Magyar Hírlap, 1971. április (4. évfolyam, 91-119. szám)
1971-04-22 / 111. szám
Magyar Hírlap ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1971. ÁPRILIS 22. CSÜTÖRTÖK 9 KGST-vízgazdálkodási tanácskozás Budapesten A KGST vízgazdálkodási munkacsoportja szerdán megkezdte tanácskozását Budapesten. A munkacsoport ülésén Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió, továbbá Jugoszlávia küldöttségei vesznek részt. A munkacsoport a KGST végrehajtó bizottságának határozata alapján megvizsgálja a Tisza vízgyűjtő területén kifejlesztendő nemzetközi vízügyi együttműködés további lehetőségeit, javaslatokat dolgoz ki az együttműködés fejlesztésére, szervezésére és megtárgyalja a Duna-medence vízigazdálkodásával, az ott kialakítható nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket is. Matteotti olasz miniszter idegenforgalmi kapcsolatainkról Az olasz sajtó sok cikkben foglalkozik az olasz—magyar idegenforgalmi és gazdasági kapcsolatokkal, annak a sajtófogadásnak a kapcsán, amelyet az Országos Idegenforgalmi Tanács rendezett kedden a milánói nemzetközi vásár magyar turisztikai pavilonjában. Matteo Matteotti idegenforgalmi és művészetügyi miniszter kedden látogatást tett a vásáron. Beszélgetést folytatott az OIT képviselőjével, akinek elismerését fejezte ki a magyar turisztikai kiállítás eredményességéről és utalt a magyar—olasz idegenforgalmi kapcsolatiak fejlődésének jó kilátásaira. Beregovoj Rómában Az Olasz—Szovjet Baráti Társaság meghívására tegnap Rómába érkezett Georgij Beregovoj vezérőrnagy, a szovjet űrhajósok parancsnoka. A szovjet űrhajóst fogadta Saragat köztársasági elnök. A győri ünnepségek sikere A Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának szerdai ülésén tájékoztató hangzott el a Győr várossá nyilvánítása,, 70.o. évfordulója alkalmából megrendezett Ünnepségsorozatról. Az ülésen megelégedéssel állapították meg, hogy a rendezvények mintegy egyharmada a vártnál nagyobb sikerrel zajlott le. A jubileumát ünneplő város kulturális és tudományos jellegű rendezvényein , eddig több ezren vettek részt az ország minden tájáról. Fenyegetőzik a svájci emberrabló Fernand Müller svájci szaunatulajdonos, alo kedden elrabolta Ausztria zürichi főkonzulátusának egyik vezető tisztviselőjét, dr. Luise Kneissl-t, közölte a rendőrséggel, hogy türelme véges. Ha nem kapja meg az ötmillió svájci frankot, és a szabad elvonulást, családjával együtt Franciaországba, felrobbantja az épületet. A svájci rádió szerint az őrült emberrabló mindezt az országos távirati iroda szerkesztőjének mondta el egy telefonbeszélgetés során. Kneissl kisasszony ugyancsak telefonon érintkezett a külvilággal, s azt mondotta, nem fél, helyzete nem rosszabb, mint amire számíthatott. Müller családja egyébként nem tartózkodik a házban,. Felesége és két gyermeke a távirati iroda szerkesztőségében reszketett, amíg a családapa követeléseit adta elő. Az emberrabló a zürichi tartományi kormányzóhoz intézett levelében azt írta: azért szánta el magát tettére, mert a svájci hatóságok az elmúlt 30 évben szakadatlanul üldözték őt. Most kerítés vádjával kellene bíróság elé állnia. Az ügyben rendkívüli ülést tartott a svájci kormány és Hans Wälder főállamügyészt bízta meg azzal, hogy a kormány nevében eljárjon. Megvitatta az emberrablást az osztrák kormány is. y TEGNAP, SZERDÁN, sokan várták izgatottan az Importált gondok című adást, amely az autósok gondjaival foglalkozott. Azok is, akik jelenlegi gondjaikra keresték a választ és azok is, akik arra voltak kiváncsiak, vajon milyen gondokhoz jutnak majd egy, három vagy öt év múlva, aszerint, hogy milyen gépkocsitípusra fizettek elő a Merkúrnál és mikorra várhatják a szállítást. Nem hiszem, hogy akár csak egy gépkocsirendelést is lemondtak volna a műsor nézői az adás befejezése