Magyar Hírlap, 1971. április (4. évfolyam, 91-119. szám)

1971-04-22 / 111. szám

Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁG-VILÁGGAZDASÁG Ski Iat 1971. ÁPRILIS 22. CSÜTÖRTÖK 7 A Pénzügyminisztérium Számítóközpontja i( i-i tljU ^ (w~ Országos mérlegfeldolgozás négy óra alatt — Korszerűsítik a tanácsok informálását — Kísérleti gép Sopronban A könyvelőt általában idős, könyök-, védős, szemüveges figurának, megbízha­tó, pontos, bürokratának képzelik el. Vi­tatható, mennyiben hiteles ez a portré, annyi azonban bizonyos, hogy a Pénzügy­minisztérium Számítóközpontjának Sie­mens 4004/45­ F típusú elektronikus szá­mítógépe aligha hasonlít az imént leírt könyvelőre. Nemcsak azért, mert nem vi­sel könyökvédőt, hanem mert megbízha­tóbb, pontosabb, és főleg összehasonlítha­tatlanul gyorsabb. Február 28-án fejezték be a központ munkatársai az állami vállalatok és szö­vetkezetek tavalyi mérlegbeszámolóinak előzetes összesítését. E munkához össze­sen mintegy 14 órára volt szükség. Ebből 8—10 órát vett igénybe az adatok mág­nesszalagra rögzítése, s mindössze 3—4 óra alatt elkészült a feldolgozás. A gyors­­jelentés azonnal sokszorosítható állapot­ban került ki a gépből, s tartalmazza a termelési egységek 61 legfontosabb mu­tatóját, ágazatonkénti és szektoronkénti bontásban. Mindez természetesen nem csupán az adatok egyszerű összesítése; a jelentés elemzi a gazdasági folyamatok tartalmát is, összegezte a gép a tervszá­mok és tényszámok viszonyszámait, ösz­­szehasonlította az előző és a vizsgált idő­szakot, feltárta a közgazdasági folyama­tok számokkal megfogalmazható össze­függéseit. Félreértés ne essék: a gép természete­sen nem közgazdasági elemzést végez, hanem számít, s a tartalmi összefüggé­sek vizsgálata a közgazdászokra hárul. Másként fogalmazva: a számítóközpont megoldja az elemzéshez szükséges mate­matikai feladatokat (szóródás-, korrelá­ció- és később trendszámításokat vége­zi), az elemzés pedig az elméleti szakér­tők feladata, hogy a tanácsok hatékonyabban gazdál­kodhassanak, országos adatfeldolgozási és -nyilvántartási hálózat létrehozására törekednek. Ez azt jelenti, hogy a taná­csi gazdálkodásba is bekapcsolják a szá­mítástechnikát. Ennek szervezése meg­kezdődött, kísérletképpen a Soproni Vá­rosi Tanácsnál adatátviteli berendezést helyeztek el, amely telefonvonalon, auto­matikusan továbbítja a jeleket a számí­tógépnek. A kísérlet kitűnően bevált, a berendezés másodpercenként mintegy 100—150 jelet továbbított. A tervek sze­rint valamennyi fontosabb adatszolgálta­tási ponton ilyen berendezést helyeznek el, s ezeket összekapcsolják a számító­géppel. Ily módon egyetlen számítóköz­pont ellátja az egész pénzügyi irányítási rendszer információs feladatait, úgy, hogy minden felhasználó csaknem sajátjaként kezelheti a számítógépet. A számítások szerint ez a legolcsóbb és a leghatéko­nyabb megoldás. Lovász Péter Három év újrajátszása A számítóközpont, a mérlegbeszámoló­kon túl, folyamatosan feldolgozza a szo­cialista szektor adózási adatait. A fel­adat rendkívül jelentős, hiszen az álla­mi költségvetés bevételeinek túlnyomó hányada ezekből az adókból származik. Ismeretes, hogy a tanácsok önállóságá­nak bővülésével átszervezték az adóappa­rátust is. A nyilvántartást, elemzést hat területi