.­­ Kongresszusuk ismét bizonyítja, hogy a Bolgár Kommunista Párt dicső ha­gyományaihoz méltóan, magabiztosan ve­zeti a bolgár népet a szocializmus építé­sének útján. Meggyőződésünk, hogy a párt és a nép összefogásának eredménye­ként megvalósulnak a kongresszus hatá­rozatai, és a népi Bulgária a szocialista fejlődés újabb magaslatára érkezik. A magyar kommunisták, a magyar dolgozók szívből sok sikert kívánnak a Bolgár Kommunista Pártnak, a testvéri bolgár népnek országépítő, szocialista munkájá­ban. Kádár János a Bolgár Népköztársaság és harcedzett élcsapata, a Bolgár Kom­munista Párt, a magyar és bolgár nép testvéri barátsága, s a szocializmus és a béke éltetésével zárta nagy tetszéssel fo­gadott beszédét. Nguyen Duy Trinh és Edward Gierek felszólalása A kongresszus délelőtti ülésén felszó­laló Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Dol­gozók Pártja Politikai Bizottságának tag­ja, a VDK pártküldöttségének vezetője kijelentette, hogy a bolgár nép marxista -leninista pártjának vezetésével elért si­kereire a demokratikus Vietnam is büsz­ke, a Bolgár Népköztársaság nemzetközi tekintélyének megszilárdulása pedig nö­veli a vietnami népnek nyújtott politi­kai támogatás jelentőségét. A felszólaló végül kifejezte meggyőződését, hogy az amerikai imperialista agresszió, amely ma még súlyos szenvedéseket okoz a tér­ség népeinek, végső soron elkerülhetet­len kudarcra van ítélve. Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára üdvözlő be­szédében kifejtette, hogy a szocialista rendszerben a legfontosabb cél a dolgozó nép jólétének, életszínvonalának emelése. Ennek szellemében zajlott le az SZKP kongresszus és a lengyel párt is ezt az utat akarja járni. Síkraszállt a szocialista or­szágokkal, s mindenekelőtt a Szovjetunió­val való barátság és együttműködés fej­lesztése mellett. Európai problémákról szólva arra mutatott rá, hogy a szocia­lista országok eddigi békeoffenzívája már enyhülést hozott, s megteremtette a fel­tételeket az európai biztonsági értekezlet összehívásához. Különösen nagy jelentő­sége lenne annak — mondotta Gierek — ha az NSZK egyszerre ratifikálná a Szov­jetunióval és a Lengyelországgal kötött szerződéseit. Kádár János, az MSZMP KB első tit­kára, a magyar pártküldöttség vezetője lépett ezután a kongresszusi emelvényre. A küldöttek hosszan tartó tapssal, „Örök barátság!” kiáltással fogadták az MSZMP első titkárát. Kádár János üdvözlő beszéde Kádár János bevezető szavaiban szív­ből köszöntötte a kongresszust és tolmá­csolta a bolgár kommunistáknak, a bará­ti bolgár népnek a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép testvéri üdvözletét és legjobb kívánságait, majd így folytatta: — Minden magyar kommunista, dol­gozó népünk nagy figyelemmel kíséri a testvéri bolgár nép életét, munkáját, eredményeit. Küldöttségünk nagyra ér­tékeli és üdvözli központi bizottságuk Todor Zsivkov elvtárs által elmondott beszámolóját az előző kongresszus óta el­ért fejlődésről, a népük előtt álló nagy­szerű távlatokról. Mi is büszkék vagyunk arra, hogy a Bolgár Népköztársaság alig több, mint negyedszázad alatt hatalmas, forradalmi változáson ment át és korsze­rű iparral, fejlett mezőgazdasággal ren­delkező szocialista állammá vált, ahol a hatalom a népé, és a nép érdekében tör­ténik minden. A gazdasági építőmunka a dolgozók jólétét szolgálja, közkinccsé vált a kultúra és számottevően fejlődött a tu­domány. — Szívből kívánjuk, hogy a testvéri bolgár nép eddigi nagyszerű eredményei­re támaszkodva érjen el újabb sikereket az új ötéves terv teljesítésével; a párt programjának megvalósításával mielőbb érje el a történelmi célját, a szocialista társadalom teljes felépítését.