után, bár a szervizek "helyzete és fejlesztési tervei nem sok jóval biztattak. Hiszen azon a tényen, hogy tavasztól őszig hosszú heteket kell várniuk az autójukat javíttatni akaróknak, az sem segít, ha hónapokkal előre bejelentik szándékukat, akkor legfeljebb másnak kell várakoznia. S korántsem ideális megoldás Bán János kommentátor javaslata sem, miszerint minden vállalatnak lehetőséget kell adni, ha autók javításával kíván foglalkozni, hogy valóban a verseny döntse el, melyik az alkalmas. •Nagyon jó autótulajdonos károsodna addig, amíg kiderül, hogy melyik az alkalmatlan. A Randevú a Kakaó Bárban a gyerekeknek készült. A kisebbik baj az volt, hogy a műsorfüzet nem árulta el: melyik korosztálynak? A nagyobbik baj pedig, TÉVÉNAPLÓ hogy ez a műsorból sem derült ki. Az egészen kicsiknek még nagy élményt jelenthetett a léggömbből előbújó nyuszi, de a paródia-összeállítás még a jó tíz évvel idősebbeknek is nehéz dió lehetett. Talán azért tetszett legjobban Kelly és Gyuszi bohócszáma, mert még a legszédítőbb zsonglőrszám, varázslat sem hat úgy a képernyőn, mint a valóságban, hiszen aligha kell annál nagyobb csoda, minthogy mindazt, ami valahol messze és valamikor máskor történik, most a saját (ezúttal szerkesztőségi) szobámban egy kis téglalap alakú felületen láthatom. Jó és érdekes volt a Riporter kerestetik IV. elődöntője, talán csak Vértessy Sándor nem találta meg azt a bizonyos „megfelelő hangot” a versenyzőkkel — különösen a kiesett versenyzőkkel — szemben. És öröm volt ismét megnézni a Thália Színház előadását, Bródy Sándor A dada című drámáját, 69 évvel az ősbemutató után. A dadával kapcsolatban szokás — nem teljesen jogtalanul — naturalizmust említeni: Kazimir Károly rendezése szerencsésen vitte másfelé az előadást a színpadi ballada, a költői szimbólumok irányába. Igaz, az utolsó felvonás „éjjeli menedékhely” hangulatán ő sem tudott segíteni — talán nem is akart. Kitűnő epizódfigurák — Hacser Józsa szakácsnéja, vagy Thirring Viola beteg cselédje — mellett a három főszereplő játéka is élményt jelentett: Ambrus András alamuszi aljassága, Horváth Teri emberséggel vegyes könyörtelensége és Esztergályos Cecília lírai elszántsága. MA, CSÜTÖRTÖKÖN, Lenin születésének 101. évfordulójára emlékezik a televízió esti irodalmi műsora. A Költők Leninről című összeállításban költeményeket hallunk. Bertolt Brecht és Ladányi Mihály versét Bálint András, illetve Bodor Tibor adja elő. Külön érdekességnek ígérkezik Majakovszkij ismert poémájának, a Vlagyimir Iljics Leninnek „dramatizált” előadása fiatal színészek közreműködésével. Egyébként a délutáni riport- és dokumentumműsorok több érdekességet ígérnek, mint a többi esti program, bár akik nem túl igényesek a kalandfilmekkel szemben, bizonyára megnézik a Minden kilométerkőnél... harmadik folytatását. Bátki B. Mihály Minisztérium és tanácsok együttműködése A KGM a borsodi szolgáltatások fejlesztéséért A tanácsok érdekeltségi körének bővülésével, a minisztériumok és a tanácsok együttműködésének kiszélesítésével öszszefüggésben első alkalommal tanácskoztak szerdán Miskolcon a Kohó- és Gépipari Minisztérium vezetői, a Borsod megyei és a Miskolci Városi Tanács képviselői A tanácskozáson a KGM delegációját dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, a Borsod megyei Tanácsét dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke vezette. Megjelent és felszólalt dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Havasi Béla, Miskolc városi pártbizottságának első titkára is. A tanácskozáson széleskörűen megvitatták a megye legégetőbb gondját, a szolgáltatások fejlesztését. Miskolcon a városi tanács és a Gelka közös beruházásaként huszonnyolcmillió forintos költséggel bővítik a szervizhálózatot. A megyei hálózat fejlesztésével kapcsolatban megállapodtak, hogy a kapacitásbővítés költségeit fele-fele arányban fedezi a Gelka, illetve a megyei tanács. A létszámhiány megszüntetésére távlati tervet dolgoznak ki és rendszeressé teszik az elektroakusztikai műszerészek képzését. A megye iparcikk-ellátásának javításával kapcsolatban a tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy a borsodi nagykereskedelmi vállalatok kössenek több éves szerződést a gyártó cégekkel, így a gyárak folyamatos termelését is biztosítják ugyanakkor a lakosság igényeit is jobban ki tudják elégíteni. A minisztérium és a megyei tanács konzultációit a jövőben rendszeresen megtartják. Helyzetjelentés a földekről Jól haladnak a tavaszi munkák, elkelne az eső Áprilisban eddig kedvezett az időjárás a mezőgazdasági munkáknak. A napfényes, száraz időjárás megkönnyítette a talaj-előkészítést és a vetést. Hosszú évek óta először, a tavaszi munkákkal nem késtek el, szinte menetrend szerinti pontossággal került földbe a vetőmag. Az elmúlt héten országszerte befejezték a koratavasziak vetését. A tavaszi árpa, a zab, a borsó és a mák megfelelően előkészített talajba került. Az utóbbi napokban nagy erővel láttak hozzá a kukoricatermesztésre kijelölt 2,2 millió hold bevetéséhez. A legnagyobb területen termesztett növény tavaszi munkáinak kedvez az időjárás. A burgonya ültetésével 80 százalékban végeztek. Vetik a cukorrépát, a napraforgót és a kendert. A gyümölcsösökben és a szőlőkben befejeződött a metszés, és a tavaszi lemosó permetezések is véget értek. A kertészetekben kiültették a korai karalábét és a káposztát, s a gyökérzöldségek magját is elvetették. Kihozták a fóliák alól a retket és a salátát. Helyükre paprikát és paradicsomot ültettek. Ezeknek a palántái a következő hetekben kerülnek majd szabad ég alá. A mezőgazdasági nagyüzemekből érkező jelentések szerint a tavaszi munkákat különösen az gyorsította meg, hogy ősszel minden eddiginél nagyobb területen végezték el a mélyszántást, és így a tavaszi hetekben az erőket a talaj megmunkálására és a vetésre összpontosíthatták. A következő napokban már elkelne az eső, amely segítené az őszi kalászosok fejlődését és a tavaszi vetésű növények kelését. Sajtótájékoztató a TIT-ben A gazdasági tényezők és a szabadidő A Budapesten megrendezett nemzetközi szabadidő-konferencia eredményeiről számolt be dr. Fukász György, a filozófiai tudományok doktora szerdán a TIT-ben megrendezett sajtótájékoztatón. A többi között elmondotta, hogy a konferencián — amelyen 19 országból 35 külföldi és 250 magyar küldött vett részt — egyöntetű vélemény alakult ki, hogy a szabad idő helyes felhasználásának szervezeti formáit a különböző társadalmi rétegekhez alkalmazva kell kialakítani. A konferencia egyik szembetűnő új vonása volt, hogy míg a korábbi években a szabad idő ésszerű felhasználásával túlnyomórészt szociológusok foglalkoztak, ezúttal részt vettek a vitában közgazdászok, filozófusok, művelődéspolitikai szakemberek, az egészségügy és a sportszervezetek képviselői is. Ennek eredményeképpen komplex módon vizsgálták meg a hét végi kettős munkaszüneti nap eltöltésének művelődési és egészségügyi vonatkozásait, a szabadidő felhasználásának gazdasági tényezőit. A most lezajlott nemzetközi szabadidő-konferencia tapasztalatai alapján javaslatot juttattak el az UNESCO-hoz. Ebben azt indítványozzák, hogy az UNESCO nemzeti bizottságai hasonló összetételben — különböző területen működő szakemberek részvételével — koordinálják az elméleti kutatást és a gyakorlatot. Nemzetközi banktanácskozás A Nemzetközi Gazdasági Együttműködés Bankjának tanácsa szerdán Moszkvában megtartotta 31. ülését. A tanács megvitatta és elfogadta a bank 1970. évi tevékenységéről szóló beszámolót és a revíziós bizottság zárójelentését, továbbá a bank 1971. január 1-i mérlegét. Határozatot hoztak az 1970. évi jövedelem elosztásáról és megállapították a bank 1971. évi hitelfolyósítási tervét. Komócsin Zoltán nyilatkozata a Novoje Vremjában A Novoje Vremja című szovjet folyóirat 17. számában közölte Komócsin Zoltánnak, az MSZMP PB tagjának, a KB titkárának nyilatkozatát a szocialista országok külpolitikájának összehangolásáról és internacionalista politikájukról. A Magyar Hírlap és a rádió közlekedési fóruma Az utak minősége — Tököli HÉV — Alföldi vízi utak — 66-os villamos Április 19-érn közlekedési sajtókonferenciát közvetített a rádió. A hallgatóktól érkezett valamennyi kérdés válaszadására az adás ideje alatt nem kerülhetett sor. Lapunk szerkesztősége vállalta a válaszok közlését. KÉRDÉS (Kovács Sándor, 358—343): Remélhető-e, hogy a nagy költséggel épülő új országutak minősége most már kifogástalan lesz? VÁLASZ (dr. Ábrahám Kálmán, a KPM közúti főosztályának vezetője): Feltétlenül. Jelentős a változás az alkalmazott technológiában, a felhasznált gépekben és anyagokban egyaránt. Csupán egyetlen példa. Tavaly vásároltuk meg a nyugatnémet úgynevezett Finishert, a félautomata betonterítő gépet. Már az M 7-es út legutóbb átadott, szakszán is ezzel dolgoztunk, s jók a tapasztalatok. Ezenkívül megszigorítottuk a minőségi ellenőrzést is. Az úgynevezett ágyazatot, a burkolat alatti réteget vastagabbra és erősebbre építjük, magát a burkolatot szintén vastagabb rétegben terítjük. Nemrég 20 cm volt az útburkolat vastagsága, tavaly már 22, s az idei építkezéseknél sikerült újabb 2 centiméterrel erősíteni. Ez feltétlenül javítja az út ellenállóképességét, teherbírását, tehát minőségét. KÉRDÉS (Makai István, 292—350): Sokan járnak a villamosított HÉV-vel Tökölre. A villamosítás ellenére nem javult a közlekedés. Mi ennek az oka? VÁLASZ (Daczó József, a BKV vezérigazgatója) : Szigethalom és Tököl között a második vágány megépítése óta tíz olyan vonatot járatunk Tököl állomásig, amelyek korábban a Szigetszentmiklósgyártelep állomásig közlekedtek. A közeljövőben állnak forgalomba a nagy teljesítményű M X-es szerelvények, s így Tökölig a jelenlegi 88 helyett körülbelül 100 vonatot tudunk közlekedtetni. Feltétlenül javul tehát a közlekedés. KÉRDÉS (Zsolt István, Szolnok): Az alföldi vízi utak kismértékben kihasználtak, noha a vízi közlekedés a legolcsóbb. Nem elgondolkodtató ez? VÁLASZ (Kovács István, a MAHART vezérigazgató-helyettese): A Tisza-völgyi építkezési munkák miatt az alföldi vízi utak hajóforgalma főleg a Felső-Tisza környékén, a tiszalöki zsilip fölött bonyolódik. Várható, hogy a kiskörei duzzasztómű üzembe helyezése után a Tisza középső, illetve alsó szakaszán is növekszik a forgalom. A nagyobb arányú növekedésről azonban csak az egyelőre tervbe vett csongrádi III. duzzasztómű megépítése után és a Duna—Tisza-csatorna bekapcsolódása révén lehet szó. A tiszai vízi szállítás jelenleg meghaladja az évi 100 ezer tonnát. A további fejlesztést a kikötők rakodó- és úszóműves kapacitásának korlátozottsága is gátolja. Ezen elsősorban úgy igyekszünk enyhíteni, hogy gépesítjük a kézi rakodást, illetve mozgatható rakodóeszközöket irányítunk a Tiszára. Ugyanezt kérjük szállíttató feleinktől is. KÉRDÉS (Károlyi Miklós, VI., Jókai tér 4.): Miért szüntették meg Óbuda felé a 66-os villamosjáratot? VÁLASZ (ismét Daczó József): A metró építkezései miatt változtatni kellett az óbudai forgalomnál. A HÉV végállomását a Császár-fürdőnél kellett kialakítanunk, mert itt nyílott erre lehetőség. Ezzel van összhangban a Császár-fürdői villamosvégállomás is. Az az előnye, hogy a HÉV-vonatok beérkezésekor a villamosszerelvények az erősen ingadozó utasforgalomnak megfelelően indíthatók. Rendkívül zavarná a forgalmat, ha az egyes szerelvényeket a volt 66-os végállomásáig közlekedtetnénk. (A kérdések, illetve a válaszok közlését folytatjuk.)