bevételi igazgatóság végzi a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazga­tóságának felügyeletével. Ebből két igaz­gatóság adatfeldolgozási munkáit már a számítóközpont végezte el, s a többit is fokozatosan a központhoz csatolják. Ez évente mintegy 20 millió adótétel elszá­molását jelenti majd, ami leköti a gép kapacitásának csaknem harminc százalé­kát. A központ jelenleg részben ugyancsak a mérlegek feldolgozásával van elfog­lalva, ezúttal az első negyedévi jelenté­seket összesítik. Ez a gép nyelvére lefor­dítva több tízmillió jelből álló adathal­maz összesítését jelenti. Év végéig az ál­lami vállalatokon és szövetkezeteken kí­vül valamennyi beszámolásra kötelezett gazdasági egység jelentését a géppel ösz­­szesítik. E munkával párhuzamosan — a gépbe táplálva — rekonstruálják a gazdasági reform első három évét. Mintegy három­­milliárd jel segítségével feldolgozzák há­rom esztendő adatait. Természetesen nem csupán a számok egyszerű újrafel­dolgozásáról van szó, hanem ezekkel a számításokkal a miértekre keresnek vá­laszt, vagyis arra, miért éppen úgy ját­szódtak le a gazdasági folyamatok, aho­gyan lejátszódtak. Érdemes itt némi kitérőt tenni, hiszen a szakembereken kívül csaknem minden­ki csodákat vár az elektronikus számító­gépektől. A gép azonban nem gondolko­dik, csupán a jól megfogalmazott kérdé­sekre fogalmaz a betáplált ismeretanyag alapján választ. Magyarán: a gép tisz­tázza a számszerű összefüggéseket, nyersanyagot ad a közgazdászoknak. A legolcsóbb és a leghatékonyabb Ahhoz azonban, hogy ez az alapanyag mindig használható legyen, korszerűsíte­ni kell az információs rendszert. A leg­fontosabb, hogy az elemzéseket egységes szempontok szerint összeállított anyagok­ból végezhessék, hiszen csak így lehet két időszakot, vagy két kérdéskört össze­hasonlítani. Az adóapparátus esetében ez már megtörtént. Most annak érdekében. Az EGB ülésszaka Vita az NDK meghívásáról Az ENSZ Európai Gazdasági Bizott­ságában képviselt tőkésországok több­sége ismét állást foglalt az NDK rész­vétele ellen a bizottság munkájában és ezzel azt is megakadályozta, hogy az NDK meghívót kapjon a mostani 26. ülésszakon való részvételre. A bizottság lengyel javaslatra vette fel mostani ülésszakának napirendjére az NDK részvételének kérdését. A na­pirendi pont keddi vitáján a szocialista országok képviselői — közöttük Szita János, a magyar küldöttség vezetője, Jó­zef Winiewicz lengyel külügyminiszter­helyettes és Nyesztyerenko, a szovjet küldöttség vezetője — rámutattak, hogy az NDK-nak mind Európában betöltött gazdasági szerepét, mind békés külpoli­tikáját tekintve helyet kell kapnia az Európai Gazdasági Bizottságban. Szita János hagsúlyozta, hogy az NDK távoltartása a bizottságtól anakroniz­mus, és ellentétben áll a nemzetközi jog alapelveivel, mert senki sem vonhatja kétségbe az NDK állami létét. A bizott­ság illetékességi körébe tartozó sok kér­dés megoldhatatlan az NDK közremű­ködése nélkül. Nyesztyerenko szovjet küldött azt hangsúlyozta, hogy az NDK részvétele a bizottság munkájában hozzájárulna az európai kontinens békéjének és bizton­ságának megerősödéséhez. Winiewicz lengyel külügyminiszter-helyettes kije­lentette: kormánya síkraszáll amellett, hogy az NDK és az NSZK egyaránt tag­ja legyen az ENSZ-rendszernek. Tizennyolc nyugati ország képviselője a logikus érvek ellenére — főként az NSZK egyedüli képviseleti igényének és a különleges belnémet kapcsolatokra vo­natkozó tarthatatlan okfejtésének nyo­mására — az NDK meghívása ellen fog­lalt állást. Finnország, Svédország, Ausztria és Svájc tartózkodott a véle­ménynyilvánítástól, végül a napirendi kérdést nem bocsátották szavazásra. A kantoni vásár hátterében (_ ) A Zsenmin Zsipao cikke Kína valutapolitikájáról Baracs Dénes jelenti: Kína pénzbevételei tavaly mind ösz­­szegben, mind pedig az évi növekedés nagyságát tekintve felülmúltak minden eddigi rekordot — közölte a Zsenmin Zsipao egész oldalas cikkében. A kínai valuta szilárdságát hangsúlyozó írás, amelynek publikálása egybeesik a kínai külkereskedelem legnagyobb eseményé­vel, a kantoni vásárral, nagy érdeklő­dést keltett a pekingi megfigyelők köré­ben. A kínai pártlap írása újra megerősíti Kína pénzügyi szempontból szigorú egyensúlyra törekvő valutapolitikáját. Mint a lap írja, Kína devizamérlegének kiadásai és bevételei mindig szigorú egyensúlyban vannak, illetve némi be­vételi többletet mutatnak ki. Kína 1965- ben visszafizette kölcsöneit a Szovjet­uniónak, 1968-ban pedig a korábbi évek­ben kibocsátott államkölcsönök részle­teinek törlesztését is befejezte és jelen­leg nincsenek sem külső, sem belső tar­tozásai — hangsúlyozza a kínai lap. A Zsenmin Zsipao szerint különösen 1969 óta figyelhető meg gyors ütemű fej­lődés a mezőgazdaságban és az iparban; ez magyarázza az állami bevétel növelé­sét. A cikk külkereskedelmi szempontból azért figyelemre méltó, mert a kantoni üzletkötések napjaiban külön is hang­súlyozza, hogy a kínai valuta egyike a világ kevés számú stabil nemzetközi va­lutájának és egyre több ország használ­ja elszámolási egységként Kínával foly­tatott kereskedelmében. Megfigyelők szerint ez arra utal, hogy a vásáron fo­kozódik majd a nyomás a juan nemzet­közi pozíciójának erősítésére. A zse­­minbi (a juan hivatalos neve) haszná­lata az elszámolásokban mindkét fél kölcsönös előnyét szolgálja — hangsú­lyozza a kínai pártlap. Mérleghamisítás, rossz vezetés /\ (o) Szanálták Borsod megye tanácsi építőipari vállalatát esztendővel ezelőtt a népi ellenőrzés vizsgálata több visszásságot feltárt a vál­lalatnál. Az akkori intézkedések nem hozták meg a kívánt eredményt. A vállalat az elmúlt évet hozzávetőleg 25 millió forintos veszteséggel zárta. A szanálási bizottság fényt derített arra, hogy a vállalat már 1969-ben is vesztesé­gesen gazdálkodott, ám ezt a mérleg meg­hamisításával elkendőzték, majd még to­vább növelték a veszteségeket. Egyebek között rámutattak, hogy az utóbbi két év­ben a vállalatnál egyetlen mérnöki ké­pesítéssel rendelkező műszaki vezető sem volt, a munkaerő folytonosan cserélődött, a munkaerkölcs és a technológiai fegye­lem rendkívül alacsony volt. A helytelen pénzgazdálkodás tartós fizetésképtelensé­get eredményezett. A szanálási bizottság jelentéséből egy­értelműen kiderül, hogy a vállalat veze­tését súlyos mulasztás terheli. A felelős­ség mértékének megállapítására újabb vizsgálatot rendeltek el. A vizsgálat kiter­jed a megyei tanács építés-, közlekedés- és vízügyi, valamint pénzügyi osztályára is. A Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága egyidejűleg arról is határo­zott, hogy térítést ad a vállalat 1970. évi veszteségének pótlására. A vállalat azon­ban még 1971-ben sem lesz hitelképes, ezért 14 millió forint dotációs keretet is megállapítottak részére. A Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elrendelte a megyei tanácsi építőipari vállalat szanálását. Már két A MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL KÖNYVTÁRÁNAK ÚJ NYITVA TARTÁSI RENDJE A Magyar Szabványügyi Hivatal, a magyar és a külföldi szab­ványok iránt megnyilvánuló nagy érdeklődésre való tekintet­tel, bővíti a könyvtári és szabványtári nyitva tartási időt. 1971. május 1-től kezdve a könyvtár, a magyar és külföldi szabványok tára — szombat kivételével — NAPONTA 9-13 ÓRÁIG, SZERDAI NAPOKON 9-18 ÓRÁIG az érdeklődők rendelkezésére áll. Statisztikai konferencia A Központi Statisztikai Hivatal szék­házában szerda délelőtt megkezdődött a KGST statisztikai állandó bizottságának ülése. A delegációkat a tagországok központi statisztikai hivatalainak, intézeteinek el­nökei, illetve elnökhelyettesei vezetik. A tanácskozáson részt vesz Jugoszlávia statisztikai intézetének küldöttsége is. Az ülésen jelen van T. Angelov Todorov, a KGST titkárhelyettese és Barrie N. Da­vies, az ENSZ Európai Gazdasági Bizott­sága statisztikai főosztályának igazgatója is Az ülés legjelentősebb napirendi pont­jaként megvitatják a KGST-tagországok gazdasági integrációja előrehaladásának mérésére alkalmas módszerek és mutató­­rendszerek kidolgozásával kapcsolatos tervezetet. Az integráció vizsgálatához kapcsolódik több más napirendi pont is, mint például a gépipar nemzetközi sza­kosítását és termelési kooperációját jel­lemző mutatószám-rendszer, a KGST-or­­szágok összevont statisztikai fűtőanyag­­energetikai mérlegének módszertani kér­dései, az ipari termelékenység színvona­lának mérése és nemzetközi összehason­lításának problémái stb. Ugyancsak a nemzetközi összehasonlítások megköny­­nyítését szolgálja az egységes termékno­menklatúra kidolgozásának lehetőségei­vel foglalkozó napirendi pont. Az ülésen beszámoló hangzik el az ál­­lami statisztika szerepéről a KGST-or­­szágok­ népgazdasági tervezésében. Meg­vitatják a tagországok munkaügyi mér­legei módszertanának egységesítéséről ké­szült tervezetet. A magyar delegáció a Magyar Népköztársaság statisztikájának időszerű kérdéseiről számol be az ülés részvevőinek. A tanácskozás jegyzőköny­vét április 26-án írják alá. KGST-szerszámgépgyártás A KGST-országok szakemberei együt­tesen konstruálják majd az igen nagy­pontosságú, numerikus programvezérlé­sű szerszámgépeket. Erről írtak alá jegyzőkönyvet kedden Moszkvában a tagországok, valamint Jugoszlávia kép­viselői. A numerikus programvezérlésű szerszámgépek gyártása 1971—1975-ben tovább növekszik a Szovjetunióban, az eddigieknek legalább három és félszere­sére. Egy mondatban H­aki­ja Pozderac, a jugoszláv szövet­ségi végrehajtó tanács (kormány) tagja Belgrádban megbeszélést folytatott Mo­hammed Abdel Halim szudáni pénzügy­­miniszterrel a két ország gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésé­ről. A román állami árbizottság küldött­sége Gheorghe G. Marin vezetésével Belgrádba utazott, hogy tapasztalatcse­rét folytasson a jugoszláv árhivatal ve­zetőivel.

Next