­­ Örömmel tölt el bennünket, hogy a Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt kapcsolatai a marxizmus-leninizmus eszméi alapján egyre erősödnek, és pártjaink között tel­jes az egyetértés és az egység minden fontos elvi és politikai kérdésben. A párt­jaink és népeink közötti internacionalista kapcsolat a magyar és a bolgár nép év­századokra visszanyúló barátságára épül. Ez a hagyományos barátság akkor vált teljessé, amikor mindkét nép a szocia­lista forradalom útjára lépett, és most már több mint negyedszázada az élet minden területén szorosan együttműkö­dik, együttesen harcol a közös célokért. — A magyar nép legújabbkori törté­nelmének legfontosabb napja 1945. ápri­lis 4-e, amikor Magyarország területe teljesen felszabadult a Hitler-fasiszta megszállás alól. Hazánkat a Szovjetunió szabadította fel, de soha nem feledjük, hogy a magyar nép felszabadításában a szovjet harcosok oldalán részt vettek a bolgár nép legjobb fiai is. Barátságunk és, együttműködésünk számos kézzelfog­ható eredményt hozott az elmúlt 26 év alatt politikai, gazdasági és kulturális té­ren egyaránt. A magyar nép a szabadsá­gért elesettek emlékét is azzal őrzi a leg­hívebben, hogy eleget tesz szocialista kö­telezettségeinek, hogy törhetetlenül ra­gaszkodik a magyar—bolgár barátság ügyéhez. Erős és közös a törekvésünk, hogy az élet minden területén a jövőben is egyesítjük erőinket a magyar és a bol­gár nép javára, a szocializmus és a béke általános érdekei javára. — Hazánkban, a Magyar Népköztár­saságban szilárd a népi hatalom, a ma­gyar munkásosztály, pártja vezetésével teljesíti történelmi hivatását, s a paraszt­sággal, az értelmiséggel, a társadalom va­lamennyi alkotó erejével szövetségben építi a szocialista társadalmat. Az elmúlt év végén sikeresen befejeztük harmadik ötéves tervünket. Ebben az időszakban hazánkban tovább szilárdultak a szocia­lista termelési viszonyok, magasabb szín­vonalra emelkedett a tervgazdálkodás, minden korábbinál jobban, a szükségle­tekkel összhangban fejlődött a termelés. Emelkedett népünk életszínvonala, ja­vult anyagi, kulturális ellátottsága. Pártunk a közelmúltban tartotta meg esedékes X. kongresszusát, amelyen fel­mérte a megtett utat. A kongresszus je­lentős eredményekről adott számot, ugyanakkor még meglevő nem kevés gondról is szólt, s nagy feladatokat állí­tott dolgozó népünk elé. Az eredmények forrása pártunknak az a törekvése, hogy a marxizmus-leninizmus nemzetközi ér­vényű tanításait következetesen és alkotó módon alkalmazza hazánk viszonyaira. Ennek köszönhető, hogy a szocializmus alapvető kérdéseiben a párt és a nép, a kommunisták és a pártonkívüliek kö­zött egység van, hogy a néptömegek kö­vetik a pártot. — Bízunk erőnkben, jövőnkben. Kong­resszusunk az eddigi politika folytatását határozta el és a szocialista társadalom felépítésének további útját világosan ki­jelölte. Megkezdtük az új, 1971-től 1975-ig szóló negyedik ötéves tervünk végrehaj­tását, és április 25-én általános választá­sok lesznek nálunk. Meggyőződésünk, hogy a magyar nép a választásokon sza­vazatával is támogatni fogja pártunk, a Hazafias Népfront politikáját, a szocia­lizmus felépítésének programját, és to­vább erősödik hazánkban a szocialista nemzeti egység és összefogás. — A magyar kommunisták, a magyar nép munkájához nagy erőt ad, hogy pár­tunk a marxizmus—leninizmus, a prole­tár internacionalizmus elvei alapján, a kommunista és munkáspártokkal szoros A testvérpártok képviselőinek további felszólalása Kádár János beszédét követően Jum­­zsagim­ Cedenbal, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottságának első titkára a marxizmus-leninizmus tiszta­ságának védelmére, a sovinizmus és a szovjetellenesség elutasítására helyezte a hangsúlyt. Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára a szovjet— nyugatnémet, illetve a lengyel—nyugat­német szerződések ratifikálásának szük­ségességéről beszélt részletesebben. Alois Indra, a Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága Elnökségé­nek tagja, a központi bizottság titkára a csehszlovákiai nehézségek leküzdéséről, az ellenforradalmi veszély elhárításáról számolt be, méltatva a szocialista orszá­gok testvéri segítségnyújtásának szerepét. Gheorghe Pana, a Román Kommunista Párt KB állandó elnökségének és a köz­ponti bizottság titkárságának tagja a balkáni szomszédországok gazdasági együttműködéséről beszélt. Kifejtette Ro­mánia álláspontját a különböző társadal­mi rendszerű országok viszonyáról és­ a pártközi kapcsolatokról. Koszorúzás Dimitrov mauzóleumánál A Bolgár KP kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség Kádár Já­nos vezetésével szerdán délután, a kong­resszus szünetében koszorút helyezett el Georgi Dimitrovnak, a bolgár és a nem­zetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének mauzóleumánál. A vö­rös szegfűkoszorú szalagjának feliratán ez áll: Georgi Dimitrovnak a Magyar Szo­cialista Munkáspárt küldöttsége. Gyökeres fordulatot a béke felé Európában Koszigin és Karjalainen pohárköszöntője (TASZSZ) Björn Olof Alholm, Finnor­szág moszkvai nagykövete szerdán ebé­det adott Ahti Karjalainen finn minisz­terelnök tiszteletére, aki a szovjet kor­mány vendégeként tartózkodik hivatalos látogatáson a Szovjetunióban. Az ebéden részt vett Alekszej Koszigin miniszter­­elnök és más szovjet vezetők. Pohárköszöntőjében Karjalainen kije­lentette: — A finn—szovjet kapcsolatok az 1948-as barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés szilárd alapjaira épülnek, s jó példát szolgáltat­nak két különböző társadalmi, politikai rendszerű nép közötti kapcsolatok helyes fejlesztésére. A finn miniszterelnök nagy jelentősé­gűnek nevezte a gazdasági, műszaki és ipari együttműködés fejlesztéséről ked­den Moszkvában aláírt szovjet—finn szer­ződést és a gazdasági jegyzőkönyveket. Karjalainen finnországi hivatalos láto­gatásra hívta meg Alekszej Koszigint és megújította a más szovjet vezető szemé­lyiségeknek szóló meghívásokat. Válaszában Koszigin kijelentette: — Teljes mértékben osztjuk az ön vélemé­nyét, hogy fontos a szovjet—finn együtt­működés további fejlesztése. — Beszélgetéseinkben természetesen kellő figyelmet szenteltünk az európai biztonság kérdéseinek — mondotta Ko­szigin. — A Szovjetunió annak a szük­ségességéből indul ki, hogy gyökeres for­dulatot kell végrehajtani a feszültség enyhítése és a béke felé az európai konti­nensen, a második világháború eredmé­nyeképpen létrejött területi változások végleges elismerése alapján.­­ Bizonyosak vagyunk abban, hogy azok a nagy előnyök, amelyekhez Európa jutna a feszültség enyhülése révén, meg­érik azt, hogy valamennyi békeszerető ál­lam megsokszorozza erőfeszítéseit az össz­európai értekezlet előkészítése és sikeré­nek biztosítása érdekében — hangsúlyoz­ta Koszigin. S közlemény Riad moszkvai megbeszéléseiről (Folytatás az 1. oldalról) által előterjesztett legutóbbi javaslatok­kal kapcsolatos negatív magatartásban is. Izraelnek ez az obstrukciós politikája dur­va kihívás minden békeszerető állammal, a világ közvéleményével szemben, fenye­getés a nemzetközi békére és bizton­ságra nézve. A felek megállapodtak abban, hogy to­vábbi együttes lépéseket tesznek a közel­­keleti helyzet normalizálása, a béke és a biztonság megszilárdítása érdekében. Négyhatalmi tanácskozás (AFP) A négy nagyhatalom ENSZ-kép­­viselői kedden New Yorkban folytatták tanácskozásaikat a közel-keleti helyzet­ről. A megbeszélésről nem adtak ki tájé­koztatót, csupán annyit közöltek,h­ogy a legközelebbi találkozót május 5-én tart­ják. Jól értesült körök úgy tudják, a Szov­jetunió képviselője a keddi tanácskozá­son az Egyesült Államok szemére vetette, hogy támogatja Izraelt és a cionizmust és ezzel akadályokat gördít a közel-keleti válság békés rendezése elé. (Reuter) Egyiptom azonnali és hivata­los magyarázatot kért az Egyesült Álla­moktól azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy Washington újabb fegyvereket szál­lít Izraelnek, köztük 12 Phantom típusú vadászbombázót — jelenti az Al Ahram. Miként a lap rámutat, az újabb amerikai fegyverszállítás arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok támogatja Izraelt hódító politikájában.